Északkeleti Ujság, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-03-25 / 12. szám
III. évfolyam. Nagykároly, 1911. márczius 25. POLITIKAI ES TÁRSADALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre ................................... 8 korona. Fél évre .........................................................4 Negyedévre .......................................... Ü „ . Tanitóknák egész évre ....................................5 . Felelős szerkesztő: NEMES TÓTH! SZABÓ ALBERT dr. . Szerkesztők : Suták István Csáky Gusztáv. = MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. = Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.)------— Hirdetések ugyanott vétetnek fel. ~ • . ", Nyilttér sora 40 fillér.________ Om ke. és Katii, népszövetség. (N. Sz. A.) Lásson, de azért folytonosan halad édes hazánk a moaern európai és társadalmi fejlődés irányában. Kezű lassanként kibontakozni a közjogi viták sötétségéből a modern eszmék világa, az emberek kezdenek reájönni, hogy van a politikában valami magasabb dolog is mint egy 48-as pohárköszön'tő. A márczius 15-iki ünnepségnek aiig várja végéi a közönség, hogy a kávéházba mehessen iumpoini, ellenben érdeklődéssel hallgatja a fiatal szónokokat, kik neki uj világnézetekről beszélnek. Márczius 25-én, 26-án két ilyen uj irányú gyülésezés volt városunkban. Elsőnap a Kathoiikus népszövetség • tartott gyűlést, másodiknak az Omke helybeli fiókja alakult meg. Mindkettő a társadalmi és gazdasági szervezkedést czéíozza alapjául a jövőben megvívandó nagy küzdelmeknek, melyek már nem a 67. és 48. jelében fognak lefolyni. Bár a két intézmény vezetősége a legellentétesebb világnézettel bir, a mi csak létezhet, mégis közös czélt szolgálnak. Bár a két gyűlés vezérszónokai Haller István néppárti képviselő és Dr. Szende Pál a budapesti kereskedelmi és iparkamara titkára a két szélsőséget a klerikaiizmust és szabadkőművességet képviselik, ma talán mégis közelebb állanak egymáshoz, mint azon társaikhoz, kik az Ausztria elleni meddő közjogi harczokban és a mai képtelen politikai rendszer fenntartásában látják Magyar- ország boldogulását. A régen elavult überalismus, hazánkban még teljes virágzásban van, sőt a választási rendszer segítségévei lidércznyomásként nehezedik az országra nem engedve más nézeteket érvényesülni. A hata.om birtokosai a kormányon és törvényhatóságokban, hogy uralmukat fenntarthassák gondoskodnak róla, hogy semmiféle irány ne érvényesülhessen se jobb, se bal felől, a mély nem ezeket a se hideg, se meleg je szavakat hangoztatja, a mely jelszavak igen alkalmasak egy elv nélküli uralom fenntartására. A 67. és 48. közt folyik ugyan a harcz de mint a legutóbbi évek eseményei mutatták ez csak személy de nem rendszerváltozást' eredményez. A liberalizmus ellen legelső sorban a kathqiikusok lázadtak, fid. Reájöíiek, hogy ez megdermeszti teljesen a keresztény életet, elterpeszti a vallásosságot és áldozati bárányként dobja oda az egyházat-egy egyházpolitika bántalmazásainak. így született meg a néppárt és annak nyomában számtalan kathoiikus szervezet a leghatalmasabbig a kathoiikus népszövetségig. Közvetlen eredményt elérni nem igen tudott a tudatlan és ge- rincztelen népü országban a politikai korruptiova! szemben, de elérte közvetve azt, hogy az egész liberalismus kezdett jobb felé, a konzervativismus felé hajolni igy ma nem csak nincs már szó az egyházpolitika folytatásáról, de a másik oldalról már reactiova is vádolják a kormányt és pártját. A liberalismus, mint az egész világon nálunk is a kereskedelmet és nagyipart dédelgette addig, mig a gazdaközönség öntudatra nem ébredt és nem szervezkedett. Miután azonban ezen mozgalom vezetői egyszersmind a hatalmon levők is voltak, nem kívülről támadtak, hanem bent változtatták át a merkantil irányt agráriussá, úgy hogy egy szép napon az ország kereskedői és nagyiparosai arra ébredtek, hogy szárazon vannak s a hol eddig ők dirigáltak most az ő érdekeik ellen kormányoznak. Miután úgy a koalicziós, mint a mostani kormányt az Omge. uralta, a szükségesség vitte reá az eilenzékességre épen nem hajló merkantil köröket hasonló szervezkedésre az Omke.-ben. Ez a két szervezkedés története dió, héjban. Mindakettő a mai rendszerrel való elégedetlenség következménye s innen közös törekvésük annak megdöntésére. Az Omket ma a zsidóság és szabadkőművesség uralja, a mi a magyar viszonyok mellett természetes is és azért előre ¡átható, hogy a jövőben az Omke nem marad meg kizárólagosan a gazdaHanako. Szerdán a színházban Hanako Óta, japán színésznő tartott előadást negyedmagával. Két férfiből és' két nőből áll a kis társaság; mind a négyen a japán császári udvari színház tagjai. Nem " érdemileg és nem a színművészet Szempontjából foglalkozunk most itt velük, annyit azonban el kell ismernünk, hogy a kis Hanako Óta, az ökölnyi művésznő igen ügyesen és temperamentumosán oldotta meg főszerepeit a két kis egyfelvonásos drámában. Ennyit az előadásról. Pont. Hanako Óta fiatal özvegy; nekünk különös és nem szép; de ha bele tudunk helyezkedni a japán nézőpontba nem is csúnya; odaát pedig lehet, hogy körülrajongott szépség. Ami a kecsességet, fürgeségét és érdekes kis alakját- illeti, itt már nekünk is tetszik; mozdulatai egyenesen bájosak. Fontos még, hogy a kis Hanako Óta milliomos nő. Megint pont. c Miért jött el Hanako a hazájából? Miért járja a világot, amely őt meg nem érti ? Mire neki az a sok pénz az ő nevetségesen kicsiny igényeivel ? Miért fárad, mért nem marad a nyugodt, kényelmes otthonban. Miért mindez? Miért, miért, miért? És most már sok-sok pont ............ * Va n egy ország odaát Ázsiában, ahol az emberek még most is tiagyon-nagyon tudják szeretni a hazájukat. Tudnak okosak, ravaszok és számítók lenni a hazáért, de amellett, ha a haza érdeke úgy kívánja, tudnak halált megvető, mindennel dacoló hősök is lenni. Nem láttam, de most is látom és mindig fogom látni, milyen hidegen, természetesen, nyugodtan, sőt boldogan robbantja fel az orosz hadihajóba becsempészett kis japán kazánfűtő a hajó lőpoi raktárát. Időtlen időkig lapátolta a szenet izzadt a kazán mellett, tűrte a durva kozákok ütlegeit attól a reménytől' biztatva, hogy eljön az alkalom, amikor végre megr halhat a hazáért. Szurtos, kormos képén szinte látom átvillanni a boldogságot, amikor kezében a tüzes csóvával még utoljára elsuttogja magában. „Banzáj Japán!“ és a következő perezben már egy kis darabka világnak és neki is vége. Az életét adta Japánért. Látom a sok-sok apró japánt hemzsegni a világon. Úgy tódulnak szét a világba, mint egy szorgalmas kis hangyaboly. Kikutatnak, megtanulnak, ellesnek mindent, amit a modern tudomány és haladás, civilizáció és kultúra megteremt, aztán megrakodva, gazdagon mennek vissza, haza, hogy otthon beszámoljanak, a szerzett kincseket összerakják és tovább fejlesszenek mindent aminek a birtokába jutottak. Aztán vissza, a világba. Lépést tartani a haladással, sőt ha lehet megelőzni, vagy úgy fejleszteni tovább, hogy csak nekik maradjon, csak ők tudjanak róla, csendben, titokban. Ez a jelszó. A japán hajósinas;, aki képzett szakember, a kis munkás, aki kineveti magában a nagyképü szaktekintélyt, mert többet tud nála, de hallgat, mert akadnak hasznos.elleshető, dolgok, ez ■> mind-mind a hazafiság hatalmas példája. Ezek viszik haza azt, amit a „civilizált“ világ óva rejteget az éles keleti szemek elől. I)c mindez nem elég. A szűk határok közé nem fér el az erőtől duzzadó, friss egészséges vérű, gyorsan szaporodó sárga faj. Hogy terjeszkedhessek, azért szerzi meg a tudomány és haladás minden kincsét. Addig, mig terjeszkedhet, még élni kell. De a föld kevés. Annyi embert eltartani nem képes. Pénz kell. Így indulnak el a Hanakok a világba ; és miután elvették az okos fehérektől mindazt, amit tudományuk alkotni tudott, most még a tárcájukon is könnyíteni akarnak. Nem Fogászati műterem. Nagykároly, Könyök-utca 11. Készítek: (a gyökér eltávolítása nélkül is) ter- mészethü fogpótlásokat aranyban és (vulkánit) ka- utschukban ; szájpadlás nélküli fogpótlások úgy mint: aranyhidak, koronk csaptogak a legmüvésziesebb kivitelben fogtechnikus László Jeni
