Északkeleti Ujság, 1914 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1914-04-25 / 17. szám
IV. évfolyam. Nagykároly, 1914. április 25. 17-ik szám. északkeleti újság POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre .. .. .................... 8 korona. Félé vre ..............................................4 „ Ne gyedévre ........................................ 2 „ Tanítóknak egész évre..................................5 „ Fe lelős szerkesztő : NEMESTÓTHI SZABÓ ALBERT dr. Szerkesztők : Dr Suták István. Csáky Gusztáv. = MEGJELENIK MINDEM SZOMBATON. -------Sz erkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) — Hirdetések ugyanott vétetnek fel. ------Ny ilttér sora 40 fillér.__________ A szabadgondolkodók. (N. Sz. A.) Városunk ismert rfevtr'szü- lötte, Jászi Oszkár vasárnap nagy sikert aratott Szatmáron. A Társadalomtudományi Társaság szatmári fiókja tartotta alakuló gyűlését és ennek programmjá- ban szerepelt Jászi Oszkár előadása a nemzetiségi kérdésről. Az előadás elsőrangú volt és a közönségre nagy hatást tett. Bár egy világnézet választ el Jászi Oszkártól, azért fejtegetéseit nagy részben alá kell Írnunk és különösen helyeselni lehet azt, hogy a nemzetiségi kérdés objectiv tárgyalását kiviszi a fórumra. A nemzetiségi kérdés teljes rendezetlenségének egyik főoka volt, hogy meggyökerezett felfogássá vált, hogy magyar ember ebben csak egyféleképpen gondolkozhat, t. i. hogy aki nem akar magyarrá lenni, azt fel kell akasztani. Ha valaki más nézetben merészelt lenni és bizonyos jogokat concedált a nemzetiségeknek, azt lehazaárulózták, ha a legtisztább vérű faj magyar volt is. Tisza István óriási ereje és tekintélye kellett hozzá, hogy ezen elvakult soviniszta felfogással szemben utat nyitott egy con- ciliáns álláspontnak. A Társadalomtudományi Társaság siet a megnyitott utat igénybe venni és egymásután tartja előadásait és vitáit a nemzetiségi kérdésről. A kerület nagyon óvatos. Jászi Oszkár Szatmáron nem beszélt a magyar viszonyokról, de az angolok és Írek; németek, lengyelek és dánok közötti harcok magyarázatában világosan reácélzott Magyarországra és a hallgatóság meg is értette. Megértette és helyeselte. így tör lassanként utat a koponyákban a nemzetiségi kérdés higgadt és tárgyilagos felfogása, mely any- nyira szükséges e hazában, hol ami a nemzetiségi kérdést illeti, egy vulkán tetején vagyunk. A nemzetiségi kérdés fejtegetésében persze nem mulasztotta el előadó hangsúlyozni azt, mennyire káros a nagybirtok és konzervativizmus nemzetiségi szempontból is, A radikalizmus egyelőre csak igy szerényen jelent meg a háttérben, de legyünk reá elkészülve, hogy csakhamar kevesebb szó lesz Szatmáron a nemzetiségekről, mint a papi vagyon felosztásáról. Állunk elébe, sőt várjuk érdeklődéssel. Reméljük a Társadalomtudományi Társaság általános niveoüját megőrzi a szatmári fiók is. A tudományt és nem az agitatiót fogja szolgálni. Tért ad az ellenvéleménynek és meghallgatja azt. Tudományos téren a legszélsőbb radikális és klerikális is találkozhatnak és megértik egymást, mert mindkét álláspont tudományos alappal bir és mindkettő ismeri és tiszteli a másik világnézetét. A középpártoknál ez sokszor nem áll, mert ezek nem tudományos, de érdekalapon állanak, a közönség Ízléséhez alkalmazzák pártállásukat és nem tudván azt tudományosan indokolni, frázisokkal tulkiabáini vagy erőszakkal letörni iparkodnak a velők ellentétes álláspontot és pedig nem csak a bal, de a jobb oldal felé is. Öntudatos klerikális ember, tehát nem csak nem fél a szabadgondolkodóktól, de örül megjelenésöknek. Van kivel vitatkozni, van kivel szemben az álláspontot kifejezésre juttatni, van kivel az igazságért harcolni. Az indifferentiz- must, a főbajt a katholikus táborban semmi sem szüntetheti meg oly gyorsan, mint egy szabadgondolkodó támadás. Reméljük, Tanódy ur és társai minél előbb megteszik nekünk ezt a szolgálatot. A szavazati jogról, Tudvalevő, hogy 1915-ben már az uj választójogi törvény értelmében összeállított névjegyzék alapján történik a képviselő választás. Ezért akarjak még május hóban elkészíteni az uj jegyzéket, hogy a felszólamlásokat is letárgyalhassák az év végéig és január 1-re meg legyen az uj liszta. Érdeke tehát mindenkinek, hogy, ha lehet, szavazati jogot szerezzen, vagy ha volt, azt a jövőben is megtartsa. Közöljük tehát az uj törvény ide vágó rendelkezéseit, hogy mindenki tájékozódhassák Szavazati joguk lesz 1) azoknak, akiknek Apukám, játszunk farkasszemet . . . Nyugodj, légy csendesen kis fiacskám; Lásd, a doktor bácsi is azt mondta. Úgy gyógyulsz meg — bizony — nemsokára, S vígan pattansz majd a hinta lóra. Kicsiny lázas ajkad hívón súgja E fájdalomteli egy szót: apám . . . Fiacskám! édes . . . drága mit adjak ? Mondjad! Hiszen az életem adnám . . . Az életem adnám, hogy fölgyógyulj, Hogy játszhass, miként a többi gyermek, Künn a léten pillangót kergetve . . . Isten! — mért oly megtörtek e szemek . . . Mit vétett e gyermek, hogy bűnömért Neki kell szenvedni-e fájdalmakat? . . . Hiszen oly szép, oly kedves és okos, Mért bénitád meg a kis lábakat?! Azután a törzs ... s a kis karocskák . . . Izenként hal meg ... Ó mi gyötrelem . . . Ó vedd magadhoz! — csak minél előbb. Téboly ezt látni, hogy nincs védelem . . . Tudom: rosszul, könnyelműen éltem, S megrontottam a tiszta ősi erőt . . . De mért nem bűnhődtem én magam ?. Mért nem érte nehéz átkod e főt? . . . Mi az fiacskám, akarsz valamit? Hogy. mikar gyógyulsz meg ? Óh nemsokára ... Együtt futkosunk majd a Bodrival, 5 járunk le fürödni a Tiszára. Játszani akarsz ? — No igen, igen. De mit is játszunk — Mit? Farkasszemet. Azt — izé — most nem szabad ... hát tudod, Inkább meséljek ? — nem, azt nem lehet . . . Nem, ne gyötörj édes kicsi fiam! . . . Nem ... én nem játszhatom farkasszemet, Mert apád olyan nyomorult mostan S nem mer a szemedbe nézni neked . . . Rastinai R. Jenő. A Yolontőr trükkje. A fiatalember, aki Lohne kritikus asztala mellett áll nem tartozott ahhoz a szegény fajtához, amelynek kipirul az arca és reszelős lesz a hangja, amikor egy ajánló levéllel közeledik egy szemüveges, komoly ur felé. A villogó szemű fiú suhancosan könnyelmű volt, köhögött, a széket, amely mellett állott, folyton rángatta, hogy a kopogása valahogyan fölébressze a kritikust, aki valósággal beletúrta magát az írásába. Végre Lohne ur egy pillanatra fölemelte a fejét és idegesen nézte a fiatalembert. — Schmidt Károly vagyok, mondta ez és Globwitz tanár ur ajánlólevelét hoztam. A szemüveges emberek bánatos tekintetével nézet,t a kritikus az ifjúra, aki sietett hozzátenni: — Nem színész, iró szeretnék lenni és a pályámat az Ön újságjánál szeretném kezdeni. — Jó reklám lesz a lapunknak, az bizonyos, monta a kritikus félig kedvesen, félig malidéval. — Lesz; biztosra veszem, hogy lesz, mondta az ifjú, az utolsó szót erősen hangsúlyozva. — Nohát, akkor nézzük csak az írást. Schmidt átnyújtotta a levelet, amit Löhne hangosan fölolvasott: „Kedves Barátom, ez a fiú itt most érettségizett nálam, de már három évvel ezelőtt találkoztam vele egy külteleki korcsmába ital és kartya mellett. Az iskolai kérdésekre soha egy szabatos feleletet nem adott, de viszont soha olyan szamárságot nem mondott, amiért Reggelizés előtt félpohár Schmidthauer-féle használata valódi áldás gyomorbajosoknak, székszorulásban szenvedőknek Igmándi Kapható helyben és környéken minden gyógyszertárban és jobb füszerüzletben. az elrontott gyomrot 2—3 óra alatt teljesen rendbehozza. Kis üveg 40 fillér. Nagy üveg 60 fillér.
