Északkeleti Ujság, 1914 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1914-08-29 / 36. szám

4-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 36-ik szám. Egy nagykárolyi írónő házassága. Kaffka Margit írónő, néhai Kaffka Gyula vm. tiszti főügyész és özv. Almássy Ignácné leánya szerdán diszpenzációval házasságot kötött Sze­geden Bauer Ervin szigorló orvossal, Balázs Béla iró öccsével. Menekülés Angliából. H. Király Mik- lósné, a helybeli polg. leányiskola kiváló ta­nárnője e hét elején érkezett haza Angliából fiá al, H. Király Ferenc joghallgatóval, ki az izgalmas utazásról és megfigyeléseiről irt érde­kes cikkét lapunknak volt szives átengedni. Gyászeset. Szomorú eset borította gyászba a Récsei családot. Récsey Ede kegyesrendi ház­főnök testvére Récsei János nyug. máv. altiszt meghalt A család a következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak mélyen megszomorodott szív­vel, de Isten szent akaratában megnyugvó lé­lekkel jelentjük, hogy a szeretett férj, fiú, testvér, vő, nagybátya és sógor Récsei János nyug. máv. altiszt f. évi augusztus hó 24-én reggel hat órakor, igaz keresztény türelemmel viselt hosszú szenvedés után a haldoklók szent­ségeivel ellátva, életének 54. s boldog házas­ságának 23. évében az Urban csendesen el­hunyt. Boldogultunk földi maradványai f. hó 25-én d. u. 5 órakor fognak a Petőfi-uícza 66. számú gyászháznál beszenteiíetni s onnan a Rozália-temetöben a jövő feltámadás remé­nyében elhelyeztetni. Az engesztelő szentmise- áldozat a helybeli r. k. plébánia-templomban folyó hó 26-án reggel 8 órakor fog a Minden­hatónak beniuíatíatni. Nagykároly, 1914 aug. hó 24-én. Özv. Récsei Jánosné szili. Plundris Róza, neje. Özv. Récsei Fnrenczné, anyja. Né- der Lajos, Plundris Antal, Kucsera Pál sógorai. Plundris Mária, Kucsera Pálné, Plundris An- talné sógornői. Récsei Ede, Récsei Emma szül. Néder Lajosné, Récsey Gyula testvérei. Özv. Plundris Istvánné, anyósa, Récsei Ida, Sarolta Gizella, Anna unokahugai. Nyugodjék békében! Az örök világosság fényeskedjék neki. Szatmár vármegye közönségének Nagykároly. Mióta Ő Császári cs Apostoli Királyi Felsége, szeretett kir lyunk és legfelsőbb hadurunk kiadta a parancsot, hogy minden hadköteles zászlaja alá bevonuljon, a III. hon­véd kerület területén minden ember a legtelje­sebb kötelesség érzet és a magasztos lelkese­déstől áthatva sietett eme parancsnak eleget tenni, úgy, hogy állományunk napokkal előbb, mint ahogy arra számítottunk, teljes volt. Nem­különben jöttek kifogástalan gyorsasággal a bevonulásra köteles lovak és jármüvek. Eme fényes eredményt első sorban a politikai ható­ságok kifogástalan fáradtságot nem ismerő ala­pos előkészületének és működésének tudhatom be, s én örömmel és meghatva hajtom meg a 111. honvéd kerület zászlóját, kifejezve hálás köszünetemet úgy a közigazgatási hatóságoknak mint minden egyesnek, ki a mozgósítás gyors lebonyolításánál közreműködött Kérem végül hogy eme köszönetemet a lakosságnak is meg­felelő mértékben közhírré tétetni szíveskedjék. Eme megkeresésemet megküldtem a III. hon­véd kerület területén lévő összes vármegyék közönségének, a törvényhatósági joggal felru­házott sok r. t városoknak és az összes járá­sok főszolgabiráinak. Kassa, 1914. évi augusz­tus hó 8-án. M. kir. kassai III. honvéd kerületi parancsnokság. Katonáink megvetiáégelése. Utólago­san most kaptuk kézhez azon elszámolást, mely a katonák tiszteletére rendezett bankett és a közlegénységnek szivarral való megvendégelését mutatja ki. E szerint a Gulácsy Tibor és Pé- chy László által eszközölt kifizetések a követ­kezők voltak. Begyült összesen a banketten résztvevő 128 személytől (á 10 K) 1280 K és a meg nem jelent, de előjegyzett 13 személy­től (á 5 K) 65 K. Összesen 1345 K. Ebből kifizettetett a bankett költségeire 1000 K, a ki­szolgálásért 68 K, szivarra a legénységnek 277 korona. A szépen sikerült bankett sikeres ren­dezése Gulácsy Tibor és Péchy László urak érdeme. A behívott katonák hátramaradottjai segélyezésére újabban a következő adományok folytak be: I. Gyorssegélyeimen a helybeliek­nek : Katonanapon Papp Béláné és társai gyűj­töttek 40 70 K, Katonanapon Janitzky Irma és Margit gyűjtöttek 23.20 K, janitzky Anna 95. sz. aláirási-ivén beadott 20 K, Papp Jenőné 71. sz. ivén 9 K, Kossuth Lajos Asztaltársaság részéről Drágus István 200 K, Drágus István 40. sz. ivén 7.30 K, Kacsó Károly 26. sz. ivén 74 K, Kacsó Károly szeptembertől havi 20 korona ajánlata, Lovass János 27. sz. ivén 22 K, Kerekes Jolán 163. sz. ivén 17 K, Gorzó Emma 70. sz. ivén 13 K, Schnébli Károlyné 80. sz. ivén 12 K. Együtt: 5805.82 K. Ebből se­gélyezésre a mai napig kiadatott: 1990.84 K. Maradvány 4814.98 K. II. Országos segély címen : Papp Jenőné 71. sz. ivén 2.50 K, Kacsó Károly 26. sz. ivén 25 K, schnébli Károlyné 88. sz. ivén 2 K. Együtt: 436.20 K. Nagy­károly, 1914. augusztus 27. Lukács Mihály pénztáros. *­Magyar dragonyosok. A városunkban tartózkodó dragonyosok között, kik jórészben bukovinai és galíciai rutén és lengyel fiukból soroztattak a közös hadsereghez, van vagy 30 magyar. Ezek a magyarok nem magyarországiak. Legtöbb közülök életében most lépett először ái édes haza földjére, noha mind lelkes, jó magyarok. Az őseiket még 6—700 évvel ezelőtt telepítették ki az ország határainak védelmére a székelyek közül Bukovinába. Csángóknak hívják őket. Öt falujok van, melyekben tisztán laknak megőrizve sajátságaikat, vallásukat (r. katolikusok) nyelvüket. Egész kis magyar világot jelentenek ott az idegen földön, hol főleg földmiveléssel é? famunkával foglalkoz­nak! Kedves kötelességet teljesített a nagyká- rolyi Katholikus Legényegylet, mikor ezeket a fiukat a múlt szombat estére barátságos össze­jövetelre meghívta. Alkalmat adott ezzel nekik, hogy akik most vannak először magyar földön kibeszélgethessék magukat a hazájuk fiaival, elmondhassák a maguk dolgait s meghallgat­hassák a mieinket. Nagyon meg is látszott rajtuk, hog^ valódi megilletődéssel, jóleső öröm­mel töltötték az időt a barátságos magyar társaságban. Az összejövetelen a polgárságból igen sokan vettek részt, megjelent a helybeli honvédség több tisztje is, a magyar dragonyo­sok pedig 28-án. A vacsora folyamán több felköszöntő is hangzott el. Tirkanits József állami tanitó a csángókat köszöntötte fel, Patek Béla polg. fiuisk. igazgató pedig a megjelent tiszti kart. Beszédében kiemelte, hogy ezen összejövetel jelentősége az egész ezrednek szól. csak a természetes kapcsolat, mely bennünket a magyar legénységgel összefűz, alkalmas arra, hogy ezen át fejezzük ki rokonszenvünket az egész ezred iránt. Suták István dr. az össze­jövetel kezdeményezőit Vitek Károly karmestert és Orosz György szolnoki gimnáziumi tanárt köszöntötte fel. A vendégszeretetet pedig a legénység sorából egy káplár köszönte meg, kifejezve azon jóleső érzést, melyet bennük e magyar vendégszeretet keltett és Ígérve, hogy otthon el fogják mondani az ottaniaknak e szives fogadtatást. A behívott ügyvédek helyettesítése. A szatmárnémeti ügyvédi kamara választmánya értesítette a kamara tagjait, hogy a mozgósítás folytán katonai szolgálatra behívott vidéken lakó ügyvédek helyettesítését, illetve ügyeinek intézését a lehetőség szerint közvetíti oly mó­don, hogy a behívott ügyvéd jelentkezése és kérelme alapján intézkedik az itthon maradt kamarai tagok által leendő helyettesítéséről. ísko'ai hír. A nagykárolyi áll. polgári fiúiskolában a rendes tanulók javitóvizsgálata szeptember 2.-án és 3.-án délután 2 órakor, a magántanulók javitóvizsgálata pedig szept. 4.-én délután 2 órakor veszi kezdetét. Á beírások szeptember 1., 2., 3. és 4. napjain d. e. 8 órakor veszik kezdetüket. A nagykárolyi áll elemi iskolában szept. 1—4-ig naponta délelőtt 8—12-ig tar­tatnak meg a beiratások az iskola helyiségében. Megnyílnak az iskolák. Az összes kö­zépfokú tanintézetekben (gimnáziumokban, reái- és felső leányiskolákban, tanitó- és tanítókép­zőkben, polgári és kereskedelmi iskolákban) az 1914—15. tanévben kötelező munkásság megkezdésére és folytatására nézve illetékei tanügyi férfiak meghallgatása után a vallás- és közoktatásügyi miniszter a következőképpen in­tézkedett : A beiratkozások megkezdődnek szep­tember 1-én. Mindenkinek be kell iratkoznia ki ké­sőbben bármiféle, kedvezményt például tanidő-be- számitást,vizsgárabocsátást, ösztöndíjat stb. igény­be akar venni. Mindenki köteles a beiratási dijat azonnal lefizetni, ellenben a landij lefizetésére nézve igénybevehető a törvényes moratórium. Rend­kívüli tantárgyakért a tandíj fizetése nem kö­telező. Azok, akik katonai szolgálatra való be­vonulásuk miatt nem iratkozhatnak be, haza­térésük után kivételes és méltányos elbánásban részesülnek. Ha egyes tanintézetekben rövidebb vagy hosszabb ideig tanítani lehetetlen, gon­doskodás történik, hogy a tanítás fennakadása miatt tanidőt senki se veszítsen és a mulasztást pótolhassa. Mindenféle vizsgálatot a tanév kez­detén a helyi körülmények szerint megállapított időben meg kell tartani. Magyar-román testvériség Marosvá­sárhelyről jelentik : Mezőbánd nagyközség ro­mán lakossága tegnap Szász József főispán, kormánybiztos előtt hőségesküt tett, majd a magyar-román testvériség ünnepélyes megkö­tését mondották ki. Az eskütétel a református és a görög-keleti templomban folyt le. Visky Gyula református, Albani Oktáv görög-keleti és Dé- csey Dénes görög-katholikus lelkészek románul és magyarul elmondott beszédeikben a haza és a király iránt: hűségre, a magyar és a román nép közös érdekeire figyelmeztették a népet s az eskütétel után teljes ornátusban megcsákol- ták egymást. Ezután Szász János kormánybiztos mondott hatásos beszédet magyar és román nyelven. A kabinetirodához, Tisza István Gróf miniszterelnökhöz, Sándor János belügyminisz­terhez és az összes erdélyi magyar és román püspökökhöz üdvözlő táviratokat küldtek. Dé- csey és Albani román lelkészek az egész Me­zőséget bejárják és hasonló esküte hívják fel a román népet Ha minden román pap igy ve­zetné a népét, • Magyarország egy fokkal bol­dogabb ország volna. Jeggyürü a hazáért. Az „Aranyat — vasért“ mozgalomnak egy érdekes jelensége alakult ki csakhamar. Legtöbben a jegygyűrű­jüket adják oda a haza javára. Noha nem vonjuk kétségbe e nagy áldozatkészségnek tiszta szándékát, mégsem értünk egyet e felfogással. Az „Aranyat — vasért“ mozgalomnak az a célja, hogy pénzt gyűjtsön a háború céljaira. Minden beadott ^ékszerért egy vasgyürüt kap az ajándékozó „A hazáért — 1914.“ felirattal. Az ékszereket pedig pénzzé teszi az egyesület. Ha tehát a hadseregnek végeredményében pénzre van szüksége, józanabb, financialisabb, ha pénzt adunk és nem a jegygyűrűnket, mert azt többnyire csak aranyértékben adhatja el a ve­zetőség, amikor nem kap egy jeggyürüért 10 K-t sem. A jegygyűrű feláldozása azt a nagy áldozatkészséget akarja szimbolizálni, mikor egyéb hiányában még ezt is odaadja az ember. Nagyon szép a tendencia, de mikor valakinek más gyűrűi is vannak, vagy ha könnyen adhat 10—20 vagy több koronát, többet használ vele az ügynek ha ezt adja s végül nem fosztja meg magát a házas élet egy szép emlékétől. Figyelem. A közönség tájékoztatása vé­gett közlöm, hogy a hadrakelt sereghez tartozó katonai és polgári egyének részére feladott levelek a rendes forgalomban használt bármely levélboritékban is portómentesen továbbittatnak és a borítékon bármiféle portómentességi zá­radék alkalmazása teljesen felesleges és szük­ségtelen. Tehát a tábori postákhoz küldött levelekre nem kell bélyeg, azt ingyen viszi a posta.

Next

/
Thumbnails
Contents