Északkeleti Ujság, 1914 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1914-02-28 / 9. szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre ........................................ 8 koronaFélévre ......................................................4 „ Negyedévre ........................................ 2 „ Tanítóknak egész évre ................... ..5 „ Fe lelős szerkesztő : NEMESTÓTHI SZABÓ ALBERT dr. Szerkesztők : Dr. Suták István Csáky Gusztáv. = MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. ===== Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁ. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) — Hirdetések ugyanott vétetnek fel. : _____________Nyilttér sora 40 fillér. ____ 7 Szatmárvá rmegye, Nagykároly, Kismajtény meg a debreceni pokolgép. Az uj katholikus püspökség debreceni rezidenciájában hétfőn délelőtt felrobbant egy bomba, melyet elvetemült gazember kezek csempésztek a püspöki palotába. Pusztulás, halál, sebesültek véres haiáihörgése, élők kétségbeesett megőrtilése járt az emberiségéből kivetkőzött gaztett nyomában. Hol az a gaz, aki ezt elkövette ? Hol az még gazabb, aki e szörnyűség elkövetésére rábírta, ráizgatta? Ezekre a kérdésekre a rendőri nyomozás még nem találta meg a feleletet. A közvélemény már igen. Természetesen addig, amig a tettesek kétségtelenül kiderítve nincsenek, egész határozottsággal vádolni nem lehet. Esztink ágában sincs nekünk sem. Viszont azt sem lehet eltagadni, hogy úgy a közvélemény, mint a rendőrség teljes és határozott egyértelműséggel a nemzetiségek közt keresi az alávaló orgyilkosokat. Nemzetiségeink közül kik vicsor- gatták a fogukat legádázabbiü az uj g. k. püspökségre? Az oláhok. Ők izgattak ellene az őket jellemző aníikulturális durvasággal megalakulásától kezdve Rómában, Bécsben, Erdélyben, Kismajtény- ban, mindenütt ahol csak tudtak, amilyen ádázul csak tudtak. A papok a szószékről, az izgatok a kocsmában, a csőcselék az utcán. Tegnap Kismajtény- ban botokkal kövekkel, ma Debrecenben dínamittal, pokolgéppel. Hát ki ellen forduljon a gyanú legelőször? * Most perzse mossák a kezüket, mint Pilátus, mikor • Jézus Krisztust kiszolgáltatta a halálba. Ők nem tették, ők nem küldték, ők nem tehetnek róla. De ők oltották bele a gyűlöletet a telkekbe... * Egyes lapok már azt Írták, hogy Nagykárolyból vagy valamelyik más Szat- mármegyei községből irányították ezt a pokolgépet. Távol áll tőlünk még a gondolata is annak, hogy elhigyjük ezt a városunkat és vármegyénket bemocskoló feltevést. Ismerjük ennek a városnak és vármegyének lakosságát. Még az oláhokról sem hisszük el. Sem a papokról, sem a hívőkről. Tiltakozunk a feltevés elten. De mit szól ahhoz a nagykárolyi oláh főesperes, mit szól a majtényi meg a többi oláh pap ? Nekik nincs szavuk? Nem nekik keltene első sorb n megbélyegezni az alávaló gaztettet? De nem egy szemforgató nyilatkozattal, hanem hangos szóval, hogy minden hívőjük meghallja. Összegyüjtötték-e már azokat a híveket, akiknek szive eddig a Krisztusi szeretet helyett gyűlölettel volt eltelve a püspökség iránt? Megma- gyarázták-e nekik, hogy mily istentelen tett volt az Isten szolgáira, bottal, kövekkel, pokolgéppel támadni ? Megmagyarázták-e hogy a keresztény vallásnak legfőbb parancsai: „Imádd az Istent“, aki minden keresztényé, magyaré, oláhé egyaránt, „Szeresd felebarátodat“, magyart és ólát egyformán. Megmagyarázták-e, hogy a keresztény vallás a szeretet vallása, nem a gyűlölködése? * És ha a papok nem hajlandók a múlt expiálására, gyűljenek össze a hívők. Nagykároly, Kismajtény és a többi az uj egyházmagyében tatozó hívők. Bélyegezzék meg a szeretet vallásával ellenkező gaztettet és minden gyűlölködést, melynek ilyen gaztettek elkövetése a következménye. —z-y. Yárosi közgyűlés. Nagykároly város képviselőtestülete nagyérdeklődés mellett f. hó 22-én d. e. 10 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, melyen bejelentetett, hogy a Nagykárolyi Takarékpénztár vi- rilis jogát a képviselőtestületben Vetzák Sándor dr. által fogja gyakorolni. Polgármester bejelentette, hogy a város részére az 1914. évre az 1912. évi LV1II. t.-c Yizner, a szabó. Irta: Göndör Ferenc. Vizner, a szabó, keskeny, furcsa kis ember volt, a jobb válla majdnem egy félarasszal magasabban állott, mint a bal válla, mindig rekedt volt kicsit a hangja. Általában nem volt szép férfi Vizner, inkább csúnyának lehetett mondani. Mint szabó, határozottan az ügyetlenek és tehetségtelenek közé tartozott Vizner, aki többnyire elrontotta a ruhákat, amiket csinált. Úgy látszik soha életében nem vette észre azt, hogy neki egyik válla magasabban áll a másiknál, nyilván azt hitte, hogy ő legtökéletesebb termetű férfiú, mert mindenkinek úgy szabta a ruháját, hogy a jobb válla jóval magasabban álljon. Alighanem itt hibázta el Vizner a mesterségét, egész pályájának, sikertelen, szomorú életének ez volt tán a titka. Öntudatlanul az a meggyőződés alakult ki benne, hogy az a természetes, az a szép, ha a vállak nem egy vonalban állanak. És Viznert mindenki nagyon rossz szabónak tartotta, csak ő hitte magáról, hogy művésze a mesterségének és úgy tudott gyönyörködni azokban a lehetetlenül szabott ruhákban, melyeket ő csinált. Ha a megrendelőnek kifogásai voltak, Vizner lelkesülten kezdett beszélni a müvéről, majd három-négy lépést hátrálva megállód és kimondhatatlan élvezettel szemlélgette az éppen most hazaszállított ruhát, elragadtatással kiáltván fel: — Ide tessék állni, innen tessék nézni, ebből a távolságból milyen szép . . . A vevő azután alig tudta megmagyarázni, hogy saját magát nem nézheti három-négy lépés távolságról. Hiába volt Vizner a legszorgalmasabb szabó a világon, hasztalan dolgozott éjjel-nappal, hiába vitte haza személyesen az elkészített ruhákat; nem tudott boldogulni, nem ment semmire. Lassanként már negyven éves lett, vagy tizenöt esztendeje dolgozott már, mint önálló szabó Pesten és mégsem tudott kikerülni a Kender-utcai sötét kis műhelyéből. Pedig nagyratörő tervei, gyönyörű, messzi céljai voltak. Ä Belvárosban akart egyszer üzletet nyitni. Amikor lankadatlan szorgalommal, szinte soha el nem fáradva szabott és varrt a sötét Kender-utcában, a lelke már ott járt valahol a legfényesebb Belvárosban, odaálmodta magát egy Kossuth Lajos-utcai nyitott, szép műhely ragyogó kirakatüvegjei mögé. Vizner volt az az ember, aki életében nem csüggedt el egy percre sem, az ő kitartásán nem fogott ki a hosszú sikertelenség, nem kedvetlenedett el, mert rendületlenül bízott önmagában, a jövőben és vörös szemeivel mosolygott azokon, akik őt nem tartották jó szabónak. Mit értenek ezek a dologhoz? — gondolta magában és szabott és varrt tovább. * Egyszer azután mégis csak megérkezett a siker. Vizner diadalmasan újságolta egyre fogyó megrendelőinek, hogy augusztus elsején az Andrássy-uton is lesz műhelye. Nyitott üzlete lesz az Andrássy-uton, amire oly régen vágyik. Tudta ő mindig, hogy elöbb-utóbb el fogja ezt érni, hogy ez igy lesz, mert nem is lehet másképpen ; utóvégre egy olyan elsőrangú szabó, mint ő, nem maradhat örökké a Kender-utcában. Ilyen égbekiáltó igazságtalanság nem történhetik mégsem a világon. Még a szokottnál is vidámabban magyarázgatta most már Vizner a félvállas és tökéletesen elszabott ruhákról, hogy milyen kitünően állnak és közben lelkesülten folyton arról beszélt, hogy milyen nagyszabású tervei vannak neki az Andrássy- uton, ahová a társával — mert az üzlethez társat is szerzett — augusztus elsején be fognak vonulni. Hogy az üzlete iránt minél nagyobb érdeklődést támasszon, az egyik kirakatát bérbe akarta adni egy fővárosi lapnak, hogy a legfrisebb híreket és reklámokat oda Reggelizés előtt félpohár Schmidthauer-féle Használata valódi áldás gyomorbajosoknak, székszorulásban szenvedőknek Az elrontott gyomrot 2—3 óra alatt teljesen rendbehozza. Kis üveg 40 fillér. Nagy üveg 60 fillér. ÚRIT Kapható helyben és környéken minden gyógyszertárban és jobb füszerüzletben. i
