Északkeleti Ujság, 1910 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1910-01-29 / 5. szám
2-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG. 5-ik szám. lajdonkép a legultrább konzervativizmus. Úgy látszik azonban a kormány egy egységes többségi pártról ábrándozik, a melybe a katolikusokat Zichy János varázsfuvolája csalná be és ez az mibe a katholikusok nem fegnak belemenni, még, ha kedvükért el is ejtik a szabad- elvüpárt elnevezést. A néppártnál, mely túlnyomóan köznépből és csekléy számú intelligentiából áll, ez az eszme tönkretétele volna, mert a nagy párton belül nem választói, hanem vezetői szám arányában érvényesülne, tehát súlyban óriásit vesztene. A megoldás csak egy 67-es pártokból álló concentrátió lehet, a mint ezt Zselénszky gróf is nagyon helyesen kifejtette. A vallási, nemzetiségi, gazdasági ellentétek a fejlődő kultúrával sokkal jobban kiélesednek, sem, hogy egy párt keretében pusztán a 67-es elv által összefűzve megférhessenek, tehát ma már j csak. mint egész európa példája mutatja csak blokkokkal vagy ad hoc egyesülésekkel lehet operálni. A merev erőszakolása az egységes többségi pártnak nem csak értékes elemeket tartana vissza, de a ma létező politikai pártok közül is a néppártot feltétlenül elriasztaná a kormánytól és mintegy reákényszeritené, hogy a függetlenségi párttal közösen operáljon, ezzel a kormány sorsa a választáson meg volna pecsételve, mert ugyan hol van ma az a köznép, mely Tisza párti volna, már pedig e nélkül pusztán az intelligenciával a hivatalos hatalommal és pénzzel többséget teremteni ma már nem lehet. Az uj főispán. Informátióink szerint Szat- mármegye főispánjává Csaba Adorján fog kineveztetni. Ha ez valóra válna, csak gratulálni lehetne a kormánynak a szerencsés választáshoz, mivel Csaba Adorján közszeretetnek örvendő correct egyénisége bármily politikai helyzetben is kivívja magának a vármegye közönsége osztatlan megelégedését. Sajnos a korfellegét, ködös nyirkos novemberi estéit, sejti a közeli rengést, a katasztrófákat lelkünk életében. Az ő nyugodtsága nélkül viharos a nappal, kinzó az éjszaka. A lelkiismeret az erkölcsi élet közérzéke. Egyszerre azonban a lelkiismeret eldobja a Perseüs-sisakot, az ösztönös erőből gondo- latos erő válik. S ekkor a lelkiismeret vagy bírája vagy vezére az életnek. A lelkiismeret biró. Bírói trónusát az Isten keze, a nevelés, a törvény építette bele minden lélekbe. Éles látását, pártatlanságát a ki- sebb-nagyobb önismeret teremti. Ítéletét mindentől függetlenül, rögtön hozza szinte mindentudó hatalommal. Jutalmaz, de meg nem szédít, büntet, de le nem alacsonyit. Ajakunk mentegeti a tévedését, lelkiismerntünk soha, sőt annál jobban sikoltoz; beszédünk, szavunk, mosolygásunk megtévesztheti az embereket, lelkiismeretünk azonban a valót, a kikerülhetetlen Ítéletet sejti, jelzi, tudja. Azért a lelkiismeret a mi legértékesebb birtokunk, legelső jutalmunk, gyógyító büntetésünk, az Isten ujja bennünk, az Isten szava, aki — ez ágos- loni gondolat — Ítélő igazságosságát megosztotta az önmaga hatalma s a mi lelkiismeretünk között. Jóságát is megosztotta önmaga és lelki- ismeretünk közt. Az Isten jósága a teremtettek iránt a vezérlés kegyelme. A lelkiismeret pedig életünk vezére. Az Isten a törvény által vezérel minket és a lelkiismeret törvény. A legbensőbb törvény, egyéni törvény, bölcsességes, hatalmas vezér. Nemcsak indít, kényszerit, nógat, hanem bizalomból, az Isten erejéből épiti nekünk az élet hídjait; minden kátyúra, minden meredekre, minden tüskére figyelmeztet, melyen áthalad utunk. mány sok baklövése nem ad teljes reményt arra, hogy ez a szerencsés megoldás tényleg bekövetkezzen. Az őszinte szövetségesről. Folytassuk a vitát. A paktumban nem volt benne a közös bank fenntartása, de nem volt benne az önálló bank felállítása sem s igy Justli Gyula ur nagyon jól tudta, hogy a függetlenségi pártnak e programmpontja garantálva egyáltalán nincs. 0 azonban tudhatta ezt s igy árulást küvetett el programmja ellen, mikor belement és elnézte, hogy vezetik félre az országot egy nemzeti diadalnak hirdetett, de vol- taképen leszerelést képező és épen azért titokban tartott paktum által. Nagyon lekötelezne Adler Adolf ur, ha közölné a felirat azon részét, a melyben a 67-es pártok állást foglalnak a bank szabadalom meghosszabbítása ellen és az önálló bank legközelebbi felállítása mellett, mert a gazdasági függetlenség általános hangoztatása épen nem ezt jelenti, hiszen ez alapon állott a sza- badelvüpárt is, de nem kötötte időhöz, mint a függetlenségi párt. Ebben tehát csak azok találhattak garantiát, a kik komolyan nem törekedtek a függetlenségi programúi megvalósítására és minden látszólagos támpontot megragadtak arra, hogy a hatalmon maradhassanak. Nem igaz az, hogy a quotaemelés ellenében a 67-es pártok az önálló bankot Ígérték, mert ilyen határozatot egy párt sem hozott csupán a mindig hazudó Wekerle mondott annyit, hogy a nemzetnek szabad keze van, a mi ismét nem jelenti a bank 1911 -re felállítását. A hazugságról közismert Wekerle semmi positiv Ígéretet nem tartalmazó nyilatkozatával szemben eléggé fellehetett világosítva a függetl. párt, a balpart, a néppárti Zboray Miklós, a fővárosi sajtó felének felvilágosító szavai által és valamint ellene szavazott a quotaemelés- nek Luby Géza, úgy ellene szavazhatott volna Justh Gyula is most oly hangos táborával, csakhogy, mint Adler Adolf ur egész őszintén bevallja, kormányképességüket akarták megmutatni. Hiszen épen ezt állítom én és konstatálom, hogy egy eredményre jutottunk. A függetlenségi párt kormányon akart lenni s ezért engedett Bécsnek. Mással én nem is vádolom őket. A beismerés folytatódik a császárjubileum kérdésében. Ez mint udvariassági tény szerepel. A lelkiismeret dajkáló anyateje a szülei gond, a nemes környezet, a templom, az uj szövetség emez égő csipkebokra, a lélekkel teli iskola, tápláléka pedig a törvény. Mig igy táplálkozik, önmaga is törvénnyé lesz. Semmiféle törvénynek nincs ereje rajtam, ha azt fel nem szívta a lelkiismeretem, ha nem lelkiismeretünk diktálja azt. Azért a lelkiismeret nemcsak legbensőbb törvény, hanem a legerősebb törvény, kipusztithatatlan és általános törvény. Azért nemcsak az egyénnek van lelkiismerete, van a népeknek és nemzeteknek is lelkiismeretük, mely őseik erejéből, történelmükből, vallásos és nemzeti hagyományaikból épül ki és boldog fennállásuk és nemzeti erejük biztosítéka. Az ősz Publius Horatiusnak hirül viszik, hogy két fia elesett, a harmadik pedig futva menekül a három Curiatius elől ... az agg méltatlankodik. Mikor azt kérdezik: dehát mit is tehetne egy három ellen, — az agg embernek szavában a latin nép lelkiismerete mennydörög: hát haljon meg! Mikor a mi Hunyady Jánosunk keresztes zászlói alól azt irja a pápának : Szentséges Atya, évtizedek óta állok őrt a Dunánál Krisztus keresztjével a pogányság ellen. Eközben pusztul a földem, hullik hazám virága, de Európának szüksége van az én nemzetemre, — szavában a mi nemzetünk lelkiismerete csillog: mi voltunk akkor a kereszténység paizsa, Európa melle. Mikor II. Rákóczi Ferencz Szűz Máriás lobogóján azt irta: pro patria et liberlate, a hazáért és a szabadságért és végigküzdte kuruc-csatáit, a világhistória legpoetikusabb küzdelmeit, a nemzeti gondolat, a nemzet lelkiismerete szólott- bugott tárogatóiban: a rabság rabság, akár selyem pántlika, akár rabbilincs szőrit, a tömSohaseni állítottam, hogy más volna. De akkor, hogy mertek nekem jönni Adler urék, mikor én azt indítványoztam, hogy legyen a vármegye is olyan udvarias, mint a parlament. Itt tűnik ki azonban nagy igazság 1 Adler Adolf ur azt mondja, hogy kellemetlen helyzetbe jött volna a függetlenségi párt akár elfogadja indítványomat, akár elutasítja. Ez a beismerés nonplus ultrája. Úgy van pártelnök ur, a hogy ón mondja és éppen ebben van 3 évi működésűk gyalázata, hogy gyávák voltak Bécscsel szemben, mert féltették a kormányhatalmat és gyávák voltak lefelé ezt bevallani, hanem adták, hazudták a nagy kuru- czot és csalták, bolondították a világot. Felfelé való gyávaságuk nem engedte indítványomat elutasítani, lefelé való szélhámoskodásuk nem engedte ezt elfogadni. Éppenigy beismeri Adler Adolf ur a taktikázást a Majos ügyben. A kabinetirodából jött, tehát nem lehetett vele szembeszállani. Rakovszky István annak idején visszaküldődé a királyi kéziratot, mi néppártiak a megyegyülésen nem respectáltuk a Majos ügyben sem a császár akaratát, de azért mi vagyunk a fekete reakcziósok és önök a nemzeti hősök. Különben Wekerle nem jelentett ki semmit. Falussy hazudott valamit a me- gyegyülésnek, de ennek valótlansága kitűnt abból, hogy a kormány a megye feliratára nem válaszolt. Adler urék ezen ügyben mindent zsebreraktak, hogy főispánjukat megmentsék. Ez a főispán volt az, a kit Adler pártelnök ur nagy igazul kivágott a mikor faggattam, hogy mutasson ki valami függetlenségi eredményt. A Falussy főispánsága volt a nagy eredmény, a miért le kellett nyelni Majost, császárjubileumi üdvözlést és más békéket. A 67-es oldalról kivált a néppárt részéről, az ó szabadelvűek, demokraták, szociálisták és főleg a balpárt részéről állandóan elébe volt tartva a függetlenségi pártnak, hogy egész tevékenysége a függetlenségi programm nyilt megtagadása és elárulása, az egész ország Kossuthon mulatott és mindenféle variaczióban figurázták ki azt a komédiát, a mit ő és pártja elveikkel űznek. Hogy ez nem volt elég azt csak kettővel lehet megmagyarázni, vagy oly fokú korlátoltság honolt a 48-as képviselők agyvelejében, hogy nem a parlamentbe, de a Fruim-féle intézetbe valók, vagy közönséges politikai kalandorok, kik .egyszerűen szavaztak és beszéltek a konczért és tojás-tánczot jártak elveik körül addig, mig választóik szeme kinyílt és a király sem volt hajlandó tovább egy hazug kormányzást tűrni, hanem színvallást kívánt. löc csak tömlöc, még ha bársonyszékekkel van is bútorozva. Mondom, a nemzeteknek is van lelkiismeretűn. És bár annak tartaná, bár annak nevelné minden nemzet fiai lelkiismeretét, ami a lelkiismeret valóban: hatalomnak, vezérlő elvnek, a jellem magvának tartaná és nevelné azt. Jellemekre szüksége van a világnak, legyen az a világ olyan nagy, mint egy nemzet, vagy olyan kicsiny, mint a család, vagy olyan százmilliomodrész, mint amilyen az ember, az egyén. Sót, — erkölcsös jellemekre van szüksége a világnak, mert a világ, legyen nagy, legyen kicsiny, erkölcsi rend, erkölcsös egyedek nélkül nem világ, hanem káosz. lellemek azonban nem nőnek csak a lelkiismeret talaján, annál kevésbbé nevelődhetnek erkölcsös jellemek lelkiismeret nélkül. Ide már csakugyan nem kell bizonyíték a magunkra való éles tekinteten kívül. A jellem az egyén legsajátosabb vonásainak összesége, a hajlam, Ízlés, akarati tények egyesitett valósága. De melyik hajlamom nem került soha lelkiismeretem birói széke elé, melyik szándékomat nem fontolgattam, melyik nem szűrődött át lelkiismeretemen? A jellem egy nyomon járás a gondolkodásban, állhatatosság az eltöké- lésben, de nem szégyelném-e magamat ön lelkiismeretem előtt, ha következetlen tudnék lenni előbbi Ítéletemhez, cselekedeteimhez? A jellem legelső jele és virága az a kötelességérzet, mely el nem pusztul, hanem nő a korral, él, izzik, diadalmaskodik, még ha az önmaga világa omlik is össze és a jellem rettenthetetlenség az élet tuséiban, — de a lelkiismeret vezérel, ő tárja elém a kötelességeket, a lehetségeket és lehetetleneket, ő keresi az élet tiszta ösvényeit nekem, ő mutatja az élet
