Északkeleti Ujság, 1915 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-10-16 / 42. szám
2-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 42-ik szám. Egyesületünk is kivette méltóan részét a reá hárult hazafias nagy feladatokból, amint arra az elnöki jelentésben rámutatok és igyekezni fog kivenni részét a jövőben is mindaddig, inig Isten segedelmével, felvirrad reánk a szebb jövő hajnalát jelentő béke napja. Azon hő óhajom kifejezésével, vajha mielőbb bcköszöntene az áldásíhozó béke, — az ülést megnyitom. Mielőtt a tárgysorozatra reá térnénk, egy kedves kötelességet teljesítek, amidőn özv. dr. Serly Móritz Ilka úrnő, egyesületünk érdemes másodaielnöknöje városunkból való végleges eltávozása felett őszinte sajnálatomnak adok kifejezést és hálás köszönettel adózom eddigi eredményes működéséért. Több mint három évtizeden át volt ő egyesületünk másodelnöknője. Lelkesedéssel, nemes buzgalommal, önzetlen fáradozással teljesítette mindenkor a nagy körültekintést és tapintatot igénylő állásával járó hazafias kötelességeit. Szervezőképességével, páratlan agilitásával, soha nem lankadó eréllyel és akadályt nem ismerő akaraterejével könnyedén átvágott a legnehezebb dolgokon is és nagy érdemeket szerzed egyesületünk felvirágoztatása körül. Mindenkor teljesítette hazafias kötelességét és a kötelesség teljesítésére buzdított másokat is Minden idők változatai között megtalálta azt az utat, amelyen a hazafias, jótékony, nemes érzésű magyar nőnek haladnia kötelessége. Nagy sajnálattal vesszük tudomásul, hogy városunkból távozott, de megnyugtat bennünket az a tudat, hogy megmaradt egyesületünk kötelékében továbbra is és vezetésében ezután is részt fog venni. Örömmel üdvözlöm egyesületünk uj helyettes másodelnöknöjG ur. Schönpflug Béláné úrnőt és jövendő működéséhez sok szerencsét és sikert kívánok. Az ő kiváló személyisége garancia arra nézve, hogy egyesületünk ügyének vezetésében sikeresen fog közreműködni. Felkérem a jegyző urat az elnöki jelentés felolvasására. A nagy figyelemmel hallgatott megnyitó beszéd elhangzása után a gondosan megszerkesztett elnöki jelentés olvastatott fel. Az elnöki jelentés a nagy idők által diktált rendkívüli kötelességek teljesítéséről szépen számol be. Örömmel mondhatjuk mi is a jelentés szavaival, hogy az egyesület „mindjárt a háború elején felismerte azokat a nagy hazafias feladatokat, melyek a magyar nőkre a társadalmi segélyezés, de különösen a betegápolás terén várnak." Sietünk hozzátenni, hogy a nemesen buzgó Egyesület a felismeri feladatokat fenntartás nélkül teljesítette is. Az Egyesület tagjai nagy számmal vettek részt a helyi Vörös Keresztegylet által rendezett ápolónői tanfolyamon is. Hasonlóan nagy buzgalmat fejtejtek ki az Egyesület tagjai a katonáknak téli ruhával való ellátásánál, a kórházakban való felügyelet és az állomási konyhán való segedkezés körül is. Nagymértékű anyagi támogatásban részesített az Egyesület minden humanitárius intézményt. A Vörös Keresztnek 1000 koronás adományt juttatott Kegyeletes, szép szavakat szentel az elnöki jelentés az egyesület néhai ügyészének, hősi halált halt dr. Nemestóthi Szabó Albert ügyvéd emlékének. „Lehetetlen, hogy ehelyütt is ne emlékezzünk meg a hősi halált halt ügyészünkről : dr. Nemestóthi Szabó Albertról, aki mindjárt a háború elején önként állott be katonának s aki a háború folyamán mindig az első sorban küzdött, úgy hogy királyunk bátor magatartásáért előbb a nagy ezüst vitézségi éremmel, majd az arany vitézségi érdemkereszttel, a német császár pedig a vaskereszttel tüntette ki. A páratlanul lelkes hazafi azonban f. évi május havában az északi harctéren hősi halált halt. Halála mélyen megrendítette Egyesületünket is. S amidőn gyászoló családja holttestét hazahozatta, a mesterrészi sirkertben testületileg jelentünk meg, a gyászoló családot pedig kondoleáló irattal kerestük fel, hogy ezáltal is uémiképen enyhíthessük azt a nagy fájdalmat s bánatot, amelyet Szabó Albert korai halála mindannyiunkra jelent. S a hős, az egész ember most dúló csaták után itt alussza örök Simát a nagykárolyi sirkertben s mi igaz megilletödéssel fogunk gondolni Nemestóthi Szabó Albertre mindig, mert az ö élete é< hősi halála felejthetetlen emlék lesz előttünk." Az egyesület által fenntartott Mejinda- árvaház működési körét úgy szabályozta a közgyűlés, hogy az árvaházba jövőre csak olyan gyermekeket vesz fel, akiknek az édesapja a háború következtében halt el. Egyben elhatározták, hogy a leánykák havi ellátási diját a háború tartamára 28 K-ról 40-re emelik fel. Meleg hangon emlékezett meg az elnöki jelentés dr. Serly Móritz Ilka I. alelnöknőről azon alkalomból, hogy 30 évi ügybuzgó, érdemdús és fáradhatatlan egyleti működés után ideiglenes tartózkodásra Budapestre költözvén, helyettes alelnöknő választását kérte. Amikor a közgyűlés hervadhatatlan érdemeiért jegyzőkönyvi köszönetét mondott, helyetteséül dr. Schönpflug Béiánét választotta meg, kinek kiváló személyisége biztos garancia arra nézve, hogy nagy eredménnyel fog az egyesület érdekében mii ödni. Mikor dr. Vetzák Ede jegyző a terjedelmes, gondos jelentést felolvasta, Hahn János pénztáros mutatta be jelentését, mely szerint az egyesületnek az elmúlt év végén 6293 korona készpénzvagyona volt, értékpapírokban i420 K és tagdijakból 1039 K. Levonva a 4050 K kiadást, a vagyon 5302 K és az értékpapiros. A számadások megvizsgálására kiküldött Péchy László és dr. Sternberg Géza jelentése szerint a számadás helyesnek találtatott. Végül a szegény gyermekek felruházása került szőnyegre. A nagyfokú szegénység és a drágaság miatt igen nagy összeg előteremtéséről lévén szó, a közgyűlés elhatározta, hogy a váioson megindítandó gyűjtésen kívül az özv. gróf Károlyi Istvánná nevéről elnevezett „Mar- git-alap“ 7579 K 58 fillérnyi vagyonából 2000 K-t felhasznál a felsegélyezéseknél. A közgyűlés köszönetét mondott Péchy Lászlóimnak azon kiváló, nagybecsű működéséért, melyet a felruházás vezetésével kifejteni nemeslelkü volt, az idei évre is őt kérte fel a közgyűlés a felruhá- zási akció vezetésére. Végül a közgyűlés a Magyar N k Korona- alapja javára 25 K-t megszavazott. E közgyűlési beszámoló kapcsán hálatelt örömmel látjuk ismét városunk falai között városunk nemeslelkü úrnőjét, özv. gróf Károlyi Istvánnét a legnemesebb jótékonyság vezetésében. Minden év őszén városunkba é’kezik O, hogy személyesen szervezze és vezesse a szegény gyermekek felsegélyezésének nemes akcióját. Most, a háborús állapot rendkívüli helyzetei is csak uj alkalmak az Ö kiapadhatatlan nemesleík őségének, jóságának gyakorlására. F. hó 11-én meglátogatta a Grófnő a városon elhelyezett összes Vörös Kereszt kórházakat. Figyelme kitérjedt mindenre. Megnézte az összes kórtermeket, a konyhahelyiségeket, kamarákat; megvizsgálta az éteínemüeket. A sebesültekkel elbeszélgetett, kikérdezte őket mindenféle viszonyaikról. Végül minden sebesültnek 2—2 K-t adott, megjutalmazta a cselédséget, a konyhákon segédkező orosz foglyokat. A látottak felett legteljesebb megelégedésének adott kifejezést. A harmadik magyar hadi kölcsön. A hosszan elhúzódó háború szükségessé teszi, hogy a hadi szükségletek zavartalan ellátása céljából uj hadi kölcsön bocsáttassák ki. E szükségletek fedezésére a pénzügyminiszter ezúttal kizárólag az első hadi kölcsön czimle- teinek megfelelő, 6%-kal kamatozó adómentes járadékkölcsön-kötvényeket bocsát nyilvános aláírásra. A pénzügyminiszter tehát a harmadik hadi kölcsön kibocsátásánál is közvetlenül fordul a közönséghez, a mint ez a legutóbb a Német Birodalomban is történt. A kibocsátás összege a nyilvános aláírás eredménye alapján fog megállapítást nyerni. Az aláírás egy hét leforgása után veszi kezdetét és 1915. október 18-tól november 17-ig bezárólag fog megtartatni. Aláírási helyekül fognak szerepelni az összes állami pénztárak és adóhivatalok, a postatakarékpénztár és közvetítő helyei, valamint az összes számottevő hazái pénzintézetek. A kibocsátásra kerülő és 6o/0-kai kamatozó kölcsönkötvény aláírási ára minden 100 korona névértékért: 1. ha az aláíráskor az aláirt összeg egész | ellenértéké befizettetik : a) 1915. évi október 30-ig bezárólag tö.ténő aláírás esetén: 97 K 10 fillér, b) 1915. évi október 39-át követő időben 1915. évi november 17-ig bezárólag történő aláírás esetén: 97 K 40 fillér, 2. ha pedig az alább ismertetendő kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, úgy az 1915. évi október hó 18-tól november 17-ig bezárólag terjedő I egész aláírásnál változatlanul 98 korona. A harmadik hadi kölcsönnél is a legki- ! sebb jegyezhető összeg 50 koronában van | megállapítva, hogy igy a kölcsön jegyzése a legszélesebb néprétegek részére is lehetővé i tétessék. A harmadik hadi kölcsön kötvényei 1915. j november 1-től kezdödöleg évi 6%-kal, miniden év május 1-én és november 1-én lejáró ! utólagos részletekben kamatoznak, tehát az első szelvény 1916. május 1-én esedékes. Az aláírás illetve befizetés napjától a folyó évi november ! l-ig terjedő időre elő kamatok akként téríttetnek meg, hogy a folyó évi október hó 31-e ^előtt eszközölt jegyzéseknél, illetve befizetéseknél a kötvények aláírási ára 30 fillérrel kisebb összegben van megállapítva, mint az ezen időpont után történő jegyzéseknél. Az aláirt összegek ellenértéké az aláírási helynél fizetendő be ts az aláírási áron felül a< aláíróval szemben sem folyó kamat, sem jutalék felszámításának helye nincs. Ha az aláirt összeg 100 koronát meg nem halad, aí aláírás alkalmával mindenkor az aláirt ! összeg egész ellenértéke befizetendő. A 100 koronát meghaladó aláírásoknál a i rész leiekben történő befizetés is meg van engedve, de ez esetben az aláírás alkalmával az aláirt összeg 19°b a biztosítékképpen leteendő és pedig a kir. állampénztáraknál és adóhivataloknál, a m. kir. postatakarékpénztár közvetítő hivatalainál, továbbá az 1898; XXIII. t.-cz. alapján alakúit Országos Központi Hitelszövet- kezetn.l készpénzben, mig a többi aláírási helynél vagy készpénzben, vagy olyan értékpapírokban, a melyeket az aláírási hely elfogadhatóknak tárt. A részletek pedig az aláírási helynél a következőkép fizetendők : a jegyzett összeg ellenértékének 25%-a j legkésőbb 1915. deczember 7-ig, a jegyzett összeg ellenértékének 25%-a j legkésőbb 1915. deczember 18-ig, a jegyzett összeg ellenértékének 25%-a legkésőbb I9i5. deczember 28-ig, a jegyzett összeg ellenértékének 25%-a ! legkésőbb 1916. január 8-ig. Az utolsó részlet befizetése alkalmával az aláírási hely a letett biztosítékot elszámolja, illetőleg visszaadja. A jegyzés czéljaira szolgáló nyomtatvány- űrlapok az összes aláírási helyeknél dijtatanul kaphatók. Ily nyomtatványok hiányában az aláírás levélileg is eszközölhető. A befizetés alkalmával az aláíró fél az aláírási helytől pénztári elismervényeket kap, a melyek a-fél kívánságára 19i5. deczember 1-től kezdve a m. kir. pénzügyminisztérium részéről úgy a szabad mint a zárolt jegyzésekre vonatkozólag egységesen kiállított ideiglenes elismer- vényekre fognak kicseréltetni, a mennyiben eddig az időpontig a végleges kötvények kiadhatók nem lesznek. A végleges kötvények kiadására nézve, illetve a fél kívánságára kiadott ideiglenes elismervénveknek a végleges kötvényekre való kicserélésére nézve idejekorán hirdetmény utján fog a felhívás közzététetni. A végleges kötvények kiadása költségmentesen ugyanazon a helyen fog történni, a hol a pénztári elismervénvek, illetve a fél kívánságára ideiglenes elismervények kiadattak. A harmadik hadikölcsön kötvényei — ép úgy, mint az első és második hadi kölcsön 6%-kal kamatozó kötvényei — zároltan is jegyezhetők lesznek és az aláíró, a ki az általa jegyzet kötvényeket az aláírás alkalmával zárolja és ezt a zárolást öt éven át fel nem oldatja, azt a jogot nyeri, hogy az öt évi időszak utolsó évnegyedében, legkésőbb azonban 1920. november 1-én a kötvényen alapuló követelését, e naptól számított egy évre névértékben leendő
