Északkeleti Ujság, 1912 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-22 / 25. szám

2-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG 25-ik szám. A nagy körmeneten — melyhez csak fér­fiak csatlakoznak — az egyes nemzetek külön csoportban s azon belül az egyes testületek zászlók alatt vesznek részt, a mi már önmagá­ban is fontossá teszi, hogy az önálló Magyar- ország imponáló tömeggel jelenjen meg. A körmenethez nem csatlakozó közönség részére tribünöket állítanak fel, melyre a hely minősége szerint később megállapítandó árban, különböző jegyek adatnak ki. Valamennyi katholikus szervezett (kongre­gációk, Szent Ferenc III. rendje, oltáregyesüle- letek, körök stb.) minél tömegesebb részvéte­lére számítunk és ezek között kívánatos, hogy a magyar katholikus egyetemi és főiskolai hal- gatók is, mint a nemzeti csoporthoz csatlakozó külön testület, minél nagyobb számmal vegye­nek részt. A wieni katholikus diákegyesületek már ezirányban felhívást intéztek a magyar if­júsághoz, melynek szervezeteit a középponti bizottság (az Országos Katholikus Szövetség) er­re ez utón is figyelmezteti s egyúttal értesíti, hogy jelentkezéseik szintén a középponti bizott­ság utján történnek. Áz elszállásolás részint csoportosan (isko­lákban, egyesületekben, nagyobb termekben), részint egyénenkint (magánlakásokon és szállo­dákban) történik. Ára 1 koronától felfelé olyan összegben, a mint azt a "jelentkező kívánja s a minek megfelelő elhelyezésről gondoskodik a rendezőség. A középponti bizottság (Országos Katho­likus Szövetség) a következő beosztás szerint: Szeptember 11-én délutántól 15-éig az utazás, elszállásolás és ellátás költségének fe­dezéséről I, csoport 140 korona II. csoport 100 k III. csoport 80 k. IV. csoport 60 k. V. cso­port 40 korona lefizetés ellenében gondoskodik úgy, hogy az I. csoport I., a II. és III. csoport II., a IV. és V. csoport a III. osztályon utazik, az I.—IV. egyéni, az V. csoport tömeges elszál­lásolást kap, egyéni elszállásolásnál azonban csak az I. csoport tagjai laknak külön szobá­ban. Több oldalról hangzott el az a kívánság, hogy a magyar csoport a kongresszussal kap­csolatosan Mária-Czellbe zarándokoljon. Ennek a terve a kongresszusi bizottság programmjá- nak utolsó pontjában benn van. Jelentkezést a középponti bizottság (Országos Katholikus Szö­vetség) elfogad s a feltételeket, az osztrák bi­zottsággal megállapítva, utólag közli. Á kongresszusra való jelentkezés határideje 1912. julius 10., a meddig a középponti bizott­sággal (Országos Katholikus Szövetség) a rész­vétel szándéka, a kongrusszusi jegy s a vasúti igazolvány árának egyidejű beküldése mellett, közlendő, megjelölve egyúttal, hogy a közép­ponti bizottság utján óhajtja-e az utazást, vagy az utazást, elszállásolást és ellátást együtt, a mely esetekben a csoportszám is megjelölendő és az utóbbi költségek 1912. augusztus 10-éig megküldendők. Ezek szerint tehát a jelentkezésnél három főcsoport alakul ki: a) azok, a kik csak a részvétéit jelentik be; b) azok, a kik a részvé­telt jelentik be s az utazás rendezését is a kö­zépponti bizottságtól óhajtják ; c) azok, a kik részvételre jelentkeznek s az utazás, elszálláso­lás és ellátás rendezését is a középponti bizott­ságra bizzák. Jelentkezések Magyarországból csakis a középponti bizottság (Országos Katholikus Szö­vetség) utján történnek, a mely egyúttal bár­mely érdeklődésre a kellő félvilágositással szolgál. Főiskolai hallgatóknak fontos! I. A tanulóifjúság szervezése. A tanulóifjúság bizottsága egy uj eucha- rasztikus világkongresszus általános tervezeté­nek keretén belül alakítandó szervezet' felállí­tását vette tervbe, és különös súlyt fektet arra hogy benne a bel- és külföld összes nemzeti­sége képviselve legyen, Tervbe vette : 1. A főiskolai hallgatók külön csoportjá­nak alakítását és nagy körmenet számára, 2. Az akadémikusuk közös szent áldozását, 3. N3gy templomi gyűlés rendezésétf mely­nek pontjai a következők: 1. Pannis angelcuo. 2. A főiskolai hallgatók Isteniujtételei és a tanulóifjúság pasztórációja. 3^ Az ifjúsági otthonok, 4. Diszgyülést, a tanulóifjúság érdekeiről tartandó előadásokkal, 5. Ifjusái jeliegü íársasestély rendezését. E szervezés közeledi programmuja a kongresszus előtt és annak tartama alatt a kongresszus irodájában (Wien 1. Stefansplatz 5) lesz beszerezhető és annak idején a katholikus lapokban is közzétéve. ¡1. Teltételek. A kongresszuson azon főiskolai hallgatók vehetnek részt, akik tanulóifjusági résztvételi jegyet váltanak, melynek ára 3 korona (beleért­ve a jelvényt is). Részvételi jegyért minden főiskolai hall­gató posta utján is fordulhat az alulírott ifjú­sági bizottsághoz, de ez esetben köteles a 3 korona részvételi dijon kivül postautalványon a válasz portóját is megküldeni. III. Kedvezmények. Részvételi jegye alapján minden főiskolai hallgató jogosítva van osztrák államvasutak minden vonalán, még pedig az osztrák határ­tól Wienig és vissza a következő kedvezményt igénybe venni: a 111. osztályon 50 °/o-os, a 11. osztályban 30 °/o-os, az 1. osztályban 20 %-os árkedvezményt. A tanulóifjúság bizottsága azon lesz, hogy az osztrák államvasut igazgatóságánál a külön vonatokra és jelentékeny árkedvezményt kapjon. Hasonlóképpen lépéséket fog tenni a bizottság a külföldi vasút igazgatóságoknál is, hogy a tanulóifjúság számára kedvezményt kapjon. Erre vonatkozólag különben közelebbi felvilágosítást idejekorán adnak majd a kül- és belföldi vasutígazgatóságok. Az ifjúsági jegy alapján minden főiskolai hallgató éppen úgy van feljogosítva Wien lát­vány országainak megtekintésére, mint a kong­resszus többi résztvevője. ( V. ő. a kongresz- szus résztvevőinek biztosítók — kedvezmé­nyekről szóló értesítést.) Gondoskodtunk továb­bá arról is, hogy tárgyi és nyelvismeretekkel biró főiskolai hallgatók álljanak kisebb csopor­tok rendelkezésére ; erre vonatkozólag közelebbi felvilágosítással a kongresszus irodája szolgál a kongresszus tartama előtt és alatt. IV. Lakás viszonyok: Kívánatos, hogy a lakásért való jelentke­zés mielőbb történjék. Julius elseje után beér­kező • jenlentkezésre nem Ígérhetünk biztos gondoskodást. A jelentkezésnél megadandó hozzávetőleg a lakásra (szoba, vagy ágy) szánt összeg, valamint a Wienben való tartózkodás ideje is. A tanulóifjúság bizottsága azon lesz, hogy a szerényebb igényű {főiskolai hallgatók a kongresszus tartamán lehetőleg szabad lakást vagy ingyen hálóhelyet (egyenkint vagy több társsa! közösen nagyobb helyiségben) kapjanak. Erre vonatkozó megkeresések mielőbb be- adandók. V. Ellátás. Az ifjúsági bizottság szívesen ad felvilá­gosítást a kongr. tartamán jó vendéglőkről külömböző árak szerint. Az euchar. világkongresszus tanulóifjusági bizottsága. Wien I. Stefansplatz 5. Az esküdtek kötelessége az Ítélkezésnél. (Általános elnöki útmutatás-féle az esküdtekhez.) ... A BP. 345.§-a értelmében tehát ki­mondom, hogy a mai napon tárgyalandó ügy­ben az esküdtbiróság megalakult. Esküdtbiró uraim elfoglalták bírói szé­küket s ezzel belépnek bírói jogaik és köteles­ségeik gyakorlásába. Az ülésszak ezen első napján rátérek ezek mibenlétére. Jogaik. ... (a jelen közlemény keretén kivül esik). Törvényeink esküdtbiróság elé éppen a legfontosabb ügyeket utalják: államlétünk, éle­tünk, vagyonunk, becsületünk, sérelmeinek fő kérdései tartoznak önök elé. Óvatos körültekintéssel alapozta meg a törvény az esküdtek függetlenségét s befolyá- solhatatlanságát; hogy éppen az a 12. — s nem más — esküdt ítéljen a fenforgó ügyek mindegyikében. A mintegy 50,000 esküdtképes egyén kö­zül kiválasztás utján állitotia össze a bizottság 2000 esküdt nevét. Az ülésszak előtt nyilvános ülésben sorsoltunk ki ezek közül negyvenet. A harminc rendes esküdt hiányzó tagjai sorát a helyettesek sorrendje szerint egészítettük ki 26-ra. Ezekkel szemben felvettük e kizárási okok bejelentését. A nem kifogásolhatók közül sorssal a felek vétőjogának elismerésével lettek végül önök — és az 50,000 közül nem má­sok — a jelen per bírái; akikre tehát úgy a társadalom, valamint a vád és a védelem is egyenlő bizalommal tekint. Nem szakbirák önök, hanem esküdtbirák; minden egyes ügyben felesküdt birák ; akikre nézve az az egyedüli megnyugtató biztosíté­kunk, hogy önök esküt tesznek s mint esküt tettek, hozzák meg döntésüket. Az önök szolgálati pragmatikája tehát a leteendő esküjök. Nézzük, mit ígérnek önök ebben ? . . . Azt, hogy az ügynek jó birái lesz­nek. Mik a jó biró tulajdonságai ? Ismeri az ügy adatait; mén engedi magát kívülálló véle­mény által befolyásoltad]i; melléktekinteteket félretesz; saját belátása és lelkiismeretére hall­gat, közeli meggyőződését! a törvény előírásait megtartja. Az eskü szövege is ezeket írja körül A tudatlanul vagy tudatosan félreértők azonban mogbotlottak annak az eskü szövegé­nek kétszer is előforduló keretében, hogy az es­küdtek „a törvény megtartására“ is kötelezik magukat, holott a szöveg értelmében lelkiisme­retük és „meggyőződésük“ szerint fognak ha­tározni : ebben ők ellentmondást vélnek látni, kiváltkép azért is, mert némelyikük szerint az esküdtbirák nincsenek kötve a törvényhez, hanem mintegy felette állnak. A legerélyeseb­ben reá kell mutatnunk e téves és roszakara- tuan megtéveszteni akaró nézet helytelenségére s ki fogom mutatni, hogy az eskü szövege helyesen kívánja meg annak megigérését, hogy megtartják a törvényt s hogy nem fognak el­térni lelkiismeretük és meggyőződésük sza­vától. Esküdtbiróságunk szervezete kettős tago­zatú : szakbírói tanácsból és esküdtbirák taná­csából áll. Mindkettőre más-más feladat hárul. Az esküdtek a bűnösség vagy nem bű­nösség felett döntenek: és pedig válaszukkal azokra a kérdésekre, amelyeket és azon bizo­nyítási anyag alapján amelyet a szakbirák tör­vényes szaktudásokkal szabályozott zsilipen elé­jük bocsátanak. A szakbirák eme működését törvények szabályozzák s ezek betartásában — a törvényekkel való foglalkozásukban — őket a vád és védelem ellenőrzi: s intézkedé­seik hibáit alaki semmiségi okonként panaszra is viheti a Curiához. Az esküdtek határozata ellenben megtámadhatatlan, inapellabilis. Ez a verdikt jelentősége ; megdönthetlenségének gon­dolata pedig azon alapul, hogy az esküdtek lel ciismerete az eléjük bocsátott anyag alapján a feltett kérdések felett nem volt képes más határozathozatalra; az tehát nem lehet hibás. A vád vagy védelem tehát nem is a verdiktet támadhatja meg, hanem ki kell mutat­nia, hogy a szakbiráknak törvény alapján meg nem álló valamely helytelen intézkedése követ­keztében kerültek az esküdtek hibás Ítélkezési alapra (a bizonyítás zsilipén például több anya­got kellett volna a szakbiráknak átbocsátniok !) s a szakbirák ezen intézkedését kell megsem- misiteniök, ez okból természetesen az erre következő eljárással együtt. Az esküdtek verdiktje viszont a szakbirák tanácsa Ítélkezésének lesz alapjává, akik kimond­ják, hogy a vonatkozó törvényhelyek értelmé­ben milyen bűntett, vétség, vagy kihágás az, amit az esküdtek az igenlően eldöntött kérdés­ben megállapitobak s hogy a törvény előirt legkisebb és legnagyobb fokai közt mily bün­tetést mér ki a szakbiróság az általa észlelt enyhítő és sulyosbtó körülmények kötelező mér­legelése után. A szakbirák határozata pedig — tételes törvények ellenőrizhetése alatt állván — ismét megtámadható : anyagi semmiségi okok alapján. Ily alapon való megsemmisítés a verdikt utáni szakbírói működésre fog csak kiterjedni. Látjuk ezekből, hogy a szakbirák működése az esküdtek elé bocsátandó kérdések feltevéséig

Next

/
Thumbnails
Contents