Északkeleti Ujság, 1914 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1914-01-31 / 5. szám

2-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG. 5-ik szám. porral telt hordót tesznek eléje, melyre egy égő gyertyát állítanak. Az egyik rabló a kapitány ruhájába öltözködik, társait, mint álkapitány, hatalmas ládákban az elfogott kapitány hajó­jára csempészi s azt elfoglalják. 27 gyermek között a ponyva előtt ülök A gyermekek nyitott szájjal figyelik az előttük lejátszódó cselekmén /eket. A kapitány kegyet­len kikötésénél ökölbe szorítják kezüket. A leg­nagyobb részvéttel nézik a magára hagyott, összekötözött ember tehetetlen vergődését. Tud­ják, ha a gyertya elég, felrobban a puskaporos hordó s elpusztítja a kapitányt. A gyertya kiseb­bedig a gyermekek ijedtsége folyton nő. Mi­kor már nagyon kicsi a gyertya, hirtelen fel­ugrik 4—5 gyermek és el akarják fújni. Ugyan­ekkor nagy erőfeszítéssel kiszabadítja magát a kapitány s leveszi a gyergyát a hordóról. A gyermekek megkönnyebbülnek, örömük leírha­tatlan s ennek hangos kifejezést is adnak. Bol­dogságtól sugárzik arcuk. A kiszabadult kapitány egy repülőgépen a hajó után indul, azt megtalálja és gépéről bombákat vet a hajóra. Újra nagy az örömük, mert már látják, hogy a repülőgépet követő hajó eléri a levegőből bombázott rablók hajó­ját. A rablók kétségbe esnek, megadják magu­kat. A gyermekek halált kiáltanak fejükre. Igaz­ság-követelésük kielégítést nyer: a bűnösök megbünhődnek. A gyermekek lelkesen tárgyal­ják egymás között a képet s egy sem akad a 27 között, ki a kegyetlen rablóknak fogja pártját. A különböző mozgókban k. b. 150 képet láttam a gyermekek között. A képek hatása az említett képhez hasonlóan bámulatos volt. Mind­egyik képet feszülten figyelték, kritizálták, a szenvedővel együtt szenvedtek, a humoros ké­pen mulattak, a szép tájakat gyönyörködve szemlélték a tenger hullámzásán, a hadihajó­kon, repülőgépeken, szóval a fenséges termé­szeten és a technika csodáin oly annyira elbá­multak, hogy ezt még csak megközelíteni sem tudjuk semmiféle más eszközzel. A gyermek lelke összeolvad a képpel, szemlélet közben nem is gondol arra, hogy ez csak kép, hanem minden megelevenedik előtte. Keressük csak ezen nagy érdeklődésnek okait! A mozgóban sötét van, csak a ponyva világos s már maga ez a körülmény szinte kényszeríti a gyermeket arra, hogy minden fi­gyelmét a világosság felé koncentrálja. A ké­pek szinessége, mozgékonysága, változatassága, sokszor groteszksége pedig megerősíti, megfe­szíti a figyelmet. Az élet nem tudja azt produkálni, amit a mozi! Hogy is tudná, hisz az említett képen a gyermek 10 perc alatt látott egy érdekes cse­lekmény kapcsán egy szép kastélyt, gyönyörű erdőt, barlangot, egy kitűnő várost, tengeren járó hatalmas hadihajókat és repülőgépeket. Ilyen cselekményt és ennyit egyszerre sohasem láthat az életben, ez tehát csodás előtte. A cso­dálatos dolgok mindenkinek a figyelmét meg­megragadják, természetesen a gyermekét leg­jobban. Ezért figyel, ezért bámul a gyermek annyira. Nem osztozhatunk Wallace Wallin amerigai pedagógus véleményében, ki a gyer­mek mozgóképek iránti nagy érdeklődésének okát abban látja, mert az'életet állítjuk eléje. A gyermek figyelmét nem az élet köti le, ha­nem a különböző helyzetek csodálatosan gyors váltakozása. Én azt hiszem, hogy a hatalmas természetet és szövevényes életet a maga ere­den nagyságában nem is tudja átlátni és fel­fogni a gyermek az ő kis látóköre miatt, de a moziban gyönyörködni tud, tanulni képes, mert egy darab vásznon egyszerűsítve, de mégis vál­tozatosan láthatja a Himaláját, a hullámzó ten­gert, az égő petroleumforrásokat s a nyüzsgő emberéletet. Nemes Lipót. Fizessünk elő az „Északkeleti Ujság“-ra. Szombaton és vasárnap a Mozikirály ment először. A darabban sajátságos, uj operett-alakok vannak. Már maga a Mozikirály is egy ilyen uj, modern típus. Azután ott vannak a filmgyár színészei, a magyarul nem tudó olasz művésznő stb. Uj színpadi trükkök. Mozifelvételt csinál­nak a színpadon. Napoleon vaterlooi csatáját, melyben a császárt maga a mozikirály, Marosy, játsza s a molnárleányt egy belebolondult úri leány, (Tómbor) ki addig fiúnak öltözve tar­tózkodott mellette. Mikor javában folyik a mozifelvétel, játszák a nagy csatát, a malom melletti házából csak kiront a mit sem sejtő lakó s látva a nagy katonaságot, megrémülve „Napoleon“ lábai elé veti magát, kegyelemért esdekelve. Szóval „belefut a képbe“, elrontja az egész felvételt, ő is rákerül a képre. A fel­vételt még egyszer megcsinálják s mikor legelő­ször le játszák egy mulatságon, ott a lányt fel­ismeri az apja s nagy patáliát csap, amiért az ő lánya szerepel a filmen. Ismét botrány. Köz­ben történnek mulatságos esetek a képviselő úrral (Gáspár), akit a nadrágja ülepébe varrott 30 ezer koronájától akar megfosztani állandóan egv csirkefogó-féle alak. Végre ostoba fogással ráveszi, épen a mulatságon, hogy üljön szo- bort, legyen Anonymusz, amikor leh rzatja vele a nadrágot s elemeli. Ebből megint nevetséges helyzet kerekedik, mikor a nadrág nélkül ma­radt képviselő ott pironkodik a báli közönség előtt. Ugy-e bizony, nem mutatnak valami művészi kvalitásokra a leginkább megemlíthető részletek sem ? Ilyen is az egész darab, de szórakoztat eléggé. A szereplők igen jók voltak. Tombor Olga a fiús szerepben egészen primadonnás játékot mutatott. Marossy előkelő és jó volt. Várady túlságosan grimaszolt, ebben mindig egy. Németh jó epizód alak volt a züllött tót személyében. Gáspár mint képviselő szerepeit sikeresen. A mozifelvételnél jó mimikával mű­ködött közre Garami.' Hétfőn zónában ment Cigányprímás. Zsú­folt ház előtt. Kedden „Telefon“ vígjáték került bemu­tatóra. A szereplők nagyszerűen játszottak. Tóth drámaias és szomorú szerepét nagyon Ízlésesen játszotta. Vécseyt laiszólag nem ambicionálta sem a szerepe, sem a bizony kis számú kö­zönség. Unottan játszott. Annál inkább elemé­ben volt Szelényi Ilonka a durcás asszonyka szerepében. Nagyon jók voltak még Gáspár és Salgó Ilona. Szerdán harmadszor ment a nagysikerű Katonadolog. Csütörtökön Taifun színmüvet láttuk kü­lönösen jó előadásban telt ház előtt. Marossy- nak Tokeramo szerepében különösen nagy sikere volt. Méltó partnerei voltak R. Tóth. és Vécsey. Műsor: Hétfőn Tombol Olga jutalomjá­téka „Aranyesö.“ (Páros.) Kedden „Katonado­log.“ (Páratlan.) Szerdán „Taifun,“ dráma. (Pá­ros.) Csütörtökön „Cabaré est“. (Páratlan.) Pénteken „Obsitos.“ (Zóna.) Szombaton „Halló“, vígjáték. (Páros.) Vasárnap Bródy Irén jutalom­játéka, „Szultán“ operette. (Páratlan.) HIRE K. I)ei jussit. Nagy álmok kis álmodója! Ki rózsásnak látsz mindent itt, A szerelemnek bus koldusa Csak egyre kér, csak egyre int: Ne szeress soha igazán, Vakon, hittel, ifjú tűzzel, Minden bűvös, színes álmot, Mint rossz álmot kergess űzz el. Csalfák azon csodás regék, Melyeket a kis szív mesél Boldogságról, szerelemről, Lázas csókról csak úgy regél. Ne higyj a szívnek, — sz’ poéta S hazudik, mint minden költő. A szerelem biz’ csak álom, S bánat jön rá, lelket őrlő. Az Élet, a nagy kritikus, Kíméletlen húz ki sorra Mindent, mi csak dóré, álom, Színes s múló volna. Vas kezekkel, véres tollal A regényből drámát csinál. S egy vergődő lélekkel több, Ki zokog letört álminál. Én szerettem forrón, égve, Mindent adva, mitsem kérve. Kifosztottam lelkem kertjét S átkot szórok most az égre Ifjú voltam, — duzzadt lelkű, Telve széppel, nagy csodákkal. Vérem is volt, tüzes ó-bor, Mámorokkal, szilajsággal. S ime mostan a szerelmek Rongyos bus koldusa lettem, Mert nem volt senkim, ki védett, Intett volna, — mert szerettem. A szerelem színes lepke. — Óh, ne szeress soha, soha... Az első fuldokló csóknál Lehull ragyogó himpora . . . Kastinai R. Jenő. Meghivás. Nagykároly város képviselő- testület tagjait 1914. évi február 1. napján dé­lelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendes közgyűlésre tisztelettel meghí­vom. Nagykároly 1914. január 26-án. Debre- czeni, polgármester. — Tárgysorozata: 1. A képviselőtestület tagjaiban beállott változás be­jelentése. 2, A községi igazolóválasztmányba 2 tag megválasztása. 3 A legtöbb adót fizető vá­rosi képviselők 1915. évi névjegyzékének ki­igazítására küldöttség választása. 4. Az esküdt­képes egyének összeírásához az összeíró bi­zottság megválasztása. 5. A pénztárvizsgáló küldöttség tagjainak a megválasztása. 6. A néhai Cservenyák Antal és neje féle gimnáziumi alapítványról kiálliiott s vallás és- közoktatás­ügyi m. kir. miniszter ur által jóváhagyott ala­pítványi oklevél bemutatása. 7. A néhai Kosztra Ignác-féle gimnáziumi alapítványról kiállított s vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur által jóváhagyott alapítványi okirat bemuta­tása 8. M. kir. belügyminiszter ur által jóvá­hagyott gyámpéuztári szabályrendelet kihirde­tése. 9. A vármegye törvényhatósági bizottság 1467—1913. bjkv. sz. végiiatározaiával — a 24. §. 8. pontjának a 36. §. 5. pontjának tör­lése mellett — jóváhagyott városi nyugdijsza- bályrendelet bemutatása és kihirdetése. 10. Bejelentés a 233—1913. kgy. sz. véghatározat alapján a város részére 316. számú betétben 6393. hrsz. fölvétel foganatosításáról. 11. Be­jelentés a 143—1913. kgy. sz. véghatározat alapján a borital és husfogyasztási adó besze­dési jogának megváltása tárgyában a kir. kincs­tárral az egyezség megkötéséről. 12. Uj városi szervezeti szabályrendelet alkotása s ezzel kap­csolatban a rendőri tisztviselők kérelme, éjjeli szoigálatukért külön díjazások iránt. 13. Keres- delemügyi m. kir. miniszter ur 79428—1913. sz. leirata a bérkocsi szbályrendelet módosítása ügyében. 14. Az ingatlanforgalmi városi pótil­leték szedésére vonatkozó szabályrendelet ér­vényének meghosszabbítása iránt intézkedés. 15. Előterjesztés a városi pénztár különféle rendeltetésű pénzkészletének időlegesen más rendeltetésre leendő felhasználhatásának elha­tározása iránt. 16 Kir. tanfelügyelő megkere­sése, az állami elírni iskola igazgató-tanitó ré­szére természetbeni lakás létesítése iránt. 17. Papp József és társai urai lakosok kérelme a Schuszter János és neje féle főgimnáziumi ösztöndíjalap tulajdonát képező urai földbirtok haszonbéri összege fele részének elengedése iránt. 18. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 79376 -1913. sz. leirata özv. Zicher János- nénak a kéményseprő kerületek uj beosztása P0LENA1 GYÓGYVÍZ Természetes égvényes savanynviz-forrás. Különleges szer gyomorbaj és köszvény ellen. Kitűnő izü, igen üditő ásványvíz. Tejjel vegyítve a legjobb nyálkaoldó szer. Borral vegyítve a legjobb fröccs. Tekintettel a járványos időre, esen víznek ftonhalÁ mimioniiH f egy asztalnál sem szabad hiányoznia. : V ÜkdpUdlO iililluüIlUu!

Next

/
Thumbnails
Contents