Északkeleti Ujság, 1912 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1912-07-27 / 30. szám

2-ik oldal. 30-ik szám. pártját és megsemmisítette. Úgy ne jár­jon most is vele* hogy az erőszak forszi- rozásával egy nagy bukást, egy teljes fordulatot idézzen elő. A munkapártban sok értékes elem van, a kiknek helyébe nem szívesen látunk kétes kalandorokat, kikkel a 48-as párt tele van, tisztelet a kivételeknek, az országos és megyei po- zitiókba felemelkedni. A munkapártnak nem öngyilkosság a rendeltetése, a mi feltétlenül bekövetkezik, ha Tisza után fejjel megy a falnak, hanem a felbomlás és uj alakulás elvi alapon, mikor min­den egyén megkapja azt a pozitiót, a mi őt elvi álláspontjának megfelelőleg az országban megilleti. Sajnos azonban, nálunk mindig az absurdumok következnek be, mert a po­litikában nem az a helyes, tudományos felfogás uralkodik, mint például repce, vagy dohánykérdéshez és ha valaki a pedánságig korrekt is magánügyekben, a politikában nemcsak nem tartja szük­ségesnek a becsületet, de egyenesen ki­neveti ezt, aki például az ország helyes kormányzásának nélkülözhetlen feltételéül állítja oda a tiszta választási rendszert. Társadalmi erkölcsök. A létfentartásért emésztő, lelket és testet sorvasztó munkát végez a kötelességtudó és érző ember. Az egyik része kora reggeltől késő esiig görnyedt háttal, verejtékes homlokkal és tompult aggyal lázasan dolgozik, csakhogy megszerezze a mindennapi kenyerét. Egy másik csoport örö­kösen lót-fut, szaladgál a betevő falatjáért, né­melyik tikkasztó hőségben, esőben, fagyban és szélben munkálkodik, fárad, nehogy éjien pusz­tuljon. Az ilyen egyénekben van még becsület­érzés, karakter. Inkább szegény módra járják végig az élet görönyös útjait, de egy jottát sem engednek abból, a mit belőlük a tisztességes munka az évek során formált. De nagy számmal vannak azok, kik un­dorral fordulnak el a munkától. Födelem, utá­lat tölti el lényüket, ha csak rágondolnak. Hozzá­szoktatják magukat a munkától való elszokás- hoz. Inkább sütkéreznek az édes semmittevés tavaszi napsugaraiban, melyek ugyan nem me­legítenek, de jóleső érzést nyújtanak. Az ilyen munkakerülő, tunya ember a nap­lopás unalmas óráiban léha gondolatokkal szó­rakoztatja magát. A lomhaság, a henyélés leala­csonyítja, alásülyeszti lelkét, mint szellemét. A dologtalan — ha különben egészséges — sohasem érdemel szánalmat, csak megvetést. Minek szánjunk olyan embert, aki tudatában van annak, hogy dologkerülő és azt nem bűn­nek, — hanem erénynek minősiti. Ha él és van ép feje és ép karja, akkor dolgozzék. Ne támaszkodjék a s regény embe­rekre, kik keserves munkában keresik meg fil­léreiket, ne szipolyozza ki a földhöz ragadt lelkek vérét. A társadalom e rétege erkölcsileg annyira alásülyedt, annyi sárban és piszokban hemper- gett már, hogy nem riad vissza semmiféle bűn­től. Embertársaikat, kik nyögnek az élet súlyos járma alatt, lopják, csalják és zsarolják, csak­hogy kényelmesen és gond nélkül lustálkod­hassanak tovább; férgek, melyeket ha lerázunk magunkról százszor, százegyedszer is a nya­kunkba vetik magukat. A legnagyobb imperti- nenciával, legcinikusabb ábrázattal azt tartja e ripőkhad, hogy a dolgos, munkás ember csak azért él a világon, hogy neki biztosítsa a létet. Az ilyen, minden jobb érzéstől teljesen kivetkőzött, salakból gyúrt léhütők, ferde gon­dolkozásmódjaikkal, moszattal bélelt lelkűkkel egy egész társadalmat képesek megmételyezni. Testükben ben.ie van az erkölcsöket rontó és ÉSZAKKELETI ÚJSÁG tönkresilányitó vészes és gyorsan terjedő bak­térium. Áljóságával rokonszenvessé, kedveidé lesz a társaságokban. Nagy, gazdag, befolyásos em­bernek tartják, holott tele van adóssággal és jellemtelen a végtelenségig. Szóval: ama körök, a melyekben megfordul, dédelgetett, becézett kedvence. Hogy mily megérhetetlen bajok kutforrása s minő rettenetes következményű, egész csa­ládi életet fölforgató és szétduló eseményeket hord magában az ilyenekkel való látszólag ár­tatlan és kedélyes érintkezés, arról számtalan tragikus esetet említenek nap-nap után az újságok. Felhívás. A legméltóságosabb Oltáríszentség tiszte­letére f. évi szeptember hó 12—15-ig terjedő időben össze-sereglenek Bécsbe a világ minden részéből a katliolikusok. A pápa helyettese, Ö felsége a király, a föhercegi család, idegen fe­jedelmek, püspökök és az arisztikraciától kezdve a munkásságig a társadalom minden osztálya egyaránt ott lesz, nagyszámban különösen a mo­narchia két államából. Ezen eucharistikusnak kongresszusnak ne­vezett gyülekezet az Oltáríszentség jegyében fog lefolyni, annak ismertetése és tisztelete fogja tevékenységének jó részét igénybe venni; volta- képen azonban, miként elődei a madridi, mon­treali (Kanada), kölni, londoni stb. inkább a világ katholikusainak impozáns összejövetele lesz, egyházuk iránti hűségük kifejezése és azon ki­tűnő szónoklatok és előadások meghallgatására, melyek az egyházat érdeklő politikai, társadalmi és gazdasági kérdéseket is felölelik. Magyarország méltó részvétele e kongresz- szuson nem csupán kath. szempontból kívána­tos, hanem főleg magyar szempontból, hogy a világ' katholikusai előtt mint egy külön tekinté­lyes állam megfelelő képviselettel jelenjünk meg. Magyarország méltó megjelenését uralko­dónk és az uralkodó ház is szivén viseli, ami kifejezésre jutott abban, hogy Izabella főhercegnő személyesen vette kezébe hazánkban a kongresz- szus előkészítését. Ezen utón nyert megbízás folytán fordu­lunk az egyházmegye katholikusaihoz azon fel­hívással, hogy a kongresszuson való részvételük­kel annak magasztos célját és Magyarország imponáló szereplését előmozdítani szívesked­jenek. A résztvenni szándékozók f. évi augusz­tus 5-ig az Országos Kath. Szövetségnél (Bu­dapest IV. Ferenciek-tere 7.) kell hogy jelent­kezzenek beküldve tagsági dijaikat 10 vagy 6 koronát, aszerint, amint nyomtatásban is meg­akarják kapni a kongresszuson elhangzott elő­adásokat, vagy pedig csupán részt kívánnak venni. A Bécsbe való utazásra 33°/o kedvez­ményt kapnak azok, akik e célra az Orsz. Ka- tholikus Szövetségtől tagsági jegyeik beküldé­sekor további 1 korona ellenében igazolványt kérnek. Akik személyesen részt nem vehetnek, de úgyis mint katholikusok úgyis mint magyarok érdeklődnek a kongresszus iránt, legalább ado­mányaikkal legyenek jelen s ezzel mozdítsák elő a kath. ügyet és hazánk részvételét. Legcélszerűbb a 10 kor. tagsági díjnak a beküldése, melynek ellenében az illető megkapja az összes nyomtatványokat, olvashatja és megis­merheti a kongresszuson történteket s az el­hangzott beszédeket, de bármilyen csekély ado­mányt is köszönettel fogad az Orsz. Kath. Szö­vetség. Amennyiben közelebbi felvilágosítás kíván­tatik azt készségesen nyújtanak alulírottak. Vécsey Eszter bárónő Sárköz, Nemestóthi Szabó Albert, dr. Nagykároly, mint az eucharistikus congresszus alelnökei a szatmári egyházmegye részéröl. Miért emelték a vasúti tarifát? A magyarországi vasúton eddig a sze­mélyszállítás zónatarifa szerint történt és ez a tarifa tette legolcsóbbá a mi vasutunkat. Meglehetős olcsó volt a teher tarifa is. A zónatarifát szakértők tarthatatlanak mondták és tény az, hogy a magyar államvasut jövedelme a zónázás óta nem volt képes a beléje ruházott közpénznek négyszázalékos kamatját sem fö- dözni. Most, julius elseje óta ez a zónatarifa megszűnt. Kilométerenkint egység tételekre ala­pított díjszabás lépett a helyébe. Hogy mi tette elkerülhetetlenül szükségessé ezt a tarifa eme­lést, azt megmutatják az alábbi számadatok. Magyarország az államvasutakba befekte­tett két és fél milliárdot; ezt a pénzt kölcsön vettük és évi 112 millió kamatot fizetünk utána; ezt a kamatot vasutaink sohase tudták egészen megkeresni. Legjobban álltunk közvetlenül a koalíció előtt, 1906-ban : akkor 107 millió volt az állam­vasut tiszta jövedelme, tehát még akkor is rá­fizettünk évi 9 milliót. Egy kis összehasonlitásból megállapithat- juk azt is, hogy milyen arányban áll a magyar tarifa a külföldi államok tarifájával. Egy 800 kilométeres utazás kerül: például Ausztriába 24 koronába, Belgiumban 49'40 frank, azaz 39 korona 19 fillérbe, Franciaországban 39’44frank, azaz 37 korona 86 fillérbe, Svájcban 41’60 frank, azaz 39 korona 94 fillérbe, Szerbiában 32 frank, azaz 40 korona 72 fillérbe, Német­országban (a jegyadóval együtt) 26 márka, azaz 31 korona 21 fillérbe, Olaszországban (zóna) 27‘30 lira azaz 26 korona 21 fillérbe, Magyar- országon 10 koronába. Ezekből a számokból pontosan megálla­pítható, hogy Magyarország államvasutai, dacára a tarifaemelésnek, azért még mindig az európai kontinens legolcsóbb vasutai. HÍREK. A kritika. Fut, zakatol a gyorsvonat Olvasgatom hit lapomat; . Velem szemközt plüs-ülésen Nyújtózkodik nagykevélyen Egy pelyhedzőállu urfi S nyeglén kezdi tépni-gyurni Ujjaival az újságját. Sárga cipő, fe így űrt nadrág Rajta s magas, magas gallér. Ugy-e bizony szép gavallér? Mellettem ül méltó párja, Kivel ered szóvitába. Hírlapomba elmerülve, Nem ügyelek beszédükre. Egyszerre csak, uramfia. A fülemnek hallania Miket kellett!? Hihető, Mindkettő Tudós lehet; Vagy talán még annál is több, Próféta, mert ilyesmi jött Szájából: X. tárcát látok, Átfutom a szamárságot! Hamarosan félretolta Napilapját a sarokba; Egyetlen szó kevés, annyi Sem bir ajkán kimukkani A tárcáról, pedig elébb Fölénnyel mondta, hogy — szemét. Megsúghatom, mégsem titkon, Hogy X. Írónk nemcsak itthon, Kárpátokon, Lajtán is túl Hírneves és közkedvelt ur. Foly a beszéd, mint a patak, Tovább köztük. A szavakat Miért figyelném, miért: látva: Tizenöt perc alig telik, Kritikusunk a körmeit — Megkövetem! — mind lerágta. * : Modern ruhafestés: U'Á jfÁ jpi* DaI Legszebb ruhatisztitás bármily divatszinre. «■wj válj1vl MTáM Vegyileg száraz utón! Nagykároly, Széchenyi-utca 34. sz. a rótn. kath. elemi fiúiskola mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents