Északkeleti Ujság, 1912 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-23 / 12. szám
12-ik szám. 3-ik oldal. nek bizonyult Macoh Damaz is, aki nemcsak botrányok rendezésével volt megbízva, hanem azzal is, hogy mint az Ochrana, vagyis az orosz politikai titkos rendőrség kémje, a lengyel zarándokok politikai titkait fürkéssze. Csak természetes, hogy az orosz kormány lehetőleg csínján bánt ezzel a két megtévelyedett eszközével. Amikor 1910 júniusában a censztochaui kolostor tisztességes elemei kerekedtek felül és Rejmann helyett R. P. Velonszky Jusztint választották perjellé, az orosz kormány nem erősítette meg Velonszkyt. Az uj perjel Macoh Damazt és társait nyomban kizárta a kolostorból, de a hivatalos elbocsátásra nem kerülhetett a sor, mert Velonszkyt az orosz kormány mind a mai napig nem erősítette meg. A petri- . kaui törvényszék ezért Ítélt feltűnően enyhén a gyikos Macoh Damaz fölött, holott tudvalevő, hogy az orosz biróságok más csekélyebb bűnökért is halált és szibériai száműzetést osztogatnak. De a gyilkos Macohot nem Ítélték halálra, hanem csak 12 évi fegyházra — és mindjárt az első napokban megszöktették, meg engedték szökni a börtönéből, mint ahogyan jó előre megszöktették Rejmannt is. Mindezek után minden elfogulatlanul gondolkozó ember be fogja látni, hogy a censztochaui bűnökért az egyházat és a római kúriát nem érheti vád. Az orosz kormányhatalom és vele együtt a katholikus ellenes sajtó hiába akar ebből az ügyből tőkét kovácsolni az egyház ellen : a petrikaui törvényszék Ítélete nemcsak a bűnösöket sutja, de sújtja egyúttal magát az orosz államhatalmat is; mely nem átallotta céljait ilyen alacsony eszközökkel elérni akarni. Ingyen katonalovak, A hadügyminisztérium néhány évvel ezelőtt fölhívta a gazdaközönség figyelmét arra, hogy a katonai kincstár készséggel bocsát rendelkezésre szabadságos lovakat. Azok, kik ilyen szabadságos lovakat tartásra és használatra átvesznek, 3 év leforgása után jogos tulajdonosai lesznek a lovaknak. A polgárság nem vette igénybe a kedvező ajánlatot úgy, hogy a hadügyi kormány kénytelen a szabadságos lovakat állandóan istállózni. Ennek pedig nem az az oka, mintha a polgárság nem szívesen venné át ezeket a kg- tonalovakat, hanem az, hogy igen kevesen tudják az utját-módját a lovak beszerzésének. A 6-ik hadtest parancsnoksága fölkérte Szatmárvármegye főispánját, hogy a vármegye érdekelt közönségével alkalmas módon tudassa a szabadságos katonalovak megszerzésének módját. A hadtestparancsnokság megkeresése a következő : A lovassági szabadságos lovak rendszere jól bevált a hadtest területén. Néhány év óta a lőcsei, kassai, miskolci, losonci, ungvári, egri és eperjesi gyalogsági géppuskaosztagoknál is a szabadságos lovak, illetve a málhás állatok magánhasználatra adatnak ki. Ezen lovakra kevés pályázó akad, habár ezen állatok alkalmazásuknál fogva és nyugodt vérmérsékletük mellett a lovaglásra, hajtásra és málhahordásra alkalmasak. A hadtestparancsnokság az ilyen lovak utáni csekély érdeklődést annak tulajdonítja, hogy a lakosság előtt nem igen ismeretes, hogy a gyalogsági géppuskaosztogoknál is kaphatók lovak magánhasználatra. Van szerencsém tehát a hadtestparancsnokság részéről felkérni, hogy a fenntiek lehetőleg messzemenő elterjesztése által ezen intézmény népszerűsítését emelni mél- tóztassék. Kérem a lakosággrl megértetni, hogy ilyen lovak átvétele által előnyöket biztosit magának, melyeknek legfontosabbika az, hogy a ló már három évi tartás után a vállalkozó szabad tulajdonát képezi. Az ilyen lovakra pályázók kérvényüket az 5. számú gyalogezredhez Eperjes, a 25. számú gyalogezredhez Losonc, a 34. számú gyalogezredhez Kassa, a 60. számú gyalogezredhez Eger, a 65. számú gyalogezredhez Miskolc, a 66. számú gyalogezredhez Ung- vár, a 85. számú gyalogezredhez Lőcse intézzék. Lapunk vidéki előfizetőit tisztelettel felkérjük, miszerint előfizetési hátralékaikat beküldeni, előfizetésüket pedig megújítani szíveskedjenek. Mindennemű pénzküldemények és értesítések az „ÉSZAKKELETI ÚJSÁG“ címére küldendők. HÍREK. Divatos erény. Irgalmazzál, hatalmas Isten, Hogy bősz ellenségednek itten Alázattal tömjénezek! * Acéltollam meg-megrezeg, Mikor kiváló lényhez illőn Lila tintába ütve lön. A földgolyót aki bejárta És tengeren szárazon át Fuvat győzelmi harsonát, Kicsoda volna, nemde — Kártya: Szép hajnalpir, nyomasztó esthomály, Derült napok, vak éjjelek Részére hadd szerezzenek Tanyát, mivel selyemfonál Gyanánt finom hálóba szőve A lelkeket, viszi előbbre; Édenre kápráztatja paloták Fényáradatban úszó csarnokát; Fütetlen vityillák alatt Lekétől nyári hév fakad. Delej, tüzoszlopos erő . . . Nála serény a heverő. S a gőgtől felfuvalkodott ? Pazarbeszédü lesz legott, Mihelyt szerencseparipán Tűiért az Óperencián ; ' A zöldposztós asztal körül Péterrel és Pállal leül. Rettenthetetlen óriás . . . A fecsegő szájhös mi más, Midőn balsorsa táforog! Berozsdásodva a torok. Világuralgó már a Kártya, Aligha lát, ki sárbarántja Dicsöségteli hírnevét. Hol hagytam félbén az elébb ? Bűbájos, roppant hatalom . . . Tigris-szivüből nesztelen Bárányszelid tőle leszen, — Fordítva is: nem tagadom! — Nyomán rutszenvedély soh’sem csírázik; Mindenki csak szórakozásra vágyik, Örömgyulasztó, mert van abban, Ha tespedésbe szikra pattan. Szó, ami szó, örök a hála Annak, ki bölcsen eltalálta: Nem oly vesződséges a nyitja, Mi most az embert boldogítja; Hogy az egyenlőség, testvériség Szent eszméjét mimódon egyesítsék. Felér az holmi jajszavakkal, Bár hangzanak éjszaka-nappal Kenyérfelen Bús helyeken Hóhulláskor s bő, aratáson. * Ócsárolgassanak : Mennyire elmaradt! Lobogva ég az én szokásom Mégis, tovább, hogy, ami leigázta A félvilágot, Lelkembe’ tápot Ne leljen ördögöknek bibliája. Károlyi Tóth Lajos. Áthelyezések. Andrássy Jenő p. ü. szám- ellenőrt a szolgálat érdekében Fehérgyarmatra, Szabó József p. ü. számellenőrt pedig saját kérelmére Máramarosszigetre helyezte át a pénz^ ügyminiszter. Rendkívüli közgyűlés. Nagykároly r. t. város képviselőtestülete 1912. évi március hó 24-én délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgysorozata a következő: 1. Belügyminiszter ur határozata az 1909. és 1910. évre kiutalt államsegély felosztása tárgyában hozott városi képviselőtestületi határozatok jóváhagyása tárgyában. _— 2. A kormányhatóságilag jóváhagyott „Építési szabályrendelet módositásá“-nak kihirdetése. — 3. A vármegyei törvényhatósági bizottság 124—1912. bjkv. sz. határozata a város 1912. évi költségvetésének jóváhagyása tárgyában. — 4. A város tulajdonát képező tagos birtoknak árverés utján történt eladása alkalmával felvett jegyzőkönyv bemutatása s érdemleges határozat az eladás jóváhagyása ________ÉSZAKKELETI ÚJSÁG_____________ tár gyában. — 5. Panyola és Tiszakóród községek árvízkárosultjai részére segély megszavazása. — 6. Bejelentés arról, hogy Dr. Falussy Alajos rendőralkapitány a jogtudományi államvizsgát letette. — 7. A lóosztályozáshó: két bizalmi-férfi megválasztása. f. Berencei Kováts Jenő. Mély részvéttel vettük a lesújtó hirt, hogy Szatmárvármegye egyik tekintélyes földbirtokosa, a vármegye közéletének kimagasló alakja, B. Kováts Jenő hétfőn éjjel váratlanul elhunyt. B. Kováts Jenő vasárnap délután homoki birtokára akart kocsizni. Szatmár város határában rosszul érezte magát s visszafordittatta kocsiját. Mire a kocsi Deák-téri lakására érkezett, már teljesen eszméletlen állapotban volt. Kölcsey Ferenc dr. és Lükö Géza dr. szatmári orvosok csakhamar megjelentek a beteg ágyánál és szivszélhüdést konstatáltak rajta. Vasárnap éjjel eret vágtak a betegen, azonban hiába, mert eszméletét nem nyerte vissza. Hétfő éjjel tizenegy órakor B. Kováts Jenő csendesen elhunyt. Váratlan halála a vármegye igen sok előkelő családját borította gyászba. B. Kováts Sándor erdődi főszolgabíró a boldogultban édes atyját siratja. Temetése szerdán ment végbe óriási részvét mellett. A végtisztességtételen megjelent Szatmár város és a vármegye szine-java. Az elhunyt koporsójára temérdek koszorút tettek a rokonok, jó barátok és különböző egyesületek, valamint a vármegye törvényhatósága is. A beszentelés után a holttestet Homokra szállították s a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. A helybeli dalárda f. hó 17-én este elnökét, Récsey Ede házfőnököt, lampionos szerenáddal tisztelte meg névnapja alkalmából. A Nagykárolyi Kath. Legényegysület vasárnap tartotta meg saját helyiségében az 1848 niárc. 15-ik 64. évforduló emlékünnepét. Az ünnepélyt a városi Dalegyesület nyitotta meg a „Talpra magyar“ eléneklésével, mely után Kihán Mariska k. a. szavalata következett, iskolázott hangjával sok tapsot aratott. Ezután Szolomájer István szavalta el alapos készültségével a „Március 15-ének emlékére“ c. költeményt, a tapsból neki is jutott bőven. Az ünnepi beszédet Drágus István alelnök mondotta, ki a szép számmal egybegyült hallgatóság figyelmét teljesen magára vonta. Majd Drágus Margitka lépett a pódiumra, ki kedves megjelenésével és ügyes szavalatával gyönyörködtette a megjelenteket. A szavalatok sorát Csanálosi József egyleti dékán zárta be, ki érces hangjával és tüzes lelkes szavalatával a közönséget felvillanyozta. A műsort a dalárda éneke zárta be. — Úgy a szereplők, mint a Dalegyesület fogadja a Legényegyesület hálás köszönetét. Közigazgatási bejárás. Nagykároly— Érendréd vicinális közút közigazgatási bejárása f. hó 19-én volt, amelyen a vármegye képviseletében Madarassy István főbíró jelent meg. Pályázat. A Nagykárolyi Kerületi Mun- kásbiztositó pénztár igazgatósága pályázatot hirdet az alábbi állásokra: egy 2000 korona évi fizetéssel és 630 korona lakbérrel javadalmazott számellenőri és két, 800 korona évi fizetéssel és 350 korona lakbérrel javadalmazott III. oszt. kezelőtiszti állásokra, valamint az esetleg előléptetés folytán . megüresedő s 1400 korona évi fizetéssel és “560 korona lakbérrel javadalmazott számtiszti állásra. A pénztár igazgatóságához címzett pályázati kérvények benyújtásának határideje 1912. évi április hó 8-ik napjának déli 12 órája. Betörési kísérlet. A helybeli takarék- pénztár egyesületet f. hó 21-én éjjel egy betörő tisztelte meg látogatásával, azonban eredmény nélkül. A betörő ugyanis a pénztár helyisége előtt levő üvegajtónak zárját álkulcscsal kinyitotta s a pénztárt záró nagy vasajtó kinyitásához fogott. Sikerült neki az egyik zárat álkulcsa segélyével kinyitni, majd az ajtót bezáró vasrúd lakatját próbálta meg eredmény nélkül lereszelni. A zárakat alaposan megrongálta s mivel látta, hogy nem tud boldogulni, az üvegajtót visszazárva távozott. A betörő munkája közben kezét alaposan megsérthette, mert az előszoba padozatán vérnyomok voltak láthatók. A rendőrség .....................................nyomoz!?! Ve reskakas. Pénteken délután 4 órakor városunk csendjét tűzoltóink vészsipjának hangja zavarta meg. A Fény-utcán levő részház állott lángokban s az ott felhalmozott takarmány lett a lángok martaléka. A tűzoltóság a nagyobb veszedelemnek elejét vette.
