Északkeleti Ujság, 1914 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1914-07-11 / 28. szám
28-ik szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 5-ik oldal. pánt, hogy tegyen sürgönyileg jelentést a minisztériumnak, akkor rögtön fog a minisztérium intézkedni. Addig is a főispán kéri az érdekelteket, hogy társadalmi utón indítsák meg a mozgalmat az irtás érdekében. Szatmári akadékoskodás. Már megszoktuk, hogy Szatmáron fel-fel- üti magát olyan hang, hogy a megye székhelyét oda kell vinni. Hiába bizonyosodott be már alul is, felül is, hogy ez kivihetetlen fan- tazmagóra, oktalan erőlködés, azért csak akadnak még fölösleges érkezésü emberek, akik ráérnek ilyenekkel is foglalkozni. Haszna nincs az ilyeneknek, de kára lehet annyi, hogy egyesekben hidegebbé teszi azt a jó viszonyt, amiben lennie kellene a két városnak egymással. Természetesen ez nem jelenti még a szakadást, sem a székhely átvitelét. Felesleges hát minden erőlködés. Mi már többször kifejtettük álláspontunkat az ilyen törekvéseket illetőleg. Nem tudjuk eléggé kárhoztatni egyes szatmári lapoknak azt a felfogását, hogy Nagykároly elleni gáncsok vetésével próbálják városuk érdekeit előbb vinni. Azt gondolják, hogy másképen nem boldogul ez a két város, mintha egyik a másikat felfalja. Pedig Szatmar és Nagykároly nem egymással szembe, hanem egymás mellé van állítva. Teljesen külön köre van mind a kettőnek. Érdekeik nem ellentétesek, hanem egymás mellett levők. Ha kellő belátással és jóakarattal intézik a dolgaikat, egymást támogatva juthatnak a legmesszebbre. A Szamos szerdai száma arról vezércikkezik, hogy Ugocsát Szatmármegyéhez kellene csatolni. Mintegy fel is szólítja Szatmár városát, hogy erre az átcsatolási eshetőségre készüljön is elő azzal, hogy utait hozza rendbe Ugo- csa felé. Ezzel kapcsolatban hivatkozunk egy régebbi cikkünkre, melyben rámutattunk arra az útra, hogy Nagykárolynak Szatmárral karöltve kell azon munkálkodnia, hogy a tényleg elosztás előtt lévő Ugocsát megkapva, más megyékből is az ide gravitáló részekkel kikerekitve két megyére oszolhassák Szatmárvármegye. Egyiknek székhelye maradna Nagykároly, a másiké lenne Szatmár. Ennél lojálisabban ezt a kérdést nem lehet kezelni. Nem úgy azonban a Szatmármegyei Est. Ő elkiáltotta magát az Égetően sürgős cimü vezércikkében, hogy : égetően sürgős ! Már mint mi? Hát az, amit hosszú évek alatt sem lehetett megcsinálni s amire nézve már jobb belátásra is jöttek, akik valamikor akarták, t. i. a megye székhelyét Szatmárra tenni. Már meg is bizonyosodtak felőle, hogy nem is lehetséges, nemhogy sürgős lenne. Egyesek csinálhatnak e kérdésből politikai kortesfogást a kormány ellen, kikérhetik maguknak a kegyosztogatást és mint föltétien jogot követelhetik a székhely odahelyezését, de az érdemleges tárgyalás egészen mást mutat. Egyszerűen nem lehet, mert nagy tárgyi okai vannak annak, hogy a pénzügyigazgatóságnak és megyének itt kell maradnia. Nagy tárgyi okai vannak ennek és ezért nem teheti meg a kormány, nem pedig egyébért — amint a cikkíró csipkedve megjegyzi. Miért sürgős hát olyan égetően a szatmáriaknak, illetve a Szatmármegyei Estnek az akció megindítása. Azért, mert a közigazgatás reformjával félnek, hogy végleges beosztást csinál a kormány a vármegyékben s az utolsó alkalomnak gondolják, mikor még lehet valamit próbálni. — De csak próbálni. Nagykároly nyugodtan néz mindenféle újabb rendezés elébe, mert azok a tárgyi okok, melyek egyenesen szükségessé tették, hogy a székhely itt legyen, ezután is fennállanak. A hiábavaló küzdelem, illetve alarmirozás helyett, amivel csak a kedélyeket izgatják egyes szatmári lapok, jobb lenne ha a városuk dolgai, bajai után néznének, mert van ott sok minden, ami „égetően sürgős!“ Szabó Dezső dolgai. Ismeretes, hogy a múlt évben Dr. Koszorús István vállaji körorvos ellen egy nagy hajsza indult Szabó Dezső és rokonai részéről. Magzatelhajtással lön vádolva a bíróság előtt és egy tüntetés rendeztetett ellene, melyeknek hatása alatt állásáról lemondott. A bűnvádi eljárás Dr. Koszorús Istvánnak felmentésével végződött és most már ő fordul rágalmazói ellen. Szabó Dezső ellen beadta a fegyelmi feljelentést a nagykárolyi főszolgabíróhoz ezenfelül bűnügyi eljárást indított Szabó Dezső és testvére ellen hamis vád és a tüntetésnek téglagyári munkásokkal való rendezése miatt és végül sajtó pert tett folyamatba Simkó Aladár a Közérdek szerkesztője ellen. Dr. Koszorús orvos ur e tárgyban hosszabb levelet irt hozzánk, amelyből közöljük a következőket. Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Köszönöm, hogy becses lapja múlt hó 27-iki száma hirt adott annak a boszorkány- perszerü ügynek engem illető részében történt kedvező befejezéséről, mely ügyet egy hisztériás asszony hazudozásainak felhasználásával a csanálosi jegyző szerzett nekem és a „Közérdekének nevezett lap szerkesztője fújt fel borzalmasan nagyra, nyilván kenyérkeresetből és talán némileg magánbosszuból is amiatt, hogy az én Ízlésem ném tűrte a lapját. Hogy ki az a csanálosi jegyző, azt ha egyébből nem, hát e lap előbbi számának egy közleményéből megtudhatta az olvasó közönség. Itt csak annyit jegyzek meg, hogy az illető nőt, mint sógornőjét ő jól ismerte, tudta és mondogatta, hogy annak hinni nem lehet, sőt arról reprodukálhatatlan jelzők használata nélkül nem is szokott beszélni, mégis megtette, hogy annak a nőnek minden gondolkodni tudó ember által a priori valótlanságnak és képtelenségnek felismerhető állításai alapján följelentést irt ellenem, melyet a testvérével, — a nőt bizonyos okokból elkergetni akaró férjjel — aláíratott s mindkettőjüket a följelentés beterjesztése végett a szatmári törvényszékhez bevitte, beleírván a följelentésbe azt a célzatos hazugságot is, hogy én Vállajról megszöktem, holott véletlenül éppen az ő jelenlétében kértem és kaptam szabadságot az elutazásra. Hogy mik voltak az indító okai, mi célból követte el ezt? arról itt nem irhatok, de az úgynevezett „Közérdek“ múlt évi 32-ik számában kifejeztem, hogy az ügynek bírósági befejezése után a nyilvánosság előtt foglalkozni kívánok. Ezek után levél másolatokat közöl a feljelentést tevő asszonytól, melyeket azonban intim tartalmuk miatt nem közlünk csak annyit adunk elő, hogy ezen levelekből az tűnik ki, hogy az asszony saját akaratából semmiesetre sem tehetett feljelentést. Azt hiszem, hogy az itt közlöttekből is minden gondolkodni tudó ember megállapíthatja, hogy hazugságnál, rágalomnál egyéb nem lehetett a már magaban véve is képtelenségnek feltűnő vád, mely szerint én a „napokig 41 fokos lázban, teljesen önkívületi állapotban“ fekvő asszonyt kedvesemmé tettem. És e képtelen hazugságra alapították a magzatelhajtás hazug vádját, holott nyilvánvaló, hogy aminek hazugság az alapja, mondhatnám a szülőanyja, az nem lehet igazság s az úgynevezett „Közérdek“ rágalmazó cikke nyomán meghurcolták a nevemet az ország és világ sajtójában. És a tisztességes emberek becsületén élősködő hitvány sajtóférgek visszaélésének szabad utat engedő régi sajtóügyi rendszer gyarlósága mellett a szenzációra éhes publikum kielégítésére, a múlt évi ugorka szezonban folyt a szertelen gyalázkodás mindaddig amig a kiváló, derék Fröhlich János hírlapíró „Belzebub leánya“ cimü helyreigazító cikke a hisztériás asszony anyja és testvérei véleményének közlésével véget nem vetett annak. Mérhetetlen erkölcsi, egészségi és anyagi károkat okoztak a gaz rágalmak nekem és a hozzámtartozóknak. De magának a bíróságnak helyes, igazságos ítélkezése felől kezdetben nyugodt voltam, tudván azt, hogy ma már — Istennek hála — olyan birák vannak, a kiket boszorkányperekbe illő hisztériás konfabulációkkal. pseudologia fhan- tasztikákkal és Simkóságokkal félrevezetni nem lehet. Megjegyzem még, hogy az asszonyon a műtétet parancsoló orvosi kötelességből febr. 18-án végeztem, a följelentést pedig júliusban tették meg ellenem. A felelősség elvállalása mellett kérem e levelemnek az Északkeleti Újságban és más tisztességes lapokban közlését. Kiváló tisztelettel Akasztó, Pestmegye, 1914. jul. 2. Dr. Koszorús István. HÍREK. TÁJÉKOZTATÓ. A Régi Kaszinó könyvtára nyitva van a délelőtt folyamán. A Polgári Kaszinó könyvtára nyitva van mindennap d. e. 12 órától 2-ig Kinevezés. A király Kulin Imre debreceni törvényszéki elnököt a kassai kir. ítélőtáblához tanácselnökké nevezte ki. Uj ügyvéd. Dr. Peisner Artur, Peisner Lajos a helybeli Kereskedelmi és Iparbank részvénytársaság aligazgatójának fia, múlt hét péntekjén Budapesten az ügyvédi vizsgát letette és képesítettnek nyilváníttatott. Dr. Peisner a fővárosban fog ügyvédi irodát nyitni. A váltótörvényszék elnöke — táblai tanácselnök. A király dr. Róth Ferencet, városunk kiváló fiát, a budapesti kereskedemi és váltótörvényszék elnökét, a budapesti ítélőtáblához tanácselnökké nevezte ki. — Ez a kinevezés összefüggésben van azzal, hogy a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéket megszüntetik, illetve beolvasztják a polgári törvényszék szervezetébe. Dr. Róth Ferencnek tehát nem lesz utóda a kereskedelmi és váltótörvényszéken. Szabadságok. Péchy István főjegyző július hó 6-án kezdte meg aug. 17-ig terjedő szabadságidejét. — Mangu Béla t. b. főjegyző julius 15-től aug. 26-ig veszi igénybe hat heti szabadságidejét. Áthelyezés. Vármegyénk alispánja dr. Jakó Endre tb. főszolgabírót Szatmárról Csen- gerbe helyezte át. Nemes adomány. Péchy Lászlóné úrnő néhai Ő cs. és kir. fensége Ferencz Ferdinánd trónörökös és fenséges neje tragikus elhunyta alkalmából a magyar szent korona országai vörös kereszt egylete nagykárolyi fiókjának 100 K-t volt kegyes adományozni, amely adományáért az egyesület nevében hálás köszönetét fejezi ki özv. gróf Károlyi lstvánné, elnöknő. Meghívó. A helybeli nőegylet f. hó 19-én déli háromnegyed 12 órakor tartja ezévi rendes közgyűlését a városháza polgármesteri hivatalos helyiségében, melyre az igen tisztelt tagokat ez utón is meghívja özv. gróf Károlyi 1st- vánné, elnök. Zongoravizsga. F. hó 8-án a szatmári zeneiskola vizsgáló bizottsága előtt Opitz Lali a IV—V. osztályról és Opitz Sári a VI. osztályról a vizsgálatot kitűnő sikerrel letették. A vizsgázókat Sarkady Birike készítette elő. Az első papszentelések az uj görög katholikus egyházmegyében. E hó 12-én fényes ünnepségek között lesznek az első papszentelések. Vasárnap délelőtt ünnepi mise keretében szentelik papokká Székely Jenőt, Botai Jánost, Szuvák Józsefet, Vályi Miklóst, akiket a kisebb egyházi rendekkel már elláttak. A papszentelés a debreczeni görög katholikus templomban fog lefolyi fényes egyházi szertartásokkal. Központi választmányi gyűlés. Az 1913. évi XIV-ik törvénycikk alapján újonnan alakítót vármegyei központi választmány jul. 8-án tartotta első ülését Ilosvay Aladár alispán elnöklete alatt. A tagok eskütétele után a választmányt megalakulnak jelentette ki s ezután megalakította a választmány az országgyűlési
