Északkeleti Ujság, 1915 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-06-05 / 23. szám
23-ik szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 3-ik oldal. gyebeli 15. A szülők foglalkozása szerint legtöbb az iparos: 84, tisztviselő 45, kereskedő 29, birtokos 29, magánzó 31, szolgálattevő 25 stb. A gimn. évvégi értesítője még nem adatott ki, annak idején ismertetjük. Az első kapavágás már megtörtént. A polgári fiúiskola tanuló-ífju- ságának nemes elhatározása már testet öltött; Az első tizenöt fiú pénteken reggel 6 órakor a gazdasági szakiskola gyümölcsoltvány telepén munkába állt . . . Lapunk legutóbbi számában bővebben ismertettük a polgári fiúiskolának azon igaz elismerésre méltó mozgalmát, hogy a háborús viszonyok következtében előállott és később még fokozódni fogó munkáshiányra való tekintettel, átérezve a termelés fokozásának nemzeti fontosságát, elhatározták, hogy a nyári szünidőn át mezei munkákat fognak vállalni. Budapesten, Győrön, Szegeden s más, nagyobb városokban már régen virágzik a mozgalom, melyek mintájára polgáriskolánk is megindult. A mozgalmat szervező Sarkadi Sándor polg. isk. tanár, f. hó 2-án, szerdán d. u. 5 órára a Lövölde kerthelyiségébe hívta össze a mozgalomhoz való csatlakozásra hajlandó tanuló ifjúságot, hogy ott a-z első tennivalókat megbeszéljék. Hogy az intelligens közönség mily érdeklődéssel viseltetik az ilyen egészséges szellemű mozgalom iránt, mutatja az a körülmény is, hogy a szép számban megjelent fiukon és Sarkadi Sándor vezető tanáron kiviil jelen voltak az alakuláson és tanácsaikkal, buzdításaikkal szolgáltak az ügynek Mauks Sándor tartalékos hadnagy, gazdatiszt, Stróbl Alajos járásbirósági jegyző, Matuska István gazd. isk. igazgató és Császár Bertalan polg. isk. tanár. Az önként jelentkező fiukból megalakult az első munkás csoport, mely osztályonként jegyzőket, pénztárost és ellenőröket választott magának. A jegyzők naplót fognak vezetni, hogy ki mikor, hol dolgozott, mennyiért. A pénztáros és az ellenőrök a begyült munkabéreket kezelik, külön minden egyes fiú keresményét, melyből egy részi mindig jótékony hazafias célra fognak adni. Matuska István gazd. isk. igazgató mindjárt fel is ajánlotta az első munkát, melyre az első 15 fiú pénteken reggel már munkába állt. A munkaidő úgy van megszabva, hogy könnyen elbírják a munkát. Reggel, 10 órakor, uzsonakor egy-egy félóra, délben két órai pihenővel folyik a munka reggel hattól este félhétig. A felügyeletet a vezető-tanár gyakorolja. A munka az egyesek testi ereje szerint lesz felosztva. A cél az, hogy testet lelket edzve, káros megerőltetés nélkül, egészséges, hasznos foglalkozás utján legyenek a köz javára. Hogy ez az emelkedett szellemű mozgalom erős legyen, hogy a kezdethez kellett és mutatkozó lelkesség ne lohadjon, ahoz a vezetőség lankadatlan példaadásán, és a gyerekek jószándékán kívül a felnőttek bátorítása, támogatása is kell. A szülők buzdítsák gyermekeiket, a gazdák alkalmazzák élőszeretettel a diákmunkásokat, tudva, hogy ezzel a jövő generáció komoly irányú nevelődésére adnak módot. Egy tisztultabb, hazafiasabb erkölcs tör itt elő az ilyen felfogású mozgalmak utján, mely már a gyermekben megérleli azt a komoly tudatot, hogy a mi ellenségektől körülvett hazánkért élnünk, dolgoznunk és meghalnunk kell! Ä Vörös Félhold javára rendezett estélyről beszámolva, ritka művészi színvonalról, páratlan anyagi sikerről számolunk be. A művészi színvonalat a szereplők garantálták, az erkölcsi siker mértékét az intelligencia nagy érdeklődése mutatta és az anyagi sikert mutatja, hogy az estély 512 K tiszta jövedelmet hozott össze a Vörös Félhold javára. Első szám a főgimn zenekar játéka volt. Kéler Alföldi bucsuhangok c. zeneképét adták elő a náluk már megszokott, várakozáson felüli jelességekkel. Vezető tanáruk : Braneczky József, e nagyszabású zenemű ilyen eredményes betanításával is csak régen ismert zenei kiválóságairól tett újabb bizonyságot. Gréger Gvörgyné, operaénekesnő Lortzing „Fegyverkovács“ c. operájából énekelt. A közönség szűnni nem akaró tapsának engedve még Aggházy „Cinka Panna“ c. müvét énekelte el. Egy vidéki város kereteiből hatalmasan kiemelkedő, páratlan művészi élvezet volt e ritka szép, erőteljes, tiszta hangú művésznő énekét hallgatni. Baranyi János óriási technikával, jellegzetes, egyéni művészettel előadott zongoraszámai szereztek feledhetetlen emlékű műélvezetet. Chopin két darabját és Dohnányi egy rapszódiáját adta elő. Ezután ismét Giéger Gyorgyné lépett fel, hogy hegedümüvészi csodás képességeivel ejtse bámulatba a közönséget, mely egy babérkoszorúval és két nagy virágkosárral kedveskedett a ritka élvezetért. Braneczky tartalmas ünnepi beszéde után, melyben a török-magyar barátság történetét tártaiéi, nagyhatású trió következett, melyet hegedűn űrégerné, cellőn Péchy László és zongorán Huszthy Zoltán játszott. Mindenik művész a maga hangszerén. Végül Baranyi János Liszt Rákóczi indulójának művészi előadásával zárta be a magas színvonalon álló estélyt, melynek kezdeményezése, szervezése Csaba Adorjánná Öméltósága lelkes buzgólko- dásának köszönhető. A rendezésben sokat segédkezett Braneczky József tanár. HÍREK. Eljegyzés. Csengerbagosi Bagossy Katinka Nagykároly, Váradi Tóth Gusztáv Genes jegyesek. Nagykároly, 1915. évi május hó. Orosz fogoly tisztek. A Przmyslben hadifogságba jutott orosz tisztek névsorában ott találjuk vármegyénkből a következőket: Budaházy Miklóst Nagykárolyból, Bot Lászlót Szatmárnémetiből, Budaházi Mihályt Mátészalkáról, Láday Dezsőt, Lator Dezsőt és Sipos Rezsőt Szatmárnémetiből, Torday Andrást Fehérgyarmatról és Ujfalussy Lajost Pusztaiakról. Ezenkívül a jegyzékben ott találjuk ismerőseink közül dr. Hollósi Árpádot Budapestről, Sarvai Jánost Nyíregyházáról és Szeranszki Jánost Budapestről. A májusi ájtatosságoknak befejezése. A szép, az épületes májusi ájtatosságok a hétfőn délután befejeződtek. Ezek az ájtatosságok minőig kedvesek voltak a hívek előtt. Templomunk minden évben megtelt. De az idén, e nagy esztendőben rendkívüli képet mutatott. Régen nem láttunk oly nagyszámú ájtatoskodót a májusi istentiszteleten. A mi virágot kinyitott a hónapok királynéja, a mi fürtös orgona, rózsa és más virágok csak díszei voltak a kerteknek . . . abból bőségesen jutott a Mária-oltárokra. Nép és intelligencia versenyzett a hódolatban, részt vett a közös imádságokban, belevegyültek a szép magyar énekekbe mindannyian, akik csak elfértek a templomban. Az érettségi eredménye. F. hó 1. és 2-án folyt a szóbeli érettségi a helybeli kegyesrendi főgimnáziumban. A 11 ifjú közül jól érettek : Biaske és Rosenfeld ; érettek : Bortnyák, Csaba, Grabovszky, Hadady és Luczay; 4 növendék pedig egy-egy tárgyból szeptemberben javító vizsgálatra utasittatott. Újabb adományok. A magyar Szent Korona Országai Vöröskereszt-Egylet Nagykárolyi Fiókja részére újabban a következő adományok folytak be: Lieb Kálmán Pál kaplonyi lakostól egy peres ügyben kifolyólag 10 korona, Steindinger Béla vámosoroszi lakos adománya 6 K, Placliy Gyuláné irnő adománya május hóra 10 K. Gyászeset. A városi tűzoltóság egyik legderekabb tagja, a fáradhatatlan, vakmerőségéről, elszántságáról ismeretes Tury Bálint váratlanul elhunyt. Máj 27-én végbement temetésére Demidor Ignác főparancsnok és az egész tűzoltói tisztikar, az itthon levő összes legénység kivonult. Elszámolás a Vörös-félhold ünnepről. A beküldött jegyzések alapján jegyekből befolyt 351 K. Felülfizettek: Balogh 20 f, Berger Jenő 2 K, Borody Dezső dr. 1 K, Csaba Adorján 10 K, Czukor Lajos dr, 4 K, Debrece li István 10, H. K. 2 K, Hirschter Samu (Érszakácsi) 2 K, Holéczy Gyula 4 K, Huszthy Zoltán 5 K, I. G. 2 K, Ilosvay Aladár If. K, Jurcsek Béla 10 K, Kálnay Gyula 3 K, Klein Ignác 2 K, László Elemér 10 K, Mangold Józsa 2 K, Nonn Gyula 20 K, Palczer trnő 5 K, Péchy László 10 K, Rozenberg Sámuel né 5 K, Rubletzky István 13 K, Sarkadi Sándor 1 K, Schiff 20 f, Singer Márton 2 K és Szent- iványi Béla 2 K, összesen 137 K 4) f. Az elmaradt ünnepélyre eladtak: A polgári leányiskola növendékei 125 K 60 f, üzletekben 19 K 40 f. Braneczky József 16 K, Weisz Írónké 12 K 20 f, Popovics Viktor 12 K és Papp Lea j 2 K értékben jegyet. Ebből visszaváltatoít 36 K 40 f á:u jegy, maradt tehát mint újabb felül- 1 fizetés 150 K 80 f. Ez összegből le kell vonni 26 K 20 fillért; ugyanis ennyi áru jegyet cseréltek be Braneczky Józsefnél. Az összes bevétel tehát: jegyekből 351 K, íelülfizetés 137 K 40 f, az ifjúságtól 13 K 20, a régi jegyekből 124 K 60 f, összesen 626 K 20 f, kiadás 144 K 40 f, maradt 481 K 80 -f. Minthogy az ünnep jótékonycélu volt, Braneczky József folyamodványt adott be a polgármester úrhoz, hogy a legközelebbi képviselőtestületi közgyűlésen a színház használati diját 30 koronát, a városi pénztárból utaltassa vissza. A polgár- mester megígérvén, hogy a kérvényt pártolólag terjeszti a képviselőtestület elé, Braneczky József a 30 koronát előlegezte s igy a teljes tiszta bevétel (kiegészítve) 512 koronát tesz ki. A felülfizetőknek ezúton mond hálás köszönetét a rendezőség. Kézimunkavásár. A nagykárolyi izr. fiatal leányok kézimunka vásárt rendeznek í saját, e célra készített kézimunkájukból. A munkák eladásából befolyandó összeg részben a háborúban megvakult hősök részére, részben más — a háborúban okozta nyomor enyhítésére fog fordittatni. Átköltözködés. A Vörös Kereszt-Egylet helybeli fiókja által fenntartott honvédlaktanya- beli hórházat a helybeli Polgári iskola Hajdu- város-utcai épületébe költöztették ál, minthogy laktanyában az ide kért orosz foglyokat helyezik majd el. Emlékeztető! A nagykárolyi Nőegylet elhalasztott közgyűlését f. hó 6-án déli háromnegyed tizenkét órakor a polg. mesteri teremben tartja meg, melyre a tagok figyelmét ezennel felhívjuk.
