Északkeleti Ujság, 1914 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1914-04-18 / 16. szám

2-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG. 16-ik szám. vesznek bizonyos állások elérésére. Az alkoholnak az a veszedelme is megvan, hogy felejtet és ők felejtik nyomorukat, addig mig megint a napi munka felej­tet. De ez már kész degeneráció. Ez ellen küzdenie kellene az államnak ép úgy mint a társadalomnak. Mert a nem­zet gerincét kezdi ki. A vég okban a drágaságban kell keresnünk a fekély or­voslását. Házasságszéáelgők. A lapokban elég süriin jelennek meg hí­rek házasságszédelgésekről és mindig bilnügyi feljelentéssel kapcsolatban. Az esetek, amelyek kipattantak rendszerint olyan emberek esetei, akiket a nagy nyilvánosság nem aggaszt és túl vannak azon az álszemérmen, hogy a családi ügyeiket ne lehessen a sajtóban firtatni. Ren­desen becsapott szakácsnők kis örökséggel vagy összetakaritott néhány forinttal bíró cselédlá­nyok teszik meg a feljelentést olyan pesti „ga­vallérok“ ellen, akik az utcán szerzik meg az ismeretségeket és express utón végzik a gyön­gédségeiket és ugyanilyen módon csalják ki a szegény leányok nehezen megtakarított fil­lérjeit. A legritkább esetben sikerül nekik kinyo­moztatni a „vőlegényt“, aki rendesen hamis név alatt udvarol, legtöbbször hamis okmányo­kat mutatott és kilétét mindig sikerült homály­ban tartania. Ha a nyomozás eredménye foly­tán a bíróság elé is állították esetről-esetre ezt a specifikusan magyar bűnözőt, ez még a kri­minalisztika szempontjából sem jelenti azt a jelenséget, mely a legutóbbi házasságszédelgés kapcsán nálunk tipikussá lett. Ez az utolsó hir arról szól, hogy egy joghallgató évek során kitartatta magát egy tisztes családdal, akinek azt a kötelező ígéretet tette, hogy leányukat feleségül veszi. A gondos apa leánya vőlegényének hivatalt szerzett és mindenképpen rajta volt, hogy a leendő fiatal házaspár jövőjét minél kedvezőbben alapozza meg. A fiatal ur ezt a megkülönböztetett gon­doskodást azzal hálálta meg, hogy egy kedvező házassági Ígéret alkalmival, elfelejtette mind­azon kedvezményt, amelyet mennyasszonya atyja megtett. A becsapott családapa bünfenyitö feljelentést tett ellene a rendőrségen. azért késett, mert Eleizernek ezt előbb egy Is­tennek tetsző nagyobb ténnyel kellett kiérde­melnie. A tatárok betörtek Oláhoiszágba, Tlustba is elkerültek és magukkal vitték R. Eliezert a fogságba. Sok kínzást és nélkülözést kellett kiállania, még rabszolga is volt, de hü maradt istenéhez és azért, amikor sok-sok veszedelmes kaland után visszajutott feleségéhez, megjött az Isteni adomány. Már az utón hazafelé nagy látomása volt. Megjelent Elioh, a próféta és megjövendölte neki, hogy fia születik majd, aki „fáklya lészen Izráelnek“ — Izráel is legyen a neve, — mondta a próféta — mert betelje­sedik rajta a szentirás szava: „ Te vagy szo1- gám Izrael, akikkeri megdicsőitve kivánok lenni“. Az ígéret beteljesedett és az öreg házas­párnak (majdnem száz évesek voltak már) fiuk született a próféta követelése szerint Izráelnek nevezték el. Izráel gyermekkora békés viszonyok kö­zött telt el. Az apja, akitől a talmudotis ta­nulta, tanította a fogékony lelkületű fiút a zsidó ismeretekre; de még kamaszodni sem kezdett a fiú, már beállt a katasztrófa. Eleizer meghalt, rövidesen rá Sára is; a fiú magára maradt. A csapás a gyermeklelkét szomorúsággal töltötte el és minthogy a külső világ nem juttatott neki semmi jót, megalkotta a saját belső világát. Néhány évig csendes szemlélődésben élt, mig menekülnie kellett szülőhelyéről és egy Brody melletti kis városban telepedett le. Egy iskola- mester mellett működött előbb, nem tanítói minőségben, hanem szolgai állásban ; a gyere­Szomoru, de egyben megvigasztaló jelen­ség, hogy már a jobb polgári körök sem ri­adnak vissza a bünfenyitö feljelentéstől ilyen és hasonló esetekben. Ez midenesetre ösztönzé­sül szolgál azok számára, akik féltek az ilyen üggyel a bíróság elé járulni. Hány család van Budapesten és vidéken, akik testükön melengetik az ilyenfajta existen- ciákat. Nálunk, sem ipar, sem kereskedelem, sem társadalom nincs egészséges alapokon fejlesztve, bő táplálékra lel minden olyan elem, mely könnyen akarná ifjúságát eltölteni és má­sokra bízza, hogy az akadályokat elgörbítsék pályája elől és midőn ez már megtörtént, ak­kor arra gondol, hogy otthagyja meghitt fész­ket és egy újabbat keressen. Ezen különösen magyar társadalmi rák­fenén segíteni kell. Segítsünk azzal, hogy ves­sük le az álszemérmet. A közönség méltó büntetéssel sújtja az ilyen szélhámost azzal, ha ki pellengérezi és nevét szájról-szájra adja. Ezt megérdemlik és ez a legkisebb büntetésük. Ki kell őket kergetni a tisztes társadalom ber­keiből. Ne féljenek azok, akik itt a szenvedők szerepére vannak kárhoztatva, meg kell tisztí­tani a társadalmat ettől a nyavajától, mely ugyan elvétve a külf Időn is előfordul, de ott, különösen az angoloknál, szigorú törvények oltalmazzák meg a leány érdekeit és a család becsületét. A mi törvényhozásunk is jól tenné, ha kodifikálna olyan törvényeket, amelyek kivon­ják ezt az esetet a rendes szédelgési és csalási esetekből és a törvény legnagyobb szigorával sújtana le az ilyen léha és rendes társadalmi életre érdemtelen alakokra. HÍREK. A vármegyei aljegyző-választás. A május első hetében tartandó vármegyei köz­gyűlésen fogják Sziutay Gábor vármegyei al­jegyző immár két év óta üresedésben levő állását betölteni. Az állásra Dienes Sándor tb. szolgabiró és dr. Galgóczy István földbirtokos pályáznak. \v. * A vármegye tiszteletbeli tisztviselői. Úgy értesülünk, hogy a belügyminiszter további intézkedésig a tiszteletbeli vármegyei címek adományozását, mely főispáni jogkör, felfüg­gesztette. Nem érdekesség nélküli leközölniü k a jelenlegi tiszteletbeli tisztviselők neveit, akik keket vezette haza szüleikhez, vagy elhozta azokat onnan az iskolába. Ez volt a hivatasa más városokban is : Josiowiecben, Horodenká- ban és Szarigorodban is. Későbbb ugyanezen városban a talmu- diskola szolgája lett. Amikor a tanítványok elhagyták a termet, akkor ő maga előszedte a könyveket és folytatta a gyerekkorban félben- szakitott stúdiumot . . . Titokban tette éjjel, amikor már senki tudomást nem szerezhetett arról, amit tesz. Napközben aludnia kellett, úgy hogy ál­talában tudatlannak és lomhának ismerték. Nemsokára ezt az állását is elhagyta, mert megnősült. Egy tekintélyes Kutty-ból szárma­zó Efráim nevű ember adta neki a leányát, azon a jusson, hogy felismerte benne a becsületes és puritán jellemű férfit. Minthogy mindenki tudatlannak és a világiakban estlennek tartotta, sokat gondolkozott azon, vájjon feleségének elárulja-e, hogy messiási küldetésben részesül. A töprengés vége az lett, hogy úgy napon fél- rehivta a feleségét és ezeket mondotta neki: — Sok keserűség és megalázás ér majd az oldalon) mellet, de ez arra való, hogy a lelked nemesbüljön és hogy szenvedélyeid meg­tisztuljanak. Ám a megpróbáltatások után erősb- bödve hitben és tisztán való látásben, te is részese leszel annak a nagy isteni üdvnek, amely általam hárul Izrael népé é. majd valamikor elmondhatják hogy a régi jó idők emberei közzé tartoztak . . . Tiszteletbeli főjegyzők: Mangu Béla, Kerekes Zsigmond, Farkas Jenő, Égly Mihály. Tiszteletbeli főszol­gabírók: Neupauef János, Isaák Elemér, Káliay Szabolcs, Jékey István, Szombathv Ödön, Nemes- tóthi Szabó István, Galgócy István. Tiszteletbeli szolgabirák: Barth István, Dienes Sándor, Kó- ródi Katona János, Dr. Jakó End.e, Bónis Gá­bor, Dr. Streicher Andor. Tiszteletbeli főügyé­szek : Baudisz Jenő, Dr. Jármy Béla, Dr. Stoll Béla, Dr. Miskolcy Sándor, Dr. Vetzák Ede, Dr. Vass Gyula. Tiszteletbeli alügyészek: Dr. Uray Endre Géza, Dr. Vetzák Sándor. Tiszte­letbeli árvaszéki ülnök: Dr. Gyene Pál. Tisz­teletbeli aljegyzők: Tóth József, Sikolya Bálint, Schusterich Béla, Dr. Mangu Gyula. Tiszteletbeli főorvosok : Dr. Kölcsey Ferenc, Dr. Hercinger Ferenc, Dr. Lachéta Brúnó, Dr. Cukor Lajos, Dr. Sternberg Géza, Dr. Rooz Elemér, Dr. Somossy Ignác, Dr. Olsavszky Viktor, Dr. Kápolnay Kálmán. Bucsuestély. P á 1 u r István barátai és tisztelői pénteken a „Protestáns Társaskör“ nagytermében bucsuesiélyt rendeztek tiszte­letére, amelyen a távozó lelkész sokoldalú, ügybuzgó tevékenységét lelkes szavakban mél­tatták: Kürthy Károly vallástanár, köri elnök, Néma Károly, Rédey Károly ev. lelkész, Nagy Lajos, Járay József, Rupprecht József, Barak Sándor és Luczay János. A felszólalásokra a távozó válaszolt meghatott hangon. Nagy ká­rolyi ref. híveinek, barátainak és tisztelőinek jó­ki zánata és áldása kíséri a távozót működése uj helyére. Gyászeset. Torner Autalné szül. Lutz Erzsébet f. hó 9-én 78-ik évében rövid szen­vedés után elhunyt és folyó hó 11-én délután helyeztetett nagy részvét mellett örök nyuga­lomra. A család a következő gyászjelentést, adta ki: „Tomer Antal úgy a maga, mint az összes rokonság nevében is mély fájdalomtól megtört szívvel tudatja a szerető feleség, anya, anyós, nagyanya és rokon Torner Autalné sz. Lutz Erzsébet f. hó 9-én reggel 3 órakor, éle­tének 78-ik, boldog házasságának 55-ik évében rövid szenvedés és a halotti szentség felvétele után történt gyászos elhunytat. A drága halott hült tetemei f. hó 11-én délután 3 órakor fog­nak a róm. kath. egyház szertartásai szerint a Nagyhajduváros-utcai 2. számú gyászházból a mesterrészi temetőbe örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise áldozat f. hó 20-án reggel 8 órakor fog a nagykárolyi róm. kath. templomban az Egek Urának bemutattatni. Nagykároly, 1914. évi április hó 9. Az örök világosság fényeskedjék drága porai felett! Torner Antal férje. Torner Anna férj. Janitzky Györgyné és gyermekei: Lajos, György, Er­zsiké és Jenő, Torner Ilona férj. özv. Reszler Simonná és gyermeke: Antal, gyermekei. Özv. Ecker Károlyné szül. Lutz Rozália testvére és a nagyszámú rokonság “ Műkedvelői előadás a Városi Szín­házban. A nagykárolyi Katholikus Legény- egyekület 1914. évi április hó 19-én vasárnap este saját pénztára javára jótékonycélu mű­kedvelői előadást rendez. Színre kerül : „A sárga csikó.“ Eredeti népszínmű dalokkal 3 felvonásban. 1. változással. Irta: Csepreghy Ferenc. Rendezi: Luczay János. Személyek: Bakaj András jómódú parasztgazda — Árkay Miklós. Erzsiké, a leánya — Kaizler Erzsiké. Csorba Márton, csikós gazda — Szabó Lajos. Ágnes, a felesége — Szolomájer Annuska. Laczi, a f uk — Timaffi József. Gelecséri, pusztabiró — ifj. Varecska József. Peti, a fia Dobránszky Ferenc. Harasztos, kántor — Fá­POLENAI GYÓGYVÍZ Természetes égvényes savanyuviz-íorrás. Különleges szer gyomorbaj és köszvény ellen. Kitűnő izü, igen üditő ásványvíz. Tejjel vegyítve a legjobb ayálkaoláé szer. Borral vegyítve a legjobb fröccs. Tekintettel a járványos időre, ezen víznek •?* Uonhotn miiwloniiltl egy asztalnál sem szabad hiányoznia. : V IiílJIlUUU UIIUUCllUU.

Next

/
Thumbnails
Contents