Északkeleti Ujság, 1914 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1914-03-21 / 12. szám
4-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG 12-ik szám. r Természetes égvényes savanyuviz-forrás. Különleges szer gyomorbaj és köszvény ellen. Kitűnő izü, igen üdítő ásványvíz. Tejjel vegyítve a legjobb nyálkaoldó szer. Borral vegyítve a legjobb fröccs. Tekintettel a járványos időre, ezen víznek egy asztalnál sem szabad hiányoznia. Kapható mindenütt! KÜLÖNFÉLÉK. A lélek szeme. Egy ismeretlen érzésről. Már Shakespeare is szájába adja Hamlet- jének: Vannak a föld és az ég között, Horatio, dolgok, amelyeket véges eszünkkel fel nem foghatunk. És a tudomány, amely oly mér- földes léptekkel tör elő, amely oly fennhéjázó daccal, büszkeséggel rombolja le az „ismeretlen“ fogalom egyes védbástyáit, akárhányszor megáll diadalmas útjában, tehetetlenül kénytelen vesztegelni egy-egy kemény, szilárd, bezárt ajtó előtt. Kutató elméje hiába fürkészi a varázsszót, amellyel az ajtót felnyithatná: — nem találja. Az akarat, erőszak pedig — jól tudja — vajmi céltalan. Mit tehet? Vár, mig eljön az idő, mig a haladás, a fejlődés szüntelenül működő hullámzása, sodra, egyszer csak meghozza a titkos ajtó kulcsát. A mindennapi élet több oly problémát vetett és vet föl, amelynek komoly, tudományos értékű megbízható és elfogadható magyarázatát nem bírjuk. Ilyen például az is, amit vulgaris nyelven előérzetnek szokás nevezni. A mikor valaki — miért, miért nem, épen ez az indító, fejlesztő ok az ismeretlen — megsejti, megérzi azt, ami napok múlva, az előre megmondott körülmények között és időben csakugyan be is következik. Ha azután a meg- illeíődött, megdöbbent emberek kérdően néznek az emberiség fáklyavivői, a tudósok felé, ezek — megrántják vállukat, vagy pedig mogorván jelentik ki, hogy: ostoba véletlenség. Csakhogy az ily válasz épen tudóshoz méltatlan, mert száz és száz esetben hirdeti a tudomány, hogy véletlen nincs, hanem a látszólagos véletlen ismeretlen tényezők eredője, érzékeinkkel föl nem fogott, vagy föl nem fogható jelenségek eredménye. Épen ez a két ellentétes tudományos vélemény idézi föl azután a kételyt s ez tesz hajlandóvá a babonára, az ezzel kapcsolatos önkéntelen félelemre. És amig lesznek kérdések, amelyekre a tudományos világ nem tud határozott választ adni, mindig lesznek babonáns emberek is. Ilyen — tegyük fel — babona az előérzet is amelynek példáit különösen a háborúban résztvevő katonák között találni nagy számban. A most folyó balkán-háborúban részt vett haditudósítók is több esetet említenek leírásaikban, amikor egyik-másik katona előre megérezte, hogy legközelebb meg fog halni. És sejtése, előérzete csakugyan bekövetkezett. Shakespeare, Goethe, — minden esetre jellemző a találkozás, — erről a sajátos érzésről írva, azt mondják, hogy a lélek szeme az, a mely az eredményeket előre látja. Ezzel mintegy azt akarják jelezni, hogy az előérzelmek J<utfurrása a lelkűnkben lakozó valamely, még ■eddig ismeretlen képesség. Nemrégiben egy jeles külföldi szociologns (F. Wichmen) foglalkozott ezzel a kérdéssel és több igen érdekes, megtörtént esetet sorol fel. Tanulmányozta többek bözött a napóleoni háborúkat és azokban az előérzett több esetét találta feljegyezve. Egy Bourgogne nevű tiszt például feljegyzi hogy Napoleon „téli hadjáratáéban (1812) egyik társával, Beloque-kal együtt harcolt Smolensk ostrománál. A menetelés közben az utón egy átlőtt fejjel heverő katonát találtak. — Látod pajtás, igy fogok én is elpusztulni — szólt nyugodtan Beloque; — de hát egyen meg az Isten akarata. — Ugyan, bolond, nem minden golyó talál! — felelte Bourgogne. Meg fogog halni, érzem, nemsokára . . . Néhány óra múlva Beloque a csatatéren hevert; egy golyó szétroncsolta a koponyáját. Egy Jaloppa nevű katona egy Ízben felsóhajtott : — Sohasem fogom az én hazám gyönyörű, tiszta, kék egét látni. Itt fogok meghalni, megfagyni . . . Hiába bátorítottak, a vitéz katona készült a halálra, amely nem is váratatott magára sokáig. Négy nap nem telt el és Jaloppa a hó- sirban lelte halálát. A porosz-francia háború egyik idevágó, igazán megrendítő epizódja a következő : A lipcsei csatában részt vett egy előkelő családból származó, fiatal élet vidám tiszt is. Az egyik csata után az étkezésnél a tisztek az ütközetről beszélgettek. A tiszt jókedvűen mondott el egy esetet, amelyet látott. Aztán egyszerre elhalványodott, elhallgatott. — Mi lelt? — kérdezték társai. — Nem tudom . . . azaz . . . egy belső hang mintha megszólalt volna és azt mondta : én is igy fogok meghalni . . . Egy német kard járja át szivemet . . . Felkelt és sátorába vonult, rendelkezett leveleket irt. Másnap megütköztek a németekkel; a csata után a fiatal tiszt is az elesettek között volt, a szivét egy kard járta át . . . Ezek mind történeti, okmányszeriileg bizonyítható esetek; tudjuk, hogy közszájon is forog akárhány ilyen történet, sőt, vannak emberek, akik magukon is tapasztaltak ezekhez hasonlókat. És mindezeket a véletlen rovására írjuk? Épen úgy, mint véletlen talán az is, hogy megérezzük sokszor a tőlünk távol eső helyeken megtörtént dolgokat ? Tudományos férfiak már régóta vitatják, hogy az emberben és állatban van egy úgynevezett egyensulyérzés, amely a járás öntudatlan előfeltétele és előidézője. Azt is állítják, hogy az ember ha megérzi, hogy például valaki hátulról merően nézi, ez is egy bennünk szunnyadó érzés következménye. Miért ne lehetne ez az előérzet is egy ily még fel nem derített, bennünk lappangó, de eddig fel nem deritettt érzés, a szerveknek ismeretlen működése? Vagy esetleg egy nem eléggé ismert szervünknek még meg nem állapított működése ? Mindez könnyen lehetséges és ki tudja, talán már a holnap diadalmasan hirdeti, hogy igy is van. Szolgált a tudomány már sokkal meglepőbb felfedezésekkel is. HIRDETÉSEK jutányos áron közöltéinek. Építészek és iparosok figyelmébe! Költségvetési nyomtatvány: 100 iv finom fehér vastag papíron K 320 250 „ „ „ „ 100-a K 3 — 500 ivén felül 100-a K 2-— Napszámjegyzék: (Finom fehér vastag papíron.) 100 iv.........................................K 3-20 250 iv ..................100-a K3‘— 50 0 ivén felül .... 100-a K2-— Kapható a Kölcsey-nyomda Részv.-társ.-nál Nagykároly, Széchenyi-utca 20. sz. HEGYI BOR. 150-200 hektó 1913. évi UJBOR 30 -40 hektó 1912. évi Ó-B O R. Kisebb mennyiségben is (10-15) hektó ELADÓ. Bővebb felvilágositassal szolgál e iap kiadóhivatala. i j ! MEGHÍVÁS. A nagykárolyi „Kölcsey-nyomda“ r.-t. YII-ik évi rendes közgyűlését Nagy károlyi amelyre a t. 1914. évi március hó 29-én délelőtt fél 11 órakor Takarékpénztár-Egyesület tanácstermében tartja meg, részvényesek tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: 1. Két jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztása. 2. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése az 1913. évi üzleti eredményről, a mérleg megállapítása, nyereség felosztása, az osztalék kifizetése határidejének megállapítása s a felmentvény megadása tárgyában határozatok hozatala. 3. 10 igazgatósági és 3 felügyelő-bizottsági rendesés 1 póttag választása 3 évre. 4. A közgyűlést megelőzőleg 8 nappal az igazgatósághoz netalán beadott indítványok tárgyalása. Nagykároly, 1914. évi március hó 10. AZ IGAZGATÓSÁG. Jegyzet. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése, valamint a mérleg és nyereség-veszteség számla az üzlethelyiségében közszemlére ki van téve s a részvényesek által bármikor megtekinthető. j \ \ »4» »KÖLCSEY« NYOMDA R.-T. NAGYKÁROLY.
