Északkeleti Ujság, 1915 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1915-07-17 / 29. szám

jrm lí VII. évfolyam. Nagykároly, 1915. julius 17. 29-ik szám. w K. V ' északkeleti újság ■jíí) NAGYKÁROLY ES ERMELLEK POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. — A NAGYKÁROLYI KERESKEDŐ TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE. '•». ; • Jl " C ' tori, ■Vy Slőfizetési árak: Egész évre ........................................... 8 korona. Félévre ..........................................................4 Negyedévre ........................................... 'a Tanítóknak egész évre ....................................5 „ Kol umbusz tojása. Mindig hangoztattuk, hogy egy vá­rosi hatóságnak sem szabad olyan kor­mányrendeletekre várnia, melyeket egy­szerűen csak alkalmazni kelljen a helyi piacra s a drágasággal, éielmiszeruzsorá- val összefüggő minden anomália ekép- pen megszűnik. Hangoztattuk, hogy a kormány csak általános kereteket ad, melyekbe minden város illessze bele a maga speciális viszonyainak megfelelő részleteket. Legutóbbi vezércikkünkben ismer­tettük több nagyobb város különféle drá­gaság ellen irányuló akcióját. A min­denhol egyformán fennálló bajokat min­denütt másféle intézkedésekkel orvosolták. Invenció, ötlet dolga, hogy melyik város melyik rendelet sorai között találta fel a neki megfelelő kereteket, melybe intéz­kedéseit illessze. Mondvacsinált, nyom­ban alkalmazható szabályrendeleteket ne várjon senki magától a kormánytól, mely igazán mindenre kiterjedő figyelemmel alkotja az általános helyzet által diktált és a szükséges, üdvös intézkedésekhez irányadóul szolgáló rendeleteket a ható­ságok számára. A kivitel a hatóságok feladata. Péchy István, vármegyénk nagyér­demű főjegyzője, ki a vármegye élelmi­szer ügyeinek szakavatott, gondos refe­rense, kolumbusz-tojás módjára oldotta meg az élelmiszer uzsorának gátat vető ármaximáüs kérdését. Az anomáliák meg­szüntetésén fáradozva, a vonatkozó kor­mányrendeletek között nagyszerű éles­látással ismerte fel azt az utat, melyen haladva minden nehézkes eljárást mel­lőzve a legrövidebb utón lehet megva­lósítani az élelmiszerek árának maxi­málását. Az árak hatósági megállapítá­sához szükséges eljárásra kiindulást ke­resve, talált egy miniszteri rendeletet, mely még a háború elején hozatott s úgy rendelkezik, hogy ott, ahol az élelmi szereknek az eladók tulmagas árakat szabnak, a hatóság büntetést szabhat rájuk. Nagyszerű invencióval találta meg e rendeletben lefektetve a hatóság ár- megállapitó jogát. Ugyanis ha a hatósá­goknak megadta a kormány azt a jogot, hogy a magas árakon árusító eladót megbüntethetik, magától értetődik az, hogy a hatóságnak meg kell állapítania azt a legmagasabb árat, melyen felül büntetendő az árusítás. Vagyis maximál­nia kell az árakat. Olyan ez, mint Ko­lumbusz tojása. Ötlet kell hozzá s a legegyszerűbbnek látszik a megoldás. Mint értesültünk, Péchy István vár­Főszerkesztő : DR. VETZÁK EDE. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATOK. megyei főjegyzőnek a fenti rendelet ér­ielmében telt előierjeszlésére Ilosvay Ala­dár alispán az egész vármegyére terjedő hatállyal maximálta az élelmiszerek árát. Hogy ez égetően szükséges intézkedés­nek mily üdvös következései lesznek, azt már eléggé kifejtettük lapunk más helyén. Ez alkalommal, amidőn várme­gyénk nagyérdemű alispánjának és nagy- tudásu főjegyzőjének sok ezer embert há­lára kötelező intézkedését közöljek, öröm­mel és büszkén mutatunk rá e/nagyszerű példában arra, hogy a hatósági fórumok lelkes buzgalma és éles látása a biztosíték arra nézve, hogy a bölcs kormányren­deletek életképes testet öltsenek. Tudnivalók az uj termés felhasználásáról. Junius 17-én 2070. szám alatt kiadott a miniszteri um egy rendeletet, mellyel az uj ter­més eladását és felhasználását szabályozni tö­rekszik. Ez a rendelet egyformán érdekel mind­nyájunkat, azt is, aki csak saját magának termel, azt is, aki piacra is tud valamit vinni és azt is, aki mindent vásárolni kénytelen. A kormánynak fönn megnevezett rende­leté mindenekelőtt tiltja a búzának, rozsnak, kétszeresnek, árpának és zabnak az árusítását | vagy más utón való forgalomba hozatalát. Esze­rint a termelő vagyis a gazda, bérlő, a részes arató, a konvenciós cseléd, munkás, ha mun­kabér fejében szemestérmést kapott, csak a rendeletben megállapított módok szerint adhatja el búzáját, rozsját, kétszeresét, árpáját, zabját. Természetesen mindenkinek joga van el­sősorban önmagáról gondoskodni, csak a fö­löslegesre lehet számottartania a katonaságnak és többi embertársainknak. A termelők, vagyis a gazda, bérlő,-részes arató, konvenciós cseléd a rendelet értelmében megtarthat családja szá­mára annyi gabonát, hogy jövő év augusztus 15-ig, havonkint és fejenkint 18 kilogramm jusson mindenkire, aki a házban rendes ellá­tást kap. A háitatási szükségleteken kívül megtart hat magának a termelő annyi gabonát, ameny- nyi 191ö. augusztus 15-ig neki gazdasági cél­ra szükséges. Vagyis konvencióra, egyéb ter­ménybeli járandóság kiadására, vetőmagra és állatainak etetésére. Hogy a megtartott gabonamennyiséget a termelő hogyan élje fel vagy hogyan etesse fel, arra nézve az uj rendelet azt mondja, hogy szabadon használhatja fel. Vagyis most érvény­ben lévő keverési rendeletek az uj gazdasági évben nem jönnek figyelembe. A rendelet értelmében szeptember 15-ig a saját megyéje területén mindenki vásárolhat annyi kenyérnek valót, valamint a gazdasági szükségletre, amennyit a rendelet előir. És pe­Szerkesztőség és kiadóhivatal: NA7YKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.)- Hirdetések ugyanott vétetnek fel. _____ Nvil tiér sora 60 fillér. dig: 1. Ha az illető földmivelő, bányász, er­dész, szóval mezőgazdasággal vagy őstermelés­sel foglalkozó ember, akkor vásárolhat családja számárá fejenkint és havonkint 18 kilogrammot. 2. Másfajta foglalkozású emberek, vagyis kereskedők, ügyvédek, mérnökök, orvosok, tisztviselők, ipari munkások, szóval mindaz, a ki nem őstermelő, vásárolhat fejenkint és havonkint 10 kilogrammot. Szeptember 15-ig bezárólag (ezt a határ­időt a kormány esetleg meghosszabbíthatja) lehet eladni bármelyik ugyanazon törvényható­ság területén lakó embernek, a ki a maga házi vagy gazdasági szükségletére akar vásárolni. Ha tudomása van róla, vagy figyelmeztetik arra, hegy vevőjének nincs joga vásárolni, vagy többet vásárul, mint amennyire joga van és ennek dacára elad neki, akkor a rendelet értel­mében meg lesz büntetve. Eladhat városok, vállalatok, intézetek és -szövetkezetek számára, amennyiben azok iga­zolni tudják, hogy vásárlási joguk van. Eladhat végül az egész éven át a Hadi- Termény-Részvénytársaságnak, illetőleg minda­zoknak, akiknek ettől a társaságtól szabályosan kiállított vásárlási igazolványuk van. Eladhat még vetőmagot is a kormány által majd meghatározandó területeken gazda­sági egyesületeknek is. A kormány ismét megállapította, hogy az ország különféle részeiben minő lesz a búza, rozs, árpa, zab ára. Az uj hatósági árak julius 10-én lépnek életbe. Legmagasabb az ár julius 10 tői julius 21-ig, egy koronával csökkeívjulius 22-én és ez marad julius 31-ig, amikor újból csökken egy koronával és ilyen marad angusz- tus 10-ig, végül negyedszer csökken egy ko­ronái és az ilyen marad augusztus 21-ig, ami­kor újból csökken egy koronát és ilyen marad végig. Magasabb vételárat senki sem követelhet, mint amennyi a megszabott hatósági ár. Aki ezzel ellenkező megállapodást létesít, vagy üz­letet köt. az hatálytalan, semmis. A rendeletben meghatározott legmagasabb búza, rozs, kétszeres, árpa és zab árak egy meghatározott súlyú és tisztaságú búzára, rozs­ra stb. vonatkoznak és pedig: a megszabott búzaárak olyan búzára, vonatkoznak, amelynek súlya hektoliterenkint csak 2 kilogramm idegen keveréket tartalmaz. A rozsnál a megállapított legmagasabb ára a 70 kilogrammos sulyminőségü egészsé­ges rozsra vonatkozik. Az árpánál és zabnál a megállapított leg­magasabb ár sulyminőségre való- tekintet nél­kül egyszerűen egészséges árpára és zabra vonatkozik. Mit lehet külön felszámítani? A megál­lapított legmagasabb hatósági áron felül fel lehet számítani a zsák árát. Hegy mennyit, ezt a kereskedelemügyi miniszter külön rendelet­ben fogja megállapítani. Késedelmi kamatot és.

Next

/
Thumbnails
Contents