Északkeleti Ujság, 1910 (2. évfolyam, 1-54. szám)

1910-06-05 / 24. szám

2-k oldal. ÉSZAKKELETI UJSÁQ. delemben számos kitűnőségünk kimaradt a parlamentből. És éppen ezért ma mi­kor a függetlenségiek táborinak vezetői oly nagyszámmal elhullottak, a haza sze­retet öröme tölti el keblünket Gróf Ká­rolyi Józsefnek egyhangúlag történt meg­választása folytán. Személyéberl a szü­letés, képzettség vagyon és ambitió ga- rancziát fog nekünk nyújtani arra, hogy az uj országgyűlésen kerületünknek és hazánknak érdekeit szem elől téveszteni- soha nem fogja és e bűnökben született parlamentnek első rangú harczosá lesz. Dr. Kovács Dezső választási elnök a kül- döttségi tagokkal a szavazás helyéül kitűzött cédulaháznál már a reggeli órákban megje­lent. Az eljárás pont 8 órakor megkezdődött, s minthogy gróf Károlyi Józsefen kivül mintegy 15 aláírással ellátva Török Gábor debreczeni kőmüvessegéd is ajánlva lett, — a szavazás 9 órakor mindhárom küldöttségnél megkezdődött. Gróf Károlyi József bizalmi férfiai voltak : az 1. szavezetszedo küldöttségnél Kaufmann Izidor és Mariári Ferencz, a U.-iknál : lrsik Ferencz és Bunda Miklós, a líl.-iknál: Cukor Márton. Török Gábor részéről az I.-tiél Tárkányi Gusz­táv, a Il.-nál Stiffel Jenő, a 111.- nál Jónás Jenő nyomdászsegédek. Leadatott összesen 703 sza­vazat, melyből nagykárolyi választó 233 volt. A leadott szavazatok egytől egyig Karolyi Jó­zsefre estek, — Török egy szavazatott sem ka­pott. Záróra Va 12 órakor lett kitűzve, V2I óra­kor pedig az eljárás befejeztetett. A jegyzőkönyvek felvételekor érkezett meg Károlyi József Kápolnáról automobilon Káro­lyi Mihály gróffal, kit előző napon ott Kossuth- párti programmal megválasztottak. Rooz Samu helyettes választási elnök ve­zetése alatt mintegy 50 tagból álló küldöttség hivta meg a képviselő-jelöltet a mandátum át­vételére, mire a jelölt Károlyi Mihály gróf tár­saságában a választók lelkes éljenzése mellett a helyszínére jött. A választók lelkes éljenzése között megérkező grófnak, dr. Kovács Dezső választási elnök a mandátumot szép és mint­egy a kötelességeire figyelmeztető szavak kísé­retében adta át. „Amidőn kerületünk méltóságodat képvi­selőjévé választotta a Károlyi család és városunk között már századok óta fennáló kötelék egy újabb kapocscsal erősödött. A kötelék nem csupán azon alapul, hogy a grófi család kerü­letünk legnagyobb birtokosa. A régi időkben a gazdasági, az újabban pedig minden kulturális actió élén ott látjuk a grófi családot. Ami­kor e vidék elpusztult, e család népesítette be idegen telepesekkel, kik ma már legjobb ma­gyarjaink. Később amidőn a gazdasági kapcso­latot az úrbéri viszonyok megszűnte után a kulturális élet váltotta fel a nagy Kölcsey mel­lett a vármegyei élet vezetésében ott találjuk gróf Károlyi Györgyöt, aki később a vármegye legelső alkotmányos főispánja lett, s akinek el­ső cselekménye az volt, hogy a Bach korszak alatt tőlünk elvitt vármegyei székhelyet váró- sunkba visszahozatta. A legújabb idők képvi­selője a Méltóságod előtt is nagy kegyelettel említett nagybátyja Károlyi István gróf aki 18 éven át képviselte kerületünket. A mandátum átadásakor biztosítjuk Méltóságodat elveinkben való együtt érzésünkről és kérjük, hogy kerü­letünk és városunk érdekeit ép úgy képviselje mint nagy elődje, gróf Károlyi István. Isten so­káig éltess!“ A képviselő gróf az átvett mandátumot megköszönve Ígérte, hogy a függetlenségi és 48-as eszméktől soha és semmi körülmények között eltérni nem fog és nagyra becsüli meg­bízó levelét különösen most amikor az ország­ból érkező választási hirek a kormány erősza­kos és megvesztegető eljárása következtében a függetlenségiek nagy táborának megtizedelésé­ről ad hirt. Ezután a választók éljenzése és a zenekarok hangjai mellett képviselőnk a kas­télyba visszavonult. * * * Este a „Magyar Király“ udvari helyisé­gében képvielőnk tiszteletére bankett volt, melyen Károlyi Mihály gróf társaságában jelent meg. A banketten mintegy 350-en vettek részt, kik közül sokan voltak a vidékről bennmara- dottak Az első felkoszöntöt Re "ik Gyula mon­dotta a képviselőre. M ijd Cseh Lajos gim- háziumi igazgató mondóit hatásos és tetszéssel fogadott^ beszédet, — sajnos azonban, az itt elhangzott beszédesrt a nyomdász-sztrájk miatt nem hozhatjuk. Ekkor Károlyi József gróf emelkedett szó­lásra. Kinek beszéde kivonatosan a következő : „Hálás közönetet mondok önöknek, hogy ke­rületük képviselői mandátumát nekem ,adták. Ezzel az Isteni gondviselés kifürkészhetet­len akarata épen ma adta kezembe a?t a zász­lót mely épen a mai napon megtépázva került ki a küzdelemből. Ma a mikor talán ezerszere­sen szüksége van a függetlenségi pártnak har­cosokra, kik mindenütt és mindenkor kitartanak azon elvek mellett, melyeket a függetlenségi eszme képvisel. Midőn tehát ma itt örömünne­pet ülünk, a bánat is elfogja szivünket, de csüg­gednünk nem szabad. Nem lehet a független^ ségi eszmét ez országban letörni, mert ez az eszme egv a magyarság eszméjével és csak ak­kor fog kipusztulni ez országból a mikor az utolsó magyar sírját fogják . megásni. Örülök, hogy e kerület hűen kitartott a régi zászló mellett és. hogy az en csekélységem volt az, a ki e zászló mellé csoportosíthatta a polgárokat kik mindnyájan egy szívvel egy lélekkel tettek szolgálatot a függetlenségi eszmének. És a mi­dőn az Önök bizalmát megköszönöm, megra­gadom az alkalmat, hogy ígéretet tegyek arra nézve, hogy ezektől, az elvektől és eszméktől el térni nem fogok soha. Engem a hatalom meg nem fölemlíthet, engem az uralkodó kegye el nem tántoríthat, nem félek senkitől, de nem is kérek senkitől semmit. Hosszasan tartó éljen­zés és taps.) És a midőn én itt a függetlenségi eszmékre hitvallást teszek, legyenek meggyő­ződve arról, hogy Kossuth Lajos szelleme lesz az, a mi engem mindenkor vezetni fog. Tisz­telt Uraim ! Előttem felszólaló tisztelt barátom említette az összetartást. Igenis az összetartás az, a melyre ennék aiz országnak szüksége van Magyarországnak szüksége van az összetartásra, hogy függétlenségét kivívhassa. Es a midőn ma végig tekintek a megritkult sorokon, azt a meg­nyugvást találom fel és; ázt remélem, hogy az igy megritkult sorok jmpst jobban össze fognak tömörülni, a mi kis táborunk újra meg fog erő­södni és újra bizalom fog költözni az embeiek leikébe, hogy sikeresen meg fogunk tudni küz­deni n hatalom önkényével, vesztegetéseivel és politikai kortes fogásaival és újra ragyogni fog a függetlenségi zászló, úgy a hogyan ezelőtt 5 évvel ragyogott. És a midőn én erre az időre gondolok, egy alak tűnik fel lelki szemeim előtt a ki elköltözött ugyan közülünk, de a ki én előttem mindenkor mint politikus, mint hazafi, mint ember eszmény kép volt ki én hozzám annyira közel állott és a kinek szellemét feli­dézve jelezhetem azt, hogy melyik az az ut, a melyen én haladni fogok. A harczhoz és küz­delemhez önzetlen férfiak és tiszta fegyverek kellenek és én igyekezni fogok azon, hogy eze­ket a férfiakat egy párt keretében egyesítsem, ezeket az önzetlen férfiakat, kiket ma talán sze­mélyes kérdések, talán önkéntelen félreértések szétválasztottak. Ha a bukáson okulhatunk úgy okuljunk annyiban, hogy fogjunk kezet, emeljük fel a megtépázott zászlót és vigyük diadalra. Emelem poharamat első sorban a választó pol­gárokra, és eszményképem Kossuth Lajos szel­lemére ki azt hiszem, ha most reánk tekint, öröm­mel néz bennünket, kik itt ma azért jöttünk össze, hogy az ö eszméinek diadalát üljük. Az Isten éltesse és áldja meg önöket! A nagy hatást és köztetszést keltett beszéd nyomán felhangzott tapsvihar lecsillapultával Dr. Adler Adolf emelkedett szólásra, hogy a függet­lenségi párt nevében üdvözölje a kerület uj képviselőjét. Beszédében, melynek végén gróf Károlyi Józsefet éltette, foglalkozott azon hírlapi czikkekkel, melyek az uj képviselőjelölt prog- rammbeszéde után a helyi lapokban megjelentek, ismertetve az egyes kérdésekben a saját állás­pontját. Ezután általános figyelem között gróf Ká­rolyi Mihály emelkedett szólásra, ki eltekintve attól, hogy a kápolnai kerület most képviselő­jévé választotta, mint az Országos Magyar Gaz­dasági egyesület elnöke is fontos tényező a ma­24! szám gyár közéletben. Beszédében köj-üll elül a kö­vetkezőket mondotta: „Mélyen tisztelt Uraim ! Engedjék meg, hogy bár nerrt ide önök közzé való vagyok is. egy párszóvaLszfyes figyelmü­ket igénybe vegyem, mert Hiszen engem is fűz­itek e városhoz bizonyos vérségi ^kötelékek, me­lyek megengedhetővé teszik, hogy szavamat az önök kötébert felemeljem. Első sorban is köszö- netemet akdfütíi kifejezni Önökrték, hogy öcsé­met egyhangúlag megválasztani szívesek voltak. Politikai és nyilvános pályája kezdetén a midőn ideáljainak engedelmeskedve a csatába indulni készül, hálával tartozom Önöknek, hogy megő­rizték az ő lelkében az ideált, mert ha az em­ber pályája kezdetén, idealizmusa teljében nem lesz bátorítva, úgy a szívben a legszebb eszme is kihal. Mert ha ez az egész ország igy táp­lálná, fejlesztené, erősítené ideálokért küzdő fiait és ha az egész országot elárasztanák ezekért az ideálokért való buzdítással, úgy a munka­párttal szemben épen úgy az egész ország győzne, a mint győzött öcsém, itt az Önök kö­rében, kinek mint bátyja elmondhatom Önöknek, hogy vannak hibái, talán heves és lelkesedése elfogja egyszer-egyszer ragadni, de meghajolni nem fog soha, történhetik bánni, arról én jót állok. Majd áttért arra az ő speciális állásfog­lalásának előadására az agrár programra melyet némelyek hibáztatnak. Rendületlenül állja azt hogy az agrárizmus az önálló és független Magyarország megteremtésének egyik feltétlen követelménye a mely nem áll ellentétben sem a kereskedelemmel, sem az iparral, mert hi­szen ők az agraristák az önálló vámterület hí­vei is egyidejűleg, már pedig Önálló vámterület az ipar és kereskedelem fejlesztése nélkül el sem képzelhető. Szerinte az agrár program tel­jesen megfelel az Ország közgazdasági helyze­tének a mint absurdum volna szerinte Német­országban arról beszélni, hogy az nem iparos állam,; épen olyan absurdum volna az az állí­tás, hogy hazánk nem agrár állam és hogy itt nem főfeladat az agrár érdekek hathatós álla­mi támogatása. Természetesen ismét hangoz­tatva azon álláspontját, hogy ez a támogatás sem az ipar sem a kereskedelem ellen szerinte nem irányul, mert hiszen egy állami létnek az is feltétele, hogy ott az ipar, kereskedelem és mezőgazdaság megfelelő zavartalan egyensüly- I bán legyenek egymással. És épeu ezért, bár az önálló vámterület hátrányait első sorbn a nagy birtok fogja megőrizni, mégis kívánja annak behozatalát, mert ez az általa is támogatandó­nak talált ipar és kereskedelem-létérdeke, Majd foglalkozott az előtte elhangzott beszédeknek,, az összetartást hangoztató részeivel és ebből kiindulva fűzte tovább az agraristák programmját , és áttért a szövetkezeti kérdésre fejtegette hogy ahoz, hogy az emberek össze tudjanak tartani egy speciális erő kell mely­nek lényege az, hogy ennek a magasabb erő­nek hódolva miden ember a maga egyéniségét egy bizonyos fokig lefokozza és speciális áspi- rátóit egy bizonyos fokig háttérbe szorítsa: Ezt az erőt ő a szövetkezeti eszmében véli fetalálni, ezer és ezer szövetkezet alakulását találja e célra sükségesnek, mely egyszersmind az anyagi jólét alapja a mely ismét,, alapul szolgál azután a további fejlesztéshez. Ő tehát a szövetkezeti eszme életre kelésére, annak ébredésére üríti poharát kívánva, hogy ez necsak a politikai, de a gazdasági és társadalmi életben is érvé­nyesüljön és ha ez bekövetkezik, akkor meg' van győződve, hogy a következő alkalommal olyan alapunk lesz. a mely ismét a függetlenségi esz­me győzelmét fogja biztosítani. Mert ma már egyedül a lelkesedéssel győzni nem lehet, mire például a lefolyt 5 év tanulságai szolgálhatnak miértjs okulva a múltakon keressünk a jövő küzdelmekhez a szövetkezésben rejlő erős erőt, Toasztokat mondott még dr Kovács De­zső, Debreceni István, Mitrovich Elek, Jordán Károly és dr Láng György. Az üneplö közönség vidám hangulatban a késő éjjeli órákban oszlott szét. Fizessünk elő az „ÉSZAKKELETI UJSÁG“-RA.

Next

/
Thumbnails
Contents