Északkeleti Ujság, 1914 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1914-03-21 / 12. szám

4-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG 12-ik szám. r Természetes égvényes savanyuviz-forrás. Különleges szer gyomorbaj és köszvény ellen. Kitűnő izü, igen üdítő ásványvíz. Tejjel vegyítve a legjobb nyálkaoldó szer. Borral vegyítve a legjobb fröccs. Tekintettel a járványos időre, ezen víznek egy asztalnál sem szabad hiányoznia. Kapható mindenütt! KÜLÖNFÉLÉK. A lélek szeme. Egy ismeretlen érzésről. Már Shakespeare is szájába adja Hamlet- jének: Vannak a föld és az ég között, Horatio, dolgok, amelyeket véges eszünkkel fel nem foghatunk. És a tudomány, amely oly mér- földes léptekkel tör elő, amely oly fennhéjázó daccal, büszkeséggel rombolja le az „ismeret­len“ fogalom egyes védbástyáit, akárhányszor megáll diadalmas útjában, tehetetlenül kény­telen vesztegelni egy-egy kemény, szilárd, be­zárt ajtó előtt. Kutató elméje hiába fürkészi a varázsszót, amellyel az ajtót felnyithatná: — nem találja. Az akarat, erőszak pedig — jól tudja — vajmi céltalan. Mit tehet? Vár, mig eljön az idő, mig a haladás, a fejlődés szüntelenül működő hullámzása, sodra, egyszer csak meghozza a titkos ajtó kulcsát. A mindennapi élet több oly problémát vetett és vet föl, amelynek komoly, tudományos értékű megbízható és elfogadható magyaráza­tát nem bírjuk. Ilyen például az is, amit vul­garis nyelven előérzetnek szokás nevezni. A mikor valaki — miért, miért nem, épen ez az indító, fejlesztő ok az ismeretlen — meg­sejti, megérzi azt, ami napok múlva, az előre megmondott körülmények között és időben csakugyan be is következik. Ha azután a meg- illeíődött, megdöbbent emberek kérdően néznek az emberiség fáklyavivői, a tudósok felé, ezek — megrántják vállukat, vagy pedig mogorván jelentik ki, hogy: ostoba véletlenség. Csakhogy az ily válasz épen tudóshoz méltatlan, mert száz és száz esetben hirdeti a tudomány, hogy vé­letlen nincs, hanem a látszólagos véletlen is­meretlen tényezők eredője, érzékeinkkel föl nem fogott, vagy föl nem fogható jelenségek eredménye. Épen ez a két ellentétes tudományos vé­lemény idézi föl azután a kételyt s ez tesz haj­landóvá a babonára, az ezzel kapcsolatos ön­kéntelen félelemre. És amig lesznek kérdések, amelyekre a tudományos világ nem tud hatá­rozott választ adni, mindig lesznek babonáns emberek is. Ilyen — tegyük fel — babona az előérzet is amelynek példáit különösen a háborúban résztvevő katonák között találni nagy szám­ban. A most folyó balkán-háborúban részt vett haditudósítók is több esetet említenek leírá­saikban, amikor egyik-másik katona előre meg­érezte, hogy legközelebb meg fog halni. És sejtése, előérzete csakugyan bekövetkezett. Shakespeare, Goethe, — minden esetre jellemző a találkozás, — erről a sajátos érzésről írva, azt mondják, hogy a lélek szeme az, a mely az eredményeket előre látja. Ezzel mint­egy azt akarják jelezni, hogy az előérzelmek J<utfurrása a lelkűnkben lakozó valamely, még ■eddig ismeretlen képesség. Nemrégiben egy jeles külföldi szociologns (F. Wichmen) foglalkozott ezzel a kérdéssel és több igen érdekes, megtörtént esetet sorol fel. Tanulmányozta többek bözött a napóleoni há­borúkat és azokban az előérzett több esetét találta feljegyezve. Egy Bourgogne nevű tiszt például fel­jegyzi hogy Napoleon „téli hadjáratáéban (1812) egyik társával, Beloque-kal együtt har­colt Smolensk ostrománál. A menetelés köz­ben az utón egy átlőtt fejjel heverő katonát találtak. — Látod pajtás, igy fogok én is elpusz­tulni — szólt nyugodtan Beloque; — de hát egyen meg az Isten akarata. — Ugyan, bolond, nem minden golyó talál! — felelte Bourgogne. Meg fogog halni, érzem, nemsokára . . . Néhány óra múlva Beloque a csatatéren hevert; egy golyó szétroncsolta a koponyáját. Egy Jaloppa nevű katona egy Ízben fel­sóhajtott : — Sohasem fogom az én hazám gyö­nyörű, tiszta, kék egét látni. Itt fogok meghalni, megfagyni . . . Hiába bátorítottak, a vitéz katona készült a halálra, amely nem is váratatott magára so­káig. Négy nap nem telt el és Jaloppa a hó- sirban lelte halálát. A porosz-francia háború egyik idevágó, igazán megrendítő epizódja a következő : A lipcsei csatában részt vett egy előkelő családból származó, fiatal élet vidám tiszt is. Az egyik csata után az étkezésnél a tisztek az ütközetről beszélgettek. A tiszt jókedvűen mon­dott el egy esetet, amelyet látott. Aztán egy­szerre elhalványodott, elhallgatott. — Mi lelt? — kérdezték társai. — Nem tudom . . . azaz . . . egy belső hang mintha megszólalt volna és azt mondta : én is igy fogok meghalni . . . Egy német kard járja át szivemet . . . Felkelt és sátorába vonult, rendelkezett leveleket irt. Másnap megütköztek a németekkel; a csata után a fiatal tiszt is az elesettek között volt, a szivét egy kard járta át . . . Ezek mind történeti, okmányszeriileg bizo­nyítható esetek; tudjuk, hogy közszájon is fo­rog akárhány ilyen történet, sőt, vannak em­berek, akik magukon is tapasztaltak ezekhez hasonlókat. És mindezeket a véletlen rovására írjuk? Épen úgy, mint véletlen talán az is, hogy megérezzük sokszor a tőlünk távol eső helyeken megtörtént dolgokat ? Tudományos férfiak már régóta vitatják, hogy az emberben és állatban van egy úgy­nevezett egyensulyérzés, amely a járás öntu­datlan előfeltétele és előidézője. Azt is állítják, hogy az ember ha megérzi, hogy például va­laki hátulról merően nézi, ez is egy bennünk szunnyadó érzés következménye. Miért ne le­hetne ez az előérzet is egy ily még fel nem derített, bennünk lappangó, de eddig fel nem deritettt érzés, a szerveknek ismeretlen műkö­dése? Vagy esetleg egy nem eléggé ismert szervünknek még meg nem állapított működése ? Mindez könnyen lehetséges és ki tudja, talán már a holnap diadalmasan hirdeti, hogy igy is van. Szolgált a tudomány már sokkal meglepőbb felfedezésekkel is. HIRDETÉSEK jutányos áron közöltéinek. Építészek és iparosok figyelmébe! Költségvetési nyomtatvány: 100 iv finom fehér vastag papíron K 320 250 „ „ „ „ 100-a K 3 — 500 ivén felül 100-a K 2-— Napszámjegyzék: (Finom fehér vastag papíron.) 100 iv.........................................K 3-20 250 iv ..................100-a K3‘— 50 0 ivén felül .... 100-a K2-— Kapható a Kölcsey-nyomda Részv.-társ.-nál Nagykároly, Széchenyi-utca 20. sz. HEGYI BOR. 150-200 hektó 1913. évi UJBOR 30 -40 hektó 1912. évi Ó-B O R. Kisebb mennyiségben is (10-15) hektó ELADÓ. Bővebb felvilágositassal szolgál e iap kiadóhivatala. i j ! MEGHÍVÁS. A nagykárolyi „Kölcsey-nyomda“ r.-t. YII-ik évi rendes közgyűlését Nagy károlyi amelyre a t. 1914. évi március hó 29-én délelőtt fél 11 órakor Takarékpénztár-Egyesület tanácstermében tartja meg, részvényesek tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: 1. Két jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztása. 2. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése az 1913. évi üzleti eredmény­ről, a mérleg megállapítása, nyereség felosztása, az osztalék kifizetése határidejének megállapítása s a felmentvény megadása tárgyában határozatok hozatala. 3. 10 igazgatósági és 3 felügyelő-bizottsági rendesés 1 póttag választása 3 évre. 4. A közgyűlést megelőzőleg 8 nappal az igazgatósághoz netalán beadott in­dítványok tárgyalása. Nagykároly, 1914. évi március hó 10. AZ IGAZGATÓSÁG. Jegyzet. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése, valamint a mérleg és nyereség-veszteség számla az üzlethelyiségében közszemlére ki van téve s a részvényesek által bármikor megtekinthető. j \ \ »4» »KÖLCSEY« NYOMDA R.-T. NAGYKÁROLY.

Next

/
Thumbnails
Contents