Északkeleti Ujság, 1914 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1914-09-07 / 37. szám, Rendkívüli kiadás

2-ik oldal. 37-ik szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. Elesett erődök. Berlin, szept. 6. A vezérkar közli: Vilmos császár jelen volt tegnap a nascesji erődítés ellen indított támadásnál. Moubeauge előtt két erőd és az ezek között levő állások elestek. Tüzérségünk tüzelést in­tézhettek a város ellen. A város különböző helye­ken ég. Kezeink közé került iratokból ki­derült, hogy az ellenséget teljességgel meglepte Kluek és Bülow hadseregének előnyomulása. A belga Maas északi részén még augusztus 17-én is azt hitték, hogy ott német lovasság van csak a Marvütz tá­bornok vezetése alatt álló lovasságnak kitünően sikerült a had­sereg mozdulatait leplezni. Beismert angol veszteség. Majnafrankfurt szept. 6. A „Frankfurter Zeitungénak jelen­tik Amsterdamból : Azok az angolok, a kik azt áiiifoiiák, hogy csak 4000 embert vesz­tettek, ma hivatalosan beismerik, hogy az An­gol hadsereg vesztesége 10,000 ember volt. Miniszterelnöki sajtóosztály. FELHÍVÁS! Világtörténelmi nagy napokat élünk. Csa­ták viharában, golyók fergetegében robognak előre katonáink diadalmas lobogóinkkal: ágyuk dörgésében, kürtök büszke harsogásában, vére- hullatva szövi a varázsos jövőt a magyar vi­tézség. Északon és délen legendás daliák viaskodnak érettünk, félistenek rohannak a ha­lálba hazánkért, félistenek, Rákóczí-kurucoknak, szabadságharcos hősöknek méltó unokái, kik­nek homlokára örök glóriát fonnak az eljövendő hálás századok . . . De ne kápráztassa el szemünket a napfé­nyes jövő ; szálljon gondolatunk, verjen szivünk dobogása a jelen magasztos tusái felé. Első­sorban a jelen emberei vagyunk, porszemek a jelen viharában, kiknek a sors megadta látnunk valamennyi glóríás hősben nemcsak a glóriás hőst, hanem a hazájáért örömmel szenvedő, sebesült embert, beteg polgártársat is. ... Ott a határon vérükkel t; pa^ztják, eleven testükből állítják édes mieink,— a nem­zet szine-virága — kiráh i szóra, a hazaszeretet parancsára azt az áttörhetetlen sziklafalat, mely megvéd bennünket, hátramaradt övéiket s min­denünket, mi nekünk becses. Csak láncszemek hullhatnak ki ez eltéphetetlenre kovácsolt gi­gászi láncból; láncszemek : sebesülten megtérő harcosok. Hozsánnával, himnuszos szavakkal kellene fogadnunk őket, de majd elvégzi ezt a nagy 'diadalmi nap: más a parancsa e lázas időknek. Hív bennünket az ittli n maradottak köteles­sége : gondos, szerető ápolás, gyógyítás kell a sebesülteknek, uj kötés sebeikre és üdítő táp­lálék eltikkadt szervezetüknek. Ezt a hazafias kötelességet, ezt a nagy munkát a Magyar Szent Korona Országai Vörös Kereszt-Egylete végezi vidéki fiókjaival. A nagykárolyi Fiókegylet is vállvetve igyekszik kivenni a maga részét e nagy cél szolgálatában : a pályaudvaron betegnyugvó állomást létesí­tettünk; ötven sebesültet a Kereskedő-Társulat székházában, harmincat pedig a járványkór­házban helyeztünk el, melyet azonban ki kellett azóta ürítenünk. Noha ilyképen felajánlott he­lyeink már telve vannak, biztosra vesszük, hogy még sok, nagyon sok sebesültet kell befogadnunk. A vasútnál azonkívül naponta 70—80 átutazó sebesült kötését újítjuk meg, ami a kötőszerek mai drágasága mellett sze­mélyenként 70—80—100 fillérünkbe kerül. E nap-nap után nagyobbodó költségeink fedezé­sére pedig sem a kincstártól, sem a központtól semmiféle segítséget nem kapunk. De azért ki is tagadhatna meg hajlékot, ápolást, bármi segítséget is sebesült hőseinktől ? Elszorul mindannyiunk szive, mikor a vasútnál sebesült­jeinket látjuk, fáradtan, betegen, golyótól, kard­tól tépetten, de a kötelességérzet füzével sze­mükben : mi is a mi áldozatunk az övékéhez képest ? Kérő szavunkkal fordulunk tehát a kö­zönséghez : adakozásával teljesítse mindenki azt a kötelességet, mit országunk, életünk, kultú­ránk s vagyonunk védelmezői vérük ontásával róttak reánk. A Vörös Kereszt anyagi erői vé­gesek, vagyona csak napokra elegendő, de hisszük, hogy e nagy napok érlelő heve a kö- zönbösség homokrétegéből is fölfakasztja azt a páratlan lelkesedést, mely nem a mindennapi adakozások megszokott filléreit, hanem szere­tettel fölajánlott, odaadó segítséget fog juttatni magasztos céljainkra. Nemcsak annyit kell áldoznunk — mint Gróf Apponyi Albert mondja — amennyi erőnkből telik, hanem áldoznunk kell azonfelül is. És mi hozzátehetjük, hogy csak e nagy, erőnkön fölül való áldozat az, amivel némiképen hálásak lehetünk a nagy szenvedések, lemon­dások, emberfölötti küzdelmek hőseihez ! Nagykároly, 1914. szeptember 4. A Magyar Szent Korona Országai Vörös Kereszt-Egylete Nagykárolyi Fiókjának Elnöksége. Hohenberg Zsófia köszöneté Vörös Kereszt-egyletünkhöz. A magyar szent ko­rona országai vörös kereszt-egvlete nagykárolyi fiókjának választmányi ülése határozatából ki­folyólag az elnökség részvéttáviratot intézett a néhai trónörököspár elhunyta alkalmából a her­cegi árvákhoz, akiknek nevében Hohenberg Zsófia hercegnő a következő sajátkezüleg irt levélben köszönte meg a részvéttáviratot: „Szívből köszönjük az egész magyar szent korona vörös kereszt-egylete nagyká­rolyi fiókjának az őszintén kifezett részvéteit a kimondha atlan veszteség feleit. Köszönjük az imádságokat is, melyeket a boldogult szü­léinkért nyilvánitnak. Hohenberg Zsófia.“ Újabb adományok a Vörös Kereszt­egylet nagykárolyi fiókja részére: a Nagy­károlyi hitelbank r.-t. 300 K-át, Schifbeck Ká­roly 100 K-át, özv. Veres Mihályné 6 K-át, Dr. Falussy Árpád 50 K-át, özv. Tichy Jánosné (Szeged) 20 K-át, Dr. Antal Istvánná 20 K-át, a nagykárolyi m. kir. pénzügyőri szakasz 20 K-át, Soltész Imre (Kálmánd) 15 koronát ado­mányozott, Palczer Ernő 25 K-ás adományán felül havi 10 koronát fizet az egylet céljai elő­mozdítására. Adomány. Penyigey Sándor egy teljesen felszerelt ágyat bocsátott a Vörös Kereszt kórház rendelkezésére. A vidék adományai a sebesültek el­látására. Abban a nemes munkában, melyet a nagyközönség a sebesült katonák ellátása érdekében folytat, gyönyörűen veszi ki a részét a környékbeli községek népe. Abból a rengeteg adományból, melyet özönével hordanak a vasút­állomáshoz, az eddigiekben a következőket sikerült lejegyeznünk: Börvely, Kálmánd, Kap- lony, Mezőterem (Lindenmájer Pál, Szabó Fe­renc, Vizel M., özv. Wiezer A-né, Orchel F. stb.) C: análos, Mérk, Vállaj községek a bíró és a tanító urak utján, vagy direct a vasúthoz szállítva adományoznak fölváltva nagymennyi­ségű tejet, kenyeret, tojást, szalonnát stb. Kálmánd község lakossága Schrek Márton tanító utján 450 liter tejet, 25 kg. szalonnát, 600 tojást, 2 liter tejfelt és 12 kenyeret hozott be. Vállajról Mándy Géza minden másodnap 25 liter tejet és 60 tojást küld, nagy mennyi­séget pedig a néptől szednek össze. Börvely 150 liter tejet, nagymennyiségű kenyeret és szalonnát, Kaplony 400 liter tejet, 300 tojást, 10 kenyeret és nagymennyiségű kolbászt hozott be a róm. kath. tanító buzgólkodása folytán. Kisasszony napján a róm. kath. tem­plomban az istentisztelet rendje a következő: reggel J/27 és 8 órakor csendes szt. mise, 9 órakor ünnepi nagy mise, utána szent beszéd, amelyet Braneczky József tanár fog tartani. 11 órakor csendes mise, d. u. 3 órakor vecsernye. Quo usque tandem ... A „Szamos“ Nagykárolyban megjelenő kiadásában Raf- kovszky Vince dr., ügyvédjelölt tollából Nagy­károly város hölgyei ellen egy alávaló, támadó cikk jelent meg. melyet úgy, amint megérde­melné, lapunk diszkrét haragja miatt visszauta­sítani nem is tudhatunk, igy csak konstatálni kívánjuk, hogy az alispán e cikk miatta laptól az utcai elárusitás jogát megvonta s ezzel a Szamos helybeli kiadásának a kegyelemdöfést megadta, Ratkovszky Vincét pedig a közfelhá­borodás a városról s a lap éléről elűzte. Kérelem a kerékpártulajdonosokhoz A Vörös Kereszt-egylet emberbaráti és hazafias céljai előmozdításához járulna hozzá, aki kerék­párját a Vörös Kereszt-egylet nagykárolyi fiók­jának ideiglenesen átengedné. A kerékpár gyor­sabbá tenné az egylet küldönceinek a Nagyhaj- duváros-utcai kisegítő kórház, vasúti állomásnál létesített beteg nyugvó állomás és az egyletnek a vármegyeházán felállított irodája közötti köz­lekedést. Bátrak vagyunk azzal a kéréssel for­dulni a kerékpártulajdonosokhoz, szíveskedjék közülök valaki kerékpárját ideiglenesen a fiók­egylet rendelkezésére bocsátani. A szives aján­latokat az egyletnek a vármegyeházán felállított irodájába kérjük. Több kerékpár felajánlaía esetén felváltva vennénk azokat igénybe. — A Vörös Kereszt-Egylet Nagykárolyi Fiókjának elnöksége. Uj kórház. A Központi Takarékpénztár részvénytársaság Nagykárolyban cég felajánlotta díjtalanul a Vörös Kereszt-Egylet helyi fiókjá­nak kórházi célokra a tulajdonát képező és Majtény-utcában levő Jeney-féle házas belsősé­get. Az ebben felállítandó körház pár nap múlva megnyílik. • ..... ■ 1 1 ...................• 1 IW ST Adakozzunk a bevonult katonák j hátramaradottjainak fölsegélyezésére! | »KÖLCSEY« NYOMDA R.-T. NAÜYKAROLT.

Next

/
Thumbnails
Contents