Északkeleti Ujság, 1915 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-07-10 / 28. szám
28-ik szártl. 3-ik oldat ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY .ÉS ÉRMELLÉK. mesterhez intézendők. Mindez nagyon sürgös; s a rendelet a kihirdetés után 4 napra hatályba lépjen. A kötelezettek kora 18 és 60 év között legyen. Mivel a képviselőtestület e felterjesztést illetőleg nem volt egy véleményen, Néma Gusztáv magyarázó szavai után, hogy az alaki és tartalmi hiányoktól most tekintsünk el, mert talán nem is lesz erre a rendeletre szükség, a polgármester szavazást rendelt el. A névszerinti szavazás eredménye ez volt: 42 igen, 8 nem s igy 34 szótöbbséggel elfogadta a képviselő- testület az indítványt. A képviselőtestület az 1913. évi gyám- pénztári számadást tudomásul vette; hasonlóképen, hogy a nagykárolyi ipari és közgazda- sági r.-t. a város ellen a kenyérgyár egyik követelése miatt pert indított. 4544 K 75 fillér követelésről van szó, amely összegben a kenyérgyár 1914. október havában Husztra katonák számára kenyeret szállított, de az árát eddig még nem kapta meg. Dr. Vetzák Sándor megjegyzi, hogy e pernek csak az a célja, hogy a kenyérgyár a hadi kincstártól a követelését minél előbb megkaphassa. A képviselőtestület Ámán Antal elbocsátott rendőr kérvényét nem teljesiti. A polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Kínál József, Kirilla Adolf, Kiss József, László József és Rosenberg Bernát képviselő- testületi tagokat felkérvén, a közgyűlést bezárta. Br. Főgimnáziumunk hősi halált halt volt tanítványai.*) (Folytatás.) Toóth 'József született 1888. julius 19-én Nagykárolyhoz tartozó Szentjános-pusztán, ref. vallásu. Középiskoláit intézetünkben végezte, itt tett 1905. junius 21. érettségi vizsgálatot. A jogi tanulmányok befejeztével Szatmár vármegyében mint közigazgatási gyakornok nyert alkalmazást. A háború kiütésekor mint kiszolgált egyéves önkéntes, tartalékos kadétt ranggal vonul be a 12. honvédgyalogezredbe, ennek III. zászlóaljával Galicziába megy. Részt vett a Korcow melletti ütközetben, ahonnan sebesületlenül ugyan, de súlyos betegen jött vissza. November 22.-ig Bálint tanár klinikáján feküdt Budapesten. Ekkor Egerbe vonult be ezredéhez, ahonnan január 4.-én új beosztás szerint a 29. honvédgyalogezreddel indul harcba. Előbb a déli harctérre, rövid időre rá már a Kárpátokba megy. Itt léptetik elő zászlóssá. Január 31.-én esett el roham alkalmával a Magúra előkapujának északkeleti lejtőjén Jaworow mellett. Fejlövést kapott. Két srapnellgolyó hatolt fejébe, azonnal meghalt. Tiszttársai ott temették el. Feljebbvalói kitartásáért, bátorságáért szerették, legénysége pedig humánus bánásmódjáért rajongással vette körül. Szatmár- megye törvényhatósága 1915. május 27. tartott közgyűlésén, mint a munka emberéről emlékezett meg róla, aki kötelességteljesítés közben halt meg. Előérzete volt, sejtése valóra vált! Nyugodj barátunk csendes sírodban, álmodj Magyarország jövendő nagyságáról, melynek kiépítésekor te is segítettél piros véreddel munkálkodni. Isten veled ! Serly Ferenc született Nagykárolyban, 1886. évi február 10.-én. Intézetünkben végzi középiskolai tanulmányait, itt tett érettségi vizsgálatot 1904. junius 22-én. Jogi tanulmányainak (Kolozsvár) befejeztével Szatmárnémetiben bírósági aljegyző lesz. Az általános mozgósításkor a szatmári 5. közösgyaiogezredhez vonult *) Folytatólagosan közöltük a főgimn. 1914—15. tanévi „Értesitöjé"-böl. be zászlósi rangban. Egyideig Rimaszombaton tartózkodott, ahonnan az északi harctérre megy. Súlyos ütközetekben vett részt, mindig csapata élén haladt. Elöljárói, tiszttársai, a legénység nagy tisztelettel vették körül bátorságáért. NoV. ember 19.-én Glowiec község mellett esett el. Szivét járta át az orosz golyó, azonnal meghalt. Vida Lajos tábori lelkész (ugyancsak a mi tanítványunk, 1904. junius 22. tett érettségi vizsgálatot, Serly Ferenc osztálytársa) temette el, ő jelölte meg sírját is. A szerető osztálytárs tudatta a hírt, levelében azt írja a derék tábori lelkész, hogyha majd hazajön élőszóval bővebb felvilágosítást fog róla adni. Jó harcot harcoltál, te is elnyerted a koronát, melyet a Hazáéit dicsőén küzdő, életüket feláldozó hősöket illet meg egyedül. Cipruságunk sírhalmodon a mi kegyeletes megemlékezésünk. Isten veled j Mándy Elemér született 1887. május 25-én Borzován (Szatmármegye). A középiskola alsó négy osztályát intézetünkben végzi (1901 —902.-ben a IV oszt.) azután három évig a nagyváradi hadapródiskolának növendéke. Később más intézetben folytatja gimnáziumi tanulmányait. Az érettségi vizsgálat után a jogj pályára lép. Máramarosszigeten befejezvén jogi tanulmányait, leteszi az államvizsgálatot, majd Budapesten a pénzügyi fogalmazói vizsgálatot is. A háború kitörésekor mint póttartalékos kiképző tizedesi rangban teljesít szolgálatot Egerben március 15.-ig. Menetszázadba kerül^ mint hadapródjelölt vonul a Kárpátokba, ahol előléptették hadapróddá. Több súlyos ütközetben vett részt, kitűnt bátorságával. Az ellenséget maguk előtt szorították Telepócz községig, ahol a községen túl nagyobb elsáncolt orosz erőre bukkantak. Heves csatába ereszkednek, melynek folyamán s; 'vosan megsebesült mellén. A szinai (Zemplén vm. Dégenfeld-kastély) kórházba vitték, ahol 9 napig végtelen türelemmel, bízva felépülésében, állhatatosan viselte kínzó fájdalmait. Mindhiába ! A gondos orvosi és bajtársi ápolás nem tudta megmenteni az életnek. 1915. április 10.-én halt meg s az ottani köztemetőben helyezték nyugalomra a boldog feltámadás reményében. Elindítanak legjobbjaink a hosszú harc alatt! Egyike ő a soknak, kik a honfiúi erények legszebbjét a hazaszeretet tettel gyakorolta, vére hullásával tette termékennyé a talajt a szabadság rózsái számára. A hazaszeretetért fogadd sz.retetíink piros rózsáit emlékül, utolsó üdvözlésül. Isten veled ! Bér kő Frigyes született 1890. évi január 18.-án Kassán. A középiskola alsó hat osztályát Nagykárolyban végezte (1905—906. isk. évben a VI. oszt.) Ezután a budapesti cs. és kir. hadapródiskolában folytatja 4 évig tanulmányait Mint zászlós 1910.-ben a máramarosszigeti 85' közös gyalogezredhez kerül. Időközben Lőcsére helyezik, majd 1913.-ban hadnaggyá léptetik elő. Saját kérésére áthelyezik a 85. gy. ezred boszniai zászlóaljához Rogaticára (a szerb és montenegrói határnál), ahová 1914. május havában megérkezett. Ferenc Ferdinánd boldog emlékű trónörökösünk ellen intézett szarajevói merénylet alkalmával jelen volt mint hadnagy a kirendelt katonasággal. A merénylet után a törökök lecsendesitésére — akik a gyilkos szer- beket kiirtani akarták— sokat tett. Erős érzése birta erre. Mindenáron azon volt, hogy a bűntény a törvényszabta alapon nyerjen méltó büntetést. Mozgósítása előtt több kisebb-nagyobb szerb és montenegrói támadást ver vissza zászlóalja. A háború kitörésekor 8 hétig volt állandóan tűzben pihenés nélkül. Annyira kifáradt, hogy az ezredorvos pihenést parancsol neki. Egy ideig Budapesten pihen, majd Nagykárolyban az aggódó édes jó szülők körében. Négy hét után felépülve Balassagyarmaton je-. jentkezik, de az orvos még mindig gyöngének találja. Újabb négy heti szabadságot kap. Végre is teljesült vágya, egy menetszázaddal a szerb harctérre megy. November 27.-én Waljewónál találjuk. Erős tűzbe kerül a sereg, de mieink szívósan szorították a szerbeket az ország belseje felé. Dec. 5-én Milanovácnál, midőn mint szá- zadparancsnok-helyettes rohamra vezette századát, szerb golyó találta szíven. Bajtársai tudósítása szerint: „Jézus, Mária !“ felkiáltással ajkán lehelte ki lelkét. A roham a Bolovski magaslat ellen történt, ahonnan a szerbeket nem tudták leszorítani, így az elesett Berkő Frigyest' a szerbek temették el jelöletlen sírba. Nem te vagy az egyedüli, ki jelöletlen sírban pihensz, óh, sokan vannak, kik sorsodban részesek az ádáz harcok idején. Jól teljesítetted kötelességedet, lelked üdvösségéért imádkoztál, mikor a két előttünk legszentebb név segítségül hívása hagyta el ajkadat, mikor útra bo- csájiottad halhatatlan lelkedet a nagy leszámolásra az Úr elé. Jézus, Mária megsegített, könnyen hősként haltál meg. Isten veled ! (Vége.) Vármegyei közigazgatási bizottsági ülés. Vármegyénk közigazgatási bizottsága f. hó 9-én d. e. 10 órai kezdettel Csaba Adorján főispán elnöklése mellett a vármegyeháza kistermében ülést tartott. Az ülésen a központi előadókon kívül jelenvoltak: Bodnár György kir. tanfelügyelő, dr. Böszörményi Emil ügyvéd, Fabó Zoltán kir. ügyész, Madarassy Dezső nagybirtokos, Nemestóthí Szabó Antal kir. közjegyző, dr. Vetzák Ede ügyvéd. Távolmaradásukat igazolták: Domahidy Viktor orsz. gyűl. képviselő, Falussy Árpád nagybirtokos, Kende Zsigmond cs. és kir. kamarás. Az egyes központi előadók jelentéseit tudomásul vette a bizottság. A közegészségügyi jelentésnél örömmel vette tudomásul a bizottság, hogy kolera-eset a megye területén nem fordult elő. Jelentős vitára adott alkalmat a burgonyaipar r.-t.-nek a börvelyi birtokossággal a gyárterületre vonatkozó szerződése, melyet előadó jóvá nem hagyásra ajánlott, mivel a törvényes alakiságokat nélkülözi. Csaba Adorján főispán kifejtve, hogy mily nagy közgazdasági érdek, hogy a gyár létesüljön, elvileg hozzájárul a kötött szerződéshez s azt felterjesztésre ajánlja. A minisztérium utasítani fogja majd a szerződőket a hiányok pótlására. Nemestóthi Szabó Antal, Ilosvay Aladár és dr. Vetzák Ede helyeslő és dr. Böszörményi Emil ellenző hozzászólása után a bizottság a szerződést felterjesztésre elfogadja. Dr. Böszörményi Emil bizottsági tag indítványozza, hogy a bizottság Írjon fel, hogy amennyiben a hadvezetés érdekeit nem érinti, a Máv. igazgatósága Debreczen és Szatmár között még egy vonatot állítson be. Indítványa elfogadtatott. Elfogadja a bizottság főispán javaslatát, a mellyel kimondja, hogy a kis, közép és nagybirtokosokat közvetlenül, lapok utján és a főszol- gabirák utján is felszólítja, hogy a jó termésre való tekintettel a hátramaradottak javára s egyéb hadi jótékonysági célokra adományokat juttassanak. Kisebb ügyek tárgyalása után az ülés véget ért. Adakozzunk a Vörös Kereszt Egylet nagykárolyi fiókjának.
