Északkeleti Ujság, 1915 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-02-20 / 8. szám
2-ik oldal. 8-ik szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. Háború és a kertészet. Ne csak azok szolgáják a hazát, kik az ellenséggel küzdenek, hanem mindannyian, akik itthon maradnak s otthonunkat, kicsi vagy na- gyob kertünket élvezzük A háborús események folytán tavasszal lényegesen kisebb lesz a zöldségnemüek, s igy mindenféle friss főzelék behozatala. Ez annál súlyosabban fog érinteni bennünket, mert hiszen akkorára a konzerv és hüvelyes főzelékek, valamint a rizskása a hadban állók nagy fogyasztása folytán nagyjában elfogytak. Hazafias munkát végzünk tehát, ha az élelmiszereket lehetőleg szaporítjuk. Mindenki, akinek kertje és alkalmas berendezése (üvegháza, melegágya) van, kötelességének kell, hogy érezze, hogy ezeket főzelék termelésére már jókor kihasználja. Nemcsak hogy ön maga jut ezáltal friss főzelékhez, amelyet különben drága pénzen kellene vásárolnia, hanem még vásárra is küldhet, amiáltal a köz élelmezéshez hatásosan hozzájárulhat. A következő főzelékeket lehet mái mostan bevetni : kelvírág, kel, kalarábé, saláta, nyári endivia és hónapos retek. Ezt'k a zöldségnemüek meleg, félmeleg üvegházakban és melegágyakban jól tenyésznek. Sárgarépát petrezselymet, hagymát feketegyökeret, parajt kedvező idájárás esetén már február hónapban szabad földbe lehet vetői. Ha a borsót januárban faládikába ültetjük, márciusban már bátran kiültethetjük , a szabadba. A kel drag, káposzta , és kel áttelelt palántáit márciusban kiültethetjük a szabad fold barázdáiba. Burgonya könnyen csiráztatliató és a kert védett helyeire kiültetve.hamarabb használható. Hogy, lehetőleg korán nagymennyiségű zöldséget termeszthessünk, f őleg a melegágy akra kell különös súlyt fektetnünk. Nagyon kevés befektetéssel itt nagy éred- ményt érhetünk el még kis kertünkben is. Akármilyen egyszerű deszkaládába ablaküveggel és elegénofo ló és tehén trágyával (amely továbbra is földü ík előnyére' válik) megfelel ennek a célnak Az ablaküveg helyett szükség esetén olajos vagy zsíros papírral bevont fakerete.t js használhaturfk. Igenlően meghajtottam a fejemet. — Egyetlen játszmát. Négy perc szünet minden húzás között, mint a versenyen. A nyerő kapja az injekciót ; Gyakran ,mérkőztek azelőtt, egyforma játékosok voltak mindig. Es megkezdődött á párti, életre-halálra. Csak remisvél ne végződjék, fohászkodtam magamban. Az esélyek folyton változtak, hol az egyik, hol a másik állott jobban, de végül győzött a fekete. A másik szegény szótlanul állott fel ,és kiment a szobából. A nyertes is egészen levert volt, be kellett tuszkolnom a rendelőmbe. Amikor.befecskendeztem az injekciót,.úgy néztem rá, mintha gyilkolt volna . . . De Jiiszén a gyilkos én vagyok . . . én vagyok á bűnös a másik halálában . . . Borzasztó órákat éltem át, mondhatom. Harmadnap végig kellett néznem a haláltusát, hallanom a kinos horgést . . , Az orvos elhallgatott. ^Gépiesen megfordította az ujján néhányszor a gyűrűjét és azután mosolyogva folytatta: — A legérdekesebb a dologban, hogyáz halt meg, amelyik az injekciót kapta, inig a másiknak kutyabaja sem történt. De ha: előfordulnak ilyen esetek is áz orvosi tudományban. Kertecskénk vagy kis földünk, mely eddig csakj örömünkre szolgált járuljon hozzá most családunk és ha lehet embertársaink megélhetésének megkönnyítéséhez. Előrelátó beosztás,,szeretetteljes gondosság itt szép eredmények ^eléréséhez vezet. Felvilágosítással és tanácícsál mindenkor szívesen szolgál a „Női segély a háborúban“ Gyümölcs és főzelék alosztálya Wien, IX., Boltzmanngasse 12., Budapest, II., Ákos-utca lő. szám. ki alispánt beszámoló. A f. hó 18.-án d. e. 10 órakor megtartott vármegyei törvényhatósági közgyűlés elé. terjesztett alispáni beszámolóból közöljük az alábbi, lendületesen megírt részletet, mely a háború által teremtett helyset megkapó erejű jellemzése. „A trónörököspár megrendítő tragédiája után gyors egymásutánban fejlődött . bonyodalmak a történelem eddig legnagyobb méretű világháborújára vezettek, szintere 3 világrész, küzdőfelei az Ó-viJágnak majdnem öszszes népe. Ä helyzet kényszerűsége monarchiánkat is belesodorta a nagy háborúba, nemzetünknek juttatva a döntő szerepet. A magyar nép ezredéves múltjából merített bizalommal és önérzettel küzd összes erőinek megfeszítésével. Vitézsége, áldozatkészsége, kitartása és ereje, kiapadhatatlan hazaszeretete megmutatták a világnak, hogy nem az a kimerült, veszni indult faj, amilyennek feltüntetni és elhitetni igyekeztek és kezdték, akik azt érdekükben állónak hiszik, megmutatta államalkotó és fentartó erejét, megmutatta, hogy a monarchia legerősebb, legmegbízhatóbb támasza. Annyi vér, annyi áldozat, oly hősies erőkifejtés, oly önérzetes elszántság és vitézség egy nemzettől csakis egy jobb jövőnek lehet záloga, melynek tudatában pillanatig nem hanyatló törhetetlen bizalommal néz fajunk a végkifejtés felé, a legszentebb hazafias kötelesség teljesítésének tudatában, nem szűnő lelkesedéssel vonul hadba, küzd, vérzik, - szenved emberfölötti erőkifejtéssel minden katonánk, érez, áldoz, tűr és büszke önérzettel; tekint hozzátartozóira minden itthon marad!. A megifjadott magyar geniüs phőnix- szárny csattogása mintha volna e széliem, mely; áthatja magyar hazánk; minden zugát, „Mindent a hazáért“, lett az er- köicsneveíő jelszó, egy zászló alatt testvérekké forrasztva mindent, ami még nem rothadó. Hinnünk kell, hogy uj hosszú századok sorának szói a dia, mert annyi dicsőséges életért, annyi kiömlő hősi vérért háládatlant nem táplálhat magyarok földje. A létért folyó e szünetet nem engedő harcban másként nem is lehet, mint hogy minden köztevékenységet leköt a háború országszerte • és igy vármegyénkben is. Közönségünknek minden tényezője, minden még oly szerényen kis .-tagja is érzi a kötelességet, amit a nehéz idők rónak reá, megadással tűr, áldoz', nemesebb közszellem hatja át különösen polgárságunkat és népünkét, •általános az : igyekezet használni és 'tenni.“ á pénzügyi tisztviselők mozgalmához. A helybeli pénzügyi tisztviselők kérvényt adtak be a minisztériumhoz, hogy a rendkívül megnehezedett megélhetési viszonyokra való tekintettel némi ideiglenes havi segélyt kapjanak. Súlyos igazságok vannak e kérvényben. A nehéz viszonyok terhét valóban elviselhetetlenül érzi a fix fizetéssel biró szegény tisztviselő. A kérvényben élénk szivekkel. ecsetelt nyomorúságos helyzet nem csuda, ha arra kényszeríti a tisztviselőket, hogy ideiglenes drágasági pótlékot kérjenek ’maguk s családjuk részére. A legteljesebb méltányossággal vagyunk a kérelmező tisztviselőkkel szemben ; mindenben igazuk van, csak egyben tévedtek Abban, hogy nem Nagykároly-.széles ez ország legdrágább városa. Pedig a. kérvényben a köxetkezőTC áldanak: „Azt hisszük nem szükséges ecsetelni azt, hogy a rendkívüli állapotok miatt a drágaság az egész országban észlelhető, de nem hisszük, hogy legyen széles ez országban még egy oly város, hol a drágaság oly mértékben nyilvánuljon meg, mint Nagykároly városban, — ahol a szegény nép kiuzsorázása ellen — mondhatni védekezni se lehet.“ Nagyon jól tudjuk mindnyájan, hogy Máramarosszigettől Szolnokig, Nagyváradig és Kolozsvárig Nagykároly a legolcsóbb piacú vár.os. Hiszen tőlünk szállítanak terményeket, állatokat az összes környező városokban, melyek jó néhány százalékkal mind drágábbak.. Igazuk van, hogy a viszonyok itt is végtelenül megromlottak,, de ne legyenek igazságtalanok a város iránt, melynek ilyen beállítása a kormány közegei előtt csak hátrányára lehet. Ne üssenek hát igazságtalanul a városon is e-yet, mikor helyzetük javítását keresik. Akinek különös okai vannak Nagykároly városát nem kedvelni, kérelmezze más városba való áthelyezését. Akiknek azonban különösebb okuk nincs erre, több megfontolással írják alá a kérvényeket, hogy ae ártsanak a városnak, mikor használni akarnak maguknak. ; . Katonáink dicsérete. Megritkult a babérerdő, amióta a huszárok Oroszország felé”fórdftöttak paripájuk fejét. A mi bői ostyán volt, - elvitték maguknak s a dicsőség ölelkezik dalban, históriában a magyar huszár nevével. Á.: huszárregimentek között lovagoltak a Vilmoshuszárok is, cukikyméltók a nagy német császár hevének viselésére'.'.A hetes huszárok olyan harcot. vívtak Dukla mellett, a milyet csak áz antik bősök tudtak. Az 'ezred három-négyszáz huszárja állott itt szemben egy szibériai: divizióyab Tízezer1 .puska ,nég-^áz karabéllyal.' A huszárok' két fésűi é - oszolva,, két támaszpontot, tartottak megszállva."A két pont valami három kilométer "távolságban volt egymástól. Á lóét porit között égy alfiSzT vett,aljast gépfegyverrel s őrjáratok tartották fönn áz. ösz- szeköttefést: A? orosxp,k nyojübán kihasználták túlerejüket s körülvették ■ a hu ~/:ir.>k.it. 1 fiába szólt-a karabély, hiába pattogott és -zakatolt a gépfegyver. AV; oroszok nein Jöhették, .1 mert egymást, ölte voina.gólyójuk^roha.mta sem menték, mért egyníásra rohantak' volna. Ekkor eldobták puskájukat és .megfojtották azt' az altisztet, a ki a. gépfegyvérbpr’.'szórtaké rájuk a halált: Fiáth báró kapitány;eszkacbprijában. három .tiszt hullott bele a hóba. A kapitányt egy
