Északkeleti Ujság, 1914 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1914-05-02 / 18. szám

18-ik szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 3-ik oldal. kötelességszerüleg érdeklődni fog s akkor lehet tovább vezetni a tárgyalásokat. Ismerve a fel­sőbb körök animozitását, mellyel Nagykárollyal szemben viseltetnek, különösen szükségesnek tartja ezen óvatosságot, nehogy ennek hiánya miatt azt nyerjük, hogy elvigyék tőlünk a zászló­aljat, aminek az uj véderőtörvény szelleme sze­rint meg lehet a valószínűsége. Többek hozzászólása után 39 szavazattal 21 -el szemben a tanács javaslata szerinti „8 °/o“ kitételt fogadja el a képviselőtestület. A Szatmár—bikszádi h. é. vasút rt.-ba Nagykároly város részéről igazgatósági tagul Debreczeni István polgármester bizatik meg. A Schlick—Nicholson gép-waggon és hajó­gyár rt. kérelmet adott be a városi képviselő- testülethez, hogy a villamostelep bővítési mun­kálataiból kifolyólag terhére felszámított 16 ezre koronányi késedelmi birság részére elengedtes­sék, amiért viszonzásul kötelezi magát, hogy a még hátralevő gépcsoportot, melyet 1915. év végére kellene szállítania, már most leszállítja, azonban a város a fizetést csak úgy teljesítse, mintha a gépcsoportot 1915-ben kapta volna. A képviselőtestület az ajánlatot elfogadta és a város javára szolgálandó 16.000 K bírságot elengedte. Tempfli Jakab városi tűzoltót tiszti orvosi bizonyítvány alapján ápr. 1-től kezdődőleg évi 300 K nyugdíjjal és évi 120 K lakbérnyugdijjal ideiglenesen nyugalomba helyezi a képviselő- testület. A Kölcsey-Egyesület azon kérelmének, hogy zenei szakosztálya a helybeli polg. leány­iskolában díjtalan hely-fűtés- és világításban ré­szesüljön, hely adatik. Dr. Merts László és társai kérelmet ad­tak be, hogy a Majtény-utcai közkút a Kende­res-utca vidékén helyeztessék el. Több hozzá­szólás után Lutz György indítványára elfogadta a képviselőtestület, hogy a létesítendő közkút az Ágoston-utca és Kenderes-utca közötti részen állíttassák fel. Heves felszólalásokra adott okot a Kossuth- utcának nyugati oldalára tervezett aszfalt gya­logjáró ügye. Dr. Adler Adolf kelt ki a gazdag háztulajdonosok ellen, kik megakadályozzák, hogy ez a fontos utca, mely mellett az adóhi­vatal és a gk. iskola fekszik, ne kaphasson aszfaltot. Ugyanis a telkek mélyebb fekvése miatt itt nagy földtöltést kell eszközölni, vagy az aszfalt alá falat kell építeni. Azonban 3 te­lektulajdonos nem akarja megengedni, hogy a telket a város feltöltse, a fal építésének a költségét pedig nem akarják fedezni. A képviselőtestület úgy határoz, hogy a telektulajdonosok költségére elrendeli az aszfalt elkészítését. A képviselőtestület elhatározza a Könyök­utca másik oldalának aszfaltozását is, de egy­előre csak 10. házszámig. Aszfaltozás alá kerül a Kenderes-utca nyugoti oldala is. Az utczaszabályozásokkal kapcsolatosan megállapítottak az uj utcaszélességek is. Esze­rint az első építési övezetben az utca szélessége 14 m, a másodikban 12 és a harmadikban 10 méter. Kisajátítási ügyek után a közgyűlés 12 óra után véget ért. A járásbíróság bejárata. Már többször tettük szóvá a járásbírósá­gunk tűrhetetlen állapotát. Örömmel jegyezzük még, hogy nem is minden eredmény nélkül Annak idején készséggel adtunk is hirt róla, hogy felszólalásaink nyomán a folyosó fűtésére kért kályha beállittatott. Bár hasonló eredménye lenne jelen sorainknak is! Rég érzett hiányossága városunk járás- bíróságának, hogy nincsen tisztességes bejárata. Szándékosan használjuk ezt a kitételt, mert nemcsak külön bejárata, hanem tisztességes bejárata sincsen. Fáskamarák, istállók között kell végig kanyarogni a megyeháza udvarán, mig végül elérkezünk a járásbíróság lépcső­jéhez. Régi óhaj az, amellyel az intézményhez közelállók nem annyira maguk, mint inkább a város rendessége és a bíróságot igénybevevő közönség érdekében ennek az anomáliának megszüntetését, külön bejáró, illetőleg utca nyitását kérik. Mindezideig hasztalan. Most azonban tudomásunk vart' róla, hogy a városi tanács kérelemmel fog az igazságügyi minisz­tériumhoz fordulni, hogy ezt a lehetetlen álla­potot szüntesse meg és nyisson a kir. járás­bírósághoz külön bejáratot. Amikor a város ezt a kérést az igazság­ügyi miniszter elé terjeszti, a legméltányosabb alapon áll. Amikor az igazságügyi minisztertől ennyi áldozatot kér és el is vár, ez még a leg­kevesebb amivel megterhelheti. Ugyanis mig az igazságügyi kormány máéutt százezreket kény­telen járásbirósági épületek felállítására fordí­tani, addig Nagykárolyban azon kiváló előny­ben részesül, hogy teljesen ingyen kap helyi­séget a járásbirósági hivatal részére. Ez a nagy kedvezmény olyan helyzetbe hozhatja az igaz­ságügyi kormányt, hogy a legnagyobb könnyű­séggel hozhat más téren némi áldozatot a nagy­károlyi járásbíróság javára. Amikor az igazság­ügyi minisztérium itt évi jó pár ezer korona lakbért takarít meg, joggal el lehet tőle várni, hogy az ingyen élvezett épület használhatóbb, a célnak megfelelőbb állapotba való helyezésére némi áldozattól ne zárkózzék el. Az lenne tehát a teendő, hogy az igaz­ságügyi minisztérium nyisson külön bejárót a járásbírósághoz. Hogy nagyon szükséges, azt mindenki érzi, lapunk többször ki is fejtette. Hogy aránylag igen csekély áldozat árán meg is valósítható volna, arra vonatkozólag legyen szabad egy pár körülményt figyelmükbe aján­lani az érdeklődőknek. A járásbirósági épület jelenlegi háta ille­gett a g. kath. egyház templomkertje terül el, mely jelenleg lucerna termelésre használtatik. Évi jövedelme talán lehet 10, mond tiz korona és eme hivatásának minél zavartalanabb telje- sithetésére gondosan körül van kőfalazva. (Ennek a kőfalnak a szépségeiről most nem is beszé­lünk.) Ez a templomkert jelenleg egy holt te­rület, melynek számbavéhető haszna alig van. Szépítésére egyáltalában nincs a templomnak. Mig abban az esetben, ha belőle egy utcára való telekrész lehasittatik, — ami igenis telik, — nyílt hellyé lesz az eddig eldugott templöm környéke, melynek eltüntetendő, dísztelen tégla­kerítése helyett Ízléses rácsos kerítéssel sokkal előnyösebb, díszesebb környezetet lehetne adni és a telek megnyitásával pedig utcasarokra kerülne a templom, ami minden tekintetben előnyösen hatna rá. Viszont a járásbíróság épületének ezen külső részén egyszerű átalakítással lehetne egy főbejárót építeni, mivel egyszerre meg lenne szüntetve a mai rendkívül nyomorúságos álla­pot, mikor idegen udvarokon keresztül, istállók, színek között lehet eljutni a járásbíróság iro­dáihoz. Sokszor épen azért makacsolódnak el a felek, mert kellő időre nem tudják megkapni a bíróságot. A megyeháza nagy udvarára be­került atyafit utasítják a szolgabirósághoz, árva­székhez, bebotorkál a megyei hivatalokba, mi­korra ráakad a járásbíróságra, melynek feljá­rója az udvar legeldugottabb zugábau van, akkorra már el is marasztalták a meg nem. jelenésért. Hisszük, hogy a kir. járásbíróság intéz­ménye van olyan fontosságú, hogy joga lehet egy megfelelő épülethez. Ilyen pedig a jelenlegi épület csak úgy lehet, ha föltétlenül külön ki­járót kap. A kijáró megépítésének kötelezett­sége pedig feltétlenül az igazságügyi miniszté­riumot terheli, mely évtizedek során át költsé­gek nélkül jut az épülethez. Mig másutt lakás­bérre kell költenie, itt ahelyett jogosan várja el tőle a város, hogy az ingyen élvezett épü­let minél megfelelőbb helyzetbe hozatalát ő teljesítse. Tudomásunk van róla, hogy a városi ta­nács kérést fog e tekintetben az igazságügyi kormányhoz intézni. Mikor e kérés jogosultsá­gát, az eddigi helyzet tarthatatlanságát igyekez­tünk megvilágítani, ezúton is azon kérelemmel fordulunk ahoz, aki e helyzetet a legbölcsebben ismeri, t. i. a kir. törvényszék elnökéhez, hogy ezt a méltányos kérést más járásbirósági ügyek­ben is tanúsított jóindulatával ezúttal is támo­gatni kegyeskedjék. A ka s z árnya építés nehézségei. Nagykároly város képviselőtestülete épen az elmúlt vasárnapon határozott a városunkban építendő honvédgyalogsági laktanya építéséről. A tárgyalás lefolyásáról lapunk más helyén szá­molunk be. Azonban ezen alkalommal is sietünk megjegyezni, hogy erről az ügyről elég jóhisze- müleg, de kevés előrelátással határozott a kép­viselőtestület. Adja az Isten, hogy ne bizonyít­sák be a következmények, hogy több óvatos­ságot és kevesebb hiszékenységet kívánt volna ez az ügy. Amilyen balkezesség jellemzi a laktanya ügyének kezelését már kezdettől fogva, még megtörténhetik, hogy váratlanul, a felment fix ajánlatra valami kellemetlen, esetleg lesulytó választ kapunk. Meit ne felejtsük el, hogy int­rikáktól minden esetben állandóan kell tar­tanunk. A laktanya bővítéséről, esetleg újjáépíté­séről lévén szó, nem lesz időszerűtlen, ha a kérdés körül egyet-mást szóváteszünk. Mindenek előtt a további tervezések he­lyes vezetése érdekében állapítsuk meg, hogy a laktanya a mai helyén mindig rossz helyen volt. Már az elhelyezés első percétől kezdve magába rejtette a további akadályok csiráit. Nagyon természetes, hogy a helynek ez a vég­zetes jellege meg van most is, ami nagyon is gondolkozóba kell, hogy ejtsen béliünkét, mi­előtt annak az eszméjével foglalkoznánk, hogy a mai épület kibővítésével találjunk módot a legénység megnövekedett számának az elhelye­zésére. Épen az volt a kaszárnya elhelvezésé­f Természetes égvényes savanyuviz-forrás. Különleges szer gyomorbaj és köszvény ellen. Kitűnő izü, igen üdítő ásványvíz. Tejjel vegyítve a legjobb nyálkaoldó szer. Borral vegyítve a legjobb fröccs. Tekintettel a járványos időre, esen visnek Ranhatn minrioniiH f egy asstalnal sem szabad hiányoznia. : *** Iia§)IlCllU UllIltiCliUll!

Next

/
Thumbnails
Contents