Északkeleti Ujság, 1912 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-18 / 20. szám

1 20-ik szám. Miniszteri biztos. A vallás- és közok­tatásügyi miniszter főgimnáziumunkhoz dr. Ká­roly Irén nagyváradi prem. tanár, egyetemi ma­gántanárt küldte ki miniszteri biztosul. Házasságok. Preisz Miklós v. aljegyző f. hó 16-án esküdött örök hűséget Berey Ilon­kának, Bunda Miklós építész kedves nevelt­leányának. Krausz Izsák ügynöki iroda tulajdonos f. hó 19-én esküszik örök hűséget Fürth Malvin­nak, Fürth Ferenc st.-quo főrabbi leányának. Közjegyző-helyettes. A debreceni kir. közjegyzői kamara dr. Hennyei László ügyvé­det Nemestóthi Szabó Antal helybeli kir. köz­jegyző állandó és általános helyettesévé ne­vezte ki. Tisztviselői kongresszus. Az állami tisztviselők f. hó 19-én a régi képviselőházban Budapesten tartják meg kongresszusukat. A programmon a status-rendezés, drágasági és családi pótlék szerepel. A kongresszuson váro­sunkból Me .ő Károly p. ü. számtanácsos és Vanyek József számvizsgáló vesznek részt. Halálozás. Serly Antal erdődi kir aljárás- biró, városunk fia, f. hó 12-én 40 éves korá­ban rövid szenvedés után tüdőgyuladásban meg­halt. A Polgári Olvasókör estélye. A Pol­gári Olvasókör junius 8-án estélyt rendez. Az estély fénypontja Glücklich Vilmának, a magyar Feminista-egyesület elnöknőjének, a kiváló nő­szónoknak szabad előadása lesz a feminizmus­ról. Az ülőhelyek számozva lesznek. — Jegyek Braneczky József alelnöknél előjegyezhetők. Többet legközelebb. Gyászhir. Balási Józsefné sz. Irinyi Sze­réna f. hó 17-én reggel Érkörtvélyesen hirtelen elhunyt. Haláláról a nagykiterjedésü család a következő gyászjelentést adta ki; Kászonimpér- falvi Balási József és neje aggteleki Bujanovics Auguszta a maguk és gyermekeik Ilona és Ste­fánia, irinyi Dr. Irinyi István s neje és gyerme­kei, Vidovich Menyhért s gyermekei Georgina, Leó, Ernő és Andrea, kászonimpérfalvi Balási Borbála, özvegy bártfai Szabó Gáborné, ká­szonimpérfalvi Balási Ilona fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy a legjobb anya, felejt­hetetlen testvér, szerető nagynéni és sógornő özv. kászonimpérfalvi Balási Józsefné szül. irinyi Irinyi Szeréna életének 55-ik, özvegységének 8-ik évében folyó hó 17-én reggel fél 7 órakor hirtelen elhalálozott. A megboldogult hült tete­mei folyó hó 19-én délután 3 órakor fognak a Tóm. kath. anyaszentegyház szertartásai szerint beszenteitetni s a családi sírboltban örök nyu­galomra tétetni. Az engesztelő szentmise áldo­zat f. hó 20-án reggel 9 órakor fog Szanisz- lón az Egek Urának bemutattatni. Érkörtvélyes, 1912. május 17-én. Az örök világosság fényes- kedjék neki! Felolvasó estély. A helybeli Protestáns Társaskör f. hó 27-én pünkösd hétfőjén saját helyiségében tánccal egybekötött felolvasó es­télyt rendez. Programmról legközelebb. Román tolmácsi állásra hirdet pályáza­tot a nagykárolyi kir. járásbíróság. Útépítés. A nagysomkut—szatmárnémeti— tiszaujlaki állami közút 19'34—20'700 közötti szakaszán létesítendő munkálatokra a folyó évi febr. 28-án tartott versenytárgyaláson Grosz Soma nagykárolyi vállalkozó lett megbízva 47.667 kor. vállalati összeg mellett. Jégverés. Hétfőn délután pár percig tartó jégverés vonult el Szaímár fölött. A diónagy- ságu jég rengeteg kárt okozott az épületek ab­lakain és a gyümölcsösökben. Magyar Nemzeti Zarándoklat Lour- desba. Nagy érdeklődés mellett folyik a jelent­kezés e nagyszabású zarándoklathoz, milyen még Magyarországból nem indult soha. De ideje is volt, hogy a magyarok ne kisebb csapatok­ban, mint eddig tették, hanem egy impozáns tömegbe tömörülve jelenjenek meg a szűz anya hírneves kegyhelyén, mint a többi nemzetek te­szik. A tömörülésre a lourdesi kálváriahegyen a magvar hivek áldozatkészségéből emelendő X. státiónak felszentelési ünnepélye nyújt al­kalmat. A felszentelést a magyar nemzeti za-1 ____________Északkeleti újság. _________ rá ndoklat jelenlétében és Schöepfer tarbesi püs­pök asszisztenciájával, a hercegprímás képvise­letében Kohl Medárd püspök fogja végezni. Hirt kaptunk Lourdesból, hogy a státió alak­jainak felállítása megkezdődött s mihamarabb be lesz fejezve. Minthogy a jelentkezési határ­idő május 10-ikére van megállapitva, a lelki­vezető : Gaibl Sándor c. apát, kanonok, Pozsony, Káptalan-utca 3., arra kéri az érdeklődőket, hogy ez időpontig küldjék be a jelentkezési lapokat, melyeket a jelentkezés sorrendjében fog beigtatni. Mindenki érdeke tehát, hogy kellő időben jelentkezzék. Programmot és je­lentkezési lapot szívesen küld az érdeklődők­nek a Ielkivezető, a ki még tudomásra adja a résztvevőknek, hogy a visszautazás Loretoból Velence Cormons felé történik és igy a tengeri ut elmarad, viszont a most felavatott velencei Campanile megtekintésére alkalom lesz. Köszönetnyilvánítás. Az iparos tanonc­iskola tanoncmunka kiállítása ¡céljaira a f. tan­évben a Központi Takarékpénztár 20 K, Köz- gazdasági Bank 15 K, Népbank 14 K, Hitel­bank 10 K, Takarékpénztár 10 K-t voltak szí­vesek adományozni, melyért az iskola hálás köszönetét tolmáksolja: az iskola igazgatója. Katonák az aratáson. A múlt évben junius 29-én szabadságolták a tényleges szol­gálatban álló katonákat az aratás tartamára. Az idén azonban valószínűleg ki fogják tolni ezt a határidőt, mert junius 29-én még aligha kezdhet k az aratást. Tekintve azt, hogy a sza­badságolások iránt már mostí kell intézkedni a katonaságnál, az alispán körrendeletileg fogja felhívni á főszolgabírókat annak bejelentésére, hogy maradhat-e a múlt évi dátum a szabad­ságolásoknál, vagy tekintettel az abnormis idő­járásra későbbre kivánják-e ezt halasztani. Siketnémák felvétele. A siketnémák debreceni intézetébe a jövő 1912/13 iskolai évre 16 első osztályos, 7—10 éves korban levő gyermek vétetik fel. Felvételt nyerhetnek még a felső osztályokba olyan növendékek is, akik az alsó osztályok évfolyamait más intézetekben végezték el, továbbá magánúton tanításban ré­szesülhetnek hibás beszédű gyermekek is. A felvételért való folyamodás f. évi junius végéig beadandó. A felvételi folyamodás dolgában hozzá intézendő megkeresés kapcsán mindenre kiterjedő tájékozást nyújt az intézet igazgatója. A hús piaci árusitásának szabályozása. Gróf Serényi Béla földmivelésügyi miniszter körrendeletét intézett a törényhatóságokhoz, mellyel a hús piaci árusitásának szabályozása tárgyában már előbb kelt körrendeletét egészíti ki. Uj rendeletében a miniszter nem tesz kifo­gást az ellen, ha kivételes esetekben a piaci sátrak árusító asztalain el nem férő húst, mely alkalmas módon a sátrak egyébb részében sem helyezhető el, a sátrak belsejében alkalmazott horgokra függesztik fel, úgy azonban, hogy az iparos az ilyen húst is a por ellen tiszta ruhá­val köteles letakarni. Minthogy a sötét szinü festék a szenny és piszok leplezésére is alkal­mas, a sátrak favázának befestésére csakis vi­lágos szinü olajfesték használható, hogy a sát­rak ezen részeinek tisztasága könnyen ellen­őrizhető legyen. A sátrak árusító asztalainak befestését eltiltja rendelet. A hús piaci árusítása ezen felül csak zárt sátrakból történhetik, kívá­natosnak tartja azonban a miniszter, hogy a piaci husárusitás vásárcsarnokokkól vagy kü­lön erre a célra épített huscsarnokokból tör­ténjék, melyek olyan kevés költséggel létesít­hetők, hogy a városok és községek alig volná­nak ezáltal megterhelve. Az ilyen huscsarnokok létesítése különben azzal az előnnyel is járna, hogy a hús elárusitását lassankint abbahagynák olyanok, akik ezt csak mellékfoglalkozásképpen űzik s akik igen sokszor gyanús eredetű és az elárusitásig megfelelő berendezések hiányában helytelenül eltartott húst hoznak a városok és községek piacaira. Lapunk vidéki előfizetőit tisztelettel felkérjük, miszerint előfizetési hátralékai­kat beküldeni, előfizetésüket pedig megújí­tani szíveskedjenek. Mindennemű pénzküldemények és érte­sítések a „ÉSZAKKELETI UySÁG“ címére küldendők. 3-ik oldal. KÖZGAZDASÁG. Szőlővédelem, Amint a szőlő hajtásai egy arasz hosz- szuak, mindent el kell követni, hogy a lombo­kat a leszáradástól megóvjuk. Mert a lomb a szőlő tüdeje és ha ez nem működik, megakad a további fejlődés. Épen azért mindnnél fon­tosabb az első permetezés. Hogy ezt megért­hessük és meggyőződéssel végezhessük, tudni kell, hogy a peronoszpora szálai minden szőlő­földön ott úszkálnak a levegőben és a levelekre akármint aggódunk is értük, rátelepednek. Ez magábanvéve még nem baj, hanem csak a baj­nak valószínű kitörését jelenti. Mert mikor már a hajtások arasztosak, akkor egyúttal az idő­járás könnyen változik át olyanra, aminőt a peronoszpora kivirágzása kiván. Ilyenkor eső és napsütés, tehát a levegő lehűlése és párás átnedvesedése könnyen találkozik egymással. És ez a peronoszporának kivirágzását sietteti, ha azt a lomboknak megpermetezésével meg nem gátoljuk. Aki nagyon takarékos, vagy drá- gáija a munkát mindaddig, niig az égetően nem szükséges, kilesheti a közelgő veszedelem óráit és a permetezést éppen akkor végezheti, mikor már tovább nem halasztható. Ez tehát úgy jár el, mint aki tűz esetére kéznél tartja a vizipus- kát. Evégből a már jelzett gyanús időben akár naponkint szedeget a szőlőjéből kifejlett lom­bokat, azokat otthon megnedvesitett itatóspa­pírral bevont tányérra fekteti és egy másik tá­nyérral letakarva, langyos helyen tartogatja. Itten a peronoszpora 48 óra múlva kivirágzik. Ebből az észleletből tudhatja a gazda, hogy ha kint a természetben hasonló okok találkoz­nak össze, akkor szintén jelentkezni fognak a hasonló okozatok. Ilyenkor tehát még ha esőre áll is az idő, sietünk permetezni. Ézzel meg­akadályozzuk a penészcsirák kitörését. — Ez a levelek alsó lapján az erezetek mentében je­lentkezik és olyan foltokat mutat, mintha a le­velet megsóztuk volna. Ha ezekre a helyekre ráhull a gálicos oldat, akkor abból a reggeli és esteli harmatban egy kis rész feloldódik és méregképpen hat a kifelé törekvő gombára. Mindezekből kitetszik, hogy csupán a re­zes oldatokkal való megpermetezés védi meg a lombot és igy törődni kell az ilyen lének he­lyes elkészítésével. Ez vagy gálickővel, vagy kész porokkal teljesíthető. A gáiicoldat ott, a hol jó mész van kéznél és cipelése s eltartása nem ütközik nehézségekbe, még ma is legol­csóbb. Ámbár nem legelőnyösebb. Mert a mészben sok a kavics és ha ezt szűréssel ki­selejtezzük is, a benne levő homok már szitán át sem távolítható el és igy a gép eldugását alig lehet megakabályozni a mész használata mellett. Különben is a vele munka piszkos, sőt veszedelmes, mert oltás közben elevenre frecs- csenve, sebet mar. Különben aki maga csinálja magának, okkal-móddal védekezhet ellene. A fődolog, hogy helyesen készítse az oldatot, ha már vesződik vele. Ez úgy történik, hogy egy percentes perméhez lemér egyik kádba 70, egy másikba 30 liter vizet. Az első kádba egy éj­jelen át zacskóban belelógat 1 kiló kékkövet, a másik kádba pedig reggel sűrű kavargatás között felold egy kiló meszet. Most midkét ká­dat jól felkeveri és a mésztejet vékony sugár­ban hozzáönti a gálicoldathoz Ha már négy­ötöd részét beöntötte, megáll és megkémleli a kész oldatot, hogy vájjon semleges-e, vagyis hogy a gálic sava semlegesítve van-e a mész ligjával ? Ez az eset akkor áll be, ha a kész oldat a belemártott vörös vagy kék lakmust- papirnak színét változatlanul hagyja. Még igy is sürü eset, hogy az első permetezéskor a gyenge levelek leperzselődnek és igy maga az orvosság okozza a betegséget. Ezt a kényelmetlen és kockázatos léké- szitést elkerülheti, aki kész és tudományosan semlegesített permetező port használ. Ilyen van sokféle és közülük a legtöbb nem tartalmazza a védő sót elegendő mennyiségben. Épen azért a királyi szőlészeti állomás az ő kiadványaiban állandóan szemmeltartja ezeket a porokat és közli azoknak réztartalmát, de mindig kalcinált vagy 100 fokra fölhevített és igy jegecvizétől megfosztott gálictartalomra megvizsgálva. Mert tudni kell, hogy egy kiló gáliekőben csak 638'5 gramm a tiszta gálic, a többi 361 5 gramm pedig jegeeviz, amelyet a gyártásban elkerülnj

Next

/
Thumbnails
Contents