Északkeleti Ujság, 1910 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1910-06-05 / 24. szám
2-k oldal. ÉSZAKKELETI UJSÁQ. delemben számos kitűnőségünk kimaradt a parlamentből. És éppen ezért ma mikor a függetlenségiek táborinak vezetői oly nagyszámmal elhullottak, a haza szeretet öröme tölti el keblünket Gróf Károlyi Józsefnek egyhangúlag történt megválasztása folytán. Személyéberl a születés, képzettség vagyon és ambitió ga- rancziát fog nekünk nyújtani arra, hogy az uj országgyűlésen kerületünknek és hazánknak érdekeit szem elől téveszteni- soha nem fogja és e bűnökben született parlamentnek első rangú harczosá lesz. Dr. Kovács Dezső választási elnök a kül- döttségi tagokkal a szavazás helyéül kitűzött cédulaháznál már a reggeli órákban megjelent. Az eljárás pont 8 órakor megkezdődött, s minthogy gróf Károlyi Józsefen kivül mintegy 15 aláírással ellátva Török Gábor debreczeni kőmüvessegéd is ajánlva lett, — a szavazás 9 órakor mindhárom küldöttségnél megkezdődött. Gróf Károlyi József bizalmi férfiai voltak : az 1. szavezetszedo küldöttségnél Kaufmann Izidor és Mariári Ferencz, a U.-iknál : lrsik Ferencz és Bunda Miklós, a líl.-iknál: Cukor Márton. Török Gábor részéről az I.-tiél Tárkányi Gusztáv, a Il.-nál Stiffel Jenő, a 111.- nál Jónás Jenő nyomdászsegédek. Leadatott összesen 703 szavazat, melyből nagykárolyi választó 233 volt. A leadott szavazatok egytől egyig Karolyi Józsefre estek, — Török egy szavazatott sem kapott. Záróra Va 12 órakor lett kitűzve, V2I órakor pedig az eljárás befejeztetett. A jegyzőkönyvek felvételekor érkezett meg Károlyi József Kápolnáról automobilon Károlyi Mihály gróffal, kit előző napon ott Kossuth- párti programmal megválasztottak. Rooz Samu helyettes választási elnök vezetése alatt mintegy 50 tagból álló küldöttség hivta meg a képviselő-jelöltet a mandátum átvételére, mire a jelölt Károlyi Mihály gróf társaságában a választók lelkes éljenzése mellett a helyszínére jött. A választók lelkes éljenzése között megérkező grófnak, dr. Kovács Dezső választási elnök a mandátumot szép és mintegy a kötelességeire figyelmeztető szavak kíséretében adta át. „Amidőn kerületünk méltóságodat képviselőjévé választotta a Károlyi család és városunk között már századok óta fennáló kötelék egy újabb kapocscsal erősödött. A kötelék nem csupán azon alapul, hogy a grófi család kerületünk legnagyobb birtokosa. A régi időkben a gazdasági, az újabban pedig minden kulturális actió élén ott látjuk a grófi családot. Amikor e vidék elpusztult, e család népesítette be idegen telepesekkel, kik ma már legjobb magyarjaink. Később amidőn a gazdasági kapcsolatot az úrbéri viszonyok megszűnte után a kulturális élet váltotta fel a nagy Kölcsey mellett a vármegyei élet vezetésében ott találjuk gróf Károlyi Györgyöt, aki később a vármegye legelső alkotmányos főispánja lett, s akinek első cselekménye az volt, hogy a Bach korszak alatt tőlünk elvitt vármegyei székhelyet váró- sunkba visszahozatta. A legújabb idők képviselője a Méltóságod előtt is nagy kegyelettel említett nagybátyja Károlyi István gróf aki 18 éven át képviselte kerületünket. A mandátum átadásakor biztosítjuk Méltóságodat elveinkben való együtt érzésünkről és kérjük, hogy kerületünk és városunk érdekeit ép úgy képviselje mint nagy elődje, gróf Károlyi István. Isten sokáig éltess!“ A képviselő gróf az átvett mandátumot megköszönve Ígérte, hogy a függetlenségi és 48-as eszméktől soha és semmi körülmények között eltérni nem fog és nagyra becsüli megbízó levelét különösen most amikor az országból érkező választási hirek a kormány erőszakos és megvesztegető eljárása következtében a függetlenségiek nagy táborának megtizedeléséről ad hirt. Ezután a választók éljenzése és a zenekarok hangjai mellett képviselőnk a kastélyba visszavonult. * * * Este a „Magyar Király“ udvari helyiségében képvielőnk tiszteletére bankett volt, melyen Károlyi Mihály gróf társaságában jelent meg. A banketten mintegy 350-en vettek részt, kik közül sokan voltak a vidékről bennmara- dottak Az első felkoszöntöt Re "ik Gyula mondotta a képviselőre. M ijd Cseh Lajos gim- háziumi igazgató mondóit hatásos és tetszéssel fogadott^ beszédet, — sajnos azonban, az itt elhangzott beszédesrt a nyomdász-sztrájk miatt nem hozhatjuk. Ekkor Károlyi József gróf emelkedett szólásra. Kinek beszéde kivonatosan a következő : „Hálás közönetet mondok önöknek, hogy kerületük képviselői mandátumát nekem ,adták. Ezzel az Isteni gondviselés kifürkészhetetlen akarata épen ma adta kezembe a?t a zászlót mely épen a mai napon megtépázva került ki a küzdelemből. Ma a mikor talán ezerszeresen szüksége van a függetlenségi pártnak harcosokra, kik mindenütt és mindenkor kitartanak azon elvek mellett, melyeket a függetlenségi eszme képvisel. Midőn tehát ma itt örömünnepet ülünk, a bánat is elfogja szivünket, de csüggednünk nem szabad. Nem lehet a független^ ségi eszmét ez országban letörni, mert ez az eszme egv a magyarság eszméjével és csak akkor fog kipusztulni ez országból a mikor az utolsó magyar sírját fogják . megásni. Örülök, hogy e kerület hűen kitartott a régi zászló mellett és. hogy az en csekélységem volt az, a ki e zászló mellé csoportosíthatta a polgárokat kik mindnyájan egy szívvel egy lélekkel tettek szolgálatot a függetlenségi eszmének. És a midőn az Önök bizalmát megköszönöm, megragadom az alkalmat, hogy ígéretet tegyek arra nézve, hogy ezektől, az elvektől és eszméktől el térni nem fogok soha. Engem a hatalom meg nem fölemlíthet, engem az uralkodó kegye el nem tántoríthat, nem félek senkitől, de nem is kérek senkitől semmit. Hosszasan tartó éljenzés és taps.) És a midőn én itt a függetlenségi eszmékre hitvallást teszek, legyenek meggyőződve arról, hogy Kossuth Lajos szelleme lesz az, a mi engem mindenkor vezetni fog. Tisztelt Uraim ! Előttem felszólaló tisztelt barátom említette az összetartást. Igenis az összetartás az, a melyre ennék aiz országnak szüksége van Magyarországnak szüksége van az összetartásra, hogy függétlenségét kivívhassa. Es a midőn ma végig tekintek a megritkult sorokon, azt a megnyugvást találom fel és; ázt remélem, hogy az igy megritkult sorok jmpst jobban össze fognak tömörülni, a mi kis táborunk újra meg fog erősödni és újra bizalom fog költözni az embeiek leikébe, hogy sikeresen meg fogunk tudni küzdeni n hatalom önkényével, vesztegetéseivel és politikai kortes fogásaival és újra ragyogni fog a függetlenségi zászló, úgy a hogyan ezelőtt 5 évvel ragyogott. És a midőn én erre az időre gondolok, egy alak tűnik fel lelki szemeim előtt a ki elköltözött ugyan közülünk, de a ki én előttem mindenkor mint politikus, mint hazafi, mint ember eszmény kép volt ki én hozzám annyira közel állott és a kinek szellemét felidézve jelezhetem azt, hogy melyik az az ut, a melyen én haladni fogok. A harczhoz és küzdelemhez önzetlen férfiak és tiszta fegyverek kellenek és én igyekezni fogok azon, hogy ezeket a férfiakat egy párt keretében egyesítsem, ezeket az önzetlen férfiakat, kiket ma talán személyes kérdések, talán önkéntelen félreértések szétválasztottak. Ha a bukáson okulhatunk úgy okuljunk annyiban, hogy fogjunk kezet, emeljük fel a megtépázott zászlót és vigyük diadalra. Emelem poharamat első sorban a választó polgárokra, és eszményképem Kossuth Lajos szellemére ki azt hiszem, ha most reánk tekint, örömmel néz bennünket, kik itt ma azért jöttünk össze, hogy az ö eszméinek diadalát üljük. Az Isten éltesse és áldja meg önöket! A nagy hatást és köztetszést keltett beszéd nyomán felhangzott tapsvihar lecsillapultával Dr. Adler Adolf emelkedett szólásra, hogy a függetlenségi párt nevében üdvözölje a kerület uj képviselőjét. Beszédében, melynek végén gróf Károlyi Józsefet éltette, foglalkozott azon hírlapi czikkekkel, melyek az uj képviselőjelölt prog- rammbeszéde után a helyi lapokban megjelentek, ismertetve az egyes kérdésekben a saját álláspontját. Ezután általános figyelem között gróf Károlyi Mihály emelkedett szólásra, ki eltekintve attól, hogy a kápolnai kerület most képviselőjévé választotta, mint az Országos Magyar Gazdasági egyesület elnöke is fontos tényező a ma24! szám gyár közéletben. Beszédében köj-üll elül a következőket mondotta: „Mélyen tisztelt Uraim ! Engedjék meg, hogy bár nerrt ide önök közzé való vagyok is. egy párszóvaLszfyes figyelmüket igénybe vegyem, mert Hiszen engem is fűzitek e városhoz bizonyos vérségi ^kötelékek, melyek megengedhetővé teszik, hogy szavamat az önök kötébert felemeljem. Első sorban is köszö- netemet akdfütíi kifejezni Önökrték, hogy öcsémet egyhangúlag megválasztani szívesek voltak. Politikai és nyilvános pályája kezdetén a midőn ideáljainak engedelmeskedve a csatába indulni készül, hálával tartozom Önöknek, hogy megőrizték az ő lelkében az ideált, mert ha az ember pályája kezdetén, idealizmusa teljében nem lesz bátorítva, úgy a szívben a legszebb eszme is kihal. Mert ha ez az egész ország igy táplálná, fejlesztené, erősítené ideálokért küzdő fiait és ha az egész országot elárasztanák ezekért az ideálokért való buzdítással, úgy a munkapárttal szemben épen úgy az egész ország győzne, a mint győzött öcsém, itt az Önök körében, kinek mint bátyja elmondhatom Önöknek, hogy vannak hibái, talán heves és lelkesedése elfogja egyszer-egyszer ragadni, de meghajolni nem fog soha, történhetik bánni, arról én jót állok. Majd áttért arra az ő speciális állásfoglalásának előadására az agrár programra melyet némelyek hibáztatnak. Rendületlenül állja azt hogy az agrárizmus az önálló és független Magyarország megteremtésének egyik feltétlen követelménye a mely nem áll ellentétben sem a kereskedelemmel, sem az iparral, mert hiszen ők az agraristák az önálló vámterület hívei is egyidejűleg, már pedig Önálló vámterület az ipar és kereskedelem fejlesztése nélkül el sem képzelhető. Szerinte az agrár program teljesen megfelel az Ország közgazdasági helyzetének a mint absurdum volna szerinte Németországban arról beszélni, hogy az nem iparos állam,; épen olyan absurdum volna az az állítás, hogy hazánk nem agrár állam és hogy itt nem főfeladat az agrár érdekek hathatós állami támogatása. Természetesen ismét hangoztatva azon álláspontját, hogy ez a támogatás sem az ipar sem a kereskedelem ellen szerinte nem irányul, mert hiszen egy állami létnek az is feltétele, hogy ott az ipar, kereskedelem és mezőgazdaság megfelelő zavartalan egyensüly- I bán legyenek egymással. És épeu ezért, bár az önálló vámterület hátrányait első sorbn a nagy birtok fogja megőrizni, mégis kívánja annak behozatalát, mert ez az általa is támogatandónak talált ipar és kereskedelem-létérdeke, Majd foglalkozott az előtte elhangzott beszédeknek,, az összetartást hangoztató részeivel és ebből kiindulva fűzte tovább az agraristák programmját , és áttért a szövetkezeti kérdésre fejtegette hogy ahoz, hogy az emberek össze tudjanak tartani egy speciális erő kell melynek lényege az, hogy ennek a magasabb erőnek hódolva miden ember a maga egyéniségét egy bizonyos fokig lefokozza és speciális áspi- rátóit egy bizonyos fokig háttérbe szorítsa: Ezt az erőt ő a szövetkezeti eszmében véli fetalálni, ezer és ezer szövetkezet alakulását találja e célra sükségesnek, mely egyszersmind az anyagi jólét alapja a mely ismét,, alapul szolgál azután a további fejlesztéshez. Ő tehát a szövetkezeti eszme életre kelésére, annak ébredésére üríti poharát kívánva, hogy ez necsak a politikai, de a gazdasági és társadalmi életben is érvényesüljön és ha ez bekövetkezik, akkor meg' van győződve, hogy a következő alkalommal olyan alapunk lesz. a mely ismét a függetlenségi eszme győzelmét fogja biztosítani. Mert ma már egyedül a lelkesedéssel győzni nem lehet, mire például a lefolyt 5 év tanulságai szolgálhatnak miértjs okulva a múltakon keressünk a jövő küzdelmekhez a szövetkezésben rejlő erős erőt, Toasztokat mondott még dr Kovács Dezső, Debreceni István, Mitrovich Elek, Jordán Károly és dr Láng György. Az üneplö közönség vidám hangulatban a késő éjjeli órákban oszlott szét. Fizessünk elő az „ÉSZAKKELETI UJSÁG“-RA.
