Északkeleti Ujság, 1915 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-07-31 / 31. szám
2-ik oldal. 31-ik szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. tényleges birtokosa a házbért egészen vagy részben elengedte. Erre azt hisszük nagyon kevés eset lesz. 3. Az I. és III. oszt. kereseti adó törlését azon adózók kérhetik, kiknek üzlete (foglalkozása) a hadiállapot tartania alatt s abból kifolyólag teljesen megszűnt. A törvény ezen rendelkezése nemcsak az ipari és kereskedelmi, hanem az értelmi foglalkozásokra is kiterjed. A 111. oszt. kér. adó mérséklése is kérhető akkor, ha az adózó igazolja, hogy a három évre már jogerősen megállapított adóalapja katonai szolgálatra való behívása, hadicélokra szükséges személyes szolgáltatásra kötelezése, vagy a háborús állapot folytán előállott rendkívüli körülmények következtében legalább 50 százalékkal csökkent. 4. A kiállított adóivek, az adóügyekben hozott határozatok és végzések kézbesítése mindazoknál, akik katonai szolgálatra behivattak, vagy személyes katonai szolgáltatásra kötelezettek, csakis akkor vehető megtörténtnek, ha azok magának az adózónak, vagy ^örvényes képviselőjének, vagy meghatalmazottjának kézbesítettek. 6. Azokra nézve, akik adókra, illetékekre s egyéb köztartozásokra vonatkozó törvényekben és szabályokban bizonyos jogok gyakorlására, vagy kötelességek teljesítésére megállapított határidőket azért nem tarthatták be, mert katonai szolgálatra behivattak, vagy személyes szolgáltatásra köteleztettek, vagy a háború következtében akadályoztattak a határidők betartásában, a pénzügyminiszter akár általános rendelettel, akár esetről-esetre, akár előlegesen, akár utólagosan a határidőket meghosszabbítja s azok be nem tartásától eltekinthet. A kérvények beadására vonatkozó határidőket, valamint az ezen ügyekben való eljárást á pénzügyminiszter körrendeletek utján szabályozza. Érre vonatkozólag a városi adóhivatal nyújthat majd részletes felvilágosítást az érdeklődőknek. — A Rokkant Katonákat Gyámolitó és Elhelyező Hivatal Szatmármegyei Választmányának hírei. Rokkant-telep. Lapunk múlt heti számaiban már kimutattuk, hogy a rokkant-ügynek sikeres megoldása csak rokkant-telepek létesítése utján remélhető és megírtuk, hogy e tervnek keresztülvitele máris erősen foglalkoztatja választmányunkat. A fővárosi napilapok utján értesülünk, hogy az ország többi rokkant- gyámolitó bizottságai is hasonló irányban indítottak már mozgalmat, ami csak Választmányunknak a helyes utón való elindulását bizonyítja. így Az Ést irja, hogy a Vörös Kereszt Egylet győri választmánya olyan rokkant-telepet szándékozik létesíteni, hol — mellőzve a ka- szárnyarendszerü, rideg menedékházat — minden katonának családi tűzhelyet biztosítanak és oly foglalkozást adnak, melyből rokkantságuk ellenére is megélhetnek. A város és a vármegye közönségének és a törvényhatóságoknak áldozatkészségéből Győr egyiK egészséges fekvésű helyén egyelőre száz-százötven egy-két szobás, kertes házat akarnak építeni s bennök elsősorban a város és megye rokkantjait helyeznék el, — természetesen lakbérfizetés nélkül. A telepen közös gépműhelyt j nagy konyha kertészetet, háziipart stb. akarnak csinálni. A rokkantak által részben a telepen felállítandó közös gépműhelyben, részben a házilag készített iparcikkek értékesítésére értékesítő központot terveznek. Az iparcikkek előállításánál iparkodnak olynemü cikkeket produkálni, melyekkel Magyarországot eddig legnagyobbrészt import utján látták el. így a telep a magyar iparnak is szolgálatot tesz. A győri bizottság a munkálatokat még az ősz elején megkezdi. Ugyancsak a napisajtó számol be egy másik ötletes akcióról, mellyel szintén rokkant katonáknak akarnak kenyeret juttatni. Az Erdélyrészi Méhész Egyesület inéhésztanfolyamot rendezett Kolozsvárott a rokkant katonák számára. A tanfolyamon a rokkant katonák teljes kiképzést kapnak, a .méhészeti gazdálkodás köréből, úgy, hogy ez 1 majdnem biztos megélhetést nyújt számukra. Szatmárvármegyei Választmányunk a maga részéről élénk érdeklődéssel kiséri e mozgalmakat és már is átiratban kereste meg úgy a Vörös Kereszt Egylet győri Választmányát, mint az Erdélyrészi Méhész Egyesületet, kérve az általuk eddig már lefolytatott akció, illetve a jövőbeli programm leírását. Újabb rokkant-bizottsá ok. Hétról-hétre szaporodik vármegyénk területén az újonnan alakuló járási, illetve községi rokkantbizottságok száma, mutatva azt a lelkes áldozatkészséget, mellyel vármegyénk közönsége a rokkantak gyámolitásának és támogatásának fontos ügyét felkarolja. így a múlt héten a következő bizottságok megalakulásáról kapott jegyzőkönyvet vármegyei választmányunk : Kuálydaróczon 1915. évi július hó 25-én alakult meg a községi rokkantakat gyámolitó és elhelyező bizottság a következő tagokkal: Selyelny Endréné, özv. Nyisztor Jánosné, Mészárosáé Nagy Anna, Markovits Mária, Krisztik János, Szláncs György, M. Szabó Miklós, Ba- róthy József, ifj. Weber József, Németh Sándor, Diószeghy Lajos, id. Wéber József, Friedmann Bernát és Szőcs Dávid. Rokkantgyámul Szőcs Dávid, községi jegyző választatott meg. Krasznabélteken 1915. junius 15.-én alakult meg a községi bizottság, melynek tagjai: Grósz József, Soltész József, dr. Bohus János, dr. Nádai Lipót, Fugel István, Winkler István, Schmied Mihály, Hortobágyi Antal. Rokkantgyám Soltész József, községi jegyző. A szatmárnémetii járási rokkant-bizottságot Domahidy Pál, hivatalvezetőszolgabiró jul. 7-én alakította meg a következő tagokkal: Kató István, Karikás Sándor, Weisz Ignác és N. Székely András. Járási vezető rokkantgyámmá Madarassy András nagypeleskei lakos választatott meg. Rokkantak és munkaadók jelentkezzenek ! Minden rokkant katona saját jól felfogott érdekében jelentkezzék Választmányunk ' irodájában, hol személyi adatait fölveszik és í számára lehetőleg .megfelelő megélhetési alkal- j mat szereznek. Ugyancsak hazafias kötelességükre való hivatkozással kérjük a gyárosokat, kere-kedőket, iparosokat, gazdákat stb., hogy ha alkalmazottra szükségük van, alkalmazzák azokat, kik érettük, küzdöttek ! Ismételten felhívjuk tehát a munkaadókat, hogy a munka- alkalmakat szintén Irodánkba minél előbb bejelenteni szíveskedjenek. * * * Itt adjuk ismételten első rokkantaink munkára való ajánlkozását. Megkeresések a helybeli Vöröskereszt Irodához, mely egyszersmind a Rokkant Katonákat Gyámolitó és Elhelyező Hivatal Szatmárvármegyei Választmányának irodája is, intézendők. 1. Preisz István, nyomdász (betűszedő), 12. honvédgyalogezredbeli őrvezető, ki a harctéren kapott lábsebesülése következtében 1915. évi május 10-én tartott felülvizsgálaton lett elbo- csájtva, irodai alkalmazást keres. Lakik Nagykárolyban, Gróf Károlyi István-u. 49. 2. Magdás György, 1906. évfolvambeli huszár (lakik: Verbőczi-ntca 21 sz.) száján megsebesült, irodai szolgai alkalmazást seres. 3. Bariba Gusztáv, kéményseprő segéd, 12. honvédgyalogezredbeli rokkant póttartalékos, aki 1915. ápr. 17-én szabadságoltatott, ülő foglalkozást keres. A VÖBÖS s|« HÍREI. Seregszemle a Vörös Keresztnél. Vérnek és vasnak esztendeje fordul e napokban és Marsnak vérrel-vassal izzó jegyében lendül át földünk az uj háborús esztendőbe. Borzalmasan fenséges csodák korszaka ez, hol fékevesztett elemi erők rontanak tombolva egymásra és maguk alá temetnek mindent, amit békés lelkünk rajongó hitével humánumnak, igazán emberinek tartottunk szere- tetet, megértést, erkölcsöt, művészetet, az emberi géniusz nagyszerű megnyilvánulásait . . . Ám e Walpurgis-e! őrjöngő rémességében is csodás fénnyel, határtalan lehetőségek soha nem látott, káprázatos perspektívája nyílik meg szemünk előtt: nemzetünk óriási áldozatkészsége, lankadatlan hazaszeretete és ezernyi csaták füzében zománcosra edződött' vitézsége. Örökértékü erények ezek a vérnek özönében, de talán mégis a legszebb, legtündök- lőbb és iegkristályosabb, legem-beribb az a munkásság, melynek jegye a Vörös Kereszt. A diadalmas jel méltó és hü kifejezője a törekvésnek, melyet szimbolizál : a kereszt munkája, a mindenkihez le' ajoló, krisztusi emberszeretet dicső munkája e vérrel és lánggal égő vörös napokban. Nagy munkát végzett és végez ez a szeretet! Képzeljük csak el: a háború kitörésekor egy papiroson élő, csak a papiroson létező szervezet, máról-holnapra — a szeretet, a kötelesség varázsütésére — átalakult valóságos, élő, húsból és vérből való intézménnyé, mely csupa önkéntes, — nem bürokrata — munkaerővel, a magyar orvosok, ápolónők lelkes gárdájával olyan hatalmas munkásságot végez, mely a harctér sebesültjének ápolásában az egész országot mozgósítja. Ez a szervezet ma is, a világháború véres évforduiásakor, a legtökéletesebb, legharmoni- kusabb működést mutatja a hadegészségügy valamennyi ágazatában. Az a lelkes vezetés, mellyel gróf Csekonics Endre, kir. biztos elnök és Josipovich Géza elnökhelyettes a Vörös Kereszt magasztos munkáját irányítják, az a páratlan ügybu'.góság, mellyel a Központi Igazgatóság valamennyi tagja munkáját végzi, lankadatlan ma is. Mi is lenne méltóbb tehát e köteles és szerető irányzáshoz, mint hogy a Vörös Kereszt valamennyi atomja : valamennyi Fiókegvlete is vállvetve, hasonló buzgalommal törekszik az Egylet győzelmet elősegítő, nagy céljai elérésére ! Valamennyi fiókegylet, Így városunk fiókegylete is valóságos mikrokoszmosz, parányi világ, mely a Központ százfelé szétosztott munkáját egységesen végzi. Ennyivel nehezebb és tegyük hozzá: dicséretes a fiókegylet működése. Amit a Központ számtalan irodára tagolva oszt szét: a kórházak adminisztrációjának, a gazdasági ügykezelésnek, a pénz- és anyaggvüjtő propagandának, az eltűntek, sebesültek és hadifoglyok után való tudakozódásnak, a hadifoglyokkal való levelezésnek, a rokkant-ügynek száz felé ágazó munkáját, Fiókegyletünk irodája egymaga, együtt végzi! Hogy némi példát adhassunk arról a lázas tevékenységről, mely ebben a mikrokoszmoszban folyik, megemlítjük, hogy nagykárolyi Fiókegyletünk irodája a háború kitörése óta körülbelül 3000 ügydarabot intézett el! Kórházainkban pedig 42,630 ápolási napon 1915. jul. 1-ig 1131 sebesült ápoltatott!, olyan számok ezek, melyekből bizalmat meríthetünk a jövőre, olyan lelkes munkásságot, oly szertelenül nagy áldozatkészséget és munkásaiban annyi duzzadó energiát mutat föl országszerte a Vörös Kereszt, hogy teljesnek mondható és a jövőben is teljes lesz a humanizmus e szent győzelme. És amíg izzó állapotban lesz az európai lávafolyam — reméljük, hogy minél hamarább megszilárdul — addig gyönyörű, diadalmas küzdelem lesz a magyar Vörös Kereszt útja, mely talán értékben meghaladja a vérmezők győzelmeit . . . H. Király Ferenc. Analfabéta sebesültek oktatása. Fiókegyletünk nemcsak testi épségét szándékozik visszaadni sebesültjeinknek, hanem egész jövő- jükre — és tegyük hozzá: hazánk jövőjére is kiható — szellemi oktatást is akar számukra nyújtani. E célból a fővárosi kórházak mintájára az analfabéta sebesülteknek az irás, olvasásban való oktatását vette tervbe, s az oktatás elvállalása iránt már átiratban is megkereste városunk tanítóit. Egy 3—4 középiskolát végzett ügyes, értelmes fiú tanúiéul felvétetik a „Kölcsey-nyomda“ r.-t.-nál.
