Északkeleti Ujság, 1912 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-13 / 2. szám
2-ik szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG 3-ik oldal. minden szavában, minden mozdulatában és értékes zománccal vonja be szerepeit. Szerepelt az „Utánam“, „Falu rossza“, „Nagymama“, „Ártatlan Zsuzsi“, „Az ezred apja“ és „Cigányszerelem“ c. darabokban, majdnem minden darabban játszik s igy nem csoda, ha máris kedves ismerőssévé lett közönségünknek. Ismerőseink a Heves idejéből: Szelényi Emília operett komika és Homokay Gábriella anyaszinésznő. Mind a ketten nem mindennapi értéket képviselnek a maguk szerepkörében. Szelényi Emília úgy kezeli közönségünket, ahogy akarja; ha szól, ha mozdul, nevetni kell. Dijat lehetne kitűzni annak, aki nem nevet. Azt lehet mondani, hogy állandóan szerepel. Homokay Gabriella is majdnem minden darabban játszik. Distingvált, határozott, biztos a játéka. Olyan mértani kiszámitottsággal játszik, hogy őt rosszul szerepelni el nem képzelheti az ember. Fősikerei az idény eddigi részében a „Leányvásár“, „Utánam“, „Az ezred apja“, „A falu rossza“ és „Ártatlan Zsuzsi“ cimű darabokban volt, mig Szelényi Emilia a „Her- cegkisasszony“-ban és „Az ezred apjá“-ban aratta legnagyobb sikereit. A férfikarban, amelynek minden egyes tagja egytől-egyig pompásan játszik, elsősorban ■ az igazgatóról, Neményi Lopótról kell megemlékeznünk. Szerepköre a jellemszinészet s ebben olyan elsőrangú, hogy már első fellépte alkalmával nemcsak mint igazgató, hanem mint színész is egy csapásra meghódította közönségünk szivét. Nagy ambícióval és még nagyobb tehetséggel játsza szerepeit és mindig alakit, de minden alkalommal csak az előadás előnyére; sohasem túloz; mindig diskrét és kedves. Nagy sikere volt a „Nagymamádban és a „Leányvásár“ Gróf Rottenberg szerepében. Minden alkalommal élénk szimpátiát keltett a nézők körében. A közönség szivéből beszélünk, amikor utána mindjárt Csáki Antal tenoristát vesszük sorra. Nemcsak a hangja, hanem a játéka is az elsők közé avatja őt. Á Heves tenoristájával, mint a tenoristákkal általában, mindig az volt a baj, hogy a tenor művelése mellett erősen meglátszott a játék elhanyagolása. A sokoldalú Csákinál ez nem igy van. Ó nagy súlyt fektet a játékra is és tud is játszani, ugyanyira, hogy pl. az „Utánam“ cimü drámában, ahol pedig tenorra egyáltalán nincs és nem is lehet szükség, igen ügyesen játszott. De jól ment szereplése minden darabban. Ügyes volt az „Ártatlan Zsuzsi“-bán, nagyszerű a „Hercegkisasz- szony“-ban és pompás a „Leányvásár“-ban. Komoly, határozott színpadi tehetség s közönségünk hamar meg is szerette. A hcsszerelmes, Ernyei János is igen jó színész, szívesen láttuk a „Falu rosszáéban, gyönyörködtünk benne az „Ártatlan Zsuzsi“ Poumarell szerepében, elismeréssel néztük végig „Az ezred apja“ Paradelle hadnagy szerepében, zajosan megtapsoltuk az „Utánam“ főszerepében és teljesen meghódoltunk neki a „Papidon, a kőfaragó“ címszerepében. Legnagyobb sikere azonban a „Sárga iiliom“-ban volt. Itt játszott csak igazán lelkesedéssel, ambícióval. Tehetséges, gyakorlott színész, elsőrangú ereje a társulatnak. Stella Gida. Még egészen fiatal ember. Szinte fiú még! (Nono, csak ne provokáljon, mert bizony Isten, — kezet szorítunk vele.) Ebből a fiatal emberből nem közönséges színész lesz. Még rajta van a színi iskola pora és már úgy játszik, mint egy nagy. Alakit tetszése szerint és mindig jól. Olyan otthonn van a szicpadon, mintha ott nőtt volna fel. Pedig még fel sem nőtt egészen. Most nő. Ez a tehetség, amely praxis nélkül is ilyen szemmel- láthatóan nyilvánul meg. Fősikerei „Az ártatlan Zsuzsi“, „Utánam“ és főleg „Az ezred apja“ cimü darabokban voltak; kitűnő volt a „Nagymamádban is. Nagy jövőt, sok sikert, szép művészi pályafutást jósolunk neki. Nemcsak jósoljuk, kívánjuk is. Érdekes alakja a társulatnak Kovács Imre apa és jellemszinész. Erős komikus véna van benne s ezt nem is engedi parlagon heverni. Kihasznál minden alkalmat, amellyel az össz- játék értékét emelheti. Önálló produktumainak javát „Az ezredapjá“-ban, „Hercegkisasszony“- ban, „Áfalu rosszá“-ban, „Papidon akőfaragó“- ban, „Utánam“ és a „Sárga liliom“-ban, főleg az utóbbiban játszotta el. Bay László baritonista is előkelő helyet foglal el a férfikar névsorában. Nemcsak énekel, hanem játszik is. Játékában sok élet, természetesség, élethüség van, ami pedig a művészetet, vagy legalábbis az ahhoz való közelséget jelenti. Egyik legjobb szerepe eddig „A falu rosszának“ Göndör Sándorja volt. Hasonlóan jól láttuk a „Herceghisasszony“ Hadzsi Sztavrosz herceg szerepében. Sympatikus, temperamentumos, jó színész, aki szintén elfoglalta a maga helyét a színházlátogató közönség szivében. ki előadó-kar névsorában ott látjuk a Bakó Lajos bonvivant nevét is, szerepe azonban még nem lévén, véleményt mondani felőle egyelőre nem áll módunkban. Kun Dezső, táncos komikus egyike azoknak a színészeknek, akiket a „jóizü“ jelzővel szoktak jellemezni. Kedves, bohókás, mindig vidám, szellemes és otthonos a színpadon. Egy ideiglenes hibája van, a nagy rekedtsége, a melyet azonban jó tréfáiért, ügyes táncai és táncparódiáiért szívesen megbocsát neki a közönség. Eg^sz játéka olyan megszokottá lett, hogy távolléte már erősen hiányoznék a rendes operetté tableau-ból. Kitűnő volt különösen az „Ártatlan Zsuzsi“ Des Aubrais báró szerepében, a Hercegkisasszony“-ban, „Az ezred apjá“-ban, a „Leányvásár“ Fritz grófjában, a „Falu rossza“ cigányszerepében, valamint a „Cigányszerelem“- ben. Hanem jobb egészséget kívánunk neki, hogy jobban is élvezhessük. A fűszeres forralt bor nem kellemetlen orvosság. Hát csak rajta ! Vegyen alapos kúrákat belőle ! A társulat egyik elsőrangú tagját hagytuk utoljára. Egy minden szerepre felhasználható kitűnő színész ez. Olyan, mint Herceg Vilmos volt Hevesnél. Ez Gáspár Jenő operett buffó komikus. Minden szerepben nemcsak, hogy megállja a helyét, hanem egyenesen feltűnően jól látszik. Azt mondhatnánk, hogy — színpadról nézve — Nestora a társulatnak. Elsőrangú alakítást produkált ez a művész a „Leányvásár“ Harrison Jackjában. Ebben a szerepben kedvelte meg annyira a közönség, hogy ma már szinte nélkülözhetetlen. Fokozta ennek hatását „Az ezred apjá-“nak kitűnő cimszerepében, amely elsőrangú színpadi alakításnak mondható. Ebben a szerepben minden kritikán felül állt. Nem is kritizáljuk; csak dicséretre van terünk vele szemben. Jobb szerepeinek mintegy bevezetéseként először egy kis szerepben láttuk a „Hercegkisasszony“ cimü operettben. Már ekkor láttuk, hogy kiforrott, igazi művésszel van dolgunk. Mesés volt „A falu rosszának“ bakter- szerepében. E: alkalommal csak úgy ragyogott a művészete. Az „Ártatlan Zsuzsi“ Charanchai szerepében is elsőrangú alakítást nyújtott. A színházi esték egyik legkedvesebb alakja ö lesz s a társulatnak határozqttan főereje. Van egy színész, akinek neve nem az előadó-személyzet, hanem csupán a kar névsorában van, de aki máris magára vonta a közönség figyelmét, sőt nyílt színen nem egyszer zajos tapsot aratott. Ez Pelsőczi László kardalos. Feltűnt már a „Hercegkisasszony“ egyik kisszerepébea, valamint a „Leányvásár“ korcs- máros-szerepében, legkitűnőbb azonban „Az ezred apja“-bán és az „Ártatlan Zsuzsi“ pincérszerepében volt. Szereplése határozottan meglepő. Egy kórista, aki merészen alakit s alakítani nemcsak mer, hanem tud is. Minden szerepléséhez elismerést és dicséretet kell fűznünk. Csak előre ! így válnak ki a kezdetben szürke emberek a kórus hátteréből ki a voltaképeni színpadra. Jövőt jósolunk neki. Van egy édes kis szereplője az estéknek, akiről szintén nem szabad megfeledkeznünk. Neményi Liliké ez a kis szereplő, aki dacára annak, hogy alig nehány eves baba, máris olyan bátran játsza kis szerepeit, hogy nem egyszer megtapsolta a közönség. Igen kedves kis rablóvezér volt a „Hercegkisasszony‘‘-ban és bájos kis ptkkoló az „Ártatlan Zsuzsidban. Helyre kis baba. Idővel majd primadonna lesz belőle. Ezekben mutatjuk be Neményi társulatát. Az egyes estékről térszüke miatt részletesen ezúttal nem referálhatunk. Annyit azonban meg kell említenünk, hogy az előadások általában igen jók. Jó az összjáték, jó a rendezés, jó a zene. Csak a kar gyönge és a szünetek túlságosan hosszúak. Ezeken a kis hibákon azonban könnyen segíteni lehet. A díszletek oly szépek, helyesek és kifejezők,, hogy bátran mondhatjuk, ilyeneket a nagykárolyi közönség még neiíj látott sem Krémeméi, sem Hevesnél. Még egyet. Voltak olyan idők,Áamikor a vasárnapi és ünnepnapi előadások láttak a legtöbb közönséget, ezeknek volt mindig biztos telt házuk. Épen mivel ilyen biztos volt ezen előadások közönsége, Heves idejében ezekany- nyira el lettek hanyagolva és semmibevéve, hogy a közönség lassan teljesen elmaradt és vasárnap délutánokon nem lehetett a színházban mást látni, mint néhány siró gyereket és egy- pár száraz dajkát. Most meg már azért nem törődtek Hevesék ezekkel az előadásokkal, mert nem volt közönségük. Ma ez - máskép megy, Örömmel látjuk és registráljuk, hogy Neményi társulata súlyt fektet ezekre az előadásokra s ép oly ambicióval és komolysággal játssza le ezeket az előadásokat, mint- az estieket, úgy, hogy nyugodtan ajánlhatjuk ezeket az előadásokat az intelligens közönségnek is. Mint a tagoknak egyenként, úgy a társulatnak is komoly jövőt jósolunk az Északkeleti szini-kerületben. Heti műsor: Pénteken : „Kis lord.“ Szombaton : „A hölgyek öröme.“ Vasárnap d. u. Az „Ezred apja.“ Este a „Leányvásár“ c. operette. hétfőn 15-én „Obsitos“. Kedden 16-án „Kis lord“. Szerdán 17-én „Papa“. Csütörtökön 18-án „Ripp van Vikié“. Pénteken 19-én „Kis gróf“. Szombaton 20-án „Kis gróf“. Vasárnap 21-én „Iglói diákok“. HÍREK. Gyászhir. Domahidai Domahidy Elza, férje alsócsernátoni dr. Damokos Andor és gyermekei: István, Sándor, Mária ; domahidai Domahidy Alexandrine, férje ujfalusi dr. Ujfa- lussy Dezső és gyermekei: Eszter, Béla; domahidai dr. Domahidy Pál, neje nagysarlói Magyari-Kossa Amália és gyermeke Málika; özv. benedekfalvi Kiszely Tiborné szül. hiripi és ivácskői Böszörményi Etelka; özv. Borús Józsefné szül. hiripi és ivácskői Böszörményi Jolán; özv. bizáki Puky Ákosné szül. hiripi és ivácskői Böszörményi Margit és családjaik; benedekfalvi Luby Béla, neje hiripi és ivácskői Bella és családja; hiripi és ivácskői dr. Böszörményi Emil és neje felsőkubini Meskő Mária és családja, á kiterjedt rokonság nevében is a legmélyebb fájdalommal jelentik, hogy a forrón szeretett édesanya, nagyanya, anyós, testvér és sógorasszony özv. domahidai Domahidy Sándorné hiripi és ivácskői Böszörményi Vilma f. évi január hó 7-én reggel 8 órakor életének 55-ik évében Szatmáron csendesen elhunyt. A ref. egyház szertartása szerint Szatmáron f. évi január hó 9-én délelőtt 10 órakor megtartandó gyász-istentisztelet után ugyanaz nap délután fél 2 órakor Domahidán fog -örök nyugalomra helyeztetni. Szatmár, 1912. január 7. — Áldás emlékére, béke poraira ! Képviselőtestületi közgyűlés. Nagykároly r. t. város f. hó 14-én d. e. 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgysorozata a következő: 1. A m. kir. közigazgatási bíróság 10255—1911. P, sz. Ítélete, mely szerint a város a Zanathy Mihály-fele adóhátralék megfizetésének kötelezettsége alól felmentetett. — 2. Belügyminiszter ur 189000—1911. számú rendeletével a város részére 1911. évre pótlólag kiutalt államsegély összegnek a tisztviselők fizetések pótlékául leendő felhasználása tárgyában határozathozatal. — 3. A város tulajdonát képező korparéti tagos birtoknak árverés utjáni eladása alkalmával felvett jegyzőkönyv bemutatása s határozat az eladás jóváhagyása tárgyában. — 4. A vásárvám házikezelés tárgyában határozathozatal. — 5. Szilágyi Juliánná illetőségi ügye. — 6. Fried Szidónia illetőségi ügye. — 7. A helybeli ág. ev. egyház kérelme a városházi nagyteremben volt gyertyatartók és csiliároknak az ag. ev. templom részére leendő ajándékozása iránt. — 8. Áz 1911. december 28-án tartott pénztárvizsgálat alkalmával felvett jegyzőkönyv bemutatása. Az Oltár-egyleti estély február 2-án este 6 órai kezdettel a vármegyeháza nagytermében lesz megtartve a következő műsorral: 1. Vonó; quartett. Előadja Hermann László zeneigazgató vezetésével a szatmár quartett társaság. 2. Ünnepi előadás: Dr. Wolkenberg Alajos. 3. Hegedűszóló: Lehóczky Margit ur- leány, zongorán kisári Hermann László, 4. Dialóg. Előadják: Cristoph Gyuláné úrnő és Kiszely Blanka urleány. 5. Zongorán játszik:
