Északkeleti Ujság, 1914 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1914-10-03 / 41. szám
VI. évfolyam. Nagykároly, 1914. október 3. 41-ik szóin Északkeleti ujsaő NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. — A NAGYKÁROLYI KERESKEDŐ TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE. 91 Előfizetési árak: Egész évre ........................................ 8 korona. Félévre .. ., ..............................4 Ne gyedévre ........................................ 8 Tanítóknak egész évre..................................5 Fő szerkesztő: DR. VETZÁK EDE. Felelős szerkesztő : NEMESTÓTHI SZABÓ ALBERT dr. — IS6IELENIK MINDEN S20MSAT0IÍ. = Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) ji; ...: Hirdetések ugyanott vétetnek fel. r . ~~= Nviltté r sora 6 > fillér. Nyugodtság. Az emberi léleknek az a legbecsesebb, magasrendü tulajdonsága, melyei öntudatosan a teremtésnek egy állata sem produkálhat, a nyugodtság. A nyugodtság a iéleknek egy olyan biztos egyensúlyi állapota, mikor bármilyen nem várt hatásra is rögtön megtalálja az egyén saját magát, akaratát, érzelmeit, józan belátását. Az igazi hősök nem a felhevült, elszánt emberekből váinak, hanem a nyugodtakból. A vezénylő parancsnoktól, a gépiesen puskázó katonától nyugodtságot követel meg a kötelességteijesités a harcmezőn. A hadviselés súlyos napjai és hónapjai nyugodtságot követelnek meg a polgári lakosságtól is. Egy nép, mely a reánehezedő súlyos megpróbáltatásokat nem tudja nyugodtan fogadni, elvész a fejetlenség zűrzavarában. Mindaz, amit tőlünk a haza, a város, a család és az önferitartás ösztöne megkövetel, vészit értékéből, méltóságából, ha izgatottan, fejetlenül teljesítjük. Nyugodtság mindenben, mindenek előtt! Szándékosan, meggyőződésből kell a sorrendet megállapítanunk: haza, város, család, egyén. Mikor a béke nyárspolgárias, szürke napjait éljük, ez a sorrend bizony sokszor megfordul. De nem túlozunk vele, mikor azt mondjuk, hogy ilyen időben az önző embernek a szó teljes értelmében nincsen létjogosultsága. Az első mindenekelőtt a haza! Ez a szédítő mélységű fogalom, melyről már sokan azt hirdették ez anyagias kor gyermekei közül, hogy üres jelszó, Íme ellenállhatatlan erővel magával ragadó hatalom, mely égi tisztultságot szül egyszerű emberek lelkében és hősökké avatja a mindennapi élet munkásait. A haza az, amiért első sorban kell áldozatot hoznia mindenkinek. Egyes vidékek, városok közönségének érdekei nem befolyásolhatják az általános, nagy célokat, hova mi be sem láthatunk. Énnek tudatában lehet-e egyéb ambíciónk, hogy azt a kis részt, ami a nagy egészből akár cselekvés akár szenvedésképen ránk méretett, az egyetemes, nagy célok célszerűségébe vetett megdönthetetlen hittel, fölényes lelki nyugalommal teljesítsük. Család és égyén még aiárendeitebb fontosságúak nagy teltek idején. A legelső áldozat a hazaért a családtól való elválás fájdalma. És mégis juthat-e valakinek eszébe a családot választani? A iegutolsó, mire mindenkinek gondja lehet, a maga egyéni léte. Vég-; eredményében pedig az egész hadviselésnek legfontosabb eleme az: egyén. Igen az egyén, aki maga elé helyez mindent; hazát, családot és mindenért áldozatot hoz. Az egyén az, akitől elvárjuk, hogy mindég megtalálja a maga helyét és teljesítse, ami ráméretett és teljesítse kötelességét és szenvedjen el mindent azzal a nyugodt fönséggel, mit annak e tudata kölcsönöz, hogy mindezt a hazáért tesszük. Vessenek ki hadi segélyadót. Nemes Marcell mdiiványa. Jánoshaimi Nemes Marcell kir. tanácsos a hadi segélyakció hatékonyabbá, igazságosabbá és törvényes, biztos alapon állóvá tétele végett hadi segélyadó kivetése iránt tett indítványt a miniszterelnöknél. Az okos és közérdekű felirat a maga szavaival a következőképen indokolja a javaslatot: A rendkívüli idők rendkívüli cselekedeteket kívánnak a haza minden polgárától és igazolják a rendkívüli lépéseket s igy az enyémet is, mellyel alábbi tiszteletteljes előterjesztésemmel egyenesen Nagyméltóságodhoz fordulok. Úgy érzem, kötelességünk mindnyájunknak, akik a hosszú béke áldott csendjében évtizedek óta munkálkodhattunk a magunk szellemi és anyagi előrehaladásán, most, mikor a haza veszélyben forog, minden erőnkkel, szóval és tettel, sőt minden gondolatunkkal is egyedül ama nagy problémák elé fordulnunk melyeket a világtörténeti idők vettek föl a magyar társadalom előtt. A töprengés, mely most bizonyára minden érző ember lelkét egyetlen nagy gondolatban egyesíti: hogy miként szolgálhatná ezt a mindenek felett szent ügyet, nekem olyan gondolatot sugallt, mely meggyőződésem szerint egyetlen aktussal megoldaná a háború folytán felmerült s a háború után még fokozottabb mértékben felmerülő nagy anyagi problémákat s lehetővé tenné, hogy a társadalom most szélforgácsolt ereje egyetlen hatalmas gyüjíőmedencében egyesiitethessék. Ezt a gondolatomat ezennel Excellenciád kezeibe teszem le, abban a szilárd meggyőződésben, hogy annak megvalósítása, cletrehivása Nagy- méltóságod erős és kipróbált kezeiben a legméltóbb helyre kerül. Tiszteletteljes indítványom oda irányúi: vessen ki a törvényhozás, egyszer, egyetlen egyszer megállapítandó és kivetendő rendkívüli hadi- vagy háboríts- segélyadót, mely a vagyoni-, illetve kereseti viszonyok mértékéhez képest ro- vassék ki az ország minden olyan húsz éven felüli férfi lakosára, alti e háború folyamán katonai szolgálatot nem teljesii. Az egyszer s mindenkorra szóló adó 10 koronától 5000 koronáig terjedne s esetleg megállapítandó több éves részletekben volna fizethető. Ez az adó felemelné szivünket s az állam által reánk rovandö kötelesség teljesítése után emelt fővel járhatnánk mi is idehaza, hogy megtettük azt, amit a haza tőlünk kívánt és kívánhatott. De felemelné szivét, megacélozná izmát és fokozná harci lelkesedését a tűzben álló véreinknek is az a tudat, hogy itthonmaradt, ínségbe jutott, vagy esetleg árvaságra kerülő kedveseik nem lesznek a háború után a közjótékonyságra utalva, hanem az állam, tehát a haza az, mely a szegényekről és az árvákról gondoskodik. Az árvák nem koldusok lesznek, de hősök fiai, akiket a hálás haza a saját gyermekeinek deklarál s nevei fel mindnyájunk büszkeségére. Ha van erkölcsi igazságosztás, úgy ez bizonyára az: akik itthonmaradtak, azok gondoskodjanak azok helyett, kik a harcmezön küzdenek. Legyen szabad Excellentiád nagybecsű figyelmébe ajánlom, hogy e gondolat megvalósítása nem tűr haladékot. Most, csakis most van itt az úgynevezett pszihologiai pillanat, melyben ez egy hanga lelkesedés között keresztülvihető. Lelkem egész meggyőződésével merem állítani, Kegyelmes Uram, hogy egyetlen itthonmaradt férfi se akadna, aki adóját, ezt az egyszerű adót sokallani merné, Ellenkezőleg, felfelé licitálnák a legtöbben s a kirovott adónak a dupláját, háromszorosát vetné ki magára önként a legtöbbünk. Hogy ez a milliók milyen százait, jelentené, arról a statisztikai hivataltól bekérendő adatok alapján könnyen meggyőződhetik Excellentiád. Nagyméltóságu Miniszterelnök Ur, Keí DTTDT VTIUV 1TÍ INI ÍV női- és uridivai-áruháza ^nUDUbllinl MŰVIM Nagykároly, Deák-tér 18., £ Ajánlja Iegdusabban felhalmozott áruraktárát mindenféle vászon, kész fehérnemüekben, színes és fehér damast asztalterítőkben. £
