Északkeleti Ujság, 1913 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-10-18 / 43. szám

ÉSZAKKELETI ÚJSÁG. 43. szám. 2-ik oldal. melyektől részemről a jelzett bajok orvosolását vagy legalább enyhülését várom. Elsősorban azt kívánnám, hogy középiskoláink tantervi szervezete két tagozatban épüljön föl. Ehhez képest a történelem, földrajz és a természet- tudományi tárgyak oktatásában oly- neinü berendezést óhajtok, hogy a tárgyak egész anyaga két Ízben tanít­tassák; az alsó tagozatban inkább le­iró és szemléltető a felsőben inkább okadatoló és összefoglaló módon. Ennek a tervbe vett reformnak már régen elérkezett az ideje, de kormánya­ink mindig annyira el voltak foglalva po­litikával, hogy erre csak most jutott idő. A rendelettől nagy reményeket várunk, Azt hisszük, hogy elérkezik az idő, ami­kor a középiskola nem lesz ifjúságunk kálváriája, ahol kínnal kell neki megta­nulnia azokat a tárgyakat, amelyekre az életben soha, vagy ritkán lesz szüksége. Elérkezik az idő, hogy a fiatalság olyas­mit tanul az iskolákban, hogy azoknak hasznát fogja látni az életben is A kül­földön ez már régóta megvolt, minálunk minden jó néhány esztendeig elmarad. De örüljünk neki, hogy végre megtettünk egy lépést előre. Az uj magyar gör. kath. püspök bevonulása Debrecenbe, Miklóssi István, az uj hadjudorogi püs­pök szerdán vonult be fényes ünnepségek kö­zött az uj görög-katholikus egyházmegye ideig­lenes székhelyére, Debrecenbe. A püspök Sátoraljaújhelyen búcsúzott el eddigi híveitől és Nyíregyházán keresztül uta­zott Debrecenbe. A püspök elé Nyíregyházára Kerekes Géza görög-katholikus egyházmegyei tanácsos vezetésével ötven tagú küldöttség uta­zott. Hajdumegye határán, Téglás község állo­máson Orosz Dezső főszolgabíró üdvözölte a vármegye nevében a püspököt. Debrecenbe délben érkezett meg Miklóssy püspök. A pálya­udvaron nagy közönség várta, élén a város notabilitásaival, az állami és társadalmi intéz­mények vezetőivel. A vonatból kiszálló püspö­köt lelkes éljenzéssel fogadták, majd Kovács József polgármester mondott üdvözlő beszédet. Miklóssy püspök meghatva mondott köszö­netét és kijelentette, hogy ily szép fogadtatást nem is remélt, mert eleinte disszonáns hangok hallatszottak, hogy Debrecenben nem fogják szívesen látni a görög-katholikus püspököt. Őrömmel tapasztalja, hogy itt a legszivégeseb­ben fogadják és teljesen méltányolják azt a hatalmas nemzeti érdeket, amely létre hozta az uj görög-katholikus püspökséget. Kijelentette hogy ideiglenesen jön Debrecenbe, az isteni Gondviselés ujjmutatását látja abban, hogy éppen itt sikerült az ideiglenes székhelyet le­rakni, mert innen, a magyarság fészkéből szolgálhatja a magyarosodás ügyét az egész me- ének románok lakta vidékein. A püspök ezután a város díszes elsőfoga­tán hajtott be a városba. A püspök mellett a Kovács polgármester ült. A hosszú kocsisor­ban bevonuló menetet nagyszámú közönség üdvözölte és éljenezte a díszesen fellobogózo’tt útvonalon. A püspök a görög-katholikus templomhoz hajtatott, ahol a templomajtóban a görög-kat­holikus és a római katholikus egyház papjai fogadták. Pap Gyula görög-katholikus lelkész meleg üdvözlő beszédet intézett a püspökhöz, akinek fehérruhás leányok virágcsokrot nyúj­tottak át, Miklóssy püspök Pap Gyula beszé­dére meleg szavakban válaszolt, majd a temp­lomban rövid imát és könyörgést mondott a pápáért és a királyért. A templomból a püs­pök a kereskedelmi palotában lévő uj- lakására hajtatott, ahol mint házigazda a Debreceni ke­reskedelmi és iparkamra titkára, Szávay Gyula üdvölíe a püspököt, aki azután lakosztályába tért. Este nyolc órakor lampionos menet vo­nult a püspök lakása elé. akinek a Máv. Egye­tértés zenekara szerenádot adott. Kresznerics Ferenc népszövetségi titkár üdvözlő beszédet mondott, amelyet Miklóssy püspök meleg sza­vakban köszönt meg. Á mozi jövője, Körülbelül egy évtizede, hogy a mozgó­fényképek hóditó útjukon eljutottak Magyaror­szágba, ahol hirtelen olyan lendületet vettek, hogy nincs ország a világon ahol jobban meg­kedvelték volna Edisonnak ezt a korszakos ta­lálmányát, mint éppen itt. Különösen Budapest az a város, ahol a mozgószinházak száma már a kávéházak és vendéglők számával vetekszik, pedig Budapest arról ismeretes, hogy aránylag neki van a legtöbb kávéháza, szórakozó és mulatóhelye a világon. A dudapesti nép köny- nyen hévül, gyors és megállapodottság nélküli életet él és a mozi megfelel tökéletesen ennek a természetnek. A mozi gyorsan pergő és vál­tozatos cselekményeket mutat olyan indulatokat és olyan cselekményeket és olyan helyzeteket tud kifejezésre hozni, amelyeket színpadi esz­közökkel el sem érhetők. Csupa lohanás, au­tomobil, gyorsvonat, léghajó, repülőgép és a közlekedés minden fajta vizi és szárazföldi eszköze jut érvényre a vásznon. Amikor ezt a nagy térhódítást, de tisztára szórakozási szempontból, észrevették azok akik fölismerték a kinematographiában a más téren való hasznot is, akkor már tudományos célokra is kezdték ezt az uj találmányt kiaknázni. A francia akadémia természettudományi kutatások szemléltetésére használta föl ezt a szenzációs fényképészeti eljárást és mindenki előtt isme­retes már, hogy a növény fejlődése mi­ként megy végbe, hogy termékenyülnek meg, a virágok hogy bimbódzanak ki és hogy fejtik ki szirmaikat. Az állatvilágban megmutatta a mozi nekünk, a hernyó begubózását lepkévé- válását és se szeri- se száma azoknak a demon­strációknak, amelyeket a mozi utján könnyeb­ben és szemléltetőbben látunk, mint ha azt évekig figyelnők és tanulmányoznék. Legújabb egy komoly filozófus vetette föl azt az eszmét, hogy a leg elvontabb tudomány, mint a milyen a filozófia, hogy ez is a filmen legyen a nagy közönség számára hozzáférhe­tővé téve. A felfedezés óta igen sok módosításon ment át a találmány, folyton igyekeztek töké­letesíteni és mindig újabb fotographiai trükkök­kel akarták gazdagítani a kinematographiát. »Azonban egyenesen szenzációs az, amit Edison — Uraim, — mondta, — engedjék meg, hogy önök elé terjesszem ezt a különös levelet, amit a biztosító társaság kapott. — „Igen tisztelt Társaság, életem az Önök intézeténél van butositva. A halálom esetére azonnal fizetni kötelesek har­mincezer fontot. Mivel én most oly közel állok a sirhoz, kötelesnek tartom az esetet Önöknek bejelenteni. Egy hónapon belül súlyos operációra van szükségem. Egész őszintén fogok beszélni. Az élet engem nem túlságosan vonz. Senkim sincs, aki miatt érdekemben állna, hogy minél tovább itt maradjak. Önöknek azonban mindenesetre érdekükben áll, hogy ne haljak meg hamarosan, mert hiszen a harmincezer fontot akkor még évtizedekig kamatoztathatják. Fölteszem tehát a kérdést: Hajlandók-e önök az operáció költsé­geit viselni? Ez mindössze száz fontba kerül, — mig a halálom sokkal drágább mulatságot jelent biztositó társaságnak. — Sürgüs vá­laszt vár John Sharp.“ Halálos csönd követte a titkár szavait, mi­kor a levél elolvasását befejezte. Az igazgató a fejét csóválta. — Ez a legkülönösebb kívánság, amivel valaha előállt ember, — mondta. A titkár mosolygott. — Nem is olyan különös, — mondta. — Aki ismeri Sharp urat, az tudja, hogy izig-vérig üzletember. Én elhiszem neki, hogy nem sokat törődik vele: él-e, hal-e. Azt gondolom, leg­jobb volna elküldeni neki az operáció költ­ségét. Általános felzúdulás támadt. Ilyen szem­telen kívánságra válaszolni sem lehet. Sharp gazdag ember, fizesse meg a műtétet ő maga. Más fontosabb kérdések kerültek a sző­nyegre és a furcsa levelet egészen elfelejtették. De a következő posta újabb levelet hozott. Az orvosi bizonyítvány is mellékelve volt. „Tegnap küldött levelemet bizonyára meg­kapták. Figyelmeztetem Önöket, hogy még csak huszonnyolc nap van hátra. Az én ügyeim rendben vannak. Végrendeletem készen, a sír­hely megvásárolva vár. John Sharp.“ Újra megvitatták a dolgot. — Küiönös ember, különös ember, — mormogta az igazgató. — Következetes ember, — szólt a titkár — s a társaság sokat fog fizetni a halálával. De a többiek idegesen fészkelődtek és újból másra tértek át. Másnap már csak egy levelező-lapot ho­zott a posta. Ez volt ráírva: — Huszonhét nap! A következő napon „Huszonhat nap“. Azután „Huszonöt“ — és igy tovább. A titkái mind izgatottabb lett. Úgy érezte, a Társaság fogja megölni ezt az embert. Éj­szaka nem jött álom a szemére, de ha elaludt, műtétekről álmodott. Kétségbeesetten járult a közgyűlés elé. — Uraim, — mondta szenvedélyes han­gon. — Nekünk nem áll jogunkban, hogy meg­öljünk egy embert. Gondolják meg a dolgot. Ez az ember megteszi amit ígért. Nyomorult száz font miatt ne vegyenek a lelkűkre egy gyil­kosságot. Belépett a postás és egy kártyát vitt oda a titkárnak. Az elsápadt, mikor beletekintett. — Hét nap! A veszély nagyon közel van ! Hosszas vita után megszavazták John Sharpnak az operáció költségét. ni,. ;; A St. Cristoph kórházban' eszméletlenül feküdt John Sharp az operáció után. Mikor lassan magához tért odafordult az ápolónőhöz. — Meggyógyulok ? — kérdezte. — Én nem felelhetek semmire, szólt az apáca. A doktor ur majd megvizsgálja és ő mond ítéletet. Ne beszéljen, nyugalom és csend a fő. Az orvos arcából világosan kiolvasta a beteg, hogy nincs segítség. — Tudtam, hogy meg fogok halni, — mondta erőtlenül. — Kicsit soká késlekedtem. Mindegy no. A biztositó társaság bánja meg. Az asztalom fiókjában egy levelet találnak, azt adják oda halálom után az öcsémnek. Köszö­nöm a fáradtságát doktor ur, — Isten vele. Éjszakára meghalt. Az occséhez irt levele pedig igy szólott: — „Kedves William, én most egy műtétnek nézek elébe, ami való­színűleg sikertelen lesz. A halálom esetén meg fogod kapni ezt a levelet. Föl kell, hogy vilá­gosítsalak róla, hogy bolond voltál, amikor elhitted a vagyoni bukásomat. Kétszeresen bo­lond voltál, mikor kis tőkédet oda adtad ne­kem. Épen azért semmi bizalmam nincs hozzá, hogy tudsz pénzzel bánni. A kétszáz fontodat visszafizeti majd az ügyvédem. De én semmit sem hagyok rád. A vagyonom a zsidó kórházé lesz, nem kőnyörületből és nem vallásosságból, — de mert nem tudok mit csinálni vele. Sohse voltam érzelgős ember. Ahogy éltem, úgy kí­vánok meghalni. Szerető bátyád: John Sharp“. Sz. N. Reggelizés előtt félpohár Schmidthauer-féle Használata valódi áldás gyomorbajosok­nak, székszorulásban szenvedőknek Igmindi erilnz Kaphatóhlyben és környéken minden gyógyszertárban és jobb füszerüzletben. Az elrontott gyomrot 2—3 óra alatt telje­sen rendhehozza. Kis üveg 40 fillér. Nagy üveg 60 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents