Északkeleti Ujság, 1910 (2. évfolyam, 1-54. szám)

1910-01-08 / 2. szám

2. szám. 3-ik oldal. hogy élveinek megfelelően kormányozzon, ak­kor rövid idő alatt, de legkésőbb a quotaeme- iéskor mehetett volna a tisztelt függetlenségi párt vissza az ellenzék sanyarú kenyeréhez, abba a 80—90 kerületbe, melyben a pártnak többsége van, amelyben a kormánytámogatás és a többi pártok szövetsége nélkül is meg­tudja helyét állani. A paktum a függetlenségi pártra nézve sok áldozatot jelentett, nemcsak elvfelfüggesz­tést, hanem elvfeladást is, mint a közösügyes dolgok megszavazását, delegatiókba bemenetelt stb. Épen azért mi jámbor vidékiek nem is tudtuk azt máskép elképzelni, minthogy legalább azon pontok, amelyek a 67-es programmal nem ellentétesek, mint az önálló bank, vámterület és bizonyos katonai engedmények ki lettek kötve. Ez azonban nem volt igy, hanem az áldozatok másféle ellenértéket nyertek. Miniszteri tárczák, főispánságok, subventiók, bankdirektorságok, titkos tanácsosi és más méltóságokkal lettek megfizetve a 48-as elvfeladások. Justh Gyula ur nagyon jól tudta mi van a paktumban és ha ennek daczára belement, senki sem veszi le róla, hogy ő a házelnök­ségért, tehát személyes érvényesülésért csele­kedte azt. A hatvanhetes pártok bármikor vállaihat­hatnak kormányt 67-es alapon, mert ez prog- rammjuknak és választóiktól nyert megbízásuk­nak megfelel, ha azonban 48-asok teszik ugyan­ezt a nélkül, — hogy garantiát szereznének programmjuk egy későbbi időpontban leendő érvényesítésére, megcsalják választóikat. — Így csalták a világot a 48-asok 3 és fél éven át és részese volt a maga hatáskörében ennek a népbolonditásnak Adler Adolf ur is. A függetlenségi pártot senki se kénysze- ritette bele a paktumba és koaliczióba, ha azon­ban belementek és ennek folytán nyertek a választáson többséget, kutya kötelességük volt mindaddig mig egy újabb választáson a maguk erejéből nem nyerik mandátumaikat, magokat a koaliczióhoz és paktumhoz tartani, minden ezzel ellenkező cselekvés a szövetségesekkel szemben árulás szerződésszegés számba kellett hogy menjen. Nem kötelezte ellenben a paktum a füg­getlenségi pártot sem a quotaemelésre, sem a katonatiszti fizetésemelésre, sem a császár jubi­leumi üdvözlésre, sem a Majos kinevezésének lenyelésére, tehát volt tér, a melyen az Adler ur fájdalma kitörhetett és eget kérhetett, volt sőt a hol nemcsak a Nagykároly és Vidékében keseregni, hanem cselekedni is lehetett volna a 48 érdekében. Miért nem lépett senki actióoa ezen le nem paktált ügyekben ? Miért nem tu­dott a balpárt zöldágra vergődni, mely épen az Adler ur mostani elveit irta zászlójára. Miért nem siettek a tisztelt 48-asok ezeket a dolgo­kat felhasználni arra, hogy megváljan ik a koali- tiótól és érvényre jutassák elveiket ? Egyszerűen azért, mert ott kellett volna hagyniok a húsos fazekakat és ezt nem akarták tenni addig, mig a bank kérdésben a nép alulról nem szorítja őket, mi mellett azonban ekkor is meg volt a kilátásuk, hogy valami ügyes formulával és Lukács segítségével mégis csak megmaradhat­nak a császár jól táplált mamelukjainak. Egy igazi 48-asnak megbotránkozással kellett volna elfordulni attól a magatartástól, a melyet e párt 3 és fél év alatt tanúsított. Szö­vetséges társai segélyével és a szabadelvüpárti salak hozzácsatlakozásávai jutott többségre. Mint többség mindent liferált Bécsnek még a mivel nem is tartozott és mindezt a paktummal és koaliczióval indokolta, a melyet azonban mindig megszegett, illetve megcsalt a mikor saját érdekeit kellett szövetségeseivel szemben érvényesíteni. Erre nézve még számos bizonyí­tékot fogok felsorolni. Nemestóthi Szabó Albert. Előfizetési felhívás. Tisztelettel felkérjük t. olvadóinkat, hogy előfizetési szándékukat lapunk kiadó- hwatalába bejelenteni szíveskedjenek, ne­hogy olvasóink közzül épen az ne kapjon mutatványszámot, a ki a lapra előfizetni szándékszik. Lapunk előfizetési ára: Egész évre . . 8 K Félévre . . 4 „ Negyedévre . 2 „ Tanítóknak egész évre 5 „ Az előfizetési dijak a kiadóhival czi- mére Nagykároly, Hétsastoll-utcza 12. sz. küldendők. Telefon 58. szám. _________ÉSZAKKELETI ÚJSÁG___________ HÍ REK. Városi közgyűlés. Nagykároly város képviselőtestülete f hó 9-én d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében rendkívüli közgyű­lést tart. Halálozás. Hirtelen és váratlanul ragadta el a halál f. hó 1-én, újév első napján Diczig Ádámot, a róm. kath. elemi népiskola köztisz­teletben és becsületben álló érdemes tagját. A mondott időben délelőtt 11 órakor a városháza előtt menve agyszélhüdés érte, amely rövid félóra alatt kioltotta munkás életét. Temetése f. hó 3-án délután fél 3 órakor volt. A gyá­szoló családon kívül ott voltak a hitközség és iskolaszék tagjai, a helybeli tanítók, a nagyká­rolyi esperes kerületi kör tantestülete és szá­mos tisztelője. A gyászháznál Csernus József tanitó mondott kartársai nevében halotti beszé­det. A temetőben pedig Récsey Ede búcsúz­tatta el a halottat a hitközség nevében. A haláleset miatt a róm. kath. elemi fiú- és leány­iskolában másfélnapi szünidő volt. A tanítványok úgy a temetésen, mint a f. hó 4-én 8 órakor tartott gyászmisén jelenvoltak. A megboldogult koporsójára barátai, családja és volt tanítvá­nyai köréből számosán helyeztek koszorút. Népszövetségi gyűlés. Kálmándon az újév második napján ünnepélyes gyűlést tartott a népszövetség, Soltész Imre tb. kanonok, aranymisés plébános helyi igazgató elnöklése mellett. E jó lelki pásztor, a ki szivén hordozza szeretett híveinek boldogulását, felkérte a szün­időre hazajött tanuló-ifjakat, hogy ezen ünne­pélyen szerepelvén, ők is emeljék annak fényét. Gondoskodott továbbá arról, hogy az ünnepély változatosságát a helybeli zenészek közreműkö­désével is érdekesebbé tegye, kik örömmel, lelkesen készültek is ez alkalomra. Valóban lélekemelő látvány tárult szemeink elé. A gör­nyedt alakok kiegyenesedtek, az arezok kipirul­tak, a szemekben szent tűz lángolt, az ajkak lassanként megmozdultak, a szivek hangosan dobogtak és a lelkesedés tetőpontját érte el, mikor a zene egybeolvadt az énekkel: „Meg- bünhödte már a nép a múltat és jövendőt“. Majd a pápai himnusz énéklése után az elnök megnyitó beszédet tartott, Szép szavakkal ecse­telte a népszövetség feladatát, okvetlenül szük­ségessé vált életbeléptetésnek nagy hasznát és előnyeit. Remélhető, hogy a kath. népszövetség lesz az az egyedüli hatalmas és üdvös intéz­mény, mely a kath. községek átkát, az örökös pártviszályt elsimítani és az ellenséges feleket kibékíteni képes lesz. Az elnök szavait feszült figyelemmel hallgatták végig a népszövetségi tagok s szavai befejezésével általános lelkese­désben törtek ki. Most Márton Ferencz szat­mári 111. éves tanitó-jelölt szabadelőadást tartott, melyben a Hunyadi-család tör éneiét ismertette. Ezután Szolomájer József szatmári IV. éves tanitó-jelölt szavalta el Petőfi Sándor „Hunyadi László“ czimü költeményét. E hazafias költe­mény elszavalásával igazán nagy hatást ért el. A következő számban Márton Ferencz III. éves tanitó-jelölt lelkesen szavalta el Marikovszki Gábortól „Gara Nándor“ czimü balladát. Fre­netikus tapsokat nyert. Ezután elénekelték a tagok a zenészek kíséretével Kölcsey „Himnus“-át. Majd előlépett Láng Juliska és általános de­rültség közt adta elő „A hegedű“ czimü ismert humoros költeményt. Végül az elnök lelkes szavakkal köszönte meg a szereplők fáradozá­sát továbbá ismertette röviden a kath. népszö­vetség eddigi sikereit és múlt évi működését s buzdította a tagokat a kath. sajtó pártolására. Ezután a kath. népszövetség mély tiszteletének kifejezést adandó dr. Boromissza Tibor püs­pököt és gróf Zichy Nándort sürgönyileg üd­vözölte az újév alkalmával. A gyűlés a Szózat éneklésével ért véget. — Vállajon a kará­csonyi ünnepek folyamán decz. 27-én este igen látogatott, sikerült gyűlése volt a kath. népszö­vetségnek. A gyűlésen Mattlaszkovszky Miklós akadályozva lévén, helyette Vilmos Endre ál­dozópap vezette a gyűlést ki megnyitójában ki­tartásra buzdította a hallgatóságot s különösen a nőket hivta fel a népszövetségbe való belé­pésre. — Utána Sajbli János gazd. ism. isk. tanuló szavalta el Szepessy László „A mi tá­borunk“ ez. költeményét, melynek végeztével Marosi Győző tanitó tartott mindvégig figye­lemmel hallgatott előadást, melynek kapcsán a Ferrer ügyet ismertette a hallgatósággál. — A gyűlés utolsó pontja Vilmos Endre h. elnök nagyhatású — hatalmas záróbeszéde volt, mely valósággal magával ragadta a közönséget. A gyűlés elején a „Hymnuszt“, közben a „Pápai Hymnust“, végén a Szózatot énekelte a gazd. ism. iskola énekkara. Eljegyzés. Eglis István huszti gyári tiszt­viselő vasárnap kötött házasságot Ilosvay Fe­rencz árvaszéki elnök leányával, Mariskával, Nagykárolyban. Alberger Bertalan mátészalkai telekkönyv­vezető házasságot kötött Kendelényi Ferencz nagydobosi gazdatiszt leányával, Erzsikével. Elhalasztott pásztorjáték. A folyó hó 6-ára hirdetett „Pásztorjáték“ Diczig Ádám ta­nitó halála miatt f. hó 9-én, azaz vasárnap d. u. fél 5. órakor lesz megtartva. Ez alkalommal is meghívja és szívesen látja a tisztelt szülőket, a tanügy barátait és az érdeklődő közönséget az igazgatóság. Kinevezés. Dr. Boromissza Tibor szat­mári megyéspüspök Pilcz Edét, városunk fiát Nagysomkutra plébánossá nevezte ki. Be nem töltött állás. A városi képvi­selőtestület által a múlt hóban szervezett ren­dőrfogalmazói állás, mivel az uj rendőri bírás­kodás egyelőre életbe léptetve nem lett, ezidő- szerint nem lesz betöltve. Birtok parcellázás. A kaplonyi kisgaz­dák részére a Kisbirtokosok országos földhitel- intézetétől és az Országos Központi Hitelszö­vetkezettől birtokvétel céljaira 240 ezer K köl­csönt eszközölt ki a kormány, minek'folytán ezek Vidovich Menyhértné Zrínyi Leona és Uray Ti- borné Omlósi Stefánia ottani 600 holdas bir­tokát vásárolták meg 360000 koronáért. Vadászat. Gróf Károlyi Gyula — mint értesülünk — folyó hó második felébe a mérki és pusztateremi erdőkön nagy vadászatot fog tartani. Felolvasás az esperantó-nyelvről. Ma­rics Ágoston dr., fővárosi tanár, az esperantis- ták egytk lelkes tagja — mint biztos forrásból értesülünk — folyó hó 20-án, csütörtökön a főgimnázium rajztermében előadást fog tartani az esperantó-nyelvről. Az esperantó-mozgalmak nagykárolyi híveinek annál is inkább figyel­mébe ajánljuk a fenti előadást, mivel az egy Nagykárolyban létesítendő esperantó-iskola megalapítására irányul. Beiratkozások már a felolvasás alatt, illetve utánna eszközölhetok s ha megfelelő számú jelentkező lesz, az iskola, illetve az esperantó-tanfolyam a közel jövőbtn már kezdetét veszi. — Bővebb felvilágosítást az érdeklődők a jelentkezés alkalmával kapnak. Kinevezés. Futtinger János m. kir hon­védőrmestert a főispán Szinérváraljára járási Írnokká nevezte ki. Adakozás karácsonyfára. A nagykárolyi nőegye.iület által fentartott Melinda árvaház növendékei részére felállított karácsonyfa cél­jaira özv. Gróf Károlyi Istvánná 15 koronát, dr. J.kel Lászlóné 10 koronát, özv. dr. Serly Gusztávné 12 drb kalácsot, 1 véka almát, 1 véka diót és 3 skatulya játékot, Péchy Lászlóné 10 koronát, kötényeket, fügét, süteményt és képecskéKet, Rubletzky Ignáczné 7 drb fejken- dot, Proznovszky Dezsőné almát és diót, Aczéi Ferenczné karácsonyfát voltak kegyesek aján­dékozni, a mely kegyes adományokért őszinte hálás köszönetét fejezi ki, Nagykároly, 1909. deczember 25. Dr. Vetzák Ede, a nagykárolyi nőegylet titkára. Elmaradt serlegavatás. A Dalárda serlegavatása — mely f. hó 6-ára terveztetett — mivel az ünnepséget nagyobbszabásunak tervez­ték s az előkészületekhez több idő szükséges, később meghatározandó időre elhalasztatott. Hírlapok elárverezése. A nagykárolyi Polgári Olvasókörben az ez évi hirlapárverés f. h) 9-én délután 3 órakor fog megtartatni, melyre az érdeklődők figyelmét ezúton is fel­hívja az elnökség.

Next

/
Thumbnails
Contents