Északkeleti Ujság, 1914 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1914-06-27 / 26. szám
26-ik szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAG/KÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 3-ik oldal. hiányával menteni ezt a tehetetlenséget. Pi. ebben az esetben is miről van szó? Valóban nem sokkal többről, mint egy kulcsforditásról. Mert az első, amit kívánunk az, hoey tegye a a város lehetővé azoknak a gyermekeknek, akik azon a környéken laknak, hogy bemehessenek ennek a kis, némileg pormentes helynek a területére. Természetes dolog, hogyha azt akarja, hogy a beengedett gyermekek ne tapossák össze a füvet, akkor vágat egy pár sétautat és felállít egy pár padot. Hát még ez sem erőlteti meg túlságosan a várost. Minden valamire való kis város gondolkodik a lakosai kényelméről. Ezért készíttetnek aszfalt gyalogjárókat, ezért vezetik be a villanyvilágítást, ezért öntözik az utcákat stb. Ezt teszi Nagykároly város is, az öntözés kivételével, amire nézve úgy látszik, az idén szerződése van a fellegekkel. De ugyanannyi kényelmet, sót többet is biztosit lakosainak egy Tasnád is, hol van villany, aszfalt, öntözés (mesterséges), jól berendezett középületek — 44% pótadóval. Ennél többet Nagykároly városa sem ért el, csak a pótadóban. Az t. i. itt 113%. Mikor a városok lakosaik kényelméről gondoskodnak, nem szoktak megfeledkezni jövendő polgáraikról, a gyerekekről sem. Nagyobb városokban, különösen a nyugateurópai országok minden városában, külön gyerekjátszóhelyeket létesítenek nemcsak tereken, hanem forgalmasabb utcák mentén is. Tekintettel vannak arra, hogy minden városnak meglegyen a maga játszótere. Ahol másképen nem lehet, ott megvesznek utcasorban egy-egy nagyobb telket s azt játszótér céljaira befásitják, kaviccsal, homokkal befedik. Ide épület sohse épül, mert ennek a helynek a ^levegője jövedelmezni fog azzal, hogy egészségesebbé teszi annnak a soksok apró gyereknek a tüdejét, akik a nyári napokat ott töltik el. Tehát Tasnádtól Párisig mindenütt gondoskodnak a gyerekek egészségéről, csak Nagyiette és azt is láthatta, hogy szólni szerettem volna, csak nem bírtam. Pedig akkor tudtam volna beszélni, olyan szépen, ahogy soha senki, el is gondoltam, hogy mit mondanék neki vigasztalónak a lelkem lett volna abban a beszédben, szegény, halvaszületett, soha nem látott lelkem, ó miért is nem tudtam beszélni, e szegény, siró tündérlány azt várta és mikor látta, hogy nem tudok, bárhogy szeretnék szólni hozzá, odamenni, mikor látta, hogy nem tudok, zokogása elcsendesült és kisirt virágai között, mint maga is egy nagy liliom, meghalt. Meghalt, a szeme lecsukódott és én feloldódtam a varázs alól, hozzámentem, ráhulltam, csókolgattam és hegedültem : — O, minek is jöttem ide, a halált fönn is mindennap látom : én halok meg fáradtan naponta, egyedül, elhagyottan, mint te, fehér liliom ez aranykertben ; miért kellet éreznem, hogy a fáradt sirót senki, még én sem tudja megnyugtatni és miért kellett látnom, hogy a tündérkertben is van ezért elhagyott halál ! O, szánlak, szép tündérlány, te fogtál el engem a játékban, megcsókoltál, ó, szánom magamat, hogy meg kellett halnod, mert nem tudtalak megvigasztalni. Én is meg szeretnék most halni gyöngyvirágaid között, igy, testedre omoltan, kábultan. Csak egy fehér liliom volt alattam és lázas szememből kibuggyantak a könnyek. Fölriadtam. — Ki vagyok ? gondolkoztam. Élek-e ? Szomorúan láttam, hogy igen, az ágyamon feküdtem, köröttem bus éjszakai szobám reszketett, az ablakot megrázta a szél és a szememből lassan hulltak a könnyek. károlyban nem. Akiknek nincsenek kis gyerekeik, azoknak módjukban sincs érezni annak a hiányát, ha nincs hova küldeni apró gyerekeiket. Azoknak a gyermekeik akik a város középpontján kivűl laknak, tágas udvarokon, kertekben üdülhetnek egész nap. Azonban hova küldjék gyermekeiket azok, akik a boltok során, vagy forgalmasabb utcákon laknak. Különösen nagy gond a gyermekek elhelyezése azoknak, akik a boltok során laknak, ahol nincsenek tágas udvarok, az utca pedig annyira forgalmas, hogy oda ki sem léphetnek gyermekek. Épen ezen családok érdekében való, hogy a Kölcsey-szobor körül elterülő kis kert kinyittassák. Az a terület a közé, oda joga van belépni nemcsak annak az embernek, aki ott néha le szokta kaszálni a gazt. Nincsen sem közbiztonsági, sem közerkölcsi és semmiféle más oka sem, hogy miért ne lehetne ezt a kis parkot közparkká tenni. Másrészről pedig közérdek, hogy a társadalom közös kincse, a jövő nemzedék egészséges módon neveltessék fel. Éhez pedig legelső kötelessége a köznek azzal hozzájárulni, hogy ne vonja el tőlük a levegőt. Eresszék be hát a gyermekeket a Kölcsey- parkba ! Szabó Dezső bukása. A nagykárolyi járásnak nagy szenzációja van. Egy hírhedt egyéniségű Szabó Dezső csa- nálosi köregyző felett megkondult a halálharang. A nagykárolyi járás főszolgabírója e héten hozott határozatával súlyos visszaélések, hivatali sikkasztás és más cselekmények miatt állásától felfüggesztette. A dolog érthető feltűnést keltett a városban és vidéken. Szokva voltak hozzá, hogv Szabó Dezsőt a lakosság részéről történt folytonos feljelentések ellenére makacsul tartotta és védte a hatóság. Bámulatosan tudta szug- gerálni a mindenkori főispánt, alispánt, főszolgabírót és barátait, ki csak hivatali működése alati felette állott. Szerecséllen üldözöttnek, a protestánstismus martyrjának tünteté föl magát. És most maga a hatóság fordult ellene. A főszolgabíró belátta végre, hogy egy védelemre méltatlan egyénnel áll szemben és egy erélyes szigorú, vizsgálat meghozta a fegyelmit és felfüggesztést. Szabó Dezsőnek ez a „martyromsága“ onnan ered, hogy annak idején, mikor Csanálos és Fény jegyzőségére pályázott reverzálist adott, hogy áttér a katholikus hitre és ezen írásba is foglalt ígéretét meg nem tartván, szerinte emiatt üldözi őt a néppárt. A néppárt, helyesebben a községi lakosság azonban nem emiatt üldözte. Ezt a szószegést egyszerűen elkönyvelték mint incorrekt cselekedetet és csodálkoztak, hogy az időközi főispánok, alispánok és főszolgabúók, mint kifogástalan úriemberek, hogy tudtak e felett mint valami természetes dolog felett napirendre térni, de üldözni, nem emiatt ülözték. Sőt nem is üldözték, hanem egyszerűen védekeztek hivatali túlkapásai, erőszaka és rosszarata ellen és a védelem természetes eszköze volt a fegyelmi feljelentés, mely azonban eredményt sohasem ért el. A vizsgálatok mindig jóakaratuak vagy hiányosak voltak, mindég a politikai üldözés szerepelt takaró gyanánt és igy Szabó Dezső nem csak menekült, de volt bátorsága feljelentőit rágalmazás miatt perbe vonni. A siker úgy látszik vakmerővé tette, azt hitte, hogy mindég csak a néppárt részéről lesz támadva és éz ellen vértezve érezte magát. Ez a nagy bátorság vitte bele olyan pénzügyi manipulációkba, melyek végre is vesztét okozták a nélkül, hogy a néppártnak egy ujját is meg kellett volna mozdítani ellene. A csanálosi és fényi árvapénztár két százezrekkel rendelkező intézmény. Ezt hasznosította a jegyző ur a maga javára a mint a vizsgálatnál kitűnt. Ezek a pénztárak régebben kisebb összegű parasztkölcsönöket nyújtottak biztos fedezet mellett és szépen prosperáltak. Szabó Dezső belevitte őket, hogy 20—30000 koronás kölcsönöket adjanak nagykárolyi házakra és pedig nem csak az érték erejéig, de azonfelül. A nagykárolyi helyi viszonyokkal ismerős ember elképed ha halija, hogy a Kinczler-féle korcsmán 24000, a Kelemen-féle tisztviselői telelepi házon 20000 a Csepreghy-féién 30000 és a Szabó Dezső testvérei nagyutcai házán 20000 korona árvapénz van bekebelezve, melyek közül a két elsőt már árverésen meg is kellett a csanálosi árvapénztárnak venni. A csanálosi és fényi árvák pénzéből kellett tízezreknek elúszni, mig végre a közigazgatás megelégelte a manipulatiot és erélyesen közbelépett. Reméljük, ez az erély nem fog lankadni és most az egyszer nem lesz a „protestantizmus martyrja“ és „üldözöttje“ egy oly köpenyeg, mely az árvák pénzének eldividálá- sát is eltakarja. Reméljük, hogy eddigi védői az alispáni hivatalban is elhalgatnak a bűnös cselekmények súlyosságainak hatása alatt és végre megszabadul a két község zsarnokától. A zászlók, amelyeket egyesek a felfüggesztés hírére kitűztek, nem fognak hiába lengeni. HÍREK. TÁJÉKOZTATÓ. A Régi Kaszinó könyvtára nyitva van a délelőtt folyamán. A Polgári Kaszinó könyvtára nyitva van mindennap d. e. 12 órától 2-ig Érettségi után! Isten veled diákélet, Reményim hazája! Vedd búcsú szómat, mert ütött A válás órája ! Élvezetet, gyönyört többé Már nem nyújtasz nekem. Talán nem is ilyenekre Hivatott életem. Egy uj kor küszöbén állok, ...............Gondolkozva azon ..........Vájjon mit is rejt magában A jö vendő sorsom ? Bánatot, keserűséget, Reménytelen harcot ? S hiába veszem kezembe A győzelmi kardot ? Talán dühöngő szélvészt, mely Széttépi reményem, Mit nyolc éven át oly hűen S kitartóan szőttem ? Vagy mindenütt csak virágok Myilnak az utamban, S éltem tiszta egét felhő Sohasem borítja ? Bu és bánat, balszerencse Nem lesz osztályrészem Mig a veröfenyes utón Célomat elérem ? Mit hoz a jövendő ? i Ktudja ? A legnagyobb titok Hosszú életharcom után Hová s merre jutok? Vessen bár végzetem a gúny S a küzdés honába Mint az elhagyott, kies lak, Legyek olyan árva
