Északkeleti Ujság, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-02 / 35. szám
35-ik szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG 3-ik oldal. igen kevés volt azon iparosok száma, akik valamelyik ipartársulathoz ne tartoztak volna. Az 1§84. évi uj ipartörvény az igen szűk keretek közé szorított ipartársulati autonómia kiterjesztésére a képesítéshez kötött mesterséggel foglalkozó iparosok részére egy uj szervezetet létesített, az ipartestületet. Ipartestület megalakítását a nagykárölyi képesítéshez kötött iparosok túlnyomó része kívánván, az összes addig létezett ipartársula- tok megszűntek s az általános ipartestület megalakítása határoztatott el. A nagykárolyi iparosság az elsők között volt az országban, mely az ipartestületet megalakította. 1886. julius 13-án tartott első előljárósági gyűléssel az ipartestület működését megkezdette. Ha végig lapozzuk a testület évkönyveit, két korszakot kell az elmúlt időben megkülönböztetnünk. Az egyik az első tizenöt év, a másik az utolsó tiz év. Az elsőt az egyenetlenség, a másikat haladás korának tartani. A megalakulás évében 1886. augusztus 22-én tartott második közgyűlésen már a belépési dijak kérdése okozott egyenetlenséget s ettől kezdve teljes tizenöt éven át tartott az ezen való vitatkozás. 1901. évi március 3-án elfogadott uj szabályrendelet ugyanazon év május hó 15-én korinányhatóságilag jóváhagyatott. Kedvező fordulópont ez az ipartestület életében, mert ettől kezdődik az anyagi viszonyok rendezettsége s az 1903. évi előljárósági jelentés örömmel állapítja meg, hogy az egyenetlenséget is az uj alapszabálymódositás szün tette meg. 1904-ben a testület már saját házat szerez és épit; 1905-ben munkásszállót és közvetítőt létesít; tevékeny részt vesz az ipari hitel- szövetkezet létesítésénél; ugyanez évben cipész ipari, 1906. évben szabászati, 1909. éviién szabómesteri és asztalos szaktanfolyamok szervezése és megtartása fűződik az jparíestti- let működéséhez. 1907. évben a Magyar Védő Egyesület közreműködése, állami és városi segély kieszközlése mellett igen sikerült helyi ipari kiállítást rendez, ahol 112 helybeli iparos mutathatta be versenyképes iparkészitményeit a nagyszámú látogatóknak. Mig az első 15 év után 1900. év végén 3300 koronát tett ki a félretehető ipartestületi vagyon, tiz év múlva 1910. év végén ezen vagyon ingatlanban 18.000 korona, pénzben és felszerelésekben 3700 korona; s ezenkívül az elaggott iparosok segélyalapja 3080 korona s a tanoncmunka kiállítási alap 725 korona. Az ipartestület keletkezése óta a következő tisztviselők működtek, illetve jelenleg is működnek : Elnökök: Keresztszeghy Mihály, Serly Ferenc, Kinczel János s jelenleg Marián Ferenc. Álelnökök : Serly Ferenc, Kuszka Mihály, Bekker Orbán, Marián Ferenc s jelenleg Drá- gus István. Ügyészek: Krasznay Gábor, Papp Béla s jelenleg dr. Adler Adolf. Pénztárnokok: Vida Sándor, Kuszka Mihály, Lukácsovits János, Bordás Imre s jelenleg Miks József. Jegyzők : Egey Bálint, Karaszka György s jelenleg Járay József; kik mindnyájan rászolgáltak arra, hogy a sok bajok közt is önzetlen s a közjóra irányuló működésűk elösmerésben részesittessék. Isten áldása legyen a testületen! A zajosan megtapsolt beszéd elhangzása után a szegek beverésének szép aktusa vette kezdetét. Szeget bevertek: Gróf Károlyi Gyuláné nevében Debreczeni Istvánná, Gróf Károlyi József helyett Debreczeni István, Debreczeni István, Ilosvay Aladár, Marián Ferencz, Néma Gusztáv, Récsey Ede. Fürt Ferencz, dr. Adler Adolf és még sok más jelenlevő. A közgyűlést a dalárda éneke fejezte be s Debreceni Istvánná erre átadta a zászlót az ipartestület elnökének. Délután 200 terítékű ebéd volt a Polgári Olvasókör összes helyiségeiben, hol számos felköszöntőt volt alkalmunk hallani. Este Sorakor szépen sikerült táncmulatság fejezte be az ünnepélyt. , Fizessünk elő az „Északkeleti Újságra.“ a repülő szék és asztaldarabok elől. Ezen botrányos jelenet nem maradhatott természetesen megtorlás nélkül s ügyük elbírálása a kaszinó választmányi ülése elé került. „A két gazda Összeveszése és verekedésé kinyomoztatván — mondja az egykorú jegyzőkönyv — hozatott a következő határozás: Minek utána a dolog úgy jött világosságra, hogy a veszekedést Török József idézte elő s annak folytán egymást illetőleg kielégítették, de amennyiben a kaszinó termében veszekedtek, ez úttal Török József — kinek ez első bűne — komolyan megintetik, hogy másszor veszekedést a Casinöban ne próbáljon, mert azonnal hivatalából kitétetik. Bikfalvy János pedig, a ki több Ízben a dorbézolás meggátlására felszóllittatott, de arra nem figyelve, részegeskedett, köielezeíségbőli röktöni elbocsátást érdemelne, a de amennyiben már esztendeje nem sokára kitelendő, ezúttal nem bocsáttatik el, hanem jelen havi fizetése Va-ed részének elvesztésére büntettetik.“ Egyletünk és annak tagjai a barátság és testvériség áldásait nem sokáig élvezhették. Sötét fellegek tornyosultak hazánk egére, ellenségek fenyegették minden oldalról a magyarok hazáját, ősi szabadságát, nemsokára viszhang- zott az ország a kiáltástól, hogy: „Talpra magyar, hi a haza!“ Örök emlékezetű dicső napok következtek s lehetetlen bizonyos lelki megindultság nélkül nem olvasni egyletünknek 1848. évi december hó 26-ára meghirdetett közgyűléséről felvett jegyzőkönyvét, mely szerint a kihirdetett közgyűlés nem volt megtartható, miután a tagok nagy része táborba szállott s annak megtartása későbbi időre halasz- tatott, „mikor a nemzetőrök a táborból hazajönnek“ . . . Sokat, nagyon sokat beszélnek e rövid sorok. A nemzetőrök egy nagy része sohasem tért vissza, akik pedig visszatérhettek, otthonukat feldúlva, egyletünket pedig zárva találták. A- osztrák zsarnoki uralom semmitől sem irtózott jobban, mint az ilyen kaszinó, egyletek szabad levegőjétől, csak természetes tehát, hogy azokat sietve becsukatta. Egy évnél hosszabb szünet után végre a hatalom megengedte, hogy egyletünk 1850. évi január hó 20-án újólag megalakulhasson, de ennek feltétele volt, hogy a kerületi csendbiztos Toka Zsigoíond ügyen az egylet elnöke s csak úgynevezett „gutgesiut“ lapok kerüljenek az olvasó asztalára. Ez időtől kezdve egyletünknek egy évtizednél hosszabb ideig rendes előfizeíőjeként kellett szerepelnie a Bécsben megjelenő német nyelvű „Venderer“ cimü lapnak s hogy a csendbiztos szerepe mit jelentett, találóan fejezik ki az egykorú jegyzőkönyvek, melyek mind igy kezdődnek : Közgyűlés vagy választmányi illés tartatott Toka Zsigmond vezénylete mellett. A jegyzőkönyvnek e sokat jelentő fogalmazása bizonyára Szongoíh Jakab egyletünk örökös diszelnökének a tollából került ki, aki 1850-ben szerepel először egyletünkben, mint annak előbb helyettese, későbbi években pedig rendes jegyzője. A siri csendet a mi szabadságharczunk leverésével hazánkra borult, csak a 60-as évektől kezdve váltotta fel lüktetőbb élet, de hogy mily hazafias tűz szunyadt egyletünk kebeleben a parázs a'att, arról fényesen tanúskodik egyletünknek 1860. évi ápr. 29-én tartott választmányi üléséről felvett jegyzőkönyve, a melyben választmány „a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi Istvánnak 1860 év ápr. 8-án bekövetkezett megrendítő halála, feletti mély gyászának jeléül 1860. évi május hó 8-átol kezdődő hat heti gyász viselését határozza el minden egyleti tagra nézve kötelezőleg.“ Önzetlenség, áldozatkészség és forró hazafiul és felebaráti szeretet vetették meg egyletünk alapját, ezen erényektől tündököl egyletünk történelmének minden lapja, midőn tehát a mai naptól kezdve elfoglalhatjuk a díszes hajlékot, a mely szintén e/en őseinktől örökolt érvényeknek köszönheti létét, lehetetlen, hogy emlékeink iránt ne rójjuk le kegyeletünk adóját és ne áldozzunk hálás szívvel az ősök dicső emlékeinek. HÍREK. Városi közgyűlés. Nagykároly város képviselőtestülete 1911. szeptember 3-án d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében rendes közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Bejelentés az 1912. évi városi költségvetés elő nem terjeszt- hetésérql. — 2. Kereskedelem ni. kir. miniszter ur által a „Vasutipar Részvénytársaság és Társa“ cég részere Nagykárolyban létesitendő közúti vasút előmunkálataira kiadott engedély bemutatása. — 3. Kereskedelemügyi ni. kir. miniszter ur 47148—1911. sz. leirata a társaskocsi iparra vonatkozó szabályrendelet módosítása tárgyában. — 4. Nagyvárad thj. város átirata a város részére az „Osztrák-Magyar Bank“ részvényeiből leendő vásárlás iránt. — 5. Czeg- léd város átiraia a magyar képviselőházhoz az 1886. évi XXII. t.-c. 138. §-a azon rendelkezéseinek hatályon kivül helyezése iránti kérvényintézése tárgyábán, mely szerint az állam hivatalnokai stb. fizetésük után községi adót nem fizetnek. 6. A Máv. igazgatóságának értesítése a Kálmánd-uti átjárónál áthidalás el nem készithetéséről. — 7. A városi hatóság kezelése alatt álló pénzek gyümölcsöző kezelése tárgyában határozat. — 8. A városi gyámpénztár pénzkészletének gyümölcsöző kezelése tárgyában határozat. — 9. A 121/911. kgy. sz. véghatározat értelmében a szomszédos telkekhez csatolandó Attila-uícai árok négyszög ölenként i árának megállapítása. — 10. A korparéti városi tag bérbeadásának ügye. — 11. Áz uj Kálmánd-utcán s a Mikszáth Kálmán-utcán a telektulajdonosok költségére aszfalt-gyalogjáró készítésének elrendelése. — 12. Jakabffy Gábor fény-utcai telkéhez csatolt 135'5 nT u:ca- terület kártalanítási árának megállapítása — s ezzel kapcsolatban Jakabffy Gábor kérelme a telke előtt elbontott aszfalt-gyalogjárónak a szabályozási vonalba a város költségén leendő áthelyeztetése, avagy ennek általa leendő elkészíttetése esetén a telkéhez csatolt utcaterületnek részére díjtalanul leendő átengedése iránt. — 13. Páll Gáspár tánctanitó kérelme, az általa rendezett táncestélyek után járó dijak elengedése iránt. — 14. Fedorka István iparos tanonciskolái tanító kérelme rajztanfolyamon részvétel költségeire részére segélyösszeg megadása iránt.— 15. Rácz János Árpád-utcai 103. sz. telke Fény-utcai részére kő-gyalog- járda készíttetése iránt. — 16 A 44/911. kgy. sz. véghatározat alapján eladott Fazekas-utcai közterületre vonatkozó kisajátítási szerződés és vázraj/, jóváhagyása. — 17. Rácz János kérelme Árpád-utcai telke Fény-utcai részéből kisajátított terület kártalanítási árának felemelése iránt. — 18. Lengyel András kérelme a nagygőzmalom éj vasúti föltés közötti területen lakóház építésének megengedése iránt. — 19. a) Petz János Széchenyi-utcai telkéhez csatolt í 45 m2. b) Bogcli Kálmán Hajduköz-utcai telkéhez csatolt 3217 m2. c) A Nagyhíjdui á os- utcai birtokosság tulajdon it képező Genes- utéai elekhez csatolt 17’76 m2 utcateriiiet s d) .Mitereiter József Fazekas-utcai telkéből utcaterütethez csatolt 23*26 ma telekterület kártalanítási árának megállapítása. — 20. A közkórházi tisztviselők kérelme, Magyarország kö?kórházai, gazdaságai, tiszti, segéd és kezelő személyzete által, fizetésük rendezése érdekében belügyminiszter úrhoz előterjesztett kérvény támogatása iránt. — 21. Az 1911. év augusztus 17-én tartott pénzfárvüsgálat alkalmával felvett jegyzőkönyv bemutatása. — 22. A közgyűlés idejét megelőzőleg legalább 24 órával beadható indítványok tárgyalása. Megyegyülés. Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsága Nagykárolyban a vármegyei székház gyüléstermében f. évi szeptember 12-én délelőtt fél 11 órakor rendkivüli közgyűlést tart. Esküvő. Papp János helybeli adótiszt jövő hó 9-én esküszik örök hűséget néh. Steer Vaszil gör. kath. volt esperes leányának a helybeli gör. kath. iskola tanítónőjének Steer Mariskának. Választás. A Nagykárolyi Önsegélyző Népbank rt. vezérigazgatója Csipkés András magas korára való tekintettel jövő évi január hó első napjával az igazgatói teendőktől visszalép és az igazgatóság tágjává lesz. Helyére ügyvezető igazgatóul múlt szombaton az igazgatóság Grünfeld Ármint, az Általános Hitelbank egyik fő hivatalnokát választotta meg.
