Északkeleti Ujság, 1912 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-04 / 18. szám

18-ik szám. Északkeleti újság. 3-ik oldal. osztály az a gyomor, mely a munkás testi ere­jéből táplálkozik. De viszont a munkájáért meg­kapja a munkás a maga bérét s ha nem lenne kinek dolgozni, a munkásnép munkáját nem lenne, a ki megfizetné s igy az értéktelenné válnék. Az intelligens osztálynak és a munkás népnek egymásra való utaltságát minden em­bernek be kell látnia. Be kell látnia ezt az egymásra való utaltságot az intelligenciának, kinek kötelessége kellő módon értékelni a mun­kás munkáját, de be kell látni a munkásság­nak is, melynek határokat kell ismerni jogos követeléseinek kihívásában. Meg kell válogatni az eszközöket mozgalmai sikereinek érdekében. Ismételjük, jogosnak, tartjuk a munkások azon óhaját, mellyel jobb. jövőjük biztosítására sikra- szállanak és harcolnak, de nem helyeselhetjük azt a merev radikálizmust, mellyel jobb sorsu­kon dolgoznak. Jobb jövőjük reményében nem szabad nekiek az összes eddigi rendet felégetni. Már pedig az a szocializmus, — mely a munkás­kérdéssel foglalkozik, a keresztény szocializ­must kivéve, minden, a társadalom fennmara­dását és boldogutását eszközlö eddigi beren­dezkedést el akar tüntetni, mint elavultat. Bár- mikepen is gondolják a szocialisták a szebb és méltányosabb jövő kialakulását, nem szabad kihagyniok a kalkulációból sohasem az önzet­lenséget, a tekintély elvét és a vallás kérdését. A princípium nélkül minden uj társadalmi ala­kulás csak ábrándkép lesz, mely ha meg is va­lósul, existenciája csak ideig-óráig van biztosítva. Mit látunk mégis? Azt látjuk, hogy a jelen szocializmusa, a mostani harcos munkásosztály mit sem tud a tekintélyről, a vallásról, az önzetlenségről. Jobbá akarják tenni a világot akkor, a mikor az em­berek mindig rosszabbak lesznek, mert önzet­lenség tekintélytisztelet és Istenfélelem nélkül szűkölködnek. Bokrétát akarnak kötni s nadra­gulyát szednek össze, virág helyett tövisét köt­nek csomóba. A társadalmat nem fentartó, de szétzüllesztő eszméket hirdet a szocializmus, a mikor a vallástalanság, a laza családi viszony, a pénzéhes düh és szabaderkölcstelenség jegyé­ben dolgozik. így az intelligencia elengedhe­tetlen szimpátiáját, testvéri jobbját sohasem fog­ják elnyerni harcaikhoz. A szabad természet imádása, a május elsején való, okadatolatlan munkaszünet egy lépéssel sem viszi előre a munkáskérdést. mk. HÍREK. Leszámolás cimü tárcánk folytatását jövő számunkban közöljük. Esküvő. Jékey László dr. szatmármegyei földbirtokos m. hó 27-én tartotta esküvőjét Bu­dapesten a Bazilika templomban Bartóky József dr. földmivelésügyi államtitkár leányával Mag­dával. Számonkérőszék. Csaba Adorján, vár­megyénk főispánja, csütörtökön számonkérő- széki ülést tartott. Előléptetés. A m. kir. dohányjövedéki központi igazgató Sztárek Dezső békéscsabai dohánybeváltó tisztet jelen állomás helyén a IX. fizetési osztályba, dohánygyári szertári kezelővé nevezte ki. A vármegyei közigazgatósági bizott­ság május hó 10-én Nagykárolyban d. e. 10 órakor ülést tart. Gyászhir. Vida István helybeli kereske­dő rn. hó 27-én 38 éves korában elhunyt. Te­metése 28-án ment végbe óriási részvét mellett. Gyászhir. Tatorján Annuska f. hó 2-án délután 6 órakor 20 éves korában elhnnyt. Te­metése ma délután 4 órakor lesz a Gózson- utca 8. számú gyászházból. Az uj püspökség székhelye. Az eper­jesi görög katholikus egyházmegyéhez érkezett jelentés szerint a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter oly értelmű fölterjesztést intézett a ki­rályhoz, hogy az új görög katholikus püspök­ség székhelye Hajdudorog legyen. Ezzel szemben az alakítandó uj püspökség területére eső egy­házközségek felsősége legújabban szavazást rendelt el, hogy az uj egyházmegye székhelye Hajdudorog vagy Niregyháza legyen-e? Tizen­két egyházmegye Hajdudorogot kívánta, mig a többi hitközség mind Nyíregyháza mellett fog­lalt állást. A Mándy-család gyásza. Részvéttel ér­tesülünk, hogy kántorjánosi Mándy Ignácz nagy- birtokos, a kántorjánosi Mándy-család feje, f. hó 1-én rövid betegség után elhunyt. Mándy Ignácz Nyírbátorban született és tanulmányai végeztével részt vett megyéje t rsadalmi és köz- igazgatási életében. Rövid ideig a megye tisz­teletbeli főszolgabirája volt s e minőségében nagy tiszteletnek s népszerűségnek örvendett. Megyebizottsági tagságát ezután 55 éven ke­resztül tartotta meg. Mándy Ignácz kiváló gazda volt, maga kezelte birtokait, csak felesége ha­lála után költözött Budapestre. Egyéniségének szeretetreméltóságával, munkás, eredményekben gazdag élete során sok tisztelőt és barátot szer­zett. a közjótékonyság terén sok áldásos csele­kedet fűződik nevéhez. Haláláról a gzászoló család az alábbi gyászjelentést adta ki: „Bánatos szívvel jelentjük a magunk és rokonságunk nevében, hogy fejejthetetlen jó édes atyánk, nagyatyánk és dédapánk, kántor­jánosi Mándy Ignácz földbirtokos, Szatmárvár- megye törvényhatósági bizottságának tagja f. hó 1-én, áldásos életének 77-ik évében rövid szenvedés után elhunyt. Drága halottunkat má­jus hó 3-án d. e. 11 órakor kisérjük V. Sas-u. 4. szám alatti lakásából a Kerepesi-uti sirketrbe. Budapest, 1912. május havában. Fanny férj. Pollatsek Sándorné, Sámuel, Etelka férj. Szálkái Sándorné és Géza gyermekei. Pollatsek Sándor, Mándy Sámuelné szül. Mandel Paula, Mándy Gézáné szül. Fischer Margit, Szálkái Sándor vejei, illetőleg menyei. Pollatsek Irma és férje Groák Ernő dr.. Pogány Margit, Pollatsek Lolo és és férje Gellért Áron dr., Mándy Sándor és ndje Dévai Erzsébet, Mándy Thyra és férje Je­szenszky Ferencz, Mándy Tibor, Mándy Pál, Szálkái István, Szálkái András, Szálkái Pál, Szálkái Anna unokái. Groák Béla, Gyula és Vera, Gellért Magda, Jeszenszky Ferencz és Mária dédunokái. Mandel Mór testvére. Az elhunyt gyermekei édes atyjuk vég­óhajához képest a következő adományokat jut­tatták jótékony célra: Szatmárvármegyei kultu­rális célokra szolgáló alapítvány gyanánt 10.000 koronát, az izr. fiuárvaház részére 4000 kor., az izr. kézrnü- és földmüvesegyletnek 300 kor. a József kir. herceg szanatórium-egyesületnek 2000 kor., a szünidei gyermektelepnek 2000 kor., a kántorjánoi ev. ref. egyháznak 2000 kor., a fővárosi szegények részére 1000 kor., születési helyének, Nyírbátornak szegényei ré­szére 1000 kor., az ingyenkenyér részére 500 kor., az ingyentej részére 500 kor., a mentők­nek 500 kor., 4900 koronát a magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetének alapítványképpen. Az elhunyt temetése május 3-án délelőtt 11 órakor volt Sas-utca 4. sz. alatti lakásáról. Cukorka árusítás a József főherceg tüdőbetegek szanatóriuma javára. Egy iga­zán nemes és jótékonycélt van hivatva előmoz­dítani, az az ünnepség, amely folyó hó 11-én és 12-én fog lezajlani Nagykárolyban. A József főherceg tüdőbeteg szanatóriumnak llosvay Ala- dárné elnöklete alatt álló nagykárolyi fiókja ugyanis e két napon városunkban cukorka-ün­nepséget rendez. Az ünnepség előkészítése és a programm megbeszélése céljából f. hó 20-án, csütörtökön d. u. 5 órakor a polgári leányis­kola nagytermében llosvay Aladárné elnöklete alatt értekezlet volt. Az értekezlet megállapította az ünnepség programmját. Május hó 11-én, szombaton este 6 órai kezdettel a -„Magyar Király“-ban tea-estély lesz. A belépőjegy árát, amelyben már a tea és teasütemény ára is benfoglaltatik, a rendezőség 1 korona 50 fillér­ben állapította meg. A tea-estélyen résztvevő leányok Auguszta főhercegnő arcképével Kugler cukorkákat fognak árusítani. Másnap, vasárnap d. e 9-től 1 óráig pedig a város főutcájának róm. kath. templomtól a Nagypiacig terjedő ré­szén lesz a cukorka-árusitás. Amennyiben pe­dig a rendelkezésre bocsátott 2000 drb cukorka ezen a napon sem kelne el, úgy vasárnap is folytatódni fog az árusítás. Áz árusításra Nagy­károly város szép asszonyai és leányai közül hatvanan vannak felkérve s ezek, valamint a rendezőség élén álló llosvay Aladárné neve a legteljesebb biztosítékot nyújtja arra nézve, hogy az árusítás kitünően fog sikerülni és hogy Nagykároly város közönsége is méltóan fog adózni a humánus cél érdekében. Műkedvelői előadás. Áz ág. ev. egyház javára, vasárnap este rendezett műkedvelői elő­adás, úgy erkölcsileg, mint anyagilag igen jól sikerült. A műsort a dalárda éneke nyitotta meg, majd Kürthy Kürthy Károly ref. s.-lelkész szavalta el Zoltán Vilmosnak: „Jefta“ c. költe­ményét, úgy a dalárda énekszámait, mint a szavalatot lelkes tapssal jutalmazta a közönség. „A féltékenység“ c. 1 felvonásos bohózat, vala­mint a „Kölcsönkért táncosok“ c. 1 felvonásba összevont 2 felvonásos vígjáték előadása is igen sikerült volt. A fordulatokban és jelenetekben gazdag s teljes elismerés hangján szólhatunk az összes szereplőkről, kik mind jól megállták helyü­ket. A jól sikerült előadás után a közönség nagy része a „Magyar Király“-ba vonult, hol vacsora után a fiatalság táncra perdült s reg­gelig vigan táncolt. — Az est anyagi sikeréhez a következők járultak hozzá felülfizetéseikkel : Beke Zoltán 2 kor., Bogsch Kálmán 2 kor., Fátyol József 10 kor., M. B. 1 kor., id. Matolcsy Sándor 6 kor., Schnébli János 2 kor., Serbán Anna 1 kor., Szilvássy Károly (Vásárosnamény) 5 kor., Turek Jenő 1 kor., dr. Tóth Zoltán 2 kor., Wesszel Manó 10 kor. és Wohl Miksa 1 kor. A jótékony célra juttatott szives adomá­nyokért ez utón is hálás köszönetét mond az egyházközség nevében az elnökség. Hivatalos órák. A helybeli m. kir. adó­hivatalnál a hivatalos órák május 1-től október 31-ig, reggel 7-től d. u. 2 óráig tartatnak. — Pénzkezelés reggel 8-tól délután 1 óráig lesz. Menhelyvezetőnői megbízások. A Széc- henyi-Társulat f. évi április hó 24-én Szatmá- ron tartott rendes közgyűlésen az igazgatói ja­vaslat értelmében a gyermekmenhelyek 1912. évi vezetésével a következő menhelyvezetőnők bízattak meg: Alsófernezelyen László Antónia, Amacon özv. Ary Lajosné, Atyában özv. Kósáné Fekésházy Lujza, Avasfelsőfaluban özv. Kontros Józsefné, Bere községben Hoffer Erzsébet, Barlafaluban Poltz Gizella, Batizon Mankovics Mária, Botpaládon Nagy Irma, Csengerben Geiger Berta, Csengerbagoson Nyisztor Anna, Csengerujfaluban Dukász Mária, Csegöldön Frank Ilona, Dobrán Kováts Juliánná, Érdenge- iegen Papp Teréz, Érkörtvélyesen Ferenczy Erzsébet, Fábiánházán Fekete Katalin, Gacsá- lyon Tolnai Viktorné, Gencsen Kozanovitsné Fekésházy Gizella, Gilvácson Benedek Erzsébet, Hiripen Talp Endréné, Hodászon Bányai Ziza, Irinyben László Eszter, Jánkon Veniczky Zsig- mondné, Jármiban Paulovits Erzsébet, József- házán Szabó Róza, Királydarócon Szabó Lenke, Kisarban Móriczné Görömbey Ilona, Kismaj- tényban özv. Jelenik Jánosné, Kisnaményban Szabó Erzsébet, Kocsordon Kalydy Ida, Költőn Téglás Mária, Kömörön Meleg Mária, Kőszeg- remetén özv. Szintayné Héthy Róza, Kraszna- terebesen Dittrich Ilona, Krasznasándorfaluban Szolomájer Ida, Lázáriban Koós Erzsébet, Magyarberkeszen Nagy Juliánná, Méhteleken Neufel Karolin, Mezőpetriben Túrna Mária, Mezőteremben Vörös Mária, Mikolában Hajdú Gizella, Nagyarban Fekete Mária, Nagyszeben Szabó Ilona, Nagygécen Szász Juliánná, Nagy- kolcson Husovszkyné Böhm Lujza, Nagymaj- tényban Czier Mária, Nagypeleskén Kovássy Magda, Nagyszokondon Boross Anna, Nántün Ivánné Csanády Margit, Nyírcsászáriban Doho- vics Borbála, Nyirmegyesen özv. Henyey Gyu- láné, Nyirparasznyan Király Jolán, Olcsván Dobránszky Anna, Olcsvaapátiban Bereczky Ida, Ópályiban Szuddj Térés, Óváriban özv. Ősz Mihályné, Paposon Fekete Mária, Pátyodon Les Jánosné, Penészleken özv. Kató Károlyné, Penyigén Pápa Tivadarné, Porcsalmán Kerekes : Modern rubafestés: Walt£ÍÍAV* Ipái LeSszebb ruhatisztitás bármily divatszinre. fildjUIJvl ■ Vegyileg száraz utón! Nagykár°ly> Széchenyi-utca 34. sz. a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents