Északkeleti Ujság, 1913 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-22 / 8. szám
8. szám 3-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG elfogadta előadásra a drámát, a darab merész témája miatt fázott annak előadásától, mielőtt a vidék valamelyik nevesebb színháza keresztvíz alá nem tartja az „újszülött gyermeket“. Hogy ez megtörtént és pedig igen nagy sikerrel, most aztán a közel jövőben a Vígszínház is színre hozza a drámát. A darab a nagykárolyi színházban is szép sikert ért el, ami a darab jósága mellett elsősorban a gondos, összevágó előadásnak tulajdonítható. Meséje röviden elmondva az, hogy Tarics Ákos, a tönkrement dzsentri földbirtokos megundorodik a szalónok parfümös levegőjétől és ahelyett, hogy mint tollrágó kishiva- talnok éljen tovább, jobbnak látja a még megmaradt kétszáz hold erdejébe visszavonulni és ott gazdálkodni. A zsurok ünnepelt gavallérjából kérges tenyerű paraszt lesz. A visszavo- nultság nincs is terhére; boldognak,- megelégedettnek érzi magát távol a zajló élettől, hisz’ mellette van Florea, a szép román leány, aki derűt, boldogságot lop bele ebbe a kis erdei viskóba. Hat évet tölt el igy a jó gazdasszony és hűséges szerető oldalán, amidőn a ház békéjét betolakodó idegenek dúlják fel. Verner bányamérnök milliókat érő bányát fedez fel Tarics erdejében, akivel társulva nagy pénzintézetek segítségével fényesen virágzó bányateleppé teszik az elhagyott erdőt. Verner felesége, a kacér Ráchel asszony, kiveti hálóját Taricsra, hogy annak egész vagyonát a maga és férje számára zzerezhesse meg. Taricsban fölébred a régi világfi finom ízlése, megunja a parasztleány csókjait és Ráchel szeretője lesz, akit feleségül is akar venni; Rachel hideg számítása, gonosz indulata megtörik szive parancsoló szavára, mélységes, igaz szerelmet érez az „úri paraszt“ iránt. Verner megtudva, hogy Tarics viszonyt folytat feleségével, baltát ragad barátjára, akit Rachel.testével oltalmaz meg. Ekkor az eldobott fejszét a román leány ragadja meg és sújtja vele agyon riválisát, Rachelt. Ezzel végződik az érzékeny történet. A darab nem ment egyes szerkezeti hibáktól, a jellemek megrajzolásában is sok hazug vonást találhatunk. Különösen Rachel alakjának nem igen találjuk igaz mását a való életben. Az ö gonoszsága s lelki megtisztulása igen erőszakosan van megrajzolva. A dráma befejezése is túlságosan markáns vonásokkal van szemünk elé állítva; az a gyilkolási jelenet, amint Florea, a feldühödött „nőstény“, végez gyűlöletes ellenlábasával, egészen vérfagyasztó, amolyan Nick Carter izü; azok a többszöri rémes fejszecsapások, meg az a meg-megujuló halálhörgése Rachelnek amúgy is agyoncsigá- zott idegeinket túlságosan próbára teszik. A rendezői tapintat ennek az élét kissé tompíthatná, ami csak javára lenne a darabnak. A dráma nyelvéről szóival, erről a legjobbat mondhatjuk; valamennyi szavából kiérzik a finom, öntudatos stiliszta, aki ügyes raffin- mental tudja elterelni a közönség figyelmét a szerkezetbeli hibáktól; dialógusai tele vannak szellemességgel, költői lendülettel. Külösen a második felvonást irta meg mesterien a szerző, amint Rachel démoni erővel szerzi meg magának Tarics szivét és amint az öntudatos ravaszsággal kicsalt asszo iyi játékból forró, nagyszerelem válik. A szereplő személyek mind igyekeztek tudásuk legjavát nyújtani, hogy sikerre vigyék a drámát, ami nem is volt hiábavaló fáradság, mert a közönség lelkes tapsai megpecsételték a sikert. Boros (Tarics) jól átgondoltan alakította a cinikus dzsentrit; minden szavából, mozdulatából kiérzett, hogy nála a színjátszás nem csupáa üres játék, hanem lelki szükséglet. Radó Rózsi (Rachel) nagyon rajta volt, hogy drámai tehetségének sokszor méltatott kiválóságát szégyen ne érje, azonban épen ez az igyekezete néha túl intenzív volt ; egyes jelenetekben, ahol a szelidebb hangnak volna helye, a Lear király átkozódását juttatja eszünkbe. Horváth a mérnök szerepében nagy igyekezetét árult el, de azért Verner jellemét nem tudta kellőképen elénk állítani, az erősebb kitörésekben orgánumának nincs meg a kellő ércessége és színező ereje. És végül — last not least —Füzes Lenkéről is essék egy pár szó. Mély megértéssel, nagy színészi intelligenciával játszotta az önérzetében sértett, szivében halálra sebzett Floreát, tökéletesebbet talán nem is nyújthatott való. Ugyanezen a héten kerültek színre a „Tatárjárás“ operette, „Obsitos“, „Györgyike drága gyermek“ és a „Piktorok" boh. Ezeket már többször látta közönségünk, igy most csupán annyit írhatunk róluk, hogy színészeink „hősies“ jókedvvel játszottak valamennyiben, mert bizony hősiességnek nevezhető az, namidőn a közönség érthetetlen részvétlensége mellett el nem megy a kedvük minden művészettől; a közönségnek erről a nemtörődömségéről bátran szatírát lehetne írni. d.— * ' üli Heti műsor: Hétfőn : „Bent az erdőn.“ Kedden : „Tatárjárás.“ Szerdán ,::U,Ostrom.“ Csütörtökön : „Lengyelmenyecske.f‘ Pénteken : „El- nökné.“ Szombaton: „Baba.“ Vasárnap este: „Leányvásár.“ HÍREK. Eljegyzés. Dr. Kölcsey Ferenc, szatmárnémeti ügyvéd, eljegyezte Csaba Karát, Csaba Adorján . vármegyei főispán s neje Domahidy Olga úrnő leányát. ,i Áthelyezett nagykárolyi adótiszt. Bu- ray István nagykárolyi kir. |adóhivatali tisztet, a pénzügyminiszter, saját kérelmére, Lúgosra helyezte át. Utódja Reich Mór székelyhídi adótiszt lesz. Gyászhir. Hirtelen halál ragadta ki az élők sorából a múlt szombaton a m. kir. adóhivatal derék főellenőrét. — Munkás férfikora delén hunyt el, mélységes gyászba borítva hozzátartozóit, barátait, kartársait. Temetése f. hó 17-én, hétfőn délután fél négy órakor volt. Testületileg jelentek meg á korán elhunyt főtisztviselő koporsójánál kartársai, a m. kir. pénzügyigazgatóság s a mellérendelt számvevőség tisztikara. A temetőben Buray István adóhivatali tiszt mondott búcsúbeszédet. Szatmárvármegyei uj ügyvédek. A szaímárnéti-i ügyvédi kamara dr. Bartos Mihály ügyvédet Mátészalka székhellyel, dr. Helmeczy józsef ügyvédet Szatmárnémeti székhellyel, dr. Nagy Gábor ügyvédet Szatmárnémeti székhellyel, dr. Losonczy Nagy Vince ügyvédet Szatmárnémeti és dr. Mandel Jenő ügyvédet az ügyvédi névjegyzékbe Szatmárnémeti székhellyel bejegyezte. Gyászeseí. Özvegy Kubinyi Károlyné született Biró Eszter asszony folyó hó 18-án 70-ik évében Érszőllősön elhunyt és folyó hó 20-án tétetett örök pyugalomra. Az elhunyt úrnőt Kubinyi Berta férj. Lendvay Sándorné, özv. Fejes Istvánná, Kubinyi Bertalan, Kubinyi Béla gyermekei ; Lendvay Sándor veje ; Buttyán Mária, Kubinyi Etelka menyei ; Fejes Margit, Fejes Jolánka, Kubinyi Mariska, Kubinyi Sándor, Kubinyi Béla unokái gyászolják. Az Országos Katholikus Szövetség április végén nagyszabású országos zarándoklatot vezet a világhirü francia kegyhelyre Lour- des-ba. A magyar katholikus társadalom körében már az első felhívás élénk visszhangot keltett és az ország minden vidékéről tömegesen jönnek az érdeklődések és bejelentések. Már ebből határozottan következtethető, hogy a magyarok tekintélyes csoportja fog ennél a kegyeletes alkalomnál felvonulni. A Katholikus Legényegylet múlt vasárnap ismét tanulságos Uránia-előadást tartott. Előtte Mihálka Mariska és Napkori Juliska kisasszonyok ügyes monológjait s Ernyei István szavalatát tapsolta meg szívesen a szép számú közönség. Majd Vitek Károly vezetése mellett férfi-négyesben előadott magyar dalok gyönyörködtették a közönséget. — Holnapi műsor: Szavalat: Nagy Erzsiké k. a. és Dobránszky Ferenc. Monológ: Hancsis Béla. Szavalat: Tischler Margitka k. a. és Csanálossy József. Uránia-előadás. Olaszországi tanulmányút. Az Országos Katholikus Szövetség a húsvéti szünidő alatt tanárok, tanárnők és tanulók számára olaszországi tanulmányutat rendez, mely Budapestről március 17-én indul és Nápolyon, Pompein, Monte-Cassinon s Rómán át 26-án érkezik vissza. A szövetség az ilyen utazások közmüvelési hatására való tekintettel vette föl programmjába ennek rendezését. Már eddig erős érdeklődés mutatkozik iránta úgy, hogy jelentős eseményként fog beilleszkedni a tanítással foglalkozók és a tanulók életébe. A nagykárolyi kereskedő-társulat a m. vásárnap tartotta évi rendes közgyűlését a kereskedők székházának tanácstermében. A közgyűlést délelőttféltizenegykor nyitotta meg Brichta Miksa, a társulat elnöke. Lukács Lajos jegyző felolvasta az évi jelentést. E szerint a házépítéshez szükséges pénz, illetőleg adósság rendezésére a társulat 20.000 koronát a városi gyámpénztárból és 5100 koronát pedig az önsegélyző banktól vett fel kölcsön. Az évi zárszámadás szerint az elmúlt évben összes bevétel 31,002 K 05 f., kiadás 30.221 K. 84 f, készpénz maradvány 770 K. 21 f. A zárszámadás elfogadása után a folyó évi költségvetést olvasták fel. Előirányoztatik bevételként 2570 korona. Az előirányzatot a közgyűlés elfogadván, a gyűlés véget ért. A nagykárolyi „Kölcsey-nyomda“ r.-t. 6. évi rendes közgyűlését 1913. évi február hó 23-án holnap vasárnap délelőtt fél 11 órakor tartja meg a Nagykárolyi Takarékpénztár-Egyesület tanácstermében. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Két jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztása. 2. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése az 1912. évi üzleti eredményről, a mérleg megállapítása, nyereség felosztása, az osztalék kifizetése határidejének megállapítása s a felmentvény megadása tárgyában határozatok hozatala. 3. Az elhalálozás folytán megüresedett ügyészi, valamint a lemondás folytán üresedésbe j(<tt igazgatói állas választás utjáni betöltésé- 4. A közgyűlést megelőzőleg 8 nappal az igazgatósághoz netalán beadott indítványok tárgyalása. A vállalat múlt évi nyereménye 3168 kor. 53 fillér, az előző évi 3568 kor. 78 fillérrel szemben. Javasolja az igazgatóság a közgyűlésnek, hogv az 1912. évről muta.kozó 3168 kor. 53 fillér nyereségből fordittassék: a tartalékalap javára (Alapszabályok 30. §.) 169 K 53 f, az értékcsökkenési tartalékalapra 421 K 93 f, a 200 darab részvény után osztalék á 8 korona 1600 K, az igazgatóság, felügyelő-bizottság és ügyész jutalékára 20% 630 K, az ügyvezetőnek 10% 315 K, a jövő évre vitessék át 32 K 07 f, ami összesen : 3168 K 53 fillért tesz ki. Az 1912-ik üzletévi szelvények 1913. március 1-től fogva a vállalat pénztáránál és a Nagykárolyi Takarékpénztár-Egyesületnél 8 koronájával váltassanak be. Halálozás. Herman Antal ny. megyei Írnok, ki jelenleg a nagykárolyi kir. adóhivatalnál működött, szerdán reggel 65 éves korában meghalt. Temetése csütörtök délután fél négy órakor volt. A nagykárolyi önkéntes tüzoltó-egye- sület 1912. évi közgyűlése 1913. évi március hó 2-án délelőtt 11 órakor a városháza nagytermében fog megtartatni. Tárgysorozat: 1. Jegyzőkönyv hitelesítő két tag megválasztása. 2. A parancsnokság évi jelentésének tárgyalása. 3. A megvizsgált számadásokról jelentés és ezzel kapcsolatosan jelentés, a működő tagoknak téli és nyári ruhával való ellátásáról. 4. Költségvetés előterjesztése az 1913-ik évre. 5. Három rendes és két póttagból álló szám- és szertár-vizsgáló bizottsági tag megválasztása. 6. Időközben megüresedett állások választás utjáni betöltése. 7. Esetleg a gyűlés előtt 48 órával beadott indítványok tárgyalása. EnnüSSkeseraviz Réggélizés előtt félpohár Schmidthauer-féle Használata valódi áldás gyomorbajosoknak, székszorulásban szenvedőknek Kapható helyben és környéken minden gyógyszertárban és jobb füszerüzletben. Az elrontott gyomrot 2—3 óra alatt teljesen rendbehozza. Kis üveg 40 fillér. Nagy üveg 60 fillér.
