Északkeleti Ujság, 1914 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1914-04-11 / 15. szám

2-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG. 15-ik szám. A vasárnapi munkaszünet uj törvénye, A kereskedelemügyi miniszter az ipari munka vasárnapi szünetelésének uj szabályozá­sára vonatkozó régen várt előadói tervezet rész­letes megokolásával együtt most küldötte szét véleménynyilvánítás végett az érdekeltek széles köreinek. A törvényjavaslat a vasárnapokon és Szent István napján kívül csak karácsony első napját nyilvánítja munkaszüneti napnak, mely törvényes rendelkezés nélkül is általánosan megtartott szünnap. A munkaszünetnek legkésőbb a munka­szüneti napon reggel 6 órakor kell kezdődnie és legalább a munkaszüneti napot követő nap reggeli 6 órájáig kell tartania. Az élettel együttjáró szükségletekre való tekintettel, nevezetesen a közélelmezés érdeké­ben állami, hadügyi, közforgalmi, közbiztossági, és közegészségügyi érdekből, továbbá általáno­san elismert üzemteknikai okokból megengedi a törvényjavaslat, hogy bizonyos munkák azo­kon a napokon is végezhetők legyenek, amely­nek egyébként általános pihenőül szolgálnak. Egy részüket maga állapítja meg, a technikai fejlődésével változó terjedelmű másik részük megállapítását a rendeleti útra hagyja. Nem esnek e rendelkezés alá a fogadó-, vendéglő-, kávéház- és kávémérő-iparok, a ren­des járati időhöz kötött személyszállítás. Azok ipara, kik közhelyeken a közönség számára személyszállító eszközöket tartanak készen vagy szolgálataikat ajánlják. A gyógyszertárak. Nem terjed ki a munkaszünet az üzemhez tartozó helyiségek és berendezések javításával és tisz­tántartásával járó munkára, amennyiben azokat az alkalmazottak életének, testi épségének és egészségének veszélyeztetése vagy az üzem lé­nyeges zavarása nélkül hétköznapokon végezi i nem lehet, az ipartelepeken teljesített közbiztossági, tüzőrségi és közegészségi szolgálatra, évenkint egy munkaszüneti napon az évi leltár s a mérleg elkészítésével járó munkára, az ipartiző által személyesen, mások mun­kaerejének igénybevétele nélkül s a nyilvá­nosság kizárásával végzett munkára. Azokban az esetekben, amikor rendkívüli körülmények folytán esetről-esetre válik szűk­lánya, Mári meg a Palié volt. így aztán jól ott is ragadtak, sőt egy kicsit be is italoztak. Mert Róza is kedvezett Miskának, meg Mári is a Palinak. Édes pálinkával, meg nem édes pálin­kával kínálták őket. A törkölyt itták, mert az öreg Fodor adta, a cukrosat meg azért, hogy a leányok adták. Az ilyen kevergetéssel fogyasztott ital még ve­szedelmesebb, mint az egyfajta. Király Pali észre is vette, hogy gyűlik a féjében a szeszgőz, hát odasugta a Miskának: — Mönjünk egy házzal odébb! Hát csak mentek is, hanem amint halad­nak és fújják a rettenetesen beitalozott hang­jukon a nótát, csak összeakadnak más cimbo­rákkal is. — Hová? — vágja ki a szót Miska és akkorát csap a földre az ólmos bottal, hogy szinte belevész a vége a homokba. Amazok elértik a Miska nagy legényke­dését és hasonlóan kemény a válaszuk. — Hát az orrunk után ! . . . — Akkor előre! — veszi át az intézke­dést Miska. Hova no ? — kérdik amazok. — Csak nem a Csörmő Miklósékhon ? — Mán, hogy egészen oda! Be a házuk­ba .. . Locsolkodás kedvem akadt. Azt a hí­rős legénycsufitót akarom egy kicsit megszen- töliy . . . — A Pannát? — Nem is az anyját! — Miska! — mondja Tandari Gyura, — úgy vélöm, rossz egyetértésben vagy te a Pannával. — Hát aztán ? — Csak úgy mondom . . . — Látod ezt ? — mutatja Miska az ólmos botot és megforgatja a feje fölött. — Valakit uiegkommintok még máma vele. — Olyan rossz kedvedben vagy ? ségessé valamely munkának elvégzése, ennek megengedését, szemben az érvényben lévő rendelkezéssel, amelynek értelmében ilyen ese­tekben a kereskedelemügyi miniszternek kell intézkednie, az elsőfokú hatóságokra bízza. Bármily körülmények következtében vé­gezzen azonban Valamely alkalmazott munka­szüneti napon munkát, mihelyt ez a munka három óránál hosszabb időt vesz igénybe, ezért megfelelő pótpihenőt biztosit részére a törvény- javaslat. Ez a pótpihenő minden második va­sárnapon nyújtandó 24 órai szünetből áll. Ha az üzem természete ennek nyújtását nem en­gedné, kéthetenkint valamely köznapon kell egyfolytában 24 órai szünetet adni vagy e he­lyett két köznapon az illető alkalmazott rendes munkaidejében 6—6 órát pihenőidőül engedni. A székesfőváros, Újpest, Rákospalota, Er- zsébetfalva, Kispest és Pestszentlőrinc kivételé­vel a magyar korona országainak egyébb terü­letén nemcsak az élelmiszerek árásitását, hanem minden más kereskedelmi árusítást is megen­ged és pedig az élelmiszerek árusítását reggel öt órától, más kereskedelmi árusítást reggel hat órától délelelőtt tiz óráig. Dohány, dohánygyártmányok és a dohány­záshoz szükséges cikkek, továbbá postai érték­jegyek és okmánybélyegek kizárólagos dohány­árudából munkaszüneti napokon reggel hat órától déli tizenkét óráig, fürdő-, üdüllő-, és kirándulóhelyeken este hét óráig, a vasúti pályaudvarokon és a hajóállomásokon este tiz óráig árusíthatók. Nem kizárólagos és korlá­tolt jogú dohányárusok d( hányt, dohánygyárt­mányokat és a dohányzáshoz szükséges cik­keket, továbbá postai értékjegy eket és okmány­bélyegeket munkaszüneti napokon csak a főiiz- letük nyitvatartására megállapított idő alatt árusíthatnak. E rendelkezések kiegészítéseképpen módot nyújt azonban a törvényjavaslat arra is, hogy az említett árusítási idő ott, a hol ezt a helyi körülmények lehetővé teszik, az érdekelt keres­kedők kétharmadának kívánatéra az egész köz­ségben, esetleg annak egy részében, valameny- nyi, vagy csak bizonyos üzletágban az egész éven át vagy az évnek csak bizonyos szakában vagy csak bizonyos munkaszüneti napokon, ké­sőbbi üzletnyitás vagy ;korábbi üzletzárás által megrövidíthető, sőt a teljes munkaszünet is ér- vényer emelhető legyen. — Nem én ! Csak sok a pálinka a fejemben. Nagyon itatott a Róza, mög azt is mondta, hogy el ne mönjek a Csörmő Pannáékhon ! Hát parancsol ü ngköm ? . . . Nohát, azért is elmögyök! . . . Ezek után nem volt mit magyarázni, mind­nyájan megértették, hogy miért térnek be Csör- mőékhez. Ilyen alkalomra pedig nem lehet holmi ájtatos ábrázatot vágni. Mostan igen nagyon legényesen „muszáj-“ viselködni. Miska ráhúzta hát a szemére az ujmódi, zöld kalapot s össze­ölelkezett a komájával, a Király Palival. — Hallod-é, édös komám, de szélös jó­kedvem kerekedött . . . Azt az áldóját . . . Hujjujuj! — rikkantott föl Miska és maga után rántotta Palit, hogy a földre sújthasson ólmos pálcájával. De amint igy virtuskodna, a komája csak ráesik és lenyomja Miskát a földre. — Mi a szentöt csinálsz ? — formed rá Miska. — Részög vagy? — Olyan nincs! — mondja Pali és kézre támaszkodva, felsegíti magát. De a kalapja le­fordul a fejéről. Miska látja ezt és kedvez a komájának. Rányomja a feje búbjára a kalapot és megint csak összeakaszkodik vele. — Hanem hé! — kurjant hátra Miska — kifogyott belőlük a szusz? — Ki hát! Még mög se eresztöttiik. — Nohát! — mondja Miska, Majd segítők. És csak úgy recsegyett a torkából az ér­zéstelen nóta, mint a kenetlen tengely alól a nyikorgás. A napsütéses pusztán, a párás leve­gőben messze terjed a nótázó hang. Csörmöék kutyája már jóelőre megneszelte a komák közeledtét, mert ugyancsak csahol. Panna kivánerian fut ki a rőzsekazal vé- véhez, hogy ugyan kik jönnek? Talán a Sándor, a Batki Sándor? A gömbölyű ábrázata ettől a gondolattól egészen neki pirult. A kereskedelem munka szünetén belül a további részletkérdések egész sora szintén meg­oldást nyer az előadói tervezetben. így a kará­csony ünnepét megelőző vasárnapon az árusí­tást az ország egész területén az egyébkénti üzletnyitási időponttól esti kilénc óráig engedi meg. Külön szabálvozza a törvényjavaslat az egyes alkalmakból, mindenszent halottak napja, búcsú és bérmálás, országos vásár, kifolyóan részint csak kizonyos cikkek árusítása, részint minden ipari és kereskedelmi árusítás tekinteté­ben a kivételeket. Az égetett szeszes ital árusítását munka­szüneti napokon a reggel 6 órától délelőt tiz óráig terjedő időre korlátozza a tervezet. A törvényjavaslat az üzleti forgalom igé­nyei mellett az alkalmazottak érdekére is tekin­tettel van s előírja, hogy az ipari és kereske­delmi árusítás körében munkaszüneti napon négy óránál hosszabb időn át foglalkoztatott alkamazottnak munkaadója minden második vasárnapon teljes szünetet, ha pedig ez nem lehetséges, minden második héten köznapon egy teljes délelőttöt, vagy egy teljes délutánt köteles pihenőül engedni. Az irodai munkának munkaszüneti napon szünetelni kell. Kivétel e szabály alól egyfelől a nyilt árusítási üzletekben s az ezekhez tartozó irodai helyiségekben végzett, az árusítással összefüggő irodai munka, mely az árusítási üz­let nyilvántartásának ideje alatt végezhető : más­felől az olyan irodai munka, mely közszempon­tokból munkaszüneti napon is megengedett ipari munka végzéséhez múlhatatlanul szükséges. Ez a munka két órán át délelőtt 9 órától 11 óráig végezhető, azzal a megszorítással, hogy a mun­kaadó minden irodai alkalmazottnak minden második vasárnapon teljes szünetet köteles adni. Az alkalmazott az e törvényből folyó jo­gairól le nem mondhat. Oly megállapodás, mely e törvény szabályain az alkalmazott terhére változtat, hatálytalan. Kihágást követ el és száz koronáig, visz- szaesés esetében, ha a büntetés kiállása óta 2 év még nem telt el, kétszáz koronáig terjed­hető pénzbüntetéssel büntethető: aki a munka­szüneti napokon az e törvény alapján ki­adót} rendelet, vagy esetről-esetre tett ható­sági intézkedés szerint meg nem engedett munkát, vagy bár megengedett munkát, de nem a törvényben, rendeletben vagy az esetről-esetre — Nem az — véli magában és azzal befut az anyjához. — Gyünnek a Kónya Miskáék !... Amilyen gyorsan pergett a szó az ajkáról, olyan gyorsan perdült ki a szobából és egy­szeribe kulcscsikorgás jelezte, hogy valahova bezárta magát. Onnan kiáltotti ki : — Be ne eressze kend ükét! . . . A gondolkozásra nem jutott nagy idő, mert a legények a pitarajtóba értek, aztán mindjárt: — Dicsértessék !. .. Löhet-e locsolkodni ? — kérdezte Miska kemény hangon. — Tán engömet ? — mondta Csermöné. — Lányhon gyüttünk műnk . . . More van a Panna ? — Nektök semöre! — Hát? — Csak annak, aki tisztösségösen visel- ködik . . . — Teca néni ! — kérleli most már Miska az asszonyt, — hát csak mögengedi köntek, hogy a Pannát meglocsoljuk? — Ha föltanálitok! — Ejbujt ? — Mit tudom én! — mosolygott Csörmőné. — A padláson van! — vélte Király Pali és ment a házvégéhez, hogy a padlásra másszon. — Itt van ! — ütött a kamraajtóra Miska. — Panni! Nyisd ki az ajtót! . . . Hát nem szólsz? Pedig láttam, hogy ide bújtál ... Panni! ne csúfolj ki mögént. Gyónnék a Batki Sán- dorék is. Panni ajkát megnyitotta az incselkedés. — Csak kend hallgasson, úgy se mond igazat. — Hát gyere ki! Ahol gyünnek a ! Egész csapat gyün. Panni hitt a szónak, mert várta Sándorékat. Kinyitotta az ajtót. Miska hamar felfogta a köcsögöt és húzta kifelé Pannát. — Ne .sokat, — mentegetőzött Panna — mert mögfázok.

Next

/
Thumbnails
Contents