Északkeleti Ujság, 1914 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1914-04-18 / 16. szám
2-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG. 16-ik szám. vesznek bizonyos állások elérésére. Az alkoholnak az a veszedelme is megvan, hogy felejtet és ők felejtik nyomorukat, addig mig megint a napi munka felejtet. De ez már kész degeneráció. Ez ellen küzdenie kellene az államnak ép úgy mint a társadalomnak. Mert a nemzet gerincét kezdi ki. A vég okban a drágaságban kell keresnünk a fekély orvoslását. Házasságszéáelgők. A lapokban elég süriin jelennek meg hírek házasságszédelgésekről és mindig bilnügyi feljelentéssel kapcsolatban. Az esetek, amelyek kipattantak rendszerint olyan emberek esetei, akiket a nagy nyilvánosság nem aggaszt és túl vannak azon az álszemérmen, hogy a családi ügyeiket ne lehessen a sajtóban firtatni. Rendesen becsapott szakácsnők kis örökséggel vagy összetakaritott néhány forinttal bíró cselédlányok teszik meg a feljelentést olyan pesti „gavallérok“ ellen, akik az utcán szerzik meg az ismeretségeket és express utón végzik a gyöngédségeiket és ugyanilyen módon csalják ki a szegény leányok nehezen megtakarított fillérjeit. A legritkább esetben sikerül nekik kinyomoztatni a „vőlegényt“, aki rendesen hamis név alatt udvarol, legtöbbször hamis okmányokat mutatott és kilétét mindig sikerült homályban tartania. Ha a nyomozás eredménye folytán a bíróság elé is állították esetről-esetre ezt a specifikusan magyar bűnözőt, ez még a kriminalisztika szempontjából sem jelenti azt a jelenséget, mely a legutóbbi házasságszédelgés kapcsán nálunk tipikussá lett. Ez az utolsó hir arról szól, hogy egy joghallgató évek során kitartatta magát egy tisztes családdal, akinek azt a kötelező ígéretet tette, hogy leányukat feleségül veszi. A gondos apa leánya vőlegényének hivatalt szerzett és mindenképpen rajta volt, hogy a leendő fiatal házaspár jövőjét minél kedvezőbben alapozza meg. A fiatal ur ezt a megkülönböztetett gondoskodást azzal hálálta meg, hogy egy kedvező házassági Ígéret alkalmival, elfelejtette mindazon kedvezményt, amelyet mennyasszonya atyja megtett. A becsapott családapa bünfenyitö feljelentést tett ellene a rendőrségen. azért késett, mert Eleizernek ezt előbb egy Istennek tetsző nagyobb ténnyel kellett kiérdemelnie. A tatárok betörtek Oláhoiszágba, Tlustba is elkerültek és magukkal vitték R. Eliezert a fogságba. Sok kínzást és nélkülözést kellett kiállania, még rabszolga is volt, de hü maradt istenéhez és azért, amikor sok-sok veszedelmes kaland után visszajutott feleségéhez, megjött az Isteni adomány. Már az utón hazafelé nagy látomása volt. Megjelent Elioh, a próféta és megjövendölte neki, hogy fia születik majd, aki „fáklya lészen Izráelnek“ — Izráel is legyen a neve, — mondta a próféta — mert beteljesedik rajta a szentirás szava: „ Te vagy szo1- gám Izrael, akikkeri megdicsőitve kivánok lenni“. Az ígéret beteljesedett és az öreg házaspárnak (majdnem száz évesek voltak már) fiuk született a próféta követelése szerint Izráelnek nevezték el. Izráel gyermekkora békés viszonyok között telt el. Az apja, akitől a talmudotis tanulta, tanította a fogékony lelkületű fiút a zsidó ismeretekre; de még kamaszodni sem kezdett a fiú, már beállt a katasztrófa. Eleizer meghalt, rövidesen rá Sára is; a fiú magára maradt. A csapás a gyermeklelkét szomorúsággal töltötte el és minthogy a külső világ nem juttatott neki semmi jót, megalkotta a saját belső világát. Néhány évig csendes szemlélődésben élt, mig menekülnie kellett szülőhelyéről és egy Brody melletti kis városban telepedett le. Egy iskola- mester mellett működött előbb, nem tanítói minőségben, hanem szolgai állásban ; a gyereSzomoru, de egyben megvigasztaló jelenség, hogy már a jobb polgári körök sem riadnak vissza a bünfenyitö feljelentéstől ilyen és hasonló esetekben. Ez midenesetre ösztönzésül szolgál azok számára, akik féltek az ilyen üggyel a bíróság elé járulni. Hány család van Budapesten és vidéken, akik testükön melengetik az ilyenfajta existen- ciákat. Nálunk, sem ipar, sem kereskedelem, sem társadalom nincs egészséges alapokon fejlesztve, bő táplálékra lel minden olyan elem, mely könnyen akarná ifjúságát eltölteni és másokra bízza, hogy az akadályokat elgörbítsék pályája elől és midőn ez már megtörtént, akkor arra gondol, hogy otthagyja meghitt fészket és egy újabbat keressen. Ezen különösen magyar társadalmi rákfenén segíteni kell. Segítsünk azzal, hogy vessük le az álszemérmet. A közönség méltó büntetéssel sújtja az ilyen szélhámost azzal, ha ki pellengérezi és nevét szájról-szájra adja. Ezt megérdemlik és ez a legkisebb büntetésük. Ki kell őket kergetni a tisztes társadalom berkeiből. Ne féljenek azok, akik itt a szenvedők szerepére vannak kárhoztatva, meg kell tisztítani a társadalmat ettől a nyavajától, mely ugyan elvétve a külf Időn is előfordul, de ott, különösen az angoloknál, szigorú törvények oltalmazzák meg a leány érdekeit és a család becsületét. A mi törvényhozásunk is jól tenné, ha kodifikálna olyan törvényeket, amelyek kivonják ezt az esetet a rendes szédelgési és csalási esetekből és a törvény legnagyobb szigorával sújtana le az ilyen léha és rendes társadalmi életre érdemtelen alakokra. HÍREK. A vármegyei aljegyző-választás. A május első hetében tartandó vármegyei közgyűlésen fogják Sziutay Gábor vármegyei aljegyző immár két év óta üresedésben levő állását betölteni. Az állásra Dienes Sándor tb. szolgabiró és dr. Galgóczy István földbirtokos pályáznak. \v. * A vármegye tiszteletbeli tisztviselői. Úgy értesülünk, hogy a belügyminiszter további intézkedésig a tiszteletbeli vármegyei címek adományozását, mely főispáni jogkör, felfüggesztette. Nem érdekesség nélküli leközölniü k a jelenlegi tiszteletbeli tisztviselők neveit, akik keket vezette haza szüleikhez, vagy elhozta azokat onnan az iskolába. Ez volt a hivatasa más városokban is : Josiowiecben, Horodenká- ban és Szarigorodban is. Későbbb ugyanezen városban a talmu- diskola szolgája lett. Amikor a tanítványok elhagyták a termet, akkor ő maga előszedte a könyveket és folytatta a gyerekkorban félben- szakitott stúdiumot . . . Titokban tette éjjel, amikor már senki tudomást nem szerezhetett arról, amit tesz. Napközben aludnia kellett, úgy hogy általában tudatlannak és lomhának ismerték. Nemsokára ezt az állását is elhagyta, mert megnősült. Egy tekintélyes Kutty-ból származó Efráim nevű ember adta neki a leányát, azon a jusson, hogy felismerte benne a becsületes és puritán jellemű férfit. Minthogy mindenki tudatlannak és a világiakban estlennek tartotta, sokat gondolkozott azon, vájjon feleségének elárulja-e, hogy messiási küldetésben részesül. A töprengés vége az lett, hogy úgy napon fél- rehivta a feleségét és ezeket mondotta neki: — Sok keserűség és megalázás ér majd az oldalon) mellet, de ez arra való, hogy a lelked nemesbüljön és hogy szenvedélyeid megtisztuljanak. Ám a megpróbáltatások után erősb- bödve hitben és tisztán való látásben, te is részese leszel annak a nagy isteni üdvnek, amely általam hárul Izrael népé é. majd valamikor elmondhatják hogy a régi jó idők emberei közzé tartoztak . . . Tiszteletbeli főjegyzők: Mangu Béla, Kerekes Zsigmond, Farkas Jenő, Égly Mihály. Tiszteletbeli főszolgabírók: Neupauef János, Isaák Elemér, Káliay Szabolcs, Jékey István, Szombathv Ödön, Nemes- tóthi Szabó István, Galgócy István. Tiszteletbeli szolgabirák: Barth István, Dienes Sándor, Kó- ródi Katona János, Dr. Jakó End.e, Bónis Gábor, Dr. Streicher Andor. Tiszteletbeli főügyészek : Baudisz Jenő, Dr. Jármy Béla, Dr. Stoll Béla, Dr. Miskolcy Sándor, Dr. Vetzák Ede, Dr. Vass Gyula. Tiszteletbeli alügyészek: Dr. Uray Endre Géza, Dr. Vetzák Sándor. Tiszteletbeli árvaszéki ülnök: Dr. Gyene Pál. Tiszteletbeli aljegyzők: Tóth József, Sikolya Bálint, Schusterich Béla, Dr. Mangu Gyula. Tiszteletbeli főorvosok : Dr. Kölcsey Ferenc, Dr. Hercinger Ferenc, Dr. Lachéta Brúnó, Dr. Cukor Lajos, Dr. Sternberg Géza, Dr. Rooz Elemér, Dr. Somossy Ignác, Dr. Olsavszky Viktor, Dr. Kápolnay Kálmán. Bucsuestély. P á 1 u r István barátai és tisztelői pénteken a „Protestáns Társaskör“ nagytermében bucsuesiélyt rendeztek tiszteletére, amelyen a távozó lelkész sokoldalú, ügybuzgó tevékenységét lelkes szavakban méltatták: Kürthy Károly vallástanár, köri elnök, Néma Károly, Rédey Károly ev. lelkész, Nagy Lajos, Járay József, Rupprecht József, Barak Sándor és Luczay János. A felszólalásokra a távozó válaszolt meghatott hangon. Nagy károlyi ref. híveinek, barátainak és tisztelőinek jóki zánata és áldása kíséri a távozót működése uj helyére. Gyászeset. Torner Autalné szül. Lutz Erzsébet f. hó 9-én 78-ik évében rövid szenvedés után elhunyt és folyó hó 11-én délután helyeztetett nagy részvét mellett örök nyugalomra. A család a következő gyászjelentést, adta ki: „Tomer Antal úgy a maga, mint az összes rokonság nevében is mély fájdalomtól megtört szívvel tudatja a szerető feleség, anya, anyós, nagyanya és rokon Torner Autalné sz. Lutz Erzsébet f. hó 9-én reggel 3 órakor, életének 78-ik, boldog házasságának 55-ik évében rövid szenvedés és a halotti szentség felvétele után történt gyászos elhunytat. A drága halott hült tetemei f. hó 11-én délután 3 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartásai szerint a Nagyhajduváros-utcai 2. számú gyászházból a mesterrészi temetőbe örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise áldozat f. hó 20-án reggel 8 órakor fog a nagykárolyi róm. kath. templomban az Egek Urának bemutattatni. Nagykároly, 1914. évi április hó 9. Az örök világosság fényeskedjék drága porai felett! Torner Antal férje. Torner Anna férj. Janitzky Györgyné és gyermekei: Lajos, György, Erzsiké és Jenő, Torner Ilona férj. özv. Reszler Simonná és gyermeke: Antal, gyermekei. Özv. Ecker Károlyné szül. Lutz Rozália testvére és a nagyszámú rokonság “ Műkedvelői előadás a Városi Színházban. A nagykárolyi Katholikus Legény- egyekület 1914. évi április hó 19-én vasárnap este saját pénztára javára jótékonycélu műkedvelői előadást rendez. Színre kerül : „A sárga csikó.“ Eredeti népszínmű dalokkal 3 felvonásban. 1. változással. Irta: Csepreghy Ferenc. Rendezi: Luczay János. Személyek: Bakaj András jómódú parasztgazda — Árkay Miklós. Erzsiké, a leánya — Kaizler Erzsiké. Csorba Márton, csikós gazda — Szabó Lajos. Ágnes, a felesége — Szolomájer Annuska. Laczi, a f uk — Timaffi József. Gelecséri, pusztabiró — ifj. Varecska József. Peti, a fia Dobránszky Ferenc. Harasztos, kántor — FáPOLENAI GYÓGYVÍZ Természetes égvényes savanyuviz-íorrás. Különleges szer gyomorbaj és köszvény ellen. Kitűnő izü, igen üditő ásványvíz. Tejjel vegyítve a legjobb ayálkaoláé szer. Borral vegyítve a legjobb fröccs. Tekintettel a járványos időre, ezen víznek •?* Uonhotn miiwloniiltl egy asztalnál sem szabad hiányoznia. : V IiílJIlUUU UIIUUCllUU.
