Északkeleti Ujság, 1913 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-30 / 36. szám
V. évfolyam. Nagykároly, 1913. augusztus 30. 36-ik szám. ÉSZAKKELETI UJSÁ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre ......................................... . 8 koronaFélévre ........................................... .. 4 „ Negyedévre ................................ 2 „ Tanítóknak egész évre...................... •• 5 „ Felelős szerkesztő : NEMESTÓTHI SZABÓ ALBERT dr. Szerkesztők : Dr. Suták István Csáky Gusztáv. = MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. = Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) == Hirdetések ugyanott vétetnek fel. Nyilttér sora 40 fillér. Pártszervezés. Haller István országgyűlési képviselő, vidékünk szülötte, a néppárt kiváló tagja nehány napon át vezércikkezett az Alkotmány élén a néppárti szervezkedés szükségességéről. Fejtegetései között legérdekesebb volt annak megállapítása, hogy Magyarországon a politikai pártok egyáltalán nincsenek a vidéki választóközönség körében szervezve, hanem csak mint parlamenti képviselői klubbok léteznek. Rendszeres pártélet az egyes kerületekben nincs, hanem csakis minden választás előtt néhány héttel indul meg a pártmozgalom, mely a választással együtt el is tűnik és a polgárok nagy részét a politikai kérdések a legközelebbi választásig nem is érdeklik. Ha ezen tagadhatatlan tényt a müveit külföld példájával összehasonlítjuk, hol egyes politikai pártok sok évtizedes múltra tekintenek vissza és évtizedek óta minden egyes kerületben rendszeresen szervezve vannak és ott állandó politikai aktiót fejtenek ki, a magyar politikai élet sivárságát és erkölcstelenségét önkénytelenül is e külömbségben a pártok ki nem alakultságában kell keresni. Helyesen fejtegeti a cikkíró, hogy a szervezetlenség és az ennek nyomában járó politikai iskolázatlanság az oka a választó küzönség ingadozásának és megvesztegethetőségének. Ma egy politikai párt egy kerületben óriás többséggel győz, holnap jelöltet sem mer állítani. A választás sorsát, pénz, erőszak terror és ügyes fogások, nem a közönség elvi meggyőződése döntik el. Mig azonban a cikkíró csak a szervezetlenség kapcsán csak a választó közönség hibáit és bűneit sorolja fel, megfeledkezik arról, hogy e körülmény minő bajokra vezetett a parlamentben és a képviselői klubbok körében is. A választó közönség körében erősen szervezett pártorganizmus szigorú ellenőrzés alatt tartja a párt parlamenti képviselőit. Ügyel arra, hogy a képviselők le ne térjenek a párt elvi alapjáról és mely taktikájukban is szorosan alkalmazkodjanak az egyetemes párt érdekhez, szóval ne űzzenek személyes és érdekpolitikát. A képviselő ki az ellen vétene azonnal el lenne seperve az erőteljes pártorganizmus által politikai élet színteréről, tehát még csak nem is gondolhat arra, hogy ne legyen elvének kitartó harcosa. Nálunk ellenben a képviselői klubbok nem mondatariusai az országos politikai pártnak és választó közönségüknek, hanem teljesen magok szabják meg az elveiket is, az irányítás, melyek ennek elérésére törekednek és bizony több esetben dominál működésűkben a személyes érdek mint az elv. Különösen szembeötlően mutatkozott az a koalíciós korszak alatt a függetlenségi párt működésében. A párt képviselő tagjai, kik még a választáson önálló bankot, vámterületet és hadsereget hirdettek, hogy hatalmon maradhassanak vígan emeltek quotát, szavaztak nemzeti engedmény nélkül katonai terheket, üdvözölték a császárt, bementek a delegációba, szóval feladták gyakorlatban az összes 48-as elveket. A választó közönség ezzel rendkívül elégedetlen 'volt, de nem tudott szót emelni, mert a pártszervezet minden kerületben csak 8—10 vezetőből állott, kik a képviselő személyes barátai vagy lekötelezettjei voltak és mi sem állott távolabb tőlük mint a választó polgárság elégedetlenségét és tiltakozásáról érvényre juttatni. A néppárt ellen ily tekintetben kifogást tenni nem lehet, mert ő hatvanhetes alapon állván, nem jött elveivel ellentétbe, elvei másik részét a keresztény álláspontot pedig kifogástalanul képviselte, taktikája azonban ennek is ellentétes volt a választói közönség felfogásával, mert hogy a kormányon mondhasson a hatalmasabb 48-as társat, eltűrt mindent és teljesen kiszolgáltotta vidéki párthiveit 48-as főispánok önkénykedéseinek. Még fokozottabb mértékben nyilvánult ez a régi szabadelvüpárt és mostani munkapárt körében, hol a választó Az uzóndi csoda. Túl a szőke Duna vizén kéklő halmok alján terjeszkedik Uzónd, tőle félóra járásra Kabasd. Bogárhátu házikós igénytelen falu mindkettő, mégis oly hírnévnek tevének szert, hogyha nem is múlták felül Nagykőrös és Kecskemétet, de minden-esetre versenyképesek velők. A két alföldi város példáján felbuzdulva, ezek is unos-untalan törték egymás orra alá a borsot. így többek közt a kabasdiak le akarván főzni az uzcndiakat, napórát csináltattak a templom tornyára. Azonban az esővíz idővel lemosta a numerusokat, igy tehát Zsámboki Me- nyus kisbiró ajánlatára újból pingáltatták a számokat, de nehogy az előbbeni eset adódjon elő, tetőt helyeztek az óra fölé. No iszen azontúl sem győzték eleget kacagni a kabasdi napórán. Viszont a kabasdiak ágáltak az uzóndi- akra. Van ugyan Uzóndnak egy kénes vizű gyógyforrása. Nemrég egy hóbortos ánglius bérbevette a forrást s fürdőházat és parkot létesített. Később azonban részvétlenség folytán kénytelen volt kereket oldani, egy csomó adósság hátrahagyásával. így a fürdő ismét az uzóndiak tulajdonába ment, akik nem tudván boldogulni, teljesen elhanyagolták; a szép parkot azóta felverte a gyom, a pipacs, a fürdőházban meg baglyok és denevérek ütöttek tanyát. (Pedig gyűrött, sárga pergamenten ékesen vagyon leírva, hogy az Urnák 1562-ik esztendejében, mikor ez a vidék is szandzsákság vala, valami Tihar nevezetű köszvényes török bey járt e vidéken, ki is álló két hónapig használván a gyjgyerejü forrás vizét, mankóit eldobván, táncra kerekedett.) A tulajdonképeni história pedig, mely Uzóndon is akkor eset meg, mikor Csulalong- korn ő felsége a sziámi király Budapesten járt, pláne nagy alkalmat adott a két urifátornak a kölcsönös boszantásra. Történt pedig egy szép reggelen, hogy cifra nagy piakátumok hivtáK fel a kabasdi benszülöttek figyelmét a Pagliánó cirkusz előadásaira. Micsoda öröm dominált a hírre Ka- basdon. Nos ne neked Uzónd: lm egy újabb bizonyíték, hogy mily óriási léptekkel halad Kabasd a civilizáció felé. Az érdemes igazgató direkt elkerülte Uzóndot, (pedig átvonult Uzóndon s annak, maszatosképü gyerkőcei meg is bámulták egzotikus kocsi karavánját és őket tisztelte meg először látogatásával). Alig győzték várni az előadások megkezdését. És a kabasdiak ezután majd minden este megtöltötték a hevenyében felállított nagy, szel- lős teátrumot, hol is ugyancsak megbámulták a különféle produkciókat. Nagyokat kacagtak az ostoba Auguszt bohóságán, meg a talián direktor „magas iskola“ szerinti lovaglásán, ki is egy póni lovon mutatta be művészetét és e poziturában csodálatosképen hascnlitott Petőfi szamáronülő juhászlegényéhez, tudniillik neki is földig ért a lába. De a legnagyobb feltűnés tárgyát mégis csak a nemzeti szokásaikat bemutató szerecsenek és trupp slagere: Nanita gyöngye (egy bájos, fehér arcú leány) és a Fürge Sólyom (festett mordképü indiánus) képezték. Ezek hajmeresztő dolgokat müveitek; amennyiben a Fürge Sólyom csodálatos ügyességgel borotvaéles késeket hajigáit Nanitan gyöngyének kifeszitett ujjai közé. Ah mint ette a méreg szegény uzóndiakat mikor a történtekről értesültek. No ilyen sérelem nem esett még rajtuk. Pedig azelőtt szem- tül megvoltak győződve arról, hogy mindenben felette állanak Kabasdnak és im, az a hitvány csepürágó hogy kinullázta őket. De sebaj! Majd visszafizetik még Kabasdnak azt a kudarcot duplán. És az alkalom nem is soká váratott magára Ugyanis egy délelőtt uzánd érdemes kupaktanácsa telegramot kapott, melyben a követIgmándi Reggelizés előtt félpohár Schmidthauer-féle Használata valódi áldás gyomorbajosoknak, székszorulásban szenvedőknek Kapható helyben és környéken minden gyógyszertárban és jobb füszerüzletben. keserttviz Az elrontott gyomrot 2—3 óra alatt teljesen rendbehozza. Eis üveg 40 fillér. Nagy üveg 60 fillér.
