Északkeleti Ujság, 1913 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-10 / 19. szám
2-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG. 19-ik szám. lyájukra, de csak ünnepi kíséretéül rendelte a választott lelkeknek. Pünkösd ünnepén értse át minden lélek a maga végtelen értékét! A természetfölötti életnek teljes pompájában várja a Lélek érkezését, mert a Lélek az életet keresi s csak az élő lelkek fölött gyújtja föl a pünkösdi tüzet, az örök hazából hozzánk látszó pásztortüzet, a reménység lángját. Leopold Antal dr. Vértelen győzelem. A monarchia bátor fellépése a szkutarii kérdésben meghozta gyümölcsét, bizonyítékul annak, hogy hasonló bátor fellépés már korábban is sikerrel járt volna és sokat menthetett volna meg a monarchia megtépázott prestige-éből. Ausztria-Magyarország fényes győzelmet aratott, megalázta az okvetetlenkedő Montenegrót a nélkül, hogy csak egy katonájának hajszála meggörbült volna. Ez a vértelen győzelem nagy jelentőségű. Első sorban azért, mert a szláv győzelmek sorozatát egy szláv vereséggel zárta be. Az mivel sok tulhevült szláv fantáziát lehűtött. A szláv faj hangulatos nép, mely mindig a pillanat benyomása alatt áll és a végső benyomás, melyet a Balkán-háború maga után hagy, most már az, hogy Montenegrónak ki kellet takarodni Szkutariból ami parancsunkra. Még fontosabb az, hogy a monarchia, mely ezen krízis alatt gyávának és tehetetlennek mutatta magát, kénytelen volt végül mégis bátor és erősként fellépni és a fellépés sikerülvén, a bátor és erősnek impresszióját hagyja maga után, pedig Isten látja lelkét a külügyi, hadügyi és magyar királyi kormánynak, csak muszájból voltak ez egyszer hősök. Harmadsorban sulylyal bírnak a történtek, mert meg mutatták a velünk szemben álló hatalmi csoport gyengeségét. Kitűnt, hogy Oroszország csak intrikál és izgat ellenünk, de' ha komojy háborúról van szó most épen úgy meghátrál, mint az annexió idején. Kitűnt továbbá Angliának gyenge érdekössze- kötíetése Orosz és Francia országgal, mely jóformán kizárja azt, hogy Anglia egy európai konflictust felidézzen két szövetségessé kedvéért. Az ember ezeket tapasztalva ismételten csak kormányzatunk gyámoltalanságán háborodik fel, mely százezreket hivott be zászló alá és száz milliókat dobott ki a nélkül, hogy egy elhatározó bátor szót ki mert volna mondani. De másként néznénk most ki, ha a statusquo védelmére Kirkilisse és Kumu- novo után rögtön megkezdtük volna a bevonulást a sandzsákba és nem állottunk volna meg Szalonikiig. Akkor a mi kezünkben volna egy Albánia mellett egy Macedónia, mely formális önállósága mellett épugy a mi tartományunk volna, mint lesz Albánia, ha csak a gyávaság politikája el nem rontja ismét azt, amit Szkutari ügyében a muszáj hősiesség eredményezett. Az albán kérdésben az osztrákok határozottan a helyzet magaslatán állanak. Segítséget küldenek az albánoknak, congressust rendeznek, Albániáról Bécs- ben előadásokat tartanak, szóval mindent elkövetnek, hogy" e kiváló és nagyjövőjü népfajt a maguk befolyása alá helyezzék. Ezzel szemben nálunk a kormánypárti oldalon a legsötétebb tudatlanság és érdektelenség uralkodik, ellenzéki oldalon pedig mer egy Justh Gyula a szerbek dicsőítésével és a balkáni beavatkozásunk kárhoztatásával előállani. A Justh Gyula és pártjának szellemi képességéről a magyar közvélemény sohasem nyilatkozott valami nagy elragadtatással, de ezen tényök még attól a kevés respectustól is megfosztotta őket, amelyet eddig élveztek. Az embernek meg kell hogy álljon az esze azon, hogy létezhessen egy magyar politikai párt, mely mikor fajának irtó-háborut üzen egy másik, amikor országának szétdara- bolásával fenyegetik, akkor ezekhez akarjon csatlakozni csak azért, hogy holmi kopott 48-as frázisoknak esetleges érvényesülését pár lépéssel előre vigye. Ha azt hiszik Justhék, hogy ezúton fog az ellenzék előbbre jutni, nagyon csalódnak. A kormánypártnak épen abban volt az ereje, hogy a birodalom megmentőjének tudta magát feltüntetni az ellenzék soviniázta ésseparatisticu népszerűség hajhászó politikájával szemben. Ez a politika arathat tapsokat népgyü- léseken és banketteken, de nem találhat támaszt azok előtt, akik a monarchia fennmaradásának gondjával vannak terhelve. Az ellenzék rövidlátó politikája egyenesen provokálja a mindent legázoló Tiszáék és mindent megvenni tudó Lukácsok pártolását. Az ellenzék, ha kormányképes akar lenni, ha kormányt akar buktatni, ami ma csak felülről lehet, legyen bátrabba külpolitika kérdésében, mint a kormánypárt. Nem lesz nehéz őket lefőzni, mert hiszen a bátorság sohasem volt kenyerük, választásokon a csendőrt, a képviselőházban a rendőrt küldték előre, magok meg a biztos helyeken maradtak. Ön a hiúságára, a hiszékenységére, a, jövőbeli reményeire hivatkozott . . . Á magánvádló ügyvédje közbevágott : — Bocsánat, elnök ur, azt hiszem, ez mit sem változtat azon a tényen, hogy a vádlott félrevezette ügyfelemet, amikor — . Itt a vádlottat keresztkérdésekkel kezdte ostromolni. Ez azonban a leányt nem nyugtalanította. Hidegen elnézett a feje fölött — és bár a büszkeségét, női voltát, a jövőjét forgatta kockán a kegyetlen ügyvéd — nem tartotta méltónak a megjegyzésre. Az ügyvéd már majdnem könyörgőn vetette fel az utolsó kérdést: — Kijelentette-e ön vagy sem, hogy menyasszonya egy főnemes fiának, aki diplomata ? — Igen. — Kijelentette-e, hogy az eljegyzést még nem hozták nyilvánosságra, de néhány héfen tielül megtörténik ? — Igen. — Es most is menyasszonya ön annak a férfinak ? — Nem. — Volt e hát valaha is jegyben vele? Habozó csend — azután felcsendült a leány halk, hideg, tiszta hangja : — Annyira, hogy teljesen elhihető volt, hogy hat hónapon belül a felesége leszek — igen. De bizonyítékom nincsen rá. Az elnök megértő pillantást vetett rá, aztán a védőre, aki boszankodva elpirult. — Közölné-e a nevét az illető urnák, hogy tanúnak hívhatnám ? — szólt Sir George. A leány szeme felvillant. — Nem! —szólt élesen, azután elhallgatott. Az elnök újra szólt: — Önre nézve pedig lényeges előny volna — mondta nyájasan — mert más tanúi hiányában megmenthetné önt a büntetéstől . . . A vádlott fölemelte vékony ujju, keztyüt- len kezét. A mozdulat egyszerre volt parancs és magyarázat. — Nem tesz különbséget. Láthatják, nincsen bizonyítékom. — Fagyosan mosolygott, szeme mélyéből azonban még jobban kiragyogott a bánata és nyomorúsága. Az ablak mélyedésébe húzódott férfi megfeszült idegekkel figyelte a történendőket. — De — ha fel is bomlott az eljegyzésük — ő bizonyára eljönne, hogy megmentse az ön becsületét? Nem engedi meg, hogy megidézzük ? — Nem ! — A hangja úgy hatott, mint éles acél. Azután hirtelen megenyhült és nyugodtan, halkan súgta az elnök felé: — Én . . . én — ezt már egészen halkan suttogta — szeretem őt és ... ez talán tönkre tenné a karrierjét! Sir George elnök felsóhajtott. Ismerte az asszonyokat, de — Jupiterre! — sokat adott volna érte, ha ezt a fiatal leányt a hínárból kiránthatná ! — Úgy látom, elnök ur — szólt a vádló ügyvédje a terem nagy órájára nézve — nincs értelme az ügy további huza-vonásának. A vádlott soha sem volt a menyasszonya annak a férfinak, mert annyit csak megtett volna mentségére, hogy megmondja a nevét — Az ablak mélyedésében ülő férfi erre előre jött. — Ön teljesen hamis véleményen van — szólt hangosan. — Ez a hölgy a menyasszonyom volt, az most is — és a feleségem lesz ! A meglepetés moraja zúgott végig a termen. A vádlott fölemelte fátyolát, azután újra eltakarta arcát. Windermere az elnökhöz lépett. Iratokat vett elő a zsebéből, amelyeket az elnök kíváncsian vizsgált át, azután igy szólt: — A tárgyalást befejezem. A panaszos számláját a bíróság fizeti ki a törvényes utón. Miss Tempest nemcsak minden főit nélkül hagyja el a törvényszéket, hanem ragyogó mintaképül állítom őt oda annak az asszonyi jellemnek, amely mai nap olyan ritkaság. Viszont, legalább az én véleményem szerint, az olyan nők, mint a panaszos, aki könnyelmű szavaival másokat is könnyelműségbe kerget, megérdemlik, hogy mindig kifizetetlen számláik legyenek! Windermere a vádlottak padjához lépett, lesegitette Miss Tempfest s a következő pillanatban már egy autofaxin robogtak tovább. Egy pillanatig egyikük sem szólott —- végre a leány szólalt meg előbb. — Természetesen, elhiszi, ugy-e, hogy a maga értéke szerint fogadom el a nagylelkűségét ? Higyje el, hogy sokkal hálásabb vagyok, semmit kifejezni tudnám . . . bár rettenetesen megdöbbentett, hogy jutott ez az ügy a maga tudomására ? Amint lehetséges, visszafizetem a kölcsönt és addig ic — méltóságának nyilvános feláldozásáért — itt ajka kissé legörbült — csak köszönetét tudok mondani. — Félek, hogy nem értett meg engemet. Ha én ezt előbb tudom, soha nem történik meg. Az ég küldött ide — én ... én Terry barátomért jöttem voltaképpen ide . . . A leány felnevetett és a nevetés a hidegségnek ellensége. Windermere megragadta az alkalmat és Reggeliz és előtt félpohár Schmidthauer-féle Használata valódi áldás gyomorbajosoknak, székszorulásban szenvedőknek Igmándi keserűm Az elrontott gyomrot 2—3 óra alatt teljesen rendbehozza. Eis üveg 40 fillér. Nagy üveg 60 fillér. í!SüT' Kapható helyben és környéken minden gyógyszertárban és jobb füszerüzletben. '*9681
