Északkeleti Ujság, 1912 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-21 / 39. szám
39. szám. _________________________________________ÉSZAKKELETI ÚJSÁG.__________________ 3-ik oldal. át a jogos önérdek és a közérdek Rubikonját. Mert ha igaz is, hogy a hatalmas pénzpaloták nem jótékonysági intézmények, de nagyon is kihívja a kritikát az a mód, amellyel a maguk szempontjainak védelmében visszaélnek a kezükben levő hatalommal. Csak az országsorvasztó és népduló eredményekre mulatunk rá: nemcsak a szorosan vett kereskedelmi cégek omlanak össze, de összeroppannak az emberek, a kisexisztenciák tömegesen hullanak el a gazdasági élet mohi pusztáján. És mialatt az országra ráborul minden tatárjárásnál, mohácsi vésznél gyilkosabb pusztulás — vájjon mit csinálnak a képviselő urak, a politikusok, akiknek az ország ügyeinek intézése volna a föladatuk ? Fejekkel labdáznak, házszabályról vitáznak, restitutiot harsognak, egymás eltiprására fenekednek. A nép vérzik, de ők veszekednek rendületlenül. Minden más ország megengedheti magának, hogy parlamenti pártjai a magas politikán lovagoljanak és személyi tülekedéssel bíbelődjenek, csak éppen ez a szerencsétlen ország nem. És éppen a külföldön, ha fölmerülnek is időnkint ilyen kérdések, azoknak hánytorgatása csak kivételes és átmeneti jelenség, de a főtéma a gazdasági állapotok, a drágaság enyhítésének megbeszélése marad. Nálunk pedig talán éven- kint egyszer, a kereskedelmi tárca költségvetésének tárgyalása során esik meg egy-két „szakszerű“ felszólalás, amely elhangzik, mint kikiáltó szó a pusztában, mert hiszen e téma nem „érdekes“ ! Ennek az áldatlan helyzetnek végét kell már vetni, még pedig sürgősen. A néhány nap múlva összeülő képviselőháznak legfőbb kötelessége, hogy minden áron teremtse meg a parlamenti békét és lásson hozzá a tűrhetetlen gazdasági állapotok szanálásának megvitatásához. Az idő parancsol, a nemzet tovább akar élni, nem pedig aközben elpusztulni, mialatt Justh Gyula és Tisza István azon viaskodnak, hogy ki a legény a csárdában ? A szatmári lóversenyek. Megírtuk, hogy a szatmári lóversenyek szeptember hó huszonkilencedikén lesznek. A nevezési határidő és eladási árbejelentés szeptember 22. esti 8 óra. Nevezések ifj. dr. Kölcsey Ferenc versenytitkárhoz Szatmár, Árpád-utca 29. sz. intézendők. Táviratilag történt nevezések legkésőbb a kimázsálásig irás- belileg megerősítendők. A II. és IV. sz. versenyekben csak a Szat- márvármegyei Lóversenyegyleti tagok lovagolhatnak. A többi versenyekben csak Urlovasok és a Szatmárvármegyei lóversenyegylet tagjai lovagolhatnak (kivéve az I. sz. versenyt.) A versenyintézőség tagjai: berencei Kovács Miklós elnök, berencei Kovács Jenő, Csaba Adorján, Cholnoky Imre, Domahidy Elemér, Kende Zsigmond, Vajay Károly, Nagy Aladár. Az Urr lovasok Szövetkezete részéről Jeszenszky Elemér, százados. Bíró : Kovács Jenő és Ujfalussy Lajos. Indító: Kállay Szabolcs, mázsáló: Soltész Miklós, titkár és pénztárnok : ifj. Kölcsey Ferenc dr., pályaorvos: Kölcsey Ferenc dr. Az egyes versenyek a következők : 1. Mezőgazdák versenye. II. A földmivelésügyi minisztérium dija. Sikverseny 1300 korona. Ebből 700 korona a győztesnek, 300 korona a másodiknak, 200 korona a harmadiknak, 100 korona a negyediknek. Táv. kb. 2400 méter. Szatmár szab. kir. város, vagy Szatmárvárniegye területén tenyésztett (ellett és nevelt) félvér mének és kancák számára, melyek 800 korona versenyt nem nyertek. Teher 3é 70 kg, 4é 73 kg, 5é és id. 76 kg. Minden 100 korona össznyeremény után 1 kg több, halmozva 7 kg-ig. Beiratási-dij 10 korona. III. Szatmárnémeti sz. kir. város dija. Sikverseny. 1600 korona. (800 korona Szatmárnémeti szab. kir. város által, 800 korona az Urlovasok Szövetkezete által adva. Ebből 1000 korona a győztesnek, 300 korona a másodiknak, 200 korona a harmadiknak, 100 korona a negyediknek. Táv. kb. 2000 méter. 3é és id. belföldi lovak számára, melyek 1911 —12-ben 1500 korona értékű versenyt nem nyertek. Teher 3é 68 kg, 4é 72 kg, 5é és id. 74 kg. Minden 40.0 korong össznyeremény után 1 kg több, halmozva 7 kg-ig. Beiratási dij 10 korona, további 10 korona az indulóktól. IV. Hölgyek dija. Vadászverseny. Adják Szatmár város és Szatmárvármegye úrnői. Tisz- teletdij az első, második, harmadiknak és negyediknek, azonkívül a Szatmármegyei Lóversenyegylet által adott 200 korona az elsőnek, 100 korona a másodiknak, 50 korona a harmadiknak és 50 korona a negyediknek. Táv. kb. 4000 méter. Szatmármegyében, vagy Szatmárnémeti szab. kir. város területén nevelt, valamint Szatmár sz. kir. város és Nagykároly város garnizonja tagjainak bona-fide tulajdonában levő 4é és id. félvér lovak számára, melyek 700 koronás (sik-, gát- vagy akadályversenyt) nem nyertek. Teher 75 kg. Lovagolva 50 rn.-rel a mester után. Dress nem kötelező. Beiratási dij 10 korona. V. Homoródi akadályverseny. 1800 korona, adva a nm. földmivelésügyi m. kir. miniszter által. Ebből 1000 korona a győztesnek, 400 korona a másodiknak, 250 korona a harmadiknak, 150 korona a negyediknek. Táv. kb. 4000 méter. 4é és id. lovak számára, melyek 1911 —12. években 1500 korona értékű gát- vagv akadályversenyt még nem nyertek. Teher 4é 72 kg, 5é 74 kg, 6é es id. 76 kg. Minden gát- és akadályversenyben nyert 400 korona össznyeremény után 1 kg több, halmozva 7 kg-ig. Beiratási dij 10 korona, további 20 korona az indulóktól. VI. Gátverseny. 1400 korona. (700 korona adva az Urlovasok Szövetkezete által.) Ebből 800 korona a győztesnek, 300 korona a másodiknak, 2C0 korona a harmadiknak, 100 korona a negyediknek. Táv. kb. 2400 méter. 4é és id magyarországi félvér lovaknak, melyek 1911 —12. években 900 korona értékű gátvagy akadályversenyt nem nyertek. Teher 4é 72 kg, 5é 74 kg, 6é és id. 76 kg. Minden gát- és akadályversenyben nyert 4Ö0 korona össznyeremény után 1 kg több, halmozva 7 kg-ig. 5é és id. nyeretlen lovakra 3 kg eng. Beiratási dij 10 korona, további 10 korona az indulóktól. VII. Eladó sikverseny. 1000 korona. Ebből 700 korona a győztesnek, 200 korona a másodiknak, 100 korona a harmadiknak. Táv. kb. 1200 méter. 3é és id. lovak számára. Teher 3é 69 kg, 4é és id. 7é kg. Győztes nyilvános árverésen 2000 koronáért eladó. Minden 200 korona árleengedésért 1 kg eng. Legkisebb eladási ár 600 korona. Beiratási dij 10 korona, további 20 korona az indulóktól. HÍREK. A vármegyei közgyűlés október hó 10-én lesz megtartva. Számonkérőszék. Csaba Adorján főispán a vármegyei tisztviselők félévi tevékenységének megvizsgálása céljából a jövő hó 5-én számon- kérőszéket tart. Pénztárvizsgálat. Debreczeni István kir. tanácsos, polgármester f. hó 17-én egy bizottság élén megvizsgálta a városi pénztárt és azt rendbelevőnek találta. Az izraeliták ünnepei. Múlt hét csütörtök és péntek napjain ünnepelték az izraeliták az 5673-ik év beköszöntését, most szombaton pedig hosszunapjuk lesz. Magyarok az eucharisztikus körmeneten. Vasárnap délelőtt a XXIII. nemzetközi eucharisztikus kongresszust bezáró ünnepélyes körmenetben Magyarország katolikusainak képviseletében 15,000 ember vett részt. 3000 nő az opera előtt felállított díszsorfalba sorakozott, 12,000 férfi pedig a körmenettel vonult végig. Már reggel ,7a 7 órakor kezdtek gyülekezni a magyarok a részükre kijelölt helyen, ahol 1/s 8-ig már teljes számmal jöttek össze. 3A 8-kor indult meg a magyar menet, melynek élén a magyar állam angyalos ciinerével diszitett selyem nemzeti zászlót, alatta megfelelő nagyságban piros-fehér-kék lobogót, melyen a társországok címere a szent koronával borítva, vitték, utána pedig az Esterházy család birtokában levő két ősi hadi zászlót"; majd;a> Szent Imre zászlóját. A menet élén haladtak “Esterházy Miklós herceg a magyar bizottság elnöke, Zsembery István dr. ügyvivő áléinak; Hlndy Zoltán igazgató, Apponyi Albert gróf, Cziráky. Antal gróf, Almássy Gerlicy Ferenc báró, Gerlicy Félix báró, Esterházy Sándor gróf, Erdődy Tamás gróf, Esterházy Rudolf herceg, Széchényi Emil gróf, Somssich Béla gróf, stb., valamennyien magyar díszruhában A két és fél kilométer hosszúságú menet, melyben nemzetiségre való tekintet nélkül teljesen összevegyülve vonult Magyarország népe, 9 órára érkezett a Heldenplatzra, melyet teljesen megtöltötte. Ötven nemzeti zászló és 50 darab „a magyar Szent Korona országai“ felirásu tábla jelölte a magyarok csoportját. A folyton zuhogó eső nem akadályozta a tömeget, hogy nyugodtan várja a körmenet teljes felvonulását. Esterházy Miklós herceg végig ott maradt a csoporttal és folytonosan járt a magyarok között, kiknek lelkes kitartását ez csak fokozta, épugy Apponyi Albert grófnak és Ci- ráky Antal grófnak állandó jelenléte is. Fél 1 órakor ment el a király kocsija a magyarok előtt, kiknek hatalmas „éljen" kiáltása teljesen elnyelte a más oldalról felhangzó „hoch“ kiáltásokat. A királyt láthatóan kellemesen érintette a magyarok lelkesedése, mely megismétlődött, mikor Frigyes, majd József főherceg kocsija vonult el. Egy órakor ért véget a körmenet, mely után Esterházy Miklós herceg elnök, Zsembery István dr. ügyvivő alelnök és Hindy Zoltán igazgató Frigyes főherceg palotájába mentek, hogy Izabella főhercegasszonynak, a magyar csoport fővédőjének átadják a magyarok hálájának jeléül a csoport élén vitt lobogót. A főhercegasszony látható örömmel vette át, Esterházy hercegtől a zászlót s kijelentette, hogy azt — mint ennek az eseménynek emlékét — a pozsonyi palota kápolnájában fogja elhelyezni. A Kath. Legényegyesület házszentelését folyó hó 29.-ről október hó 6.-ára halasztotta az elnökség Károlyi József gróf képviselőnk beszámolója miatt. Meghívó. Felkérem a függetlenségi és 48-as párt végrehajtó-bizottságának t. tagjait, hogy a dr. gróf Károlyi József választókerületünk országgyűlési képviselője f. hó 29-én tartandó beszámolója program inja részletes megbeszélése céljából a f. hó 22-én d. e. 11 órakor az Ipartestület helyiségében tartandó értekezletre megjelenni szíveskedjenek. Nagykároly, 1912. szeptember 17. Dr. Adler Adolf pártelnök. Gyászeset. Buttyán Ferenc műszaki rajzoló életének 37. évében Székesfehérváron hosz- szas betegeskedés után f. hó 14-én elhunyt és ugyanott f. hó 16-án nagy részvét mellett tétetett örök nyugalomra. A gyászoló család az alábbi gyászjelentést adta ki: „Alulírottak úgy a maguk, mint a nagyszámú rokonság nevében is fájdalomtelt szívvel tudatják, hogy a szerető jó testvér, sógor és nagybácsi Buttyán Ferenc a balatoni kikötő építés műszaki rajzolója f. hó 14-én, életének 37-ik évében Székesfehérváron hossza.; szenvedés után elhunyt. Temetése f. hó 16-án délután 3 órakor lesz a róni. kath. egyház szertartása szerint a székesfehérvári Szent György kórház halottas házából. Az engesztelő szent mise f. hó 17-én reggel 7 órakor fog a nagykárolyi róm. kath. templomban az Egek Urának bemutattatni. Nagykároly, 1912. szeptember 15. Legyen áldott emlékezete! Az örök világosság fényeskedjék neki! Kubinyi Bertalanná szül. Buttyán Mária és Buttyán Lajos testvérei. Kubinyi Bertalan sógora. Kubinyi Mariska unokahuga. Kubinyi Sándor unokaöccse.“ Végrehajtó-bizottsági ülés. A helybeli függetlenségi és 48-as párt végrehajtó-bizottsága vasárnap délután tartott értekezletében foglalkozott a dr. gróf Károlyi József, választó- kerületünk országgyűlési képviselője folyó hó 29-ikén tartandó beszámolója előkészületeivel. Elhatározta a bizottság, hogy a választókerület összes községei lelkészeit felkéri a beszámolón való megjelenésre, a választókat falragaszok és lapok utján hivja meg. Albizottságot küldött ki a beszámoló rendezésére, a bankett rendezésére, a fogadtatás részleteinek megbeszélésére é; ezeket a többi pártok vezérférfiai- val is közli és ha a rendezésben részt venni óhajtanak, közreműködésüket igénybe veszi. A választókerületek községei választópolgárait már most felhívja a bizottság, hogy a f. hó 29-én délután 3 órakor a városház előtti téren (kedvezőtlen idő esetén a városháza tanácstermében) tartandó beszámolóra minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. A társasvacsora egy-egy convert áruról a közönség Imre gróf, Pálffy Béla- gróf, Balás Béla'főispán, Kornis Károly gróf, Wimpffen Sigfried gróf, helyénk, IíNnm*
