Északkeleti Ujság, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-08-26 / 34. szám
III. évfolyam. Nagykároly, 1911. augusztus 26. 34-ik szám. Északkeleti újság. Előfizetési árak: Egész évre ...................................... Fé lévre .. ..................................... Negyedévre ...................................... Ta nitóknak egész évre .. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. \ 8 korona. 4 „ 2 „ 5 Felelős szerkesztő : NEMESTÓTHI SZABÓ ALBERT dr. Szerkesztők : Suták István Csáky Gusztáv, rrrz MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. = Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) ■ Hirdetések ugyanott vétetnek fel. ■ Nyilttér sora 40 fillér.________ A pápai zászló. (N. Sz. A,) Felháboritó eset történt Aradon. A katholikusok jelvényét, a pápai zászlót rendőri karhatalommal távolította el a szabadkőműves városi hatalom a katholikus kör épületéről és kihágás miatt büntette meg a zászló kitűzéséért a kör vezetőségét. A bölcs indokolás az, hogy idegen hatalom zászlóját nem szabad kitűzni. Az ember nem akart szemének hinni, amikor ezt „Az Est“ cimü lapban olvasta. Hajlandó volt inkább a szenzációt kereső utcai lap kacsájának tekinteni mig a megerősítés meg nem jött, hogy a szégyenteljes eset valóban megtörtént. Arad város hatósága úgy látszik már a jog és törvény helyett is a szabadkőműves elveket tekinti irányadónak e hivatalos eljárásban is és Franciaországban képzeli magát, a hol valóban ezen elvek uralkodnak a jog és igazság helyett. Először is hol van az megírva, hogy egy más állam zászlóját nem tűzheti ki valaki Magyarországon? Sehol. A tisztelt szabadkőműves rendőr ur összezavarja a dolgot a román zászló kitűzésével, csakhogy ez a magyar állam elleni tüntetés jellegével bir és ezért ütközik törvénybe, mig a pápai zászló kitűzése legfeljebb a szabadkőművesek ellen és a magyar állam keresztény jellege mellett tüntétés és mint ilyen nem csak jogos, de hazafias is az internationális felforgató szabadkőművességgel szemben. A pápa kétségtelenül souverain uralkodó és egy külön állam feje, ez azonban nem jelenti még, hogy idegen. — Ausztria is külön állam, de azért a fekete-sárga lobogót aligha merné bárhonnan is eltávolitani az aradi rendőr- kapitány. Németország több mint harminc önálló államból áll, amelyek egymásra nézve nem „idegenek“, tehát létezhet és létezik önálló és még sem idegen állam és nem idegen uralkodó is. A római pápát, ki a mi uralkodónkkal együttesen nevez ki püspököket, tehát főrendeket, magyar törvényhozókat kreál, idegen hatalomnak nevezni, ahoz valóban a legnagyobb fokú bornirtság kell. Arcátlan megsértése a tizenkét millió magyar katholikusnak az ő fejőkként tisztelt egyént idegennek minősíteni és úgy kezelni, mintha a magyar állam által nem volna elismerve a pápa fennhatósága a magyar katholikusok felett. Az aradi policáj történelmi tudatlanságát is mutatja ez az eljárás. Nem tudják, hogy a magyar szent koronát a pápától kapta az első magyar király, nem veszik figyelembe, hogy a magyar alkotmány első Írott codexét, az arany bullát is a pápánál deponálták első sorban őseink és számtalan más oly ténye van ezeréves történelmünknek, amelyek mind eclatansan bizonyítják, hogy a pápa nem volt reánk nézve idegen. — A jog és a történelem és nem a szabadkőműves katekizmus határozza meg a pápa jogállását nállunk, tisztelt aradi policáj, és ennek érvényt fogunk szerezni minden ugrálás és okvetlenkedés dacára is. Szégyenletes dolog, hogy ennek a rendőri beavatkozásnak a szabadnak nevezett magyar államban kellett megtörténni, mikor a rendőrállamnak ismert Poroszországban minden katholikus ünnepen százával és ezrével lógnak a pápai zászlók, pedig ez az állam túlnyomóan protestáns és nem a Szent István országa, sokszor állott harczban a pápával és mégis tiszteli katholikus polgárai azon jogát, hogy a római pápát mint fejőket tiszteljék, a mihez kétségtelenül hozzá tartozik a római pápa zászlója kitűzésének joga. A tisztelt szabadkőművesség és szabadgondolkodás azonban úgy fogja fel a szabadságát, hogy csak nekik legyen szabad minden, de másoknak, különösen a katholikusoknak semmi. Az internationális vörös zászló hordása és kitűzése az szerintök jogos dacára, hogy ez tüntetés a nemzeti zászló ellen, de a katholikus zászlót már nem illeti meg e jog, habár ezzel nem ellentétes, sőt ösz- szetartozó a haza fogalma és az ezt symbolizáló nemzeti lobogó. Hogy azonban ilyen merényleteket Dalok a Somosról. i. Sárga ligás, csaló gúnyos cserjék! Hozzátok húz sok ábrándos emlék. Zöldpázsitos, nyílegyenes utak! Varázsvesszős gondolatom kutat. Toronymagas, ölelkező fáknak Susogási a szivembe szállnak : S ilyenkor — bár a pusztákat járom — Elmerengek sok-sok régi álmon. II. Mikor közeledbe jutok, Somos erdő, A telkemből édes rezgés jő elő! Ennél erősebbet, csakhogy fájót, érzek, Ha újra meg újra el-elhagylak téged. III. Az erdő szélén Robogó vonat Sínjei mellett Átélt álmokat — Talán gyönyört szerez neki ? — Sorsom mindig tépegeti.______________ IV. Juhászbojtár furulyája busán szól Hajladozó, zöldleveles bokorból; Hord a szellő fülbemászó hangokat, Amig nyája zsenge füvet porcogtat. Túl az erdőn, túl a réten, a tanyán Lobogtatja viganóját barna lány; Szegénv bajtár hü szerelme mit neki, Amikor már gazdalegény szereti. V. Magyoróbokrok közt Pelyhes fészek látszik, Bükkfa tetejére Fonódik a másik. A bokorban levő Csak gyei mektenyérnyi, Szeretetben mégis A nagyot feléri. VI. Azt álmodtam valamelyik éjjelen, Hogy a Somost kiirtották hirtelen; Átkozódott szivem-lelkem bujába, Keservesen, csalódottan csudálta, Hogy eltűrte az Úristen odafent: Mire itt a szép valóság megjelent. VII. Csikóskertek alján Vadcseresznyefákon Vájjon érik-e még Fanyar gyümölcs nyáron ? A szomszédos rónán Vájjon most is renget A nyári fuvalom Arany kalásztengert ? Nem tudom. De hiszem: Aligha jár ottan, Aki jobban lenne Emlékkel rakodtan. VIII. Felhőkkel enyelgő bércek oldalánál S virágoktól diszlő völgyek ölén Ős- és szálas-erdők elbűvöltek, mégsem Tudtam megszeretni egyet sem én. Károlyi Tóth Lajos. : Modern és tartós : :plissézés és gouvlérozás. Hájtájer Pál : : Nagykároly, : : Széchenyi-ntca 43. sz., a rom. kath. fiúiskola mellett.
