Északkeleti Ujság, 1913 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-08 / 10. szám

V. évfolyam. Nagykároly, 1913. márczius 8. 10-ik szám. w Siófizetési Egész évre ..................... Félévre ..................... Ne gyedévre ..................... Tanítóknak egész évre .. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. árak: 8 korona. 4 , Felelős szerkesztő: NEMESTÓTHl SZABÓ ALBERT dr. Szerkesztők : Dr. Suták István Csáky Gusztáv. = MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. ------­Sz erkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) Hirdetések ugyanott vétetnek fel. : Nyilttér sora 40 fillér. Az ellenzék eljárása. Az ellenzék békés magaviseleté az újonnan megnyílt képviselőház ülésén vá­ratlanul jött és általános meglepetést keltett. Mindenki legalább is az eddigi lármás jelenetek megismétlését várta már csak a consequentia szempontjából is és e helyett kapott egy néma bevonulást, egy udvarias tiltakozást és egy nyugodt kivonulást. Az ellenzék ezen elhatározását ke­mény küzdelmek előzték meg a vezérlő bizottságban. Sokan voltak, akik a Tisza­fáié erőszakkal szemben hasonló eljárást sürgettek és azt kívánták, hogy a képvi­selők fegyverrel szegüljenek ellene a jog­talan házszabályok alkalmazásának. Ez az álláspont egészen logikus volt. Az eddigi eljárás kétségtelenül kissé nevet­ségessé tette az ellenzéket. Az ország lakossága épen azért nem nyúlt erősza­kosabb eszközökhöz a kormánnyal szem­ben, mert a képviselőktől várta, hogy ők is koczkáztassák kissé testi épségü­ket. Ezt várhatták joggal a szociálista munkások is, a mikor a szuronyokkal és gépfegyverekkel készültek szembe he­lyezkedni. Kétségtelenül áldozatok lettek volna e ház mindkét oldalán, de az el­lenzék elszántsága észretéritette volna az irányadó köröket és felébresztette volna a lethargiába merült közvéleményt, mely végre is elseperte volna minden baj akaróit és a kibontakozás akadályait Lukácsot és Tiszát. Kétségtelen, hogy az ellenzék ellen­kező eljárása nem a miatt jött létre, mert a képviselők testi épségüket féltették. A békés irányt Andrássy Gyula adta meg azon Bécsből szerzett informátióival, hogy a békés eljárás fogja a kormányt meg­buktatni. A Lukács hamis informatioi ugyanis Bécsben befeketítették az ellen­zéket s igy egy higgadt conciliáns fellé­pés nem megerősíti, hanem ellenkezőleg megrendíti a kormány pozitióját megha­zudtolja informálásáért és biztosítja rö­vid idő alatt bukását. Ha Andrássynak ezen informátiói jók, úgy az ellenzék magatartása is he­lyes volt, de ha tévesek, az ellenzék nem csak egy kedvező időpontot sza­lasztott el, hanem feladott egy elvi ál- áspontnt és elvesztette a sympathiát az ország közvéleménye előtt, amély erélyes harcot vár és a melyet épen a képvi­selők lagymatag küzdelme tesz bizal­matlanná. Az ellenzék eljárásához teljesen megfelelő volt a sztrájk leszerelése. Ameny- nyiben e leszerelés nem amint suttogják a socialista vezérek megvásárlása foly­tán történt, az ellenzék érdemeként lesz elkönyvelve Bécsben és szintén hozzá­fog járulni ahoz, hogy a korona a Désy- ügyben kompromittált kormányt elbo­csássa és az ellenzékkel keressen kibon­takozást. Egy-két hét megadja a választ, hogy Andrássynak volt-e igaza, vagy a komoly harcot akaró ellenzéki képviselőknek. A gör. kath. püspökség ügyében fel­küldött vármegyei deputatio sok viszontagság dacára, sikerrel végezte el feladatát. Azon hírre, hogy a kultuszminiszter betegsége miatt nem fogadhat, a küldöttség azon része, mely erről tudomást szerzett nem is utazott fel, sőt töb­ben, akik előbb felmentek, hazajöttek. Ennek dacára 30 tag jelent meg kedden a Pannónia szállóban megbeszélt találkán. Miután a miniszterelnök e nap izgalmai közepette nem fogadhatta a küldöttséget, ez Csaba Adorján főispán vezetésével Esztergomba utazott és ott Csernoch János hercegprímásnál tisztelgett, ahol is nem csak a legszivélyesebb fogadtatásban részesült, de ígéretet is nyert a támogatás tekintetében. Szerdán a miniszterelnök is fogadta a küldöttséget, melyhez a vármegyéből való mun­kapárti képviselők, Szentiványi Gyula, Szuhányi Ferenc, Mán Lajos, Bay Lajos, gróf Teleki Jó­zsef is csatlakoztak és biztosította legmesszebb­menő jóakaratáról. Jankovich kultuszminiszternél később fog egy külön küldöttség tisztelegni. Közigazgatási bizottsági ülés, Szatmárvármegye közigazgatási bizottsága ma délelőtt tartoita a rendes havi gyűlését Ilos- vay Aladár alispán elnöklete alatt. Péchy István főjegyző felolvassa az alis- páni jelentést. A tavasszal bekövetkezhető ár­víz elleni védekezés intézkedései befejeztettek. A vizérdekeltség javasolta, hogy a ,szatmárcse- kei csendőrőrs már február 15-től kezdve 4 csendőrrel meg legyen erősítve, mert egy na­Tözsde karzatán. A dobhártyám csaknem Beszakad, Mégsem érthetem a Szavakat; Terem közepén az Emberek Hangyabolyként folyton Hemzsegnek. Öklök emelődnek Jelezni, Mert fülsiketítő Hang semmi. Adok! — Veszek! Váltig Kavarog S működnek hevesen A karok. Mily szerencse, hogy itt Lehettem Tapasztalatszerző, És nem lenn: Nem tiporják lábam Tyúkszemét! Részükre nálam úgy Sincs egyéb. Károlyi Tóih Lajos. Kedves Collega Urí Nem nevezhetem meg, hogy jelenleg hol vagyok, mert ezzel rögtön elárulnám kiletemet, csak annyit, én a Szeri Indianus törzsnek ethnog- raphiai tanulmányozására vagyok ideküldve. Épen megállapítottam, hogy ez a legfür­gébb népfaj, amidőn az én Messanger Boyom megérkezett kezében az „Északkeleti Újsággal“ s romba döntötte eddigi stúdiumomat, mert ő mindenkinél fürgébb és gyorsabb. Örültem ez esetben, hogy csalódtam az indiánokat illetőleg, mert igy európai emberemtől gyorsan kézhez kaptam ezt a burkolt igazságokat rejtő újságot. Ouid növi! gondolám. Sajnos én nem vagyok Hebron nemzet­ségből származó szellemes, Bokker I. urnák semmiféle hozzátartozója sem az előkelő, vagy jött ment „Idegennek“ ösmerőse. Nem is aka­rok velük concurrálni, sokkal kisebb Pont is vagyok, minthogy ezt tehetném I De különben is nem szeretem ép úgy úgy, mint maga a no­bile officiumokat. Jelen levelemmel tisztán és egyedül csak önt akarom üdvözölni, ki Collega urnák nevezi magát. Szerettem volna tapsolni s torkom szakadtából kiabálni, ma midőn le­velét olvastam, hogy volt! Hogy meghallja azt, maga is kedves Collega ur szatmári otthoná­ban, vagy hivatalában, hogy — mielőbb újból — hasonló szellemes röppentyűket bocsásson széjjel, Északon és Keleten, vagy az Északke­letben. De hát messze vagyok magától s ha kutatni akar tisztelője után, a mi esetünk is úgy lesz, mint a két kis verébé a nótában, hogy egymásra soha sem találunx, Ön északon lakik, én délen, köztünk van egy világ s azon keresz­tül nem közlekednek sem vasutak, sem hajók, sem repülő masinák, még csak vicinális vasu­tak sem, ami pedig ott maguknál Szatmárban annyira kedvelt és tökéletes közlekedési eszköz. Egy eshetőség lenne, hogy legalább be­szélgethetnénk, ha telephonja volna. Ez nálunk van, de úgy hallottam kedves Mezartine (par­don most Collega) dacára, hogy én kultur em­bernek tartom önt, ön ettől a modern vívmány­tól nemcsak hogy elzárkózik, hanem annak be­vezetése ellen kézzel-lábbal tiltakozik (rúg, vág). Ezért nincs magánál mai napig telephon. Quod ezért demonstrandum, mondja maga erre. így hát maradok mindörökre aki eddig voltam egy ismeretlen kis Pont a nagy Nirvánában. Sapkát (kalapom sajnos nincs) emelek Bok­ker Johann és a lángoló nagyeszű idegen előtt. Egyik mes/eribb vonással ecseteli azéletet, mint a másik, de nem szeretnek pletykálni s ez hiba. Ők túl finom szellemi szemekkel látják az éle­tet, pedig C’est ne pas la vie 1 Ezért ujjongtam örömömben midőn levelét olvastam, mert maga mindjárt egy tele zsák pletykával jön. Én nemcsak egy számra, hanem a kizáró­lag fehér-műsornak minden számára kiváncsi vagyok. (Ez a férfiakkal veleszületett hiba). Csak egyet nehézményezek s ez az, hogy e lapnak közkedvelt főszerkesztőjéről kedves Collega ur­nák nincsen semmi mondani valója. Pedig Ír­hatna róla négy hasábos cikkeket. Ő egy uni-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents