Északkeleti Ujság, 1914 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1914-06-20 / 25. szám
25 -ik szám. 3-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAC/KÁROLY ÉS ÉRMELLÉK lyokat helyhatósági igazolványokkal bizonyította a gyár. A városi képviselőtestület már a múltkori gyűlésen tárgyalt e kérdésről, mikor a bírságot 5000 koronára szállította le. Most azonban a gyár újból megkérelmezte a bírságot. Ennek elengedésével szemben Ígéretet tett, hogy a még {leszállítandó 400 lóerős gépegységet 1914- ben beszállítja, de a város kötelezettsége csak 1 év múlva kezdődjék, mintha 1915-ben szállította volna le. Minthogy ez kamatban és fűtőanyagban és egyéb üzemköltségben is megtakarítást jelent, a tanács a birság elengedését javasolja. A kérdés hosszas vitára adott okot. Dr. Merts László, Dr, Melinda László, Luká- csovics János, Brichta Miksa és Sternberg Endre mind a {körül vitatkoztak, illetve fejtették ki véleményüket, hogy a város által elengedett birság arányban áll-e azon előnnyel, ha a város egy évvel hamarabb kapja meg a gépet. Részben azt is vitatták, hogy tanácsos-e perre engedni a dolgot. Dr. Merts és Sternberg Endre előre is vesztést jósoltak a városnak, ha a perbe belemegy. Melinda László javasolja, hogy a képviselőtestület a régi határozatánál maradjon ne engedje el a bírságot, melyet már amúgy is leengedett 5000 koronára. Lukácsovics János kívánta, hogy a város számítsa fel azon fütő anyag árát, amit fel kellett használni amiatt, mert a gép nem volt itt ideje korán. Miután azonban a polgármester felvilágosította, hogy ez az összeg csupán 126 koronát tesz ki, indítványától elállóit. Péchy főmérnök szólt még a kérdéshez hozzá, prakszi- sára hivatkozván intette a képviselőtestületet, hogy kétes kimenetelű per elé ne állítsa a várost. Polgármester szavazás alá||bocsátván a kérdést, a képviselőtestület a tanács javaslatát fogadta el s elengedte a bírságot azzal a kikötéssel, hogy a gyár egy évvel hamarabb szállítsa a gépet. A Kenderes-utca lakóival a tanács egyezkedést folytatott az utca kinyitásához való hozzájárulást illetőleg. A felek meghallgatása a jog és pénzügyi bizottság jelentése szerint a kinyitás ez időszerint nem lehetséges, hanem utafeküdt neki az ajtónak s befeszitette. A pitvar üres volt. Akkor a szobába vezető ajtót is befeszitette. S ott állt az asszony a szoba közepén remegve, bűnének tudatában s a rémülettől tágra uyilt szemekkel. A férj megállt a küszöbön, széjjeltekintett a szobában s az ott uralkodó rendetlenség s a nő öltözéke világosan tárta föl a helyzetet. A nő izgalmában ájultan esett össze. A férfi már nyugodtan állott az ajtóban s üstökébe kapva csak fölsóhajtott: — Hát ezért kellett nekem előbb kiszabadulni ?| Aztán beljebb lépett a szobába, lehajolt az elalélt nőhöz, gyengéden megcsókolta s aztán megfojtotta. Utána letérdelt a halotthoz, imádkozott és megsiratta. Aztán fogta a botját s vissza se tekintve indult vissza oda, ahonnan jött. Most ott ül a kövön s mialatt átgondolt mindent, botjával akaratlanul egy akasztófát rajzolt a porba. A faluból odahangzott a szegényes kis harang csengése. Föleszmélt s újra fölsóhajtott: — Legyen meg az Isten szent akarata — és süvegét levéve ájtatosan elmondta az Ávét. Rastinai R. Jenő. sitja a képviselő tesületet, hogy az 1915-ik évi költségvetésbe vegye fel az utca kiköveztetését. Tárgyalták ezután a vasút mellett levő vízlevezető árok elkészítésének, s rendezésének ügyét. A vasút építése alkalmával ugyanis a belvizek elzárattak, mely égy ideig a Bing-féle fatelep helyén gyűlt össze, midőn azonban ez a rész is rendeztetett, a viz sehel sem bírván lefolyni: megrekedt. Ilyenformán szükségessé vált e vizek levezetése iránt gondoskodni és ez csakis úgy volt megoldható, hogy terv készíttetett a vasúti töltés alatt a viz levezetésére levezető árok készítése által. — Ehhez természetesen szükséges az államvasutak hozzájárulása is. Az előzetes tárgyalások befejeztetvén, a vasárnapi közgyűlésen az államvasutakkal e tárgyban kötendő szerződést terjesztette elő polgármester. E szerződés szerint az állanivasut megengedi a vízlevezető betoncső áteresztő és nyitott árok készítését a vasúti töltésért keresztül oly feltétel alatt, hogy ezt a munkálatot az államvasutak ellenőrzése mellett építik a város költségén és évenkint az úri jog elösmerése fejében két koronát fizet a város. Jogában áll azonban az államvasutaknak — ha erre fontos okok késztetik, — hogy e levezető árkot megszüntessék s ekkor a város 3 hónap' alatt köteles a viz- leeresztéséről másképen gondoskodni. A képviselőtestület 0 ellen 58 igen szavazattal elfogadta az előtérjesztést és a szerződés megkötésére utasította polgármestert. Nagy Gáspár rendőrbiztos nyugalomba helyezését terjesztette elő ezután polgármester. A javaslat ideiglenes nyugdíjba helyezni javasolta a beteg rendőrbiztost és részére június hó 1-től huszonnégy évi szolgálat után évi 1600 korona nyugdijai'állapított meg. Tudomásul vette ezután a közgyűlés az Árpád-, a Fazekas- és a Luby-utca mindkét oldalának szabályozását. Gere Károly városi hajdú kérelmet intézett a piaci dobolási teendők végzéséről jutalomban részesítés iránt. A tanács javaslata, hogy kérelmező részére a piaci napokon — ebéd-pénz címén — egy korona folyósittassék. A tanács előterjesztésére özv. Egei Já- nosné és Czimmermann István és neje kérelmére a telkük előtt készített kőgyalogjárda költségeinek fele részét, méltányossági okokból a képviselőtestület elengedte. Több illetőségi ügy letárgyalása után, miután az április és május havi pénztárvizsgálatról bemutatott jegyzőkönyveket a képviselő- testület tudomásul vette, a közgyűlés véget ért. A főgimnázium évzáró ünnepélye. F. hó 13-án d. u. 6 órai kezdettel tartotta a helybeli piarista főgimnázium éVvégi záró-ünnepélyét. A nagyobbára szülőkből és más érdeklődőkből álló közönség majdnem teljesen megtöltötte a színházat. A diákság a karzatot foglalta el. Az ünnepély műsora igen tartalmas volt. Ezért is, meg a sok rendezni valóért is, kissé hosszasan is tartott la lefolyása. Az ünnepélyt a gimnázium ifjúsági zenekara Auber ünnepi nyitányával vezette be. Úgy ennek a hatásos zeneszámnak, mint a többinek is nagyszerű előadásért a szereplő diákok igyekezetén felül a Braneczky József taná-ié az érdem és a legteljesebb elismerés. Úgy hiszem, az ő munkáját akkor tudnók tejességgel méltányolni, ha betekinthetnénk a próbáira is nemcsak a kész, betanult darabot hallanánk attól a zenekartól, ahol a legkisebb „bandista“ nem igen lehetjtöbb 115 centinél, és ennél csak valamivel szálasabb még elég van. A legkülönbözőbb zenei készültsége, külömböző korú tanulónak betanítása, egy nagy zenekarban való együtt tartása a nagy karmesteri érzéken kívül még igen sok türelmet, lelkesedést és a gyermekkel való komoly, de szeretetteljes foglalkozást is megkívánja, ami azonban mind megvan Braneczky tanárban. A zenekar nyitánya Jután Csaba László I. o. tanuló szavalta el az Esztergom megvételéről szóló kuruc verset kis diákosan, botlás nélkül, mint aki jól megtanulta és ügyesen. Az énnekkar A dal hatalma c. ének darabot adta elő alapos, gondos készültséggel, szintén Braneczky József tanár vezénylése mellett. Majd ismét a zenekar került a színre s Clareus Potpourri-ját adta elő összevágó, hatásos kidolgozásban. Ezután az intézet igazgatója, Vidakovich Dániel tartotta meg felolvasását. Megragadva ez alkalmat, amikor tanítványokhoz és szülőkhöz egyaránt szólhat, egynéhány általános, nagy elvet ajánlott -a hallgatóság figyelmébe. Elmélkedése során különösen kikelt azok ellen, kik a modernséget, haladást rosszul értelmezve csak rombolni akarnak és első sorban a legrégibb és legáltalánosabb érdekű eszmék, ellen törnek, amilyenek a hazafiság és a vallás. Sok káros berendezése van a mai társadalonnak, hogy az ilyen irányzatok szószólókat és meghallgatókat találhatnak, hogy Szekfük és vallástalanok szóhoz juthatnak. A vallás-erkölcsöt és a hazafi- ságot véste a hallgatóság szivébe és búcsút véve a tanulóságtól, beszédét befejezte. Azután pedig a beérkezett adományokról, illetve ~a nemes szivü adakozókról emlékezve meg, felbontotta a beérkezett pályamunkák jeligés leveleit s igy közölte a pályadíjnyertes tanulók neveit. Színre került 1 egyfelvonásos hazafias szinmü is, a Kurucvilágból, irta: Félix Endre. A szimü, mely inkább valami életképféle a kurucvilágból, rövid tartalma, hogy Jávorka, a hires kuruc diák labancfogságba esik, de a társai kiszabadítják, sőt elfogják a labanc tiszteket is. A győzelem után jön az elmaradhatatlan áldomás, mikor a fogoly labanc tisztet úgy megnyeri a jókedvű kurucok embersége, hogy átpártol kurucnak. A darab miliőjét a busulva- vigadó kurucok adják meg. Heister generális eredeti szolgája, a Szepi (Falussy Bandi VI. o.) sok kellemes percet szerzett a közönségnek és sok sikert az előadásnak. Tagadhatatlanul a legjobban játszott. Olyan otthonosan érezte magát a színpadon, olyan stílusos volt, hogy igazi színésznek is dicséretére vált volna. Nagyon jól beleélte magát a szerepébe Hadady Sándor is, ki Jávorkát játszotta. A mulató kurucok (Bachó, Blaske, Papp F.. Diczig A. és Sikolya) szintén jól beleélték magukat a mula- tozók szerepébe. Egy pár kuruc nótát nagyon ügyesen énekeltek el együttesen is, Diczig Alajos pedig szólóban. A zenét pedig a cigányoknak öltözött diákok szolgáltatták hozzá, nagyon csinosan. Rényi Árpád VII. o. t. szép tárogató játékával tette a zenét még stilszerübbé. Jók voltak még Rosenberg Ernő és Bunda Miklós, mint labanctisztek. A darab betanításában közreműködött Szelényi Emilia színésznő POLEHAI GYOGYÍIZ Természetes égvényes savanyuviz-forrás. Különleges szer gyomorbaj és köszvény ellen. Kitűnő izü, igen üdítő ásványvíz. Tejjel vegyítve a legjobb nyálkaoldó szer. Borral vegyítve a legjobb fröccs. Tekintettel a járványos időre, ezen viznek »?• egy asztalnál sem szabad hiányoznia. Kapható mindenütt I
