Északkeleti Ujság, 1915 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1915-03-06 / 10. szám

2-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 10-ik szám. Kiválóan jó szónok volt. Remek előadó. Hallgatóit lebilincselte kellemes érdekes és minden izében tudományos előadásával. A közjog és közigazgatás nagy kér­déseit tárgyalta munkáiban és előadá­sában. Emellett tántoríthatatlan hive volt az általános vátasztói jognak, nagy ba­rátja a munkásságnak. Sokat küzdőit, sokat harcolt eszméiért! Eszméi diadalát azonban a sors kegyetlen végzete foly­tán nem érhette meg. • Debreczen város közönsége, ahol az elhunyt igen népszerű ember volt, igaz részvéttel állta körül ravatalát és kisérte utolsó útjára, a vasúti indóház- hoz, ahonnan a gyászoló család a ne­mes férfiút Budapestre, az ottfekvő édes atyja mellé szállíttatta. A család a következő gyászjelentést adta ki: Mélységes fájdalommal jelentjük, hogy dr. Jászi Viktor egyetemi tanár munkás életének 46-ik évében február hó 25-én Debreczenben elhunyt. Drágái halottunkat f. hó 2-án, kedden d. u. 4 órakor fogjuk a Farkasréti temető haiot- tasházából az ev. ref. egyház szertar- tásaszerint örök nyugalomra helyezni. Budapest, 1915. március 1. Áldás és béke lengjen porai fölött! Dr Jászi Oszkár, Madzsar Józsefné szül. Jászi Alice testvérei, özv. dr. Jászi Ferencné szül. Liebermann Róza anyja. Madzsar Lily unokahuga. Jászi Oszkárné szül. Mos- cowitz Amália sógornője. Dr. Madzsar József sógora. KIADÓ LAKÁS Értekezhetni ugyanott: KINSZLI GYÖRGY építész, háztulajdonossal. S Majtény-utca 21. I sz alatt 2 utcai szoba, előszoba, konyha, kamara, fásszin, sertés-ól és külön udvarból álló lakás május elsejére KIADÓ. Nagyon komoly dologról van szó, nincs kedvünk tréfálkozni. Mégis, mert találóan jel­lemző, egy aktuális anekdotával kezdjük : — Mikor lesz vége a háborúnak, tekin- tétös uram ? — kérdi a béresasszony. — Ki tudná azt Zsófi ! — Óh, csak sokáig tartana . . . mert hogy csak addig kapjuk a „hadcsekély.“ Rádupláz erre a szomszédasszony: — Biz úgy. Bár az én uramat is elvitték volna. De igy nekünk dolgoznunk muszáj. Ez az adoma, — mely nem mondvacsi­nált, hanem történeti, mert más-más változatban majdnem minden községben csakugyan meg­történt, — azt a szomorú tapasztalatot igazolja, hogy egyesek erkölcsi érzületére olykor a jóté­konyság inkább ártalmas, semmint hasznos. A jobblét némelyeket restté, tunyává, dologtalanná tesz. Ez pedig a mai zord, komoly időkben kétszeresen országos veszedelem. Mert mig a gazdasági erő javarésze a Kárpátokban, vagy az Al-Duna és Száva part­ján védelmezi a haza határait s közvetve a saját otthonát, saját tűzhelyét is: addig az itt­hon m a ra d o 11 a k a tűzhely körül ölhetett kézzel, ingyen jólétet élveznek az állam segítségéből. Olyan jólétet, aminőben azelőtt a kenyérkere­sőjük és a saját kézimunkája után soha ré­szük nem volt s aminőt némelyek maguknak úgyszólván még álmukban sem mertek volna hét hónappal ezelőtt reményleni. Félhavonként pontosan megkapják a család itthonmaradt minden tagja után kiutalt hadisegélyt, ha nincs saját házuk, ha zsellérkép laknak, még ház­bérre valót is kapnak, hát igy nagyon sok esetben egyszerűen megrántják a vállukat: Készpénzből élünk. Minek dolgoznánk? A sült galamb a szájunkba repül. Mar pedig az ország üdve, a háború sorsa attól is függ, hogy az itthonmaradtaknak és a hadbavonultaknak legyen mit enniök s majdan legyen mit eladniuk, pénzzé tenniök. Magyarország föld mi velő állam. Ha nem ve­tünk, nem aratunk. Itt egy talpalatnyi földnek nem szabad megmunkálatlanul, bevetetlenül maradnia! Kik végezzék el az idén a tavaszi és nyári mezei és kerti s minden más gazdasági mun­kát? Csakis az itthonmaradottak. Még pedig öregek, fiatalok, emberek, asszonyok, leányok, gyermekek egyaránt, összefogva lelkesen s mindig arra gondolva, hogy nemcsak önma­gukért, hanem egyúttal a hazáért és hadba- vonult szeretteikért is dolgoznak. így volt ez a balkáni háború idején az ottlakó népeknél is. Soha gazdagabb termésük nem volt, mint éppen a háború utáni nyáron. Pedig ott csupa asszony, meg gyereknép vé­gezte az összes gazdásági munkát, mert olt még a 60 esztendős embereket is behívták. Hát igy kell, hogy legyen nálunk is. Az itthonmaradtak tartsák szent kötelességüknek, hogy doigozzanak. „Aki nem dolgozik, ne is egyék.“ — mondja a Szent írás. Pedig sajnos, szavahihető gazdák beszé­lik, hogy már az őszi munkák idején is meg­látszott egyeseken a hadisegély tunyitó káros hatása. Hát ezen valahogyan segíteni kell. Akik a néphez legközelebb állanak — tanító, leikész, jegyző urak — oktassák ki, világosítsák fel a népet, a hatóságok meg kényszerítsék, hogy aki munkabíró s eddigi életviszonyaiban úgyis mindig a földmivelő osztályhoz tartozott, az idén mindannak kettőzött erővel kell dolgoznia. Mennyire komoly a dolog, mutatja az is, hogy a kormány is foglalkozik ezzel a fontos kérdéssel. Tisza István gróf miniszterelnök le­iratot intézett a főispánpkhoz, hogy a törvény- hatóságok tisztviselőivel és társadalmi utón is minden lehetőt elkövessenek a nemzeti vesze­delmet képező dologkerülés bajának orvoslá­sára. Valóban csak dicséret illeti a kormányt emez intézkedéséért. Meg kell értetni mindenkivel, hogy a tör­vény (1914. 45. t.-c. 7. §.) világos értelmezése szerint a munkabíró, de dologialan családtag­tól az államsegély megvonható. Nodehát erre ne Kerüljön a sor, csak azt kívánjuk, hogy aki bir, az dolgozzék, ne hú­zódozzék, ha munkába hívják. Hiszen csak magának és családjának használ vele, mert keres is s azonfölül a hadisegélyt is kapja. Tehát még meg is takaríthat belőle. Így lesz csa.r üdvös a hadisegély. Máskép kár, rontás és sárbadobott pénz. L Adakozzunk a Vörös Kereszt Egylet nagykárolyi fiókjának. Adomány a Vörös Kereszt Egyesület nagykárolyi fiókja javára. 1915. évi február hónapban a következők adakoztak: Dr. Stern­berg Géza adománya bizonyítványok dijából 50 K, a nagykárolyi járásbíróság tisztviselői 43'11 korona, Grosz Jakab 4 korona Palczer Ernő 20 K, Hóba község jegyzőjének gyűjtése 9'70 K, a nagykarolyi főgimnázium által renr dezett ünnepély jövedelme 149 K, a nkárolyi áll. elemi iskola tantestülete 740 K, Gábo- Sándorné 4 K, Nagyszekeres község elöljáró­ságának gyűjtése 13 K, Krasznabéltek község elöljáróságának gyűjtése 870 K, dr. Starke Antalné 10 K, Flukné 10 K, lzr. nőegylet 100 K, Nagyszekeres község elöljáróságának gyűj­tése 14 K, Mánd község elöljáróságának gyűj­tése K, Kisszekeres helyi segelyző bizottság 10 K, egy kaszinói kártyatársaság 50 K, ág. h. ev. énekkar 3 K, ifj. Turenecz János 10 K, Nonn Gyuláné 400 drb. cigaretta, a főgimn. ifjúsága február havi gyűjtése 25 K, Plachy Gyuláné február és március hóra 20 K. Péchy Lászlóné úrnő gyűjtői vén : Láptár­sulat tisztikara 56 50 K, Láptársulat tiszti lak­béréből 17'36 K, Péchy László és neje 70 K, P. R. 2 K, Penyigei Viola 4 K, Margit-alap 100 korona. Adományok az átutazó sebesült kato­nák számára. Szívesek voltak újabban a kö­vetkezők adakozni: Péchy Magduska egy sze­mélynek ebéd és egy üveg bor, dr. Sternberg Géza 4 kiló cukor és 2 csomag tea, Berger Jenőné 2 kenyér, 2 fazék leves, dr. Schönplug Béla gyűjtése: 7 és fél kiló cukor, 2 kiló tea, N. Szabó Antalné 50 drb. tepertős pogácsa, Lászlóné Dégenfeld grófnő napoként 4 liter tej, egy fél kiló iinperiál sajt, dr. Cukor Lajosné 2 kiló cukor, 3 liter tej. Február hóban: Baudisz Janka 10 K, Plachy Gyuláné 10 K, Debreczeni Istvánná 10 K, Péchy Lászlóné 10 K. A Vörös Kereszt-Egylet által felállí­tott gyűjtő-szekrényekben találtatott: 1915. januar 1-én 1.45 K, 2—4-én 1.16 K, 5-én 30 f, 6—8-án 79 f, 9-én 20 f, 11-én 21 f, 12-én 22 f, 16-án 2.67 K, 18-án 1 cigaretta, 20 boríték 26 f, 21-én 6 boríték, 40 f, 22-én 27 cigaretta 1.33 K. Vasútnál lévő szekrény­ben : 63 f. Városháza előtti szekrényben : Január 1 -én 10 cigaretta, 41 f, 2—4-én 18 f, 5—6-án 2 cigaretta, 2.21 K, 11-én 26 cigaretta, 2 szi­var, 2 94 K, 17-én 4 cigaretta, 2 84 K, 25-én 10 cigaretta, 2.27 K, 24-én 3 cigaretta, 1.01 K, 29-én a 4 szekrényben 38 f, 30-án a t szekrényben 18 f, 31-én a 4 szekrényben 1.10 K. Február 1-én a 4 szekrényben 21 f, 3-án 36 cigaretta, 72 f, 4-én 30 f, 5-én 20 cigaretta, 74 f, 8-án 6 cigaretta, és 71 f, 9-én 8 ciga­retta 1 26 K, 10— 11-én 3 cigaretta 57 f, 13-án 1.89 K, 14-éi 2 szivar és 79 f, 15-én 1 ciga­retta, 73 f, 16-án 4 cigaretta, 1.04 K, 17-én 26 f. 18-án 2 cigaretta 63 f, 19-én 2 cigaretta, 70 f, 20-án 25 f, 21-én 3.10 K, 22-én 1.30 K, 23-án 23 cigaretta, 44 f, 24-én 1 cigaretta 10 f, 25-én 58 f, 26-án 5 cigaretta, 32 f, 27—28-án 3 cigaretta, 73 f. Március 1—2-én 2.15 K. Ezenkívül újság adományok. — Sajnálattal ér­tesülünk, hogy alig van újság a ládákban. Pe­dig szegény katonáink végtelenül szívesen ve­szik és nagyon várják az ujságokát. A nagy- közönségnek csak egy kis fáradságába kerül, hogy a kiolvasott lapját bedobja. Ismételten nagyon kérjük a közönséget, hogy e kis fárad­ságot ne sajnálja szegény katonáink érdekében és dobja be a kiolvasott újságját a gyűjtő-szek­rénybe. A Vörös Kereszt-Egylet uj nagy kór­háza. Vörös Kereszt-Egyletünk a várossal foly­tatott tárgyalások után a honvéd laktanyában működött és megszüntetett városi katonai kór­házat átvette, illetőleg újjászervezi. 200 ágyas kórház lesz ez, melyet a Vörös Kereszt-Egylet házi kezelésben fog tartani. A sebesültek már a napokban meg is fognak érkezni, kiknek ke­zeléséről határtalan áldozatkészségü orvosaink dijtatanul fognak gondoskodni.

Next

/
Thumbnails
Contents