Északkeleti Ujság, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-01-14 / 2. szám
IH. évfolyam. Nagykároly, 1910. január 14. 2. szám. HETILAP. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI Előfizetési árak: Egész évre .......................................... 8 korona. Fél évre .........................................................4 „ Negyedévre .......................................... 2 „ Tanítóknak egész évre ....................................5 „ Gazdasági politika. A képviselőház befejezte a szerb kereskedelmi szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat általános — és megkezdte annak részletes tárgyalását, e közben pedig Serényi Béla gróf föld- mivelésügyi miniszter olyan beszédet mondott, amelyben, nemcsak a vita során elhangzott észrevételekre válaszolt, hanem bepillantást engedett abba a nagyszabású gazdasági politikába is, amelyet követni kíván, s amely anyagi erőkben való gyarapodást, gazdasági föllendülést és jóllétet igér az országnak. Kijelentette, hogy a főváros fejlődését örömmel látja ugyan, de más részről a főváros fejlődését csak a vidék egyidejű és hasonló arányú fejlődésével együtt tartja egészségesnek és kívánatosnak. Azután az erdőkről és legelőkről szólott a miniszter. Ahol hiány van legelőkben, a kormány készségesen megtesz minden tőle telhetőt a baj orvoslására, ami azonban az erdőket illeti, Serényi miniszter éppen nem hive azok fölosztásának és saját személyes megfigyeléseire hivatkozva, meggyőzően mutatta ki, hogy a krassó-szörénymegyei múlt évi árvíz- katasztrófa is egyenesen az erdőkkel való okszerűtlen gazdálkodásnakíulajdonitható. A költségvetésbe a földmivelés céljaira pótlólag felvett két millió hovafordi- tásáról nyilatkozott azután a miniszter. Felelős szerkesztő: NEMESTÓTHI SZABÓ ALBERT dr. Szerkesztők : Suták István Csáky Gusztáv. ===== MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. ~~ ■íimiiniji -iniTiYinir-^gJP» «-q v<w.;.-<v;;3aggaüaz3g ■ ■ ■ »■ iimi Habár a költségvetés még nincs megszavazva, s Így most még nem lehet ezt az összeget tényleg felhasználni, a miniszternek már megvan erre nézve ,a terve s ez az, hogy ezt a pénzt az ország állat- állományának a szaporítására, első sorban pedig apaállatok beszerzésére fogja fordítani. A jelenlegi állapot szerint az állam csak húsz százalékig terjedhető engedménnyel adhatja át a tenyészállatokat a községeknek. Serényi grót most azt tervezi, hogy ezt az engedményt kiterjessze ötven százalékig, ami a szóban forgó összeg nagy részét igénybe veszi. Ezzel kapcsolatban a baromfitenyésztés fejlesztése, községi vásártereknek baromfi-legeltetés céljaira átengedése, vidéki konzumvásárok, továbbá bikatelepek létesítése ál! szándékában a földmivelésügyi miniszternek. Sok szó esett a kereskedelmi szerződés vitáján a husdrágas,ágról és azokról az intézkedésekről is, amelyekkel a kormány, egyesek váleménye szerint, ezen a bajon segíthetne. A miniszter kifejtette, hogy a husdrágaságot nem lehet mesterséges módon, a termelők ellen irányuló intézkedésekkel megszüntetni, hanem e helyett a fogyasztók kereső- és vásárló képességének az emelésére kell törekedni. Az ország fogyasztóképességének rohamos megnövekedése folytán a behozatali vámok kezdik éreztetni jótékony hatásukat, s ha a gondviselés mostanában megkímél minket nagy csapásoktól, külöSzerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.)- Hirdetések ugyanott vétetnek fel. .. ______________Nyilttér sora 40 fillér._______________ nő sen kül- és belügyi zavaroktól, akkor nemsokára nagy bőségnek fog örvendeni az ország hetven százaléknyi őstermelő lakossága, amivel karöltve fog járni az iparosok és az ipar helyzetének a meg- javulása is. A tárgyalt törvényjavaslatra azt mondta a miniszter, hogy Szerbiával olyan szerződést kötöttünk, amilyet a do ut des elve alapján lehetett s az ő helyén más miniszter sem tehetett volna egyebet, mint vagy megkötötte volna ezt a szerződést, vagy tűrte volna a szerződéstelen állapotot. De éppen azok, akik az önálló vámterület hivei, kell hogy megszavazzák a szerb szerződést, mert hiszen az Ausztriától való gazdasági elkülönülésnek előföltétele, hogy más, különösen keleti államokkal legyenek gazadasági összeköttetéseink. Az az engedmény, amita szerződésben tettünk, ,— tizenötezer darab szarvas- marhában és ötvenezer darab sertésben kontignált husmennyiség behozatala — elenyésző csekély egyfelől a két állam, Ausztria és Magyarország sok millió darabot tevő hasonnemü fogyasztásához képest, másfelől elenyészően csekély áldozat kivált Magyarország szempontjából, azokkoz a roppant előnyökhöz képest, amelyeket ellenértékűi az a gazdasági politika fog nekünk nyújtani, amelynek éppen ez a szerb kereskedelmi szerződés egyik szilárd alapköve. A két hetes szerb kereskedelmi vitának Melyik jöjjön? i. — Melyikünk jöjjön ? Feleljen őszintén és az, akire kedvezőtlen lesz a felelet, többet nem lépi át ezt a küszöböt. Ebben állapodtunk meg Kovacsics úrral! — Nagy csend következett. Kinos, hosszú csend. Kovacsics, a czipész, szótlan szorongott a rozoga dívány sarkában és a szeme lázas izgatottsággal leste a Szót a lány ajkáról. Vetély- társát nyugodtabbá tette az a tudat, hogy a lány szerelmét birja és ezt éreztette is egész viselkedésével a másikkal szemben. A lány, egy kis tömzsi kövérképü köznapi szépség, hímezett. — Fejét mélyen hajtotta munkája fölé, hogy ne lássák azt a kinos lelki zavart visszatükrözni az arczán, mely e feltétlen feleletre váró kérdésre elfogta. Nemcsak a két vetélytárs, de az ágyban fekvő beteg anya és szeretőjével enyelgő nővére is, nem csekély érdeklődéssel lesték a szót. — Melyik jöjjön ? Felelj! Nem akarom, hogy ismét késre menjenek. Ne bolonditsd őket! — törte meg száraz beteg hangján a csendet az anya. — Én nem akarok több kellemetlenséget. — Nem ! Nem ! Nem akarok felelni! Nem tudok! — tört ki a leányból. — Feleljen! Megnyugszunk abban, amit mond. — Nekünk tudnunk kell, melyikünk számíthat az Ön szivére. — Szólt energikusan követelve Ladosi. — Nem ! Nem felelek ! Én 'nem akarom megbántani egyiküket sem. — Felelned kell! — szólt közbe a nővére — De én megkönnyitem a helyzetedet. Ladosi és Kovacsics ur elmennek egy tiz-tizenöt perezre, addig te nyugodtan gondolkozol és mire vissza jönnek a feleleted én adom át nekik. így majd közvetett utón nem lesz olyan nehéz és kellemetlen. Ugy-e? A lány csak némán intett a fejével. Ladosi maga előtt bocsájtva vetélytársát, egy pillanatra még vissza maradt. Tekintete ö.szevillant a leányéval, aki halkan suttogta; „Szeretlek/ Téged szeretlek! Téged választalak!“ Egyedül maradtak. — Melyiket akarod? Melyik jöjjön? — vette fel a szót az anya. — Felelnem kell? Legyen! Jöjjön Ladosi! — Ladosi ? ? — Igen! Szeretem, nagyon szeretem és Ő is szeret engem ! — És Kovacsics? — Ne jöjjön! Nem is akarom látni. Sajnálom, de inkább leszek mindenki szeretője, mint annak az embernek felesége !', Értették! ? Ha vissza jönnek ezt megmondhatjátok neki. — De nem addig van ez édes nővérem! Te szegény leány vagy. — Neked örülnöd kell ha elvesz valaki. Már pedig Ladosi téged nem vesz el! — De elvesz! — Dl! Jó! Hát elvesz három év múlva. Addig pedig te megvénülsz Ő pedig eléri a férfi kornak azt a határát, mikor válogathat különb és pénzes leányokban, nem pedig olyan szegényekben, mint te! Ha elvesz, örökké ezt fogja az orrod alá dörgölni. Te nem viszel egyebet, mint a rajtad levőt es neki sincs valami nagy fizetése a dobozgyárban. Azután meg ................. — Nem! Én szeretem! Érted? Sze-re-tem! — Hallgass végig türelmesen és csak azután határozz! Ladosi nagyon fiatal gyerek ember, aki még nem ura a gondolatainak, Hiszen még csak húsz éves. Hát mit akarsz tőle? Hol van még a katonaság! A szülei is rossz szemmel nézik, hogy a házunkhoz jár. Látod egész más Kovacsics! Ő már meglett ember............. — Hamincnyolcz éves! — Veté közbe némi gúnnyal a leány. — Hát jó 38 éves! És te 17 leszel! Igaz, hogy egy kicsit nagv a korkülönbség, de Fogászati műterem Nagykároly, Könyök-utcza 11. Készítek: (a gyökér eltávolítása nélkül is) természethű fogpótlásokat aranyban és (vulkánit) ka- utschukban; szájpadlás nélküli fogpótlások úgymint: aranyhídak, koronák, csapíogak a legmüvésziesebb kivitelben László Jenő fogtechnikus.
