Északkeleti Ujság, 1910 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1910-04-09 / 16. szám
II. évfolyam. Nagykároly, 1910. április 9. 16. szám. Északkeleti ujsaq. POLITHí&l, ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre .............................. 8 korona. Félévre .............................. .. - 4 „ Negyedévre .............................. 2 „ Tanítóknak egész évre .. .. 5 „ Felelős szerkesztő: NEMESTÓTHI SZABÓ ALBERT dr. Szerkesztők : Suták István Csáky Gusztáv. = MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. = Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, HÉTSASTOLL-UTCZA 12. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) ... Hirdetések ugyanott vétetnek fel. :------_____________Nyilttér sora 40 fillér.____________ Ez er éves történelmünk lapjait, ha forgatjuk,] alig találunk abban nagyobb alakot, mint Széchenyi István gróf. Mások,, királyaink, hadvezéreink teremtettek területi nagyságot, vívtak di- csőbbnél-dicsőbb csatákat, áldoztak a culturának közzülök többen, de alkotásaikat az idő elsöpörte, a nemzeti jövőre messze kihatók nem voltak, mert alkotásaiknak a rendi szervezetnél fogva nem vált részesévé az egész nemzet s igy alkotásaik üdvösségének tudata nem mehetett át a nemzeti közérzületbe, — ami pedig egyetlen föltétele annak, hogy a kor az elvetett eszmék magvainak hálás fejlesztője lehessen. így veszett kárba, hogy a Széchenyit megelőző közvetlen múltra térjünk át, a 1790-es évek nemzeties lelkesedése, — a Beőthyek és társaik küzdelme, melyekkel a nyugati modern haladási eszméket akarták nálunk is megvalósítani. Így telt el nemzeties szempontból a múlt század első negyede annél- kül, hogy a XV111. század 90-es éveiben megpendített eszmék megvalósítása érdekében csak egy lépés is tétetett volna. Pangott minden, — a nemzeti érzés, a nemzeti munka és az irodalom egyaránt. Nem volt egészséges, czéltudatosan kidomborodó nemzeti szellem a szivekben, nemzeties munkaczél az emberi agyakban. Ekkor iép fel az idegen műveltségű, de lelkes magyar érzésű Széchenyi István gróf. A magába szívott idegen műveltség megértette vele a nemzeti szükségleteket, az itthol tapasztaltak pedig elé állították a kívánalmakat, az eszközöket, melylyel a nemzeti létet megalapozhatni lehet. Látta, hogy nem volt nemzeti tudományos műveltségünk, nem volt az annak megteremtéséhez szükséges legfőbb eszköz, nemzeti irodalmi nyelv. Tudta, hogy ez a legelső szükséglet, mely minden nemzetnek fönnállását biztosítja, mert mig egyfelől a nemzeti tudományos műveltség a legerősebb eszköz a hóditó nemzetek elösmertetésére, addig másfelől csak ennek folytán fejlődhetik ki az emberekben a hiányok felösmerhetési képessége, szóval és ’ówdén az okok felösmerhetése és ennek segítségével találhatók fel az eszközök, melyekkel a károsként fennálló okokat megszüntetni lehet. A nemzeti tudományos műveltség megteremtésében és fejlesztésében látja a korral való haladhatás képességét általános emberiségi szempontból, nemzeti szempontból pedig a gazdagodhatás eszközeinek föllelhetését, melyek mindegyike az állami létnek oly szükséges alapja a modern államban, mint maga a közszabadság, népképviselet, vagy bármely más közjog egyenlősége. Működése ily irányának megjelöléseként teszi le alapját a Magyar Tudományos Akadémiának, s amit ő ezzel elérni óhajtott, annak ettől kezdődő élet folyama alatt leghívebb munkásává is szegődött. Erős hite, hogy. a vagyono- sodás a szabadság egyetlen biztosítéka, minden törekvését arra irányította, hogy nemzetét vagyonossá, munkássá tegye. Utat nyit a mezőgazdaság fellendülésének a lecsapolás és szabályozások által, a lótenyésztés érdekébeni versenyek rendezése és hitelintézet alapítása által, mely utóbbit illetőleg ugyan csak az eszme volt az övé, s a kivitelj már meghitt barátja Fáy András érdeme. A kereskedelmi élet megindítása érdekében a lánchíd létesítése által Budapesten egy gócpontot teremt, a Tisza szabályozása és csatornázások által pedig kereskedelmi és olcsó közlekedési eszközt az ország kellő Közepén és ieggazdagabb vidékén. A művelődés terjesztésének érdekében felveti a Kaszinó eszméjét, s megalakítja ő maga Pesten a ma is fennálló és virágzó Nemzeti Kaszinót. Tette nyomán a vidék minden valamire való városában alakulnak Kaszinók s lesznek első maghintői a modern eszméknek, melyeket a haladó idő teremtett a múlt század gyermekeivé. Csolnakon. Irta: UJLAKY JÁNOS. Kékes, leszálló esti fényben Fehér csolnak vár libegve. S én a csend nagy álmodója Kékes, leszálló esti fényben Indulok a gyors vizekre. Vizre lehajló, szürke nádas Suhog, mint kihamvadt élet. S a gyűrűző víztükörbe Vizre lehajló, szürke nádas Bús, nagy szeme belemélyed. A fehér kis csolnak csak szalad. Felsírnak a vizek rája. S mig nézem gyöngyhab könynyeit, A fehér kis csolnak csak szalad. Fut velem az éjszakába. Úgy vágyna lelkem messze menni, Le, a zajgó nagy Tiszáig. Azután fel nem pihenve, Úgy vágyna lelkem messze menni, . . . Hol a kis Túr partja látszik. Innét majd csak reátalálnék Arra a nagy, szürke házra, Hervadozó kis kertjére. Innét majd csak reátalálnék Az én öreg, jó anyámra. Róla dúdolnak a kihamvadt Marosmenti, fakó nádak. Csillagporos, néma este Róla dúdolnak a kihamvadt, Sárga tarlók vig danákat. Márczius Idusa és Kossuth Lajos. Irta: Dr. Merts László (felolvastatott a nagykároiyi Kossuth Lajos asztaltársaság 1910. márczius 20-iki ünnepélyes gyűlésén.) Minden nemzet lelkében él a függetlenség vágya. A természet öröktörvénye ez. A kezdetleges korban ép úgy meg van, mint a fejlődés magas fokán. Igazi fejlődés függetlenség nélkül el sem képzelhető. Csak a független nép erős, gazdag, csak abban az országban virágzik a gazdasági élet, amely független szabad, — az az ország, mely hozzá van kötve egy másik országhoz, annak polgárai szegények s a gazdasági élet primitiv alapokon áll. A világtörténelem lapjai tanúságot tesznek erről, de sok tanúságot tesznek a népek nagy harczai is s azt mutatják, hogy igazi lelkesedéssel elszánt harczokat a nemzetek közül azok vívták meg, amely nemzetek függetlenségükért küzdöttek. Látjuk, hogy az ókorban a maroknyi görög nép szembe száll a nagy perzsa colossussal s visszaveri azt, mert érezte, tudta, hogy függetlensége forog koczkán, az, hogy a nemzetek sorából ki ne töröltessék. Igazolva van tehát, hogy a függetlenség nem puszta jelszó, hanem az egy szent eszme, bűvös, csodás erejű forrás az, melyből jólét, gazdaság, önállóság és nemzeti érzés fakad. A függetlenség vágya élt a szivekben mindig, — ez volt a caesari zsarnoki uralom üldözője s megdöntője. A nemrég lezajlott francia forradalom igazolja, hogy a szabadságért és függetlenségért folytatott küzdelmek mind sikerrel járnak s bukik az önkény s tapasztalhatjuk mind gyakrabban napjainkban is, hogy kezd megfordulni a középkori tétel. „Milliók egyért“ lesz „egy a milliókért“, sőt kezdik belátni azt is, hogy a respublica szele hatja át a kebleket s előbb utóbb eléri célját, hogy egyformák közt egyforma uralkodjon. Letünőben van a császárok uralma, ép azért erős a vágyuk, törekvésük, hogy amíg csak lehet mesterséges módon akasszanak meg minden fejlődést s ha lehet vegyék el a népek függetlenségét s rabszolgává tegyék őket. Nincs a világ összes népei közt nemzet, mely annyira nélkülözné s áhitná a függetlenséget, mint a magyar; évszázados küzdelmek tanúsítják ezt. Isten szabadnak, függetlennek alkotta e hazát s független is volt, de jött a török hódoltság, majd a Habsburgok uralma. Ettől az időtől szakadatlan láncolata áll elő a nemzet életéért való küzdésnek. A török uralom és a Habsburgok .uralma közt különbség van. Az első könnyebb volt, az utóbbi nehezebb. Az a faj, melyet a magyar tett nagygyá, amelyet ő mentett meg „vitám et sangvinem“ lelkesedéSzéchenyi István gróf emlékezete. Irta: SUTÁK ISTVÁN.
