Északkeleti Ujság, 1915 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1915-02-20 / 8. szám

2-ik oldal. 8-ik szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. Háború és a kertészet. Ne csak azok szolgáják a hazát, kik az ellenséggel küzdenek, hanem mindannyian, akik itthon maradnak s otthonunkat, kicsi vagy na- gyob kertünket élvezzük A háborús események folytán tavasszal lényegesen kisebb lesz a zöldségnemüek, s igy mindenféle friss főzelék behozatala. Ez an­nál súlyosabban fog érinteni bennünket, mert hiszen akkorára a konzerv és hüvelyes főzelé­kek, valamint a rizskása a hadban állók nagy fogyasztása folytán nagyjában elfogytak. Hazafias munkát végzünk tehát, ha az élelmiszereket lehetőleg szaporítjuk. Mindenki, akinek kertje és alkalmas berendezése (üveg­háza, melegágya) van, kötelességének kell, hogy érezze, hogy ezeket főzelék termelésére már jókor kihasználja. Nemcsak hogy ön maga jut ezáltal friss főzelékhez, amelyet különben drága pénzen kellene vásárolnia, hanem még vásárra is küld­het, amiáltal a köz élelmezéshez hatásosan hozzájárulhat. A következő főzelékeket lehet mái mostan bevetni : kelvírág, kel, kalarábé, saláta, nyári endivia és hónapos retek. Ezt'k a zöldségne­müek meleg, félmeleg üvegházakban és me­legágyakban jól tenyésznek. Sárgarépát petrezselymet, hagymát fekete­gyökeret, parajt kedvező idájárás esetén már február hónapban szabad földbe lehet vetői. Ha a borsót januárban faládikába ültet­jük, márciusban már bátran kiültethetjük , a szabadba. A kel drag, káposzta , és kel áttelelt pa­lántáit márciusban kiültethetjük a szabad fold barázdáiba. Burgonya könnyen csiráztatliató és a kert védett helyeire kiültetve.hamarabb használható. Hogy, lehetőleg korán nagymennyiségű zöldséget termeszthessünk, f őleg a melegágy akra kell különös súlyt fektetnünk. Nagyon kevés befektetéssel itt nagy éred- ményt érhetünk el még kis kertünkben is. Akár­milyen egyszerű deszkaládába ablaküveggel és elegénofo ló és tehén trágyával (amely továbbra is földü ík előnyére' válik) megfelel ennek a célnak Az ablaküveg helyett szükség esetén olajos vagy zsíros papírral bevont fakerete.t js használhaturfk. Igenlően meghajtottam a fejemet. — Egyetlen játszmát. Négy perc szünet minden húzás között, mint a versenyen. A nyerő kapja az injekciót ; Gyakran ,mérkőztek azelőtt, egyforma já­tékosok voltak mindig. Es megkezdődött á párti, életre-halálra. Csak remisvél ne végződ­jék, fohászkodtam magamban. Az esélyek folyton változtak, hol az egyik, hol a másik állott jobban, de végül győzött a fekete. A másik szegény szótlanul állott fel ,és kiment a szo­bából. A nyertes is egészen levert volt, be kel­lett tuszkolnom a rendelőmbe. Amikor.befecs­kendeztem az injekciót,.úgy néztem rá, mintha gyilkolt volna . . . De Jiiszén a gyilkos én vagyok . . . én vagyok á bűnös a másik ha­lálában . . . Borzasztó órákat éltem át, mond­hatom. Harmadnap végig kellett néznem a haláltusát, hallanom a kinos horgést . . , Az orvos elhallgatott. ^Gépiesen megfordí­totta az ujján néhányszor a gyűrűjét és azután mosolyogva folytatta: — A legérdekesebb a dologban, hogyáz halt meg, amelyik az injekciót kapta, inig a másiknak kutyabaja sem történt. De ha: elő­fordulnak ilyen esetek is áz orvosi tudományban. Kertecskénk vagy kis földünk, mely ed­dig csakj örömünkre szolgált járuljon hozzá most családunk és ha lehet embertársaink meg­élhetésének megkönnyítéséhez. Előrelátó beosztás,,szeretetteljes gondos­ság itt szép eredmények ^eléréséhez vezet. Felvilágosítással és tanácícsál mindenkor szívesen szolgál a „Női segély a háborúban“ Gyümölcs és főzelék alosztálya Wien, IX., Boltzmanngasse 12., Budapest, II., Ákos-utca lő. szám. ki alispánt beszámoló. A f. hó 18.-án d. e. 10 órakor meg­tartott vármegyei törvényhatósági köz­gyűlés elé. terjesztett alispáni beszámo­lóból közöljük az alábbi, lendületesen megírt részletet, mely a háború által teremtett helyset megkapó erejű jellem­zése. „A trónörököspár megrendítő tra­gédiája után gyors egymásutánban fejlő­dött . bonyodalmak a történelem eddig legnagyobb méretű világháborújára ve­zettek, szintere 3 világrész, küzdőfelei az Ó-viJágnak majdnem öszszes népe. Ä helyzet kényszerűsége monarchiánkat is belesodorta a nagy háborúba, nem­zetünknek juttatva a döntő szerepet. A magyar nép ezredéves múltjából merített bizalommal és önérzettel küzd összes erőinek megfeszítésével. Vitézsége, áldo­zatkészsége, kitartása és ereje, kiapad­hatatlan hazaszeretete megmutatták a világnak, hogy nem az a kimerült, veszni indult faj, amilyennek feltüntetni és el­hitetni igyekeztek és kezdték, akik azt érdekükben állónak hiszik, megmutatta államalkotó és fentartó erejét, megmu­tatta, hogy a monarchia legerősebb, legmegbízhatóbb támasza. Annyi vér, annyi áldozat, oly hősies erőkifejtés, oly önérzetes elszántság és vitézség egy nemzettől csakis egy jobb jövőnek lehet záloga, melynek tudatában pillanatig nem hanyatló törhetetlen bizalommal néz fajunk a végkifejtés felé, a legszentebb hazafias kötelesség teljesítésének tudatá­ban, nem szűnő lelkesedéssel vonul hadba, küzd, vérzik, - szenved emberfö­lötti erőkifejtéssel minden katonánk, érez, áldoz, tűr és büszke önérzettel; tekint hozzátartozóira minden itthon marad!. A megifjadott magyar geniüs phőnix- szárny csattogása mintha volna e szél­iem, mely; áthatja magyar hazánk; minden zugát, „Mindent a hazáért“, lett az er- köicsneveíő jelszó, egy zászló alatt test­vérekké forrasztva mindent, ami még nem rothadó. Hinnünk kell, hogy uj hosszú századok sorának szói a dia, mert annyi dicsőséges életért, annyi ki­ömlő hősi vérért háládatlant nem táp­lálhat magyarok földje. A létért folyó e szünetet nem en­gedő harcban másként nem is lehet, mint hogy minden köztevékenységet leköt a háború országszerte • és igy várme­gyénkben is. Közönségünknek minden tényezője, minden még oly szerényen kis .-tagja is érzi a kötelességet, amit a nehéz idők rónak reá, megadással tűr, áldoz', nemesebb közszellem hatja át kü­lönösen polgárságunkat és népünkét, •ál­talános az : igyekezet használni és 'tenni.“ á pénzügyi tisztviselők mozgalmához. A helybeli pénzügyi tisztviselők kérvényt adtak be a minisztériumhoz, hogy a rendkívül megnehezedett megélhetési viszonyokra való tekintettel némi ideiglenes havi segélyt kapjanak. Súlyos igazságok vannak e kérvényben. A nehéz viszonyok terhét valóban elviselhetet­lenül érzi a fix fizetéssel biró szegény tisztvi­selő. A kérvényben élénk szivekkel. ecsetelt nyomorúságos helyzet nem csuda, ha arra kényszeríti a tisztviselőket, hogy ideiglenes drágasági pótlékot kérjenek ’maguk s családjuk részére. A legteljesebb méltányossággal vagyunk a kérelmező tisztviselőkkel szemben ; minden­ben igazuk van, csak egyben tévedtek Abban, hogy nem Nagykároly-.széles ez ország leg­drágább városa. Pedig a. kérvényben a köxetkezőTC álda­nak: „Azt hisszük nem szükséges ecsetelni azt, hogy a rendkívüli állapotok miatt a drágaság az egész országban észlelhető, de nem hisszük, hogy legyen széles ez országban még egy oly város, hol a drágaság oly mértékben nyilvá­nuljon meg, mint Nagykároly városban, — ahol a szegény nép kiuzsorázása ellen — mondhatni védekezni se lehet.“ Nagyon jól tudjuk mindnyájan, hogy Máramarosszigettől Szolnokig, Nagyváradig és Kolozsvárig Nagykároly a legolcsóbb piacú vár.os. Hiszen tőlünk szállítanak terményeket, állatokat az összes környező városokban, melyek jó néhány százalékkal mind drágábbak.. Igazuk van, hogy a viszonyok itt is vég­telenül megromlottak,, de ne legyenek igazság­talanok a város iránt, melynek ilyen beállítása a kormány közegei előtt csak hátrányára lehet. Ne üssenek hát igazságtalanul a városon is e-yet, mikor helyzetük javítását keresik. Akinek különös okai vannak Nagykároly városát nem kedvelni, kérelmezze más városba való áthe­lyezését. Akiknek azonban különösebb okuk nincs erre, több megfontolással írják alá a kérvényeket, hogy ae ártsanak a városnak, mikor használni akarnak maguknak. ; . Katonáink dicsérete. Megritkult a babérerdő, amióta a huszá­rok Oroszország felé”fórdftöttak paripájuk fejét. A mi bői ostyán volt, - elvitték maguknak s a dicsőség ölelkezik dalban, históriában a magyar huszár nevével. Á.: huszárregimentek között lovagoltak a Vilmoshuszárok is, cukikyméltók a nagy német császár hevének viselésére'.'.A hetes huszárok olyan harcot. vívtak Dukla mellett, a milyet csak áz antik bősök tudtak. Az 'ezred három-négyszáz huszárja állott itt szemben egy szibériai: divizióyab Tízezer1 .puska ,nég-^áz karabéllyal.' A huszárok' két fésűi é - oszolva,, két támaszpontot, tartottak megszállva."A két pont valami három kilométer "távolságban volt egy­mástól. Á lóét porit között égy alfiSzT vett,aljast gépfegyverrel s őrjáratok tartották fönn áz. ösz- szeköttefést: A? orosxp,k nyojübán kihasználták túlerejüket s körülvették ■ a hu ~/:ir.>k.it. 1 fiába szólt-a karabély, hiába pattogott és -zakatolt a gépfegyver. AV; oroszok nein Jöhették, .1 mert egymást, ölte voina.gólyójuk^roha.mta sem men­ték, mért egyníásra rohantak' volna. Ekkor el­dobták puskájukat és .megfojtották azt' az al­tisztet, a ki a. gépfegyvérbpr’.'szórtaké rájuk a halált: Fiáth báró kapitány;eszkacbprijában. há­rom .tiszt hullott bele a hóba. A kapitányt egy

Next

/
Thumbnails
Contents