Északkeleti Ujság, 1914 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1914-03-29 / 13. szám
VI. évfolyam. •" Nagykároly, 1914. március 29. 13-ik szám. ÉSZAKKELET! ÚJSÁG POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre ........................................ 8 korona. Félévre .....................................................4 „ Ne gyedévre ........................................ 2 „ Tanítóknak egész évre..................................5 „ Fe lelős szerkesztő: NEMESTÓTHI SZABÓ ALBERT dr. Szerkesztők : Dr. Suták István Csáky Gusztáv. = MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. = Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.)-------- Hirdetések ugyanott vétetnek fel. ___ _____ Nyilttér sora 40 fillér. A kaszinói affaire. A politikusoknak legnagyobb hibája, hogy mindig csak a jelent nézik és sohasem a jövőt. Mindenre képesek, hogy momentán hatalmukat megtarthassák és nem gondolják meg azt, hogy amit cse- lekesznek, mennyit rombol le a nemzeti lét alapjaiból. Nemcsak a költő mondja, de a történelem is tanúsítja, hogy az állam alapja a tiszta erkölcs és mégis a mai kormánynak, hogy a parlamenti többséget megszerezze, nem átal maga panamázni és a büntető törvény világos rendelkezéseivel szemben vesztegetni, erőszakoskodni és a törvény végrehatjására hivatott tisztviselőket erre felhasználni. Most ismét hazánknak egy másik létalapja forog veszélyben a kormány pártérdekei miatt, t. i. a katonaság tisztelete és becsülése. Minden államban fontos az, hogy a katonaság és a lakosság többi része között ne legyen ellentét, de kétszeresen fontos nálunk, legalább ami a magyar fajt és a katonaságot illeti, mert a sokféle nemzetiségből álló monarchiában, melynek fennmaradása a magyar fajnak legelső sorban érdeke, a katonaság ma a legfőbb összekötő kapocs a magyar faj hegemóniájának egyetlen biztos alapja és a fenyegető külveszedelemmel szemben egyetlen támasza. A magyarság és a katonaság közötti jó viszony annál is inkább gondos ápolásra szorul, mert nem gyökerezik a lelkek mélyére. A természetszerűleg túlnyomóan német jellegű katonaság nem sympatikus a magyar előtt, tehát a nemzet érdekében ezt a sympathiát mesterségesen kell megteremteni és gondosan kerülni mindent, ami ezt a fejlődési folyamatot megakaszthatná. Ezzel szemben mit tesz a kormány? Hogy könnyebben dobáltathasson ki képviselőket, nem átallja a katonaságot a képviselőház rendőrsége gyanánt felhasználni. Ez a fraktio természetszerűleg a legnagyobb mértékben ellenszenves az ország lakosságának azon kétségtelenül nagy, sőt talán nagyobb része előtt, mely lelkében ellenzéki. Feiébreszti benne a régi, még a Bach-korszakból eredő gyűlöletet, melyet azóta sok el ügyetlenkedett katonai affaire elmúlni nem engedett. Egyik hiba maga után voiija a másikat. A katonatisztek kilépése az Országos Kaszinóból és az ebben rejlő kényszer eszköz alkalmazása a kaszinó ellenzéki tagjaival szemben végkép megbontani készül a jó viszonyt a katonaság és a magyarság nagy része között és olyan következményekre nyújt kilátást, amelyek mérhetetlen kárt fognak monarchikus és dynastikus szempontból okozni. Nagy hiba, hogy a katonaság, mely képviselőválasztásokon rendesen veszi magának a bátorságot, hogy az ellenzék igazsága mellett, amennyire a fegyelem engedi, állástfoglaljon és ezáltal elérte, hogy ezen közreműködése miatt nem keltett újabb ellenszenvet, most teljesen önállóflanul áll a kormánnyal szemben és szónélkül tűri azt, hogy a kormány kicsinyes érdekei miatt rajta mélyreható sebeket üssenek. Bármiként fog is végződni a kaszinói ügy, akár az ellenzék, akár a kormánypárti álláspont győzelmével, kétségtelenül egy mélyreható ellentét és elkeseredés fog keletkezni a magyar előkelő és vezető társadalom egyrésze és a katonaság között, amelytől visszhangozni fog az ország. Evek nem lesznek elegendők arra, hogy a sebek, melyeket ezen ügy a magyar faj és a katonaság közötti viszonyon ejtett, begyógyuljanak és ezen évek elvesztek abból a szempontból, hogy alattuk előbbre vihessük a jó egyetértés ügyét. Tanulhatna hadvezetőségünk Vilmos császártól és a Zaberni-ügyből, ahol egy sokkal jelentéktelenebb, mert mert loyáiis jellegű differentiáról volt szó és mégis engedett a katonaság a jó egyetértés érdekében. Nállunk még engedni sem kell, csak tartózkodni attól, hogy provokáljuk a civil és a katona között az ellentétet. Mit törődik a hadsereg azzal, ha egyik tagja becsületbeli ügyét nem tudja elintézni. Ez a dolog reá nézve sokkal lényegtelenebb, semhogy emiatt veszélyeztesse milliókkal szemben a sympathiát, amelyre éppen a monarchiában — hol nemcsak külső, de belső ellenség is fenyeget —, rendkívül nagy szükség van. Reméljük azonban, hogy mielőtt a dolog végleg elmérgesedne, megjön valahonnan felsőbb helyről egy parancs szó, mely rendet teremt. Az' a parancs szó, melynek köszönhetjük a horvát békét és amelynek aktiv beleavatkozása a magyar politikába az egyetlen vigasztaló momentum a mai magyar politikai élet szívósságában. Á közigazgatás államosítása, A miniszterelnök rövid időn belül beterjeszti a közigazgatás államosítására vonatkozó javaslatot. A belügyminisztériumban lázasan dolgoznak a törvénytervezeten, most formulázzák — a miniszterelnök személyes vezetésével — a már régebben megállapított alapelveknek megfelelően a közigazgatási reform egyes ponto- zatait. A közigazgatás reformjára bizonyára szükség van, az erre irányuló törekvést a közvélemény is helyesli, de a kérdés megoldását épen az ellenkező irányban lehet megtalálni, mint ahol azt az erőszak kormánya keresi. Nálunk a közigazgatás vérkeringése a nemzeti életnek és igy csak az lehet a főszempont, hogy menynyiben elégíti ki és biztosítja a nemzet politikai, társadalmi és gazdasági érdekeit. A készülőben levő reform ismertetése a következő: A közigazgatást — amint a javaslat indokolása hangsúlyozza — államosítani kell, mert csak ezen az utón biztosítható a modern közszükségletek ellátása. A közigazgatás nem alkotmányvédelem, sőt az az indokolás főargumentuma, hogy modern és szabad államban a közigazgatásnak az alkotmányvédelem nem is lehet feladata. Ez okból a vármegye alkotmány- jogi és politikai szerepét elejtik teljesen és csak a forma kedvéért hagyják meg a teljesen átalakított és önállóságától megfosztott közgyűlésnek a — felirat jogát. Ezt is csak azért respektálják, mert az 1907. LX. törvénycikk, a közigazgatási bíróság hatáskörének kiterjesztéséről szóló Andrássy-féle törvény már intézményesen törvénybe iktatta a panaszjogot. A törvényhatósági bizottságot átalakítják, úgyszólván megszüntetik. A közigazgatás súlypontja a megyékről a járásokra és községekre megy át, amelyek kisebb körzeteket képviselnek és a kormányhatalom még könnyebben befolyásolhatja politikai céljai érdekében. Ezek a függő elemek befolyása alá kerülnek és a látszólagos decentralizáció dacára legkészségesebb eszközei lesznek a központi hatalomnak. A tisztviselőket — az alispántól a község' jegyzőig — kinevezik, a vármegyék tisztviselő- választójoga megszűnik és ezzel az utolsó pilléreit is megsemmisítik a vármegyei autonómiának. A közgyűlés formálisan megmarad ugyan, de csak véleményező és tanácskozó testület lesz, amely a kormányhatalommal szemben nem szerezhet érvényt akaratának. A közgyűlés tagjainak számát is leszállítják, az egyes megyék, jobban mondva „közigazgatási kerületek" nagysága szerint 80—100—150 tagból fog állani a törvényhatósági bizottság létszáma. A közgyűlésnek ezután is lesznek virilista tagjai, a viri- lizmust fentartják, de a virilistákat is választani fogják. Annál inkább tehetik majd ezt, mert a vármegyei választók listáját is más alapon állítják össze. A törvényhatósági közgyűlésnek hivatalból tagjai lesznek a megyei tisztviselőkön és a községi elöljáróságok tagjain kívül a törvényszék elnöke, a kir. ügyész, a járásbíróság vezetője, az ügyvédi kamara elnöke, a pénzügyigazgató, a tanfelügyelő és a megyebeli országos képviselők. Reggeli zés előtt félpohár Schmidthauer-féle Használata valódi áldás gyomorbajosoknak, székszorulásban szenvedőknek Az elrontott gyomrot 2—3 óra alatt teljesen rendbehozza. Kis üveg 40 fillér. Nagy üveg 60 fillér. §0$T Kapható helyben és környéken minden gyógyszertárban és jobb füszerüzletben.
