Északkeleti Ujság, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-07-01 / 26. szám

26 .szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG 3-ik oldal : Modern ruhafestés: 'Sl'Á jtáipv* 1|á| Le§szebb ruhatisztitás bármily divatszinre. lüJUI * d>l Vegyileg száraz utón! Nagykároly Széchenyi-utca 43. sz., a róm. kath. elemi fiúiskola mellett. _________________ Magya r, Virginia, Dráma 100%-kal lett meg­drágítva. Ez az eljárás határozottan igazságtalan. Az olcsóbb és rosszabb árut nem kellett volna megdrágítani, vagy ha már egyáltalán emelni akarták, csak igen jelentéktelenül. Annál könnyebben lett volna emelhető a delicates- áruk egész serege, amelyet csak az fogyaszt, akinek sok fölösleges pénze van. Az egyszer megszokott s aztán opiumkarjaival áldozatát el nem bocsátó nikotin élvezete anélkül is drága passió és nagy adó volt különösen azokra, akik­nek ilyesmire nem igen telt, vagy csak más irányú nélkülözések árán. Hány embert láttunk már, aki a kenyeret vonta meg magától a pipája kedvéért! Az állam jövedelmének ilyen utón való emelése nem újság az országok beléletében s igy ezért a fináncminisztert még az állam szem­pontjából sem illeti meg semmiféle elismerés. Elég példa állt előtte ahhoz, hogy ez neki is eszébe juthasson. Ellenben megrovás az kijár neki, mert arra is szigorúan intő példa állt előtte, hogy a nép zsebének ilyen módon szegezett fegyver már nem egy Ízben visszafelé sült el. Megfontolásra méltó ezek közül különösen Franciaország példája, ahol a dohányárak eme­lése olyan reakciót szült, a fogyasztó közönség erőt véve szenvedélyén olyan tömegesen állt sorompóba az erőszakosság ellen és olyan mér­tékben bojkottálta a dohányt, hogy a jelenté­kenyen felemelt áru dohány-cikkek csak egy nagyon kis percentjét hozták annak az összeg­nek, amit a régi árak mellett árult az állam. Természetes, hogy ijedten szállították le aztán a dohányárakat, nemcsak a régi összegre, hanem annál is olcsóbbá lett a dohány. Csakhogy most már ez az olcsóság nem csábított vissza jó­formán senkit. Örültek az emberek, hogy volt eszköz, amely leszoktatta őket a testet-lelket ölő szendedélyről s aztán már a jóval olcsóbb méregből sem kértek többé, miáltal az állam jövedelme a vakmerő finánc-politika következ- ményekép jelentékenyen megfogyott. Vigyázzon a finánc-miniszter, nehogy ő is igy járjon. Magyarországon is csak egy példa, egy kezdet kell, hogy milliók álljanak sorompóba részesévé nemzetünket. Ez mentett meg minket a bizonyos elpusztulás veszélyétől, mert a nem­zet meghódított lelkét a keresztény európai né­pek egyetemébe beillesztvén, belevonta a ma­gyart a kelet barbarizmusa ellen küzdő nyugati érdekközösségbe és képesítette a keresztény katholicizmusban bennfoglalt szellemi felsőbb- séggel az egybeforrás, egybeolvadás nagy mű­veletére. Csak így t ídtunk megmaradni a három hegység és a négy folyó vidékén, csak a keresz­tény katholicizmusnak az egész emberiséget egy nagy egyetemes szellemi közösségbe összefog­laló eszméje által lettünk képesek állami létünk alapjának megerősítésére, nemzeti önállóságunk megalapozására, kiépítésére, ezer éves múlttal dicsekvő Magyarországunk megteremtésére. (Lelkes taps.) 3 mert a kath. egyháznak a magyar nem­zethez való ez intenzív viszonya e most kifej­tett történelmi bázison pihen, annál inkább megkövetelhető minden más felekezetbelitől a katholikus egyház iránti különösebb reverencia. (Úgy van ! Élénk helyeslés ! Ami pedig minket illet, nemzetünk szivébe vissza kell állítanunk az Isten félelmét, amelyet a szabadgondolkozók álnoksága mélyen meg­rendített. „Amely nemzet féli az Istent, az nem fél semmi egyébtől!“ mondotta Bismarck. Háromszor boldog, aki szivében hittel fo­gadja a halált, mert félelem nélkül léphet át a titokzatos küszöbön, nem a megsemmisülésbe, hanem a feltámadás elé. És hasztalan az úgy­nevezett modern felvilágosodás, amely a tudo­mány nevében iparkodik a hitet elvenni a vi­lágtól, mert a világosság, amely ebből árad, nem világosit, hanem kápráztat és vakit. (Taps.) Amig nem teheti meg, hogy ne legyen bűn, betegség, szerencsétlenség és khalál, addig a viadal a hit és tudás közt dúlni fog, addig mindig lesznek pénzváltók és galambkufárok, akiket a Megváltó ostorral volt kénytelen ki­verni az Ur templomából. (Lelkes, hosszantartó és bojkottálják a gyilkos nikotint. S ilyen példa vidékeként, eddig ugyan még csöndben, úgy­szólván privátim máris igen sok van. Megindul­hat a bojkott, mint a lavina s akkor a rosszul elsült finánc-politika könnyen egy bársonyszékbe kerülhet, a buzgó reformátor, a fináncmiuiszter ur bársonyszékébe .. .! Az egyszer már emlegetett gyufa-mono- polium eszméjét is felvetette korunk finánc­génije. Állítólag már folynak is a tárgyalások a kormány és a gyufagyárosok között. Erre az eszméjére sem lehet büszke a pénzügyminiszter, mert ez sem az övé. Még a koalíciós kormány tulipános fejéből csiholta ki a gyufa-monopolium szikráját a koalíciós zsebek telhetetlensége, nem pedig az állam érdeke. A talpfák kiaknázása után már a vékony gyufaszál is jó lett volna a panamázás uj alapjául. Akkor nem sikerült. Most már a mungó fináncminiszter feszegeti a gyufakérdést. A gyufa is visszafelé sülhet el! Vigyázzanak arra a gyufára, mert fölgyujthatják vele az országot; vigyázzon a fináncminiszter ur, mert a monopolizált gyufával majd alá-talál- nak fűteni a bársonyszéknek! Nem jó ezt a kegyetlen zsarolást a végletekig folytatni! —y­HÍREK. Vármegyénk közigazgatási bizott­sága julius hó 7-én tartja meg jövő havi rendes ülését. Róth Ferencz törvényszékünk elnöke — mint örömmel értesülünk — csütörtökön telje­sen gyógyultan hazaérkezett. Helyettesítés. Dr. Schönpflug Béla vár­megyénk főorvosa julius 1-től 31-ig szabadsá­gon lesz, mely időre llosvay Aladár vármegyénk alispánja a főorvosi teendőkre dr. Czukor La­jos központi járásorvost, tb. főorvost helyet­tesítette. Vármegyénk igazoló választmánya szombat délután 4 órakor ülést tart. éljenzés.) De a szenvedő emberiség mindig ra­gaszkodni fog ahhoz, aki érte szenvedett és meghalt. Az isteni szeretet, amely értünk Fiát küldötte a földre, a megváltói szeretet, amely értünk a kereszttel a Golgotára ment, az a ret­tentő szeretet, amely magát a Getszemáni kert­ben megfeszíteni engedte, nem múlik el tőlünk soha. A világtörténet legnagyobbszerübb, leg- meghatóbb tragédiája a hitnek az alapja ; oly valóság, amelynek varázsát soha tudomány a szivekből okoskodással kipusztitani nem lesz képes. (Hosszantartó éljenzés, taps.) Tisztelt Gyülekezet! kősziklán fogom épí­teni anyaszentegyházamat és a pokol kapui nem vesznek erőt rajta, mondotta Krisztus Urunk! És a jövendölés közel 2000 esztendő óta teljesedik. Pogányok, hamis próféták, hitetlenek mindent elkövetnek egyházunk erejének gyen­gítésére, megrontására, nyers erőszak, tudomány támadja annak létalapját. De azt az egyházat, amely magasztos tanításban a felebaráti szere­tet mértékét az önmagunk iránti szeretet mér­tékéhez köti, amely példaként állítja elénk az irgalmas szamaritánus könyörületességét, nem söpörte el Czézárok oinnipotentiája, nem a bör­tönök iszonya, a pallosok bárdja, a máglyák pusztító tüze. Túlélte az ariánismust, iszlámot, s a poklok kapui sem tudtak vele szemben diadalmaskodni a középkorban sem. A mártí­rok kiomló vére helyén uj élet fakad. Századok viharait rendületlenül állta, hatalmas ellenségé­vel megbirkózott. Látta kere ztjét méltatlan ke­zekben, látott majd tulmerész. majd túlságosan csüggedő nemzedéket, de a sors viszontagságai között is meg tudott állani isteni rendeltetésének kijelölt helyén. Szilárdul meg fog állani ezentúl is belső és külső ellenségeivel szemben s azok­nak megtörésére lesz mindig elég ereje. Hogy ez igy legyen, adja és engedje a hatalmas Isten! (Szűnni nem akaró lelkes él­jenzés és taps!) Ünnepélyes mise. Holnap, vasárnap reg­gel 9 órakor Szoloinájer Tasziló, bencésrendí áldozópap tartja a nagykárolyi róm. kath. templomban ünnepélyes segédlettel első misé­jét. Manudoktora lesz : Strommer Viktorin, pan­nonhalmi alperjel. Ünnepi szónok: Pallmann Péter. Mise után áldást ad a most felszentelt bencésrendi lelkész. Húszéves., találkozó. A nagykárolyi fő- gimn. húsz év előtt érettségizett növendékei múlt hó 25-én találkozóra jöttek össze. Az életben lévő 15 tanuló közül csak öten jelen­tek meg. Dr. Sternberg Endre, dr. Rooz Ele­mér, Vanyek József és dr. Papp László, a töb­biek kimentették távolmaradásukat. Vizsgaletétel. Gyurovits Gyula helybeli gyógyszerész leánya, Mariska f. hó 19-én, a budapesti egyetemen az utolsó szigorlatot ki­tüntetéssel letette s gyógyszerészi oklevelet nyert. Uj jogtudor. Dr. Korányi Lajos állarrT tudort, Katz Sámuel helybeli női divat üzlet- tulajdonos fiát a budapesti Tudományegyete­men jogtudorrá avatták. A N. A. C.-ból. A Nagykárolyi Atlétikai Club junius hó 30-án d. u. 5 órakor választ­mányi ülést tartott, melyet dr. Péchy István elnök és Gallasz József egyik alelnök lemon­dása folytán Jakab Gyula alelnök hivott össze. A választmány az eltávozott s igy állásáról is lemondott Wallner Ferencz helyébe titkárnak egyhangúlag dr. Jositsch Miklós ügyvédet vá­lasztotta meg, az elnök és alelnök—választó közgyűlés határidejének megállapítására és kitű­zésére pedig f. hó 4-ére, azaz keddre uj vá­lasztmányi ülés összehívását határozta el, melyre a választmányi tagok ez utón is meghivatnak. Doktorrá avatás. Borody Dezső, nagy­károlyi ügyvédjelölt a jogtudományi szigor­latot junius hó 23-án a budapesti tudomány- egyetemen jó sikerrel letette és ennek folytán tegnap, junius hó 30-án doktorrá avattatott. A Nagykárolyi Nőegyesület julius hó 9-én d. e. 12 órakor a városháza nagytermé­ben tartja évi rendes közgyűlését amelyre az egyesület igen tisztelt tagjait meghívja özv. gr. Károlyi Istvánná elnöknő. Tárgysorozat: a) El­nöki jelentés, b) pénztárnoki jelentés, c) a pénz­táros lemondásának bejelentése és pénztáros választás, d) az árvaház átalakítási ügyében jelentés és intézkedés, e) esetleges inditványok. Kinevezés. A nagyváradi posta- és táv. igazgatóság Feifer György csanálosi lakost Csa- nálosra posta- és távirdaügynökké nevezte ki. A szatmári béke emlékének megörö- kitésére Szatmár-Németi szab. kir. város kö­zönsége díszes emléktáblát készíttetett és azt a békekötés színhelyén, a báró Vécsey-ház falába beilleszti. Ezen emléktábla leleplező ünnepélyét a város törvényhatóságának felkérésére a szat­mári Kölcsey-kör rendezi ma d, e. 11 órakor. Tárgysorozat: 1. Megnyitó beszéd, tartja dr. Fechtel János, a Kölcsey-kör ügyv, alelnöke. 2. Ünnepi beszéd, tartja Bagossy Bertalan, kir. kath. főgimn. tanár. 3. Az emléktáblát megőr­zés végett az ügyv. alelnök átadja báró Vécsey Lászlónak. 4. Báró Vécsey László az emléktáb­lát gondozásba átveszi. 5. Záró-beszéd az ügy­vezető alelnöktői. Pályázat a Szent-Lászió konviktusba. A nagykárolyi kegyesrendi róm. kath. főgim­náziummal kapcsolatos Szent-Lászió konvik- tus 1911. évi szeptember hó 1-én megnyílik és abba 40 tanuló vétetik fel. Ha vő teljes ellá­tás 50—60 korona. A főgimnáziumhoz és a Somos erdőhöz közel fekszik, teljesen mo­dern berendezésű, központi fűtéssel, víz­vezetékkel és villanyvilágítással. Szakszerű felügyelet, tanári vezetés. A növendékeknek külön tanuló, háló, beteg, fürdő, társalgó és játék-szobák állanak rendelkezésükre. A par­kírozott nagy udvart tornaszerek és tekepálya egészítik ki. — Folyamodványok julius hó folyamán a főgimnáziumi igazgatósághoz ad­hatók be, ahol bővebb felvilágosiiás is szerez­hető.

Next

/
Thumbnails
Contents