Északkeleti Ujság, 1912 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1912-04-06 / 14. szám

14-ik szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG 7-ik oldal. S mig egy pár üveg barátságbor elfogy, az arcok feltüzesednek. A szó élénkebb. Előkerül­nek a szivbeli fájdalmak is. Ki-ki a magáéról panaszkodik. Szomorú események szülték azo­kat a fájdalmakat. A sok panaszkodás, mon­dás után Hunczut Pista az asztalra üt. Nem valami durván, mintha azzal talán mást akarna bántani. Nem ám, csak a saját indulatát sze­retné azzal az egy csapással elnémítani. Föl is áll, mint aki nagyot akar mondani, de aztán csak visszaereszkedik. Gyönge hangon, melyben a leült boszan- kodás érzése tompult néma fájdalommá, meg­szólal : — Pali bácsi, hozzon bort . . . Sokat, hogy mindnyájan ihassunk . . . Bánatos vagyok . . . Nagy szégyön esött rajtam . . . Sörivó Papp Pál fölemeli az üveget. Csön­desen távozik. Hunczut Pista az ökölbe szorult kezére támasztja a fejét. Maga elé bámul. A többiek is hallgatnak. Nincs mit szólni. Úgy is tudják, hogy Pista bánatában iszik. A bor majd meg­oldja a nyelvét. Nem úgy lett. A többi legény nótázott, ivott. Pista csak hallgatott. De mikor a legé­nyek azt danolták: . . Ismerem a lovam csengője szaváról. Ismerem a babám büszke járásáról . . .“ — Pista felemelte az üveget s dühödten fölkiáltott: — Hát igyunk ... ha már olyan büszke a járása . . . És ittak, danoltak. Bujtor, meg Bönde Márkus átkarolták Pistát és úgy énekeltek vele: „Imerem a ba­bám büszke járásáról . . .“ Mindenki érezte, hogy Pista bánatos. Vele sirtak, vele mulattak. Mikor aztán Pista re­kedtre danolta magát és a feje is szédült, le­borult az asztalra, ügy mondogatta: — Büszke vagy, rózsám . . . büszke . . . Azért küldted vissza a jegykendőt, mert szö- gény vagyok . . . Azért . . . Annuskám . . . büszke babám . . . A hajnali szürkület bederengett a ház ki­csiny ablakán. A lámpa fénye a külsü vilá­gosság terjedésével bágyadt vörös folttá tompult. Az emberek pedig álmosan bólogattak. KÖZGAZDASÁG. A szőlőben. Kezdik már a nyitást és utána hozzáfog­nak a metszéshez. Pedig ezzel nem kellene sietni, mig az idő állandóan meg nem enyhül. Mert a korai metszéssel a termőre szánt rügyek kerülnek felül és emiatt nagyon gyorsan ki­fakadnak. így telve lévén vízzel, az első kis fagy is megárt nekik, ha pedig ez a munka későbbre marad, akkor még melegben is csak a vessző felső rügyei kezdenek pukkadozni. amelyek a metszéssel különben is levágandók. Iparkodjunk úgy metszeni, hogy a tőke közepe szabad és szellős legren. Ez mindig kívánatos volt, de kétszeresen azzá lett az idén, a permetezésre vonatkozó legújabb tudományos felfedezéseknél fogva. Ezek ugyanis úgy Fran­ciaországban, mint Swájcban, de a hazai kí­sérleti állomásokon is azt igazolták, hogy a szőlő leveleit a peronoszpora kártétele ellen nem felülről kellene permetezni, mint eddig tettük, hanem megfordítva, vagyis az alsó lap­jukon. Ennek oka ott keresendő, hogy a szőlő levélnek az alsó felén vannak a szájacskái, amelyekbe a levegőben kenderszál gyanánt úsz­káló gomba párás, meleg napokon beleereszti gyökereit és ezek segélyével elszaporodik. Hi­szen minden gazda tudja, hogy az első fertő­zések mindig a levél alján, az erek mentében, különösen szegleti hajlásainál mutatkoznak. Te­hát ezt a veszélyeztetett kaput kell védelmezni a rézsó oldatainak idejében való ráfecskendé- sével. Ez könnyen fog menni, ha a tőke köze­pét szabadon hagyjuk, a pernietezdiót égfelé felgörbitve csavarjuk a gép szárára és ezt olyan hosszúra hagyjuk, hogy hajlongás nélkül le le­hessen nyúlni az első permetezéskor még ala­csony tőkefejekhez. Ez az uj felfedezés bizonyos fokig a per­metezőszerek megválasztására is döntő befo­lyással lesz. Mert most már a mésszel készült oldatok nem csak azért lesznek alkalmatlanok, hogy a rosszul kiégetett mészfajtákban sok a homok és igy gyakori a gépnek eldugulása, hanem azért is, mert a kövér mészcseppek a levelek aljáról, ahová tulajdonképen jutniok kell még könnyebben leperegnek a saját súlyúknál fogva, mint eddig a levelek felső lapjáról. Ed­dig ugyanis, mig felül permeteztünk, tulajdon­kép csak az a kis hányad rézsó vált a levélnek, mint védekező szer a javára, amit belőle az eső csorgása át tudott vinni a levelek alsó lapjára. Ha ellenben üres lesz a tőke közepe és az ég­nek konkoritott szórófel alulról felfelé hinti szét a permét; akkor remélhetőleg sokkal több perme fog a levelek alsó részére jutni, a helyes célzás folytán, mint jutott eddig, a véletlen kegyelmé­ből. Eszerint a haladásnak, tudománynak és közérdeknek vélünk szolgálatot tenni, midőn reátereljük a közfigyelmet a Tenaksz nevű sza­badalmazott permetező szerre, amelyet tavaly a Keresztény szövetkezetek Központja honosított meg az országban s amelynek egyedárusitási jogát ezidén is a kezében tartja. De nem azért, hogy saját hasznára visszaéljen vele, hanem éppen azért, hogy hivatlan népboldogitóknak hamiskodásait megakadályozza és kizárja. Hi­vatalosan ólomzárolt zsákokban hozza a Tenak- szot forgalomba és jótáll azért, hogy legalább 60% elsőrendű gálic van benne porráőrölve és bensőleg közömbösítve. Ez a főhaszna, mert igy ki van zárva, ami a meszes oldatok hasz­nálata mellett napos eset, hogy a permetezéssel a szőlő levelét vagyis a tüdejét, maga a gazda sorvassza el. A porfinom liszt nagyon meg­könnyíti, piszoktól mentessé teszi és biztosítja is a permetezés sikerét. Mert az oldat, mihelyt a vizbe beleszórtuk és megkavartuk a Tanax-ot, használatra kész és idővesztegetés nélkül szét permetezhető. Hozzá még könnyű és hig vol­tánál fogva cseppjei harmatszerüek, tehát nincs eset arra, hogy a saját kövér súlyúknál fogva lepotyogjanak a levél alsó részéről. Hozzámég ha egyszer odaszáradtak, a bennük lévő kötő­anyag nagyon erősen tartja a levélen a cseppeket. Ez a szer tavaly is jól bevált és szinte csak próbák céljára 11 vaggon kelt el belőle. Kapósságát az a körülmény magyarázza, hogy mindenféle előnyei mellett még az ára sem drágább a gálicénál, amelyhez pedig a meszet is külön kell beszerezni, ide-oda cipelni és vele piszkos munkát végezni. Éppea azért tessék az érdeklődőknek idejekorán beszérezni, mert kü­lönben könnyen megismétlődhet az a tavalyi májusi eset, hogy sem a gyártás, sem a kiszol­gálás nem tudott a nagy kereslettel lépést tartani. Régi igazság, hogy nem annyira a per­metezőoldatok erőssége, mint inkább idejében való és a bajt megelőzőleg alkalmazott haszná­lata hozza meg és biztosítja a fikert. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert sokan azt hiszik, hogy minél sűrűbb és erősebb a szer, annál több oltalmat nyújt. De mit ér az oldat erőssége, ha a kövér mészcseppek nehézségénél fogva mi- haszna lepereg a földre. Ellenben a víznél is könnyebb Tenax éppen higságánál fogva, erősen megmarad a levelek alsó szőrös oldalán és ott a harmatban feloldódva a szállongó peronosz­pora csirákat egész biztosan elöli, illetve nem engedi elhatalmasodni. Minden haladó gazdának érdekébe áll, ezeket a reális igazságokat és megállapított té­nyeket tudomásul venni ésá Tenaxsza! legalább is nagyobb próbákat tenni,' hogy igy a jobb a jót legyőzhesse. A szer nagyon jól eláll, ha száraz helyen tartják és használata a védekezés biztonságát egyesíti a szőlőgazdaságban. IRODALOM. A szép gyermek a mamák büszkesége. Ez a tétel lebegett a „Háztartás“ szerkesztősége előtt, a midőn e kitűnő lap előfizetőit a leg­szebb gyermekek versenyére kérte föl. A ma­mák a kis babáik, a nagymamák unokáik, a nénikék picike öcsikéik s hugocskáik arcképét küldik be, ezek megjelennek a „Háztartás“ egy későbbi számában és az .olvasók szavazatai döntik el, hogy az Erdős József kiadótulajdonos által kitűzött sok és értékes dij kinek jusson. Nagyon helyes, hogy a Kiirthy Emilné nép­szerű lapja — amellett, hogy évenként ezernél több remek ételreceptet közöl, kertészeti állat- tenyésztési s egyébb háztartási tudnivalóval szolgál és a divat s kézimunka újdonságait is bemutatja, — a gyermekápolás rendkívül fon­tos kérdését is fölvette pfogrammjába. Mert nemcsak a legszebb gyermekeket ismerteti, ha­nem arra is figyelmezteti olvasóit, hogyan le­hessenek e szép gyermekek egészségesek, jó modornak s szellemileg is fejlettek. A „Ház­tartás“ előfizetési ára ’A évre 3 kor., félévre 6 kor., egy évre 12 kor. Az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba (Budapest, VI., Eötvös-utca 36.), küldendők, amely készséggel küld mutatvány- számokat is. „Népoktatás.“ Pedagógiai havi folyóirat. Szerkeszti Dreisziger Ferenc Kalocsán. Egész évre 4 korona. Ez ennek a jó folyóiratnak 3. száma ebben az esztendőben. Most is elméleti és gyakorlati dolgozatokat tartalmaz, melyek az iskolai élet tudatosságát és művésziességét szol­gáltatják. Főbb cikkei: A gyermekek erkölcsi neveléséről. (Az e tárgyban kiboesátott közös pásztorlevél ez, mely itt mint bölcs pedagógiai szózat nyer alkalmazást.) — Bertalan Vince: Ki az iskolafönntartó ? — Vadász Zoltán: Az egyhuzamos oktatásról. — Resli István : Az isko­lai szellem tespedtségéről. — Sztára József: A természetrajzt oktatás módszere (folytatás). — Könyvismertetések. Uj rendtartás. Apró közle­mények a tanítói élet napi ügyeiről. „Ez ma­gában is értékes, higgadt tanügyi újságszámba megy, — mondotta egyik igazgató. — Szak­szerű cikkei pedig a tanítóság elméleti és gya­korlati továbbképzésének felettébb értékes gyűj­teménye. Nagy hasznát veszi, aki tanulmányozza e folyóiratot.“ Az „Egyházi Közlöny“ (szerkeszti Ger­gely József) XXIV. évf. 13. számának tartalma. Vezéreik: Dr. Hanuy Ferenc, Katholikus egye­tem. — Egyetemes Egyház: A Biblioteca Vati­cana uj profektusa. — Lombardiai-zarándokok a pápánál. — Podrecca kudarca. — Hová ve­zet a kórházak laicizálása. — Belgium népes­sége. — Mit csinálnak a jezsuiták a Kongó­ban ? — A német katholikusok egysége. — Egy orthodox görög a pápai primátus mellett. — Mrs. Besant theosophista főpapnő letűnése. — A hitoktatók fegyelmi joga és a főváros. — A protestantizmus és a szabadkőművesség. — A katholikus sajtóért. Szociális kérdések: Dr. Tötössy Miklós, Szociológiai tanulmányok a spanyol papnevelőkben. — Lelkipásztor: Wagner Alajos, A kreuznachi népmisszió-mód- szer. (I.) — A szószéki: Borovicény Nándor dr., Korszerű hitszónokiák. (IV.) — Iskolaügy: Népiskoláink ellenőrzése. — Egyházi arcképek: Jankovics József. — Különféle: Stöhr Géza Kér. János, A jeruzsálemi kincsásók. — Iroda­lom : Dr. Stommer Viktorin O. S. B., Apolo- getixa. — Capik Gyula, Uj breviárium. — Die Gesellschaft Jesu. — A Fioretti fordításhoz. — Stampay ének- és imakönyve. — Személyi [hí­rek, változások, apróságok. — Memento. — Szerkesztői üzenetek. Szerkesztőség és kiadó- hivatal : Budapest, VIII., Eszterházy-utca 15-ik szám. 5000 szabadkőműves névsora. A na­pokban hagyta el a sajtót Huszár Károly kép­viselő könyve, amely a magyar szabadkőműve­sek lajstromát tartalmazza. A sötétség lovagjaira bombaként fog hatni ez a leleplezés. A 94 oldalra terjedő munka értékes adatokat tartal­maz a magyar közélet kellő megbirálásához. A szenzáció erejével ható nevek fordulnak elő benne tömegesen. Letűnt és ma is aktív sze­repet játszó politikusok, fontos pozíciókat bfe- töltő állami tisztviselők : birák, miniszteri hiva­talnokok, pénzügyi közegek, orvosok, ügyvédek Szávával fordulnak elő. Megdöbbentő a tanárok s a tanítók nagy arányszáma. Feltűnő jelenség, hogy protestáns lelkészek is tömegesen szere­pelnek a listában. Ez a névsor azonban fényes bizonyíték arra nézve is, hogy a magyarországi szabadkőművesség speciális zsidó érdekszövet­kezet. Aki tisztában akar lenni ennek a föld­alatti társaságnak hatalmával és meg akarja vé­deni az államot, az egyházat és a nemzeti tár­sadalom érdeket ezen maffiával szemben, an­nak nélkülözhetetlen fegyvere Huszár Károly könyve. A történetiró szempontjából kiválóan értékes lesz az is, hogy a szabadkőművesség­nek azon nevesebb tagjai is szerepelnek a lis­tában, akik már elhunytak, de tényezők voltak a páholyok munkájában. Melegen ajánljuk ezt a teljesen hiteles adatok, alapján kész müvet mindazoknak, akik a páholyok destruktív törek­véseivel szemben a kereszténységet meg akar­ják védeni ebben az országban A füzet meg­rendelhető a pénz előzetes beküldése mellett, a Kath. Népszövetség Központi Irodájában. (Bu­dapest, Ferenciek-tere 7.) Ára két korona. Vi- szo'nteláfüsiföknak 30 százalék engédményT'"

Next

/
Thumbnails
Contents