Északkeleti Ujság, 1913 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-22 / 12. szám
12. szám ÉSZAKKELETI ÚJSÁG 3-ik oldal. tárgyában beküldött leirata beterjesztetvén, a közgyűlés a módosított gyámpénztári szabályrendeletet elfogadta. Néhai Kosztra Ignác volt csomaközi róm. kath. plébánostól a nagykárolyi róm. kath. főgimnázium javára tett 2000 koronás alapítvány alapitó oklevelét a közgyűlés a belügyminisztertől rendelt módon a szükséges kiegészítésekkel ellátta. A városi villamos telep részére szállítandó két, egyenként 400 lóerős gépegység helyett egyelőre csak egy gépegység szállítása, illetőleg a második gépegység szállításának elhalasztása tárgyában a közgyűlés úgy határozott, hogy a második gépegység szállításának két-három évre leendő elhalasztását kívánatosnak tartván, megbízza a városi tanácsot, hogy a második gépegység szállításának elhalasztására vonatkozólag a Schlick-Nicholson-gyárral megegyezést létesítsen. A képviselőtestület névszerinti szavazással egyhangúlag elfogadta gróf Pappenheim Szig- friedné Károlyi Erzsébet grófnő ajánlatát a piacterületnek $ a vásárvámjog őt megillető részének Nagykároly város részére leendő eladása ügyében s felhatalmazta a polgármestert, hogy 200000 korona vételárral a szerződést kösse meg. Az állami elemi iskolai gondnokságba a képviselőtestület a maga részéről Dr. Antal István, Luczay János, Lukácsovits János, Papp István, Reök Gyula és Dr. Vetzák Ede képviselőtestületi tagokat választotta meg. Az állami polgári leányiskola uj helyiségeinek felszerelésére és bebútorozására a közgyűlés 8250 koronát szavazott meg az iskolaalapból. A kir. tanfelügyelő megkeresésére a közgyűlés az áll. el. iskolában az iparos tanulók használatára szolgáló két terem, egy tanítói szoba és a tanfelügyelői szálló-szoba berendezésére 3000 koronát az iskola-alapból megszavazott. Névszerinti szavazással egyhangúlag megengedte a közgyűlés, hogy a gyámpénztári tartalék alapból az iskolaépitési költségek részbeni fedezésére 3000 korona felhasználtassék. Récsei Ede kegyesrendi házfőnök kérelme felett, hogy az istentiszteletre szánt helyiségekben felhasznált villany ára hw. óránként 3 fillérben állapíttassák meg, a közgyűlés úgy hatáFurcsa is, akiknek legkevesebb dunsztjuk van a toliforgatásról, azok kritikáznak legjobban. Hja ! hiába a „Rámsli nem fejleszti az észt s minálunk most ez járja. De higyje meg úgy érezem, mikor incognitóban hallgatom a különböző véleményeket irodalmi működésemről. Sokszor alig bírom megállani, hogy oda ne kiáltsam : „Uraim és Hölgyeim, rajta ! Írjatok ti jobbat. De azt hiszem erre mély csend lenne a válasz. Hisz „Fűzfapoétának“ se válik be mindenki. Én meg tudom, hogy nem lesz belőlem sohase koszorús költő, akit majd emleget egy pár emberöltő, de nagy élvezetet szerez ez a kis hecc, ami még csak Önnek nagyobb öröm, kedves népszerűvé lett Szerkesztő ur. Elmondom tehát mikre volt a két ismeretlen kiváncsi. Első azonban is az erdődi Vénusz problámájára. Nem tudom miért érdekelte ép ez ennyire őket — asszony, hiúság természetesen játszott benne, amely irigykedve nézi a mások diadalát. De hogy mégis állást foglaljanak az erdődi coloniában, csak a közigazgatás női közt engedtek választást a férfi a szolgabirónénak, a nő a princinének adta oda a pálmát. Pedig hát nagy tévedés jelen!!!, mert az igazi erdődi Vénusz a „szhárnyasok“ csoportjában található. Én azonban ismeretlen létemre erről nem világosithattom fel s igy köztük ez a théma rozott, hogy bevárja az egy évi fogyasztás eredményét s azután fog érdemlegesen határozni. A városi adóhivatal előterjesztésére a képviselőtestület elrendelte 715 K 74 f. behajthatatlan községi közmunka s a Szentgyörgyi Elek vol,t városi dijnok terhére fenálló 55 K 80 f. tüzifaár hátralék törlését. Elutasította a képviselőtestület a Jakabo- vits József cég kérelmét, hogy közterületen üzlet céljára deszka-bódét állíthasson fel. Elrendelte a közgyűlés a gróf Károlyi György-tér nyugati oldalán a pénzügyigazgatóság épületéhez vezető gyaloguton aszfalt-gyalogjáró elkészítését. Megállapította a közgyűlés a Hunyady- utca szabályozási vonalát. Az utca egyik részén aszfalt-gyalogjáró elkészítését rendelte el. Elrendelte a közgyűlés, hogy a Kossuth- utca északi oldalán 1914.-ben aszfalt-gyalogjáró készíttessék. Elrendelte a közgyűlés Bing Mórnak az Arany János-utca és Kálmánd-utca sarkán levő épülete Arany János-utcai része előtt az aszfaltgyalogjárda felemelését s a Kálmánd-utcai részen uj aszfalt-gyalogjáró készítését azon esetben, ha kérelmező Bing Mór a munkálatok költségeinek megtérítésére kötelezi magát. Elismerte a közgyűlés . Frank Salamon nagykárolyi illetőségét, Tóth Lajos és kiskorú gyermekei, valamint Lázár Terézia és Emilia nevű kiskorú lányának nagykárolyi illetőségét azonban nem ismerte el. A Fény-utca 41. sz. utcaterülethez csatolt telek kártalanítási árát [^-méterenként 4 koronában, a Honvéd-utca 28 sz., Árpád-utca 20. és 22. sz. telekbül utcaterülethez, valamint az Attila-utca 19. sz. telekhez utcaterületből csatolt terület kártalanítását 'Ó-méterenként 2—2 koronában állapította meg a képviselőtestület. A f. é. febr. 28.-án tartott pénztárvizsgálat jegyzőkönyvét irattárba tétetni rendelte a közgyűlés. A gyenge nő erőssége. A nő született betegápolónő. Kedély életének egyformasága, melyhez a szánalom a szeretet, az izgalom érzete egyformán közel áll, a gyakran angyali türelem, az a szilárd kitartás, amellyel a legnagyobb nehézségeket leküzdeni birja, a legnagyobb megerőltetés fölött győzni tud, végül magas színvonalon álló kötelességérzete, mintegy megteremtették a nőt e magasztos hivatásra. Az orvosok gyakran jutnak abba a helyzetbe, tapasztalni, hogy az említett tulajdonoknál fogva, a gyöngébb szervezetű nő gyermeke betegágyánál, avagy teljesen idegen emberek mellett is a legnagyobb megerőltetéseknek, a legnagyobb fáradságoknak oly könnyen megtud felelni, hogy alig van az az erős férfi, ki ez irányban versenyre szallhat- na vele. Rövid idővel ezelőtt ön magam voltam tanúja, hogy magas társadalmi állású hölgy, az a lehető legboldogabb viszonyok között neve- kedett, mindig nagyon távol állva az vizs- szontagságaitól, dacára, hogy annyira lelkén éltetett gyermeke volt a sorsnak, édes anyja be- ,teg-ágyán 14 napon és 14 éjjelen át a ruháiból nem szabadult, feszült figyelemmel leste a beteg minden sóhajtását, minden hangját, annak szeméről olvasta le minden óhaját és azt azonnal teljesítette is. Alávetette magát a legnagyobb türelemmel a legfáradságossabb munkának, a nehéz vizbajos test emelésének, segédkezett minden szükséglet végzésénél, aminek ilyen beteg test természetszerűen alá van vetve; mind amellett azon volt jó kedvet színlelni és külsőleg oly nagy mérvű lelki nyugalmat mutatott folyton a beteg körül, hogy a haldokló anyja, élete utolsó lehelletéig helyzete veszélyének igaz tudatára nem ébredhetett. Ilyen önfeláldozásra, ily lemondásra a testi erőnek ily nagymérvű megfeszítésére — férfi nem képes. A betegápolás különben is kiváló társadalmi intézményt. Hisz a betegség egyenlővé teszi a betegeket, minden bajával, minden rettegésével egyenlően éri a gazdagot, a szegényt, a magasrangut, szint úgy, mint az alsóbb születésű embereket, egyenlően üti fel borzalmas tanyáját, úgy a szegény kunyhójában, mint a gazdag hatalmas palotájában is. Ha pedig már a gazdag beteget is szánnunk kell, mily sanyarú a sors ott, hol a betegség mellett még a szegénység is otthon van. A soha nem nyugvó és mindig előre törekvő tudomány lehetővé tette a legborzasztóbb szenvedéseket is enyhíteni, a majd csak elviselhetetlennek látszó fájdalmakat eltürhetővé tenni. De a gyógyszernél sokkal hathatósabb szer a megfelelő bánásmód a beteggel, ha képes az ápoló, a betegség szomorú óráit, mintegy eltüntetni, a betegség tudatát elnyomni a beteg elméjéből és ezáltal még a legreménytelenebb beteget is erősbiteni, megvigasztalni. Ha meggondoljuk, hogy gyakran hány ember nyugalma, boldogsága, munkaképessége függ egyetlen egy beteg, hogy lététől, ha meggondoljuk a tőkének mily összeg, mennyi remény, mennyi boldogság függ gyakran egyetlen beteg gyors felgyógyulásától; mily gyakran az egész család boldogsága és boldoeldöntetlenül maradt s igy az érdekkel kisért személyeinknek tárgyalása a tömegudvarlási pontra tért át. Több notórius tömeg-udvarlót szedtek össze a vármegyéből, szó volt az egymásnak piszkos konkurenciát csináló két szomszédról. — Aztán a krónika egy kastély tulajdonosára tért át, kinek a lakosztályai ugyan még üresek, de szív kamarái annál teltebbek. A fél múlt idők szeladonja felett hamar napirendre tértek (újdonsült férjek nem érdekesek). Egy mosolyt fojtottam el magamban és mintha ez által suggeráltam volna utitársaimat, egyszerre jött ajkaikra a fő „Don-Juon“ neve, aki a tömeg-udvarlás terén „hors-concours“ áll. Ki nevezetes arról, hogy a fiatal libácskák körül szeret legyeskedni. Örök ifjúnak képzeli magát, pedig hamar elérheti a tükör elibe való vezetés sorsát (á la papa), azonban, ha végig tipeg a szerdai korzón, hat zsidóval gárnirozva még mindig repül egy-két meleg pillantás feléje. Végtelen bosszúságomra fütyölt a vonat az én állomásomon, mikor a legérdekesebb thémáról, a csukkott fiakker rejtélyes szereplőjéről kezdtek beszélgetni s ki kellett szállanom anélkül, hogy meghallottam volna véleményüket arról, amit rajtam kívül senki sem tudhat! és aminek leírásával (ha diszkrécióm nem tiltaná,) valószínűleg nagyobb sikereim lennnének, mint az eddigiek. Egy rivi’deresi kollegája. Irta: Szabados Pál. A magyar irodalom berkeiben halványan pislog a szentjánosbogárka tündéries fénye. A szépért, a nemesért való rajongás, a költői ideálok népszerűsége, a kedélyek fölséges emelkedettsége mind-mind lehunyóban van. Hol van Toldy daliás alakja, Szigligeti Ede rokonszenves Cigánya, Vörösmarty Szép Ilonkája, Petőfi János vitéze? Hova tűntek Jókai, Jósika gyönyörű mese alakjai ? Elmondhatjuk a nagy Berzsenyivel, hogy rut Sybarita-vázak vették át az ő örököket. Az uj magyarirodalom a szen- zátió ideges eszközévé sülyedt. Valóságos tivornyák ülnek a nagyok, az erősék által föl- épitett, de még tetőzetlen sziklavár bástyáin. Hogy irodalmunk napról-napra sülyed és mindenfelé hajlik, csak az igazi szép és az idealizmus felé nem, — valljuk be őszintén — részben a mi bününk is. Mert hiszen régi igazság : amilyen a társadalom olyan az irodalma, szellemi tápláléka. A mai kor pedig az ő beteges, degenerált lelkületével nem tudja megérteni a régiek tiszta levegőjű alkotásait, amelyekben fertőzetlen magyar vér kering. A mi korunk idegzetének fertő, posvány, sötétség kell s érthetetlen ideges zűrzavar. Fájóan tapasztaljuk mindezeket. Még az iskolák padjaiból alig-alig kinőtt csenevész denevérek is a klasszikusok lesajnálásával kezdik meg feltűnni vágyó kétes irodalmi (?) munkásr
