Északkeleti Ujság, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-09-02 / 35. szám

35-ik szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG 3-ik oldal. igen kevés volt azon iparosok száma, akik valamelyik ipartársulathoz ne tartoztak volna. Az 1§84. évi uj ipartörvény az igen szűk keretek közé szorított ipartársulati autonómia kiterjesztésére a képesítéshez kötött mesterség­gel foglalkozó iparosok részére egy uj szerve­zetet létesített, az ipartestületet. Ipartestület megalakítását a nagykárölyi képesítéshez kötött iparosok túlnyomó része kívánván, az összes addig létezett ipartársula- tok megszűntek s az általános ipartestület megalakítása határoztatott el. A nagykárolyi iparosság az elsők között volt az országban, mely az ipartestületet meg­alakította. 1886. julius 13-án tartott első előljárósági gyűléssel az ipartestület működését megkez­dette. Ha végig lapozzuk a testület évkönyveit, két korszakot kell az elmúlt időben meg­különböztetnünk. Az egyik az első tizenöt év, a másik az utolsó tiz év. Az elsőt az egyenetlenség, a másikat haladás korának tartani. A megalakulás évében 1886. augusztus 22-én tartott második közgyűlésen már a be­lépési dijak kérdése okozott egyenetlenséget s ettől kezdve teljes tizenöt éven át tartott az ezen való vitatkozás. 1901. évi március 3-án elfogadott uj szabályrendelet ugyanazon év május hó 15-én korinányhatóságilag jóváhagyatott. Kedvező fordulópont ez az ipartestület életében, mert ettől kezdődik az anyagi viszo­nyok rendezettsége s az 1903. évi előljárósági jelentés örömmel állapítja meg, hogy az egye­netlenséget is az uj alapszabálymódositás szün tette meg. 1904-ben a testület már saját házat sze­rez és épit; 1905-ben munkásszállót és közve­títőt létesít; tevékeny részt vesz az ipari hitel- szövetkezet létesítésénél; ugyanez évben cipész ipari, 1906. évben szabászati, 1909. éviién szabómesteri és asztalos szaktanfolyamok szervezése és megtartása fűződik az jparíestti- let működéséhez. 1907. évben a Magyar Védő Egyesület közreműködése, állami és városi se­gély kieszközlése mellett igen sikerült helyi ipari kiállítást rendez, ahol 112 helybeli iparos mutathatta be versenyképes iparkészitményeit a nagyszámú látogatóknak. Mig az első 15 év után 1900. év végén 3300 koronát tett ki a félretehető ipartestületi vagyon, tiz év múlva 1910. év végén ezen vagyon ingatlanban 18.000 korona, pénzben és felszerelésekben 3700 korona; s ezenkívül az elaggott iparosok segélyalapja 3080 korona s a tanoncmunka kiállítási alap 725 korona. Az ipartestület keletkezése óta a következő tisztviselők működtek, illetve jelenleg is mű­ködnek : Elnökök: Keresztszeghy Mihály, Serly Ferenc, Kinczel János s jelenleg Marián Fe­renc. Álelnökök : Serly Ferenc, Kuszka Mihály, Bekker Orbán, Marián Ferenc s jelenleg Drá- gus István. Ügyészek: Krasznay Gábor, Papp Béla s jelenleg dr. Adler Adolf. Pénztárnokok: Vida Sándor, Kuszka Mihály, Lukácsovits Já­nos, Bordás Imre s jelenleg Miks József. Jegyzők : Egey Bálint, Karaszka György s je­lenleg Járay József; kik mindnyájan rászolgál­tak arra, hogy a sok bajok közt is önzetlen s a közjóra irányuló működésűk elösmerésben részesittessék. Isten áldása legyen a testületen! A zajosan megtapsolt beszéd elhangzása után a szegek beverésének szép aktusa vette kezdetét. Szeget bevertek: Gróf Károlyi Gyuláné nevében Debreczeni Istvánná, Gróf Károlyi József helyett Debreczeni István, Debreczeni István, Ilosvay Aladár, Marián Ferencz, Néma Gusztáv, Récsey Ede. Fürt Ferencz, dr. Adler Adolf és még sok más jelenlevő. A közgyűlést a dalárda éneke fejezte be s Debreceni Istvánná erre átadta a zászlót az ipartestület elnökének. Délután 200 terítékű ebéd volt a Polgári Olvasókör összes helyiségeiben, hol számos felköszöntőt volt alkalmunk hallani. Este Sora­kor szépen sikerült táncmulatság fejezte be az ünnepélyt. , Fizessünk elő az „Északkeleti Újságra.“ a repülő szék és asztaldarabok elől. Ezen bot­rányos jelenet nem maradhatott természetesen megtorlás nélkül s ügyük elbírálása a kaszinó választmányi ülése elé került. „A két gazda Összeveszése és verekedésé kinyomoztatván — mondja az egykorú jegyzőkönyv — hozatott a következő határozás: Minek utána a dolog úgy jött világosságra, hogy a veszekedést Török József idézte elő s annak folytán egymást ille­tőleg kielégítették, de amennyiben a kaszinó termében veszekedtek, ez úttal Török József — kinek ez első bűne — komolyan megintetik, hogy másszor veszekedést a Casinöban ne próbáljon, mert azonnal hivatalából kitétetik. Bikfalvy János pedig, a ki több Ízben a dor­bézolás meggátlására felszóllittatott, de arra nem figyelve, részegeskedett, köielezeíségbőli röktöni elbocsátást érdemelne, a de amennyi­ben már esztendeje nem sokára kitelendő, ez­úttal nem bocsáttatik el, hanem jelen havi fi­zetése Va-ed részének elvesztésére büntettetik.“ Egyletünk és annak tagjai a barátság és testvériség áldásait nem sokáig élvezhették. Sötét fellegek tornyosultak hazánk egére, ellen­ségek fenyegették minden oldalról a magyarok hazáját, ősi szabadságát, nemsokára viszhang- zott az ország a kiáltástól, hogy: „Talpra magyar, hi a haza!“ Örök emlékezetű dicső napok következtek s lehetetlen bizonyos lelki megindultság nélkül nem olvasni egyletünknek 1848. évi december hó 26-ára meghirdetett közgyűléséről felvett jegyzőkönyvét, mely sze­rint a kihirdetett közgyűlés nem volt megtart­ható, miután a tagok nagy része táborba szál­lott s annak megtartása későbbi időre halasz- tatott, „mikor a nemzetőrök a táborból haza­jönnek“ . . . Sokat, nagyon sokat beszélnek e rövid sorok. A nemzetőrök egy nagy része sohasem tért vissza, akik pedig visszatérhettek, otthonu­kat feldúlva, egyletünket pedig zárva találták. A- osztrák zsarnoki uralom semmitől sem ir­tózott jobban, mint az ilyen kaszinó, egyletek szabad levegőjétől, csak természetes tehát, hogy azokat sietve becsukatta. Egy évnél hosszabb szünet után végre a hatalom megengedte, hogy egyletünk 1850. évi január hó 20-án újólag megalakulhasson, de ennek feltétele volt, hogy a kerületi csendbiz­tos Toka Zsigoíond ügyen az egylet elnöke s csak úgynevezett „gutgesiut“ lapok kerülje­nek az olvasó asztalára. Ez időtől kezdve egy­letünknek egy évtizednél hosszabb ideig rendes előfizeíőjeként kellett szerepelnie a Bécsben megjelenő német nyelvű „Venderer“ cimü lap­nak s hogy a csendbiztos szerepe mit jelentett, találóan fejezik ki az egykorú jegyzőkönyvek, melyek mind igy kezdődnek : Közgyűlés vagy választmányi illés tartatott Toka Zsigmond ve­zénylete mellett. A jegyzőkönyvnek e sokat je­lentő fogalmazása bizonyára Szongoíh Jakab egyletünk örökös diszelnökének a tollából ke­rült ki, aki 1850-ben szerepel először egyle­tünkben, mint annak előbb helyettese, későbbi években pedig rendes jegyzője. A siri csendet a mi szabadságharczunk leverésével hazánkra borult, csak a 60-as évek­től kezdve váltotta fel lüktetőbb élet, de hogy mily hazafias tűz szunyadt egyletünk kebele­ben a parázs a'att, arról fényesen tanúskodik egyletünknek 1860. évi ápr. 29-én tartott vá­lasztmányi üléséről felvett jegyzőkönyve, a mely­ben választmány „a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi Istvánnak 1860 év ápr. 8-án bekö­vetkezett megrendítő halála, feletti mély gyá­szának jeléül 1860. évi május hó 8-átol kez­dődő hat heti gyász viselését határozza el min­den egyleti tagra nézve kötelezőleg.“ Önzetlenség, áldozatkészség és forró ha­zafiul és felebaráti szeretet vetették meg egyle­tünk alapját, ezen erényektől tündököl egyle­tünk történelmének minden lapja, midőn tehát a mai naptól kezdve elfoglalhatjuk a díszes hajlékot, a mely szintén e/en őseinktől örökolt érvényeknek köszönheti létét, lehetetlen, hogy emlékeink iránt ne rójjuk le kegyeletünk adó­ját és ne áldozzunk hálás szívvel az ősök dicső emlékeinek. HÍREK. Városi közgyűlés. Nagykároly város képviselőtestülete 1911. szeptember 3-án d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében rendes közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Bejelentés az 1912. évi városi költségvetés elő nem terjeszt- hetésérql. — 2. Kereskedelem ni. kir. miniszter ur által a „Vasutipar Részvénytársaság és Társa“ cég részere Nagykárolyban létesitendő közúti vasút előmunkálataira kiadott engedély bemu­tatása. — 3. Kereskedelemügyi ni. kir. minisz­ter ur 47148—1911. sz. leirata a társaskocsi iparra vonatkozó szabályrendelet módosítása tárgyában. — 4. Nagyvárad thj. város átirata a város részére az „Osztrák-Magyar Bank“ részvényeiből leendő vásárlás iránt. — 5. Czeg- léd város átiraia a magyar képviselőházhoz az 1886. évi XXII. t.-c. 138. §-a azon rendelke­zéseinek hatályon kivül helyezése iránti kér­vényintézése tárgyábán, mely szerint az állam hivatalnokai stb. fizetésük után községi adót nem fizetnek. 6. A Máv. igazgatóságának érte­sítése a Kálmánd-uti átjárónál áthidalás el nem készithetéséről. — 7. A városi hatóság kezelése alatt álló pénzek gyümölcsöző kezelése tárgyá­ban határozat. — 8. A városi gyámpénztár pénzkészletének gyümölcsöző kezelése tárgyá­ban határozat. — 9. A 121/911. kgy. sz. vég­határozat értelmében a szomszédos telkek­hez csatolandó Attila-uícai árok négyszög ölen­ként i árának megállapítása. — 10. A korparéti városi tag bérbeadásának ügye. — 11. Áz uj Kálmánd-utcán s a Mikszáth Kálmán-utcán a telektulajdonosok költségére aszfalt-gyalogjáró készítésének elrendelése. — 12. Jakabffy Gá­bor fény-utcai telkéhez csatolt 135'5 nT u:ca- terület kártalanítási árának megállapítása — s ezzel kapcsolatban Jakabffy Gábor kérelme a telke előtt elbontott aszfalt-gyalogjárónak a szabályozási vonalba a város költségén leendő áthelyeztetése, avagy ennek általa leendő elké­szíttetése esetén a telkéhez csatolt utcaterület­nek részére díjtalanul leendő átengedése iránt. — 13. Páll Gáspár tánctanitó kérelme, az általa rendezett táncestélyek után járó dijak elengedése iránt. — 14. Fedorka István iparos tanonciskolái tanító kérelme rajztanfolyamon részvétel költségeire részére segélyösszeg meg­adása iránt.— 15. Rácz János Árpád-utcai 103. sz. telke Fény-utcai részére kő-gyalog- járda készíttetése iránt. — 16 A 44/911. kgy. sz. véghatározat alapján eladott Fazekas-utcai közterületre vonatkozó kisajátítási szerződés és vázraj/, jóváhagyása. — 17. Rácz János ké­relme Árpád-utcai telke Fény-utcai részéből kisajátított terület kártalanítási árának feleme­lése iránt. — 18. Lengyel András kérelme a nagygőzmalom éj vasúti föltés közötti területen lakóház építésének megengedése iránt. — 19. a) Petz János Széchenyi-utcai telkéhez csatolt í 45 m2. b) Bogcli Kálmán Hajduköz-utcai telkéhez csatolt 3217 m2. c) A Nagyhíjdui á os- utcai birtokosság tulajdon it képező Genes- utéai elekhez csatolt 17’76 m2 utcateriiiet s d) .Mitereiter József Fazekas-utcai telkéből utcaterütethez csatolt 23*26 ma telekterület kár­talanítási árának megállapítása. — 20. A köz­kórházi tisztviselők kérelme, Magyarország kö?kórházai, gazdaságai, tiszti, segéd és kezelő személyzete által, fizetésük rendezése érdekében belügyminiszter úrhoz előterjesztett kérvény támogatása iránt. — 21. Az 1911. év augusz­tus 17-én tartott pénzfárvüsgálat alkalmával felvett jegyzőkönyv bemutatása. — 22. A köz­gyűlés idejét megelőzőleg legalább 24 órával beadható indítványok tárgyalása. Megyegyülés. Szatmárvármegye törvény­hatósági bizottsága Nagykárolyban a várme­gyei székház gyüléstermében f. évi szeptember 12-én délelőtt fél 11 órakor rendkivüli közgyű­lést tart. Esküvő. Papp János helybeli adótiszt jövő hó 9-én esküszik örök hűséget néh. Steer Vaszil gör. kath. volt esperes leányának a helybeli gör. kath. iskola tanítónőjének Steer Mariskának. Választás. A Nagykárolyi Önsegélyző Népbank rt. vezérigazgatója Csipkés András magas korára való tekintettel jövő évi január hó első napjával az igazgatói teendőktől vissza­lép és az igazgatóság tágjává lesz. Helyére ügyvezető igazgatóul múlt szombaton az igaz­gatóság Grünfeld Ármint, az Általános Hitel­bank egyik fő hivatalnokát választotta meg.

Next

/
Thumbnails
Contents