Északkeleti Ujság, 1910 (2. évfolyam, 1-54. szám)

1910-03-26 / 14. szám

14. szám. 5-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG Felhívás ! A nagykárolyi függetlenségi és 48-as párt százas végrehajtó-bizottsága tisztelt tagjait van szerencsém a jövő kedden (már- czîus 29-én, ünnep harmadnapján délután 4 órakor az ipartestület helyiségében tartandó gyűlésre meghívni. Tárgy : Az országgyűlés fel­oszlatása folytán az országgyűlési képviselő jelö­lésnek kérdése tárgyában az elnökség javas­lata. Az ügy fontosságára való tekintettel kérem, hogy a tagok okvetetlenül megjelenni szíves­kedjenek. Nagykároly, 1910. évi március hó 22- én. Hazafias tisztelettel: Dr Adler Adolf párt­elnök. Esküvő. Márczius hó 22-ik napján es­küdött örök hűséget Vágó Elek Érkörtvélyes község jegyzője özv. Turcsányi Palné szül. Buda Sárikának Érkörtvélyesen. A polgári há­zasságkötést Gnant Antal penészleki jegyző illetékes anyakönyvvezető — mig az egyházi szertartást pedig Pataky Sándor helybeli lelkész végezte. Tanukként Balázsy József földbirtokos érkörtvélyesi és Vágó János a vőlegény bátyja debreczeni lakos szerepeltek. Pályázat. A fehérgyarmati kórháznál pá­lyázat van hirdetve főorvosi állásra. Pályázni április hó 8-áig bezárólag lehet s az ez irányú kérvényeket a jelzett időn belül a lőispánhoz kell benyújtani. Felhívás a képviselő-választó polgár­társakhoz. A magyar országgyűlés képviselő­háza f. hó 21-ikén berekesztetett. Alkalmunk nyilikj tehát ismét legszebb alkotmányos jo­gunk gyakorlására a választásra, Tisztelettel kérjük ennél fogva nagykárolyi képviselőválasz­tásra jogosult polgártársainkat, hogy országgyű­lési képviselő jelölése czéljából folyó hó 29-én délután 5 órákkor a Polgári Olvasókör nagy­termében tartandó értekezletre eljönni szíves­kedjenek. Nagykároly, 1910. március hó 23- ikán. Hazafias üdvözlettel : Dr. Antal István, Cseh Lajos, Hahn János, Kaufmann Jenő, Dr. Kovács Dezső, Péchy László, Roóz Samu, Re- ök Gyula, Schönpflug Béla, Schifbeck Károly, Dr. Sternberg Géza, Vetzák Ede, Dr. Vetzák Ede. A Szatm ár megyei gazdasági egyesü­let március hó 29-én, délután 3 órakor Szat- máron, a városháza tanácstermében igazgató­választmányi ülést, március hó 30-án, délelőtt 10 órakor pedig ugyancsak a városháza ta­nácstermében rendes tavaszi közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Jegyzőkönyv hite­lesítők kijelölése. 2. Titkári jelentés az egyesü- jet 1909. évi működéséről. 3. 1909. évről szóló zárszámadás beterjesztese és a felmentvény megadása. 4. A folyó évi működési tervezet. 5. Az 1910. évi költségelőirányzat. 6. Esetleges indítványok. Mezőtúr uj polgármestere. Mezőtúr vá­ros képviselőtestülete f. hó 12-én Kun Árpádot, a tasnádi függetlenségi és 48-as párt képvise­lőjét Ádám Ferenc ügyvéd 70 szavazata elle­nében 103 szavazattal a város polgármesterévé választotta. Ennek következtében Kun Árpád lemondott a tasnádi kerület jelöltségéről. A debreczeni kamara ösztöndíjai. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara pályá­zatot irt ki a folyó évre megállapított következő ösztöndíjakra és jutalmakra: 1. „Tanulmány- utazási ösztöndíj“ iparos-ifjú számára külföldi utazásra, 600 korona. 2. „Szabó Kálmán uta­zási ösztöndíj“ két, egyenként 300 koronás, egyike iparos, másika kereskedő ifjú számára. 3. „Iparos önállósitási ösztöndíj“ két, egyenként 200 koronás, Debreczenben felszabadult jóra- való iparos ifjú részére. 4. „Munkás ösztöndijak“ Öt, egyenként 100 koronás és hat, egyenként 50 koronás jutalomdij és okmány-kitüntetés. E négyfajta ösztöndíj pályázati lejárata 1910. május 15. 5. „Szakiskolai ösztöndijak“. A debreczeni fémipari szakiskola tanulóinak 7, egyenként 200 koronás, a szatmári faipari szakiskola tanuló­inak 3, egyenként 150 koronás, más idegen ipari vagy kereskedelmi szakiskolák tanulóinak 4, egyenként 150 koronás ösztöndíj. 6. „Ke­reskedelmi iskolai ösztöndíjak“. A debreczeni felsőkereskedelmi iskola tanulói részére 3, egyen­ként 200 koronás ösztöndíj, ezek közzül kettő tandijmentességi. A szakoskolai és kereskedelmi iskolai ösztöndíj pályázatok határideje 1910. julius 15. 7. „Tanoncziskolai kitüntető érmek“ a kerület tanoncziskoláit jeles eredménnyel végző iparos és kereskedő tanulók részére, az iskolai igazgatóságok javaslatához mérten, összesen 100—110 nagy ezüst érem okmánnyal. Általá­nos feltétel, amennyiben más kikötés nincs, az, hogy a pályázók a debreczeni kamara kerüle­tében illetékes jóravaló szegény ifjak legyenek s elsősorban jönnek figyelembe a kereskedők és iparosok gyermekei. Ezenkívül a kamara a kereskedelemügyi miniszter megbízása folytán pályázatot irt ki. 8. „Goldberger-féle Erzsébet“ ösztöndíjakra 10, egyenként 300 koronás se- gélydij iparosok özvegyei számára, és a 9. „Voigtlender-féle“ 2 egyenként 1150 koronás ösztöndíj önállósulásra törekvő iparosok szá­mára. Lejárat 1910. április 15 Őrült a templomban. HónapoKkal ez­előtt egy különös, homályos, kusza czikk jelent meg a „Közérdek“ czimü lapban. Aki elolvasta, azt sem tudta, mit gondoljon felőle. Annyi bizonyos volt, hogy aki irta, az vagy bolond, vagy be volt rúgva, a mikor a czikket megírta. Uj vallásról, lelki forradalmakról beszélt nem létező hívőknek. Az emberek nem sokat törőd­tek vele. Valami Nagy P. Zsigmond irta, — hát legyen boldog az öncsinálta vallással. Most aztán komolyabb jelt adott magáról az uj apos­tol. Látva, hogy sem czikke, sem a templom­ban elszórt „röpiratai“ nem használnak sem­mit, a virágvasárnapi nagy misén egy megtöl­tött hatlövetű forgópisztolyt rántott elő zsebéből s az oltár felé, a miséző papra czélozva elcsat- tantotta a ravaszt. A töltény szerencsére nem sült el, hanem figyelmessé tette a körölállókat, a kik aztán kivezették a templomból a merény­lőt. Letartóztatása után kihallgatták a rendőr­ségen, a hol azt vallotta, hogy uj vallást akar alapítani, de az emberek nem akarják meghall­gatni s most a világ négy tája felé akart lőni a templomból, hogy végre hallják meg s figyel­jenek reá az emberek. Azt, hogy a miséző papot le akarta volna lőni, tagadja, bár beisme- rési szerint gyűlöli a papokat. A radikális apos­tolt megvizsgálják s valószínű, hogy nemsokára valamelyik elmegyógyintézetben fogja tanait tovább fejtegethetni. Póttartalékosok behívása. A póttarta­lékos katonákat folyó hó 29-lk napjára behívták, hogy pótolják az ujonczhiányt. Figyelmeztetés. A kereskedelmi kamara figyelmezteti az érdekelteket, hogy egy viddini egyén munkások közvetítésére szokott kínálkozni és többféle visszaélésre használja fel a meg­bízást. Vele szemben tehát óvatosság ajánlatos. Neve megtudható a kamaránál. Megadjusztált lakadalmi vendég. A falusi lakadalmaknak mintegy fele rendesen verekedéssel végződik. Nap-nap után vannak reá példák a lapokban. Legutóbb a múlt héten történt hasonló eset Nagypeleskén, a hol a lakadalmi táncznál veszett esszé Molnár Lajos Sárik Mihálylyal, de vesztére, mert Sárik úgy helybenhagyta egy fütykössel, hogy most zúzott fejjel nyomja az ágyat. Ha a csendőrség közbe nem lép, — talán ma már el is temethették volna. Megszökött bűnös. Pólyák Károly volt szatmári hadnagy ellen két rendbeli bünügy van folyamatban a szatmári kir. törvényszéken. Az egyik lopás, a másik sikkasztás miatt. A tolvaj katonatiszt ügyében a törvényszék e hó 21-éré tűzött főtájgyalást, mire azonban meg akarták idézni, már csak hült helye volt. Állító­lag Amerikába szökött a megérdemelt bünte­tés elől. Borzalmas szerencsétlenség. Rettene­tes szerencsétlenség játszódott le folyó hó 23-án, szerdán Börvelyben, Löffler Béla ottani bérlő tanyáján. Dombi Sándor, börvelyi munkás gép­főrésszel fát vágott Löffler Béla számára. Dél­után, úgy négy óra tájban hirtelen, eddig is­meretlen okból elszakadt a gép szíja, a fűrész kiugrott s úgyszólván ketté fűrészelte a sze­rencsétlen munkást. A mellét vágta át, még pedig oly mélyen, hogy egész hatalmas véres cafatokat hozott ki a belsejéből, kifordította a tüdejét, máját, beleit. Szemtanuk állítása szerint olyan borzalmas volt a katasztrófa, hogy gyön­gébb idegzetű ember nem bírta volna nézni az iszonyatos képet. Azonnal beszállították a ret­tenetesen összeroncsolt embert a helybeli köz­kórházba, ahol szerda óta a halállal vivődik. Felépüléséhez semmi remény nincs, legfeljebb néhány rettenetes nappal tovább tart a kínló­dása. A szerencsétlen munkás még egészen fiatal ember és csak az elmúlt tavaszon nősült. A családja haza akarja vinni Börvelybe, hogy ha már meggyógyulásához úgy sincs semmi remény, legalább otthon haljon még. A fő­szolgabíró csütörtökön ment ki Börvelybe a vizsgálat eszközlése végett, de hogy kit terhel a felelősség, azt még nem lehetett megállapí­tani. Hasznos vadak megvédése. A földmi- velésügy miniszter rendeletet bocsájtott ki vala­mennyi törvényhatósághoz. Ez a rendelet a hazai vadtenyésztés és a hasznos szárnyas vadak tojása mindinkább elharapódzó jogosu­latlan elszedésének érdekében szigorúan végre­hajtandó intézkedéseket tartalmazza. Eszerint élő hasznos vadat, vagy hasznos szárnyas vad tojásait szállítani csak engedéllyel szabad. Az engedélyt a földmivelésügyi minisztertől kell kérni, a törvényhatóság első tisztviselő felter­jesztése utján. A pénz drágulása. A pénzviszonyok, úgyszólván, az összes irányadó piacokon meg­romlottak, s a kamattételek emelkednek. A szi- lárdulás most, úgy látszik, fokozódik, mert pénzügyi körökből azt a hirt halljuk, hogy szer­dán a londoni tőzsde már számol az Angol Bank ezetleges kamatláb-emelésével, A hir sze­rint egyelőre arról van szó, hogy a 3 százalékos ráta fél százalékkal emeltessék. Megjegyezzük, hogy az értéktőzsdék irányzatának gyengülése szoros összefügésben van a pénzpiacok szilár- dulásával s főként erre vezethető vissza a jára­dékpiac lanyhulása is. A magánkamatlább Bécs- ben 3’A, Berlinben 35/» és Londonban 35/io%-ra melkedett. A gyümölcstermelés védelmezése. Se­rényi Béla gróf, földmivelésügyi miniszter arra való tekintettel, hogy az elmúlt évben a kárté­kony hernyók és a vértetü a gyümölcsökben óriási kárt okozott, körrendeletét intézett a tör­vényhatóságokhoz, amelyben a kötelező hernyó­irtás terén a törvényhatóságokra váró intézke­dések haladéktalan megtételét sürgeti. Különö­sen fölhívja a miniszter a figyelmet a vértetü irtására, mert ez az almafákat pusztító élősdi a beérkezett jelentések szerint már úgyszólván az ország almafaállományát végpusztulással fenye­geti. Kijelenti a körrendelet, hogy az irtás meg­történtét szakközegeivel fogja ellenőriztetni és ha azt tapasztalja, hogy valahol az irtás nem tör­tént volna meg, azt szakközegeivel fogja elvé­geztetni, a mulasztó tisztviselő, vagy hatósági közeg ellen pedig a megtorló intézkedést azon­nal megteszi. Csarnok. Örök utakon. Valahol puha, illatos teremben A cimbalomhur néha összerezzen. Két szőke habfej ráhajol zokogva, Lilaszin álmát titkolón zokogja. Valahol puha, illatos terembe Az esti szellő levelet cipel be. Tört, árva szívnek haló dobbanása Búcsú, búcsú, búcsú minden kis vonása. Valahol puha, illatos teremben Két szőke angyal félve szerte rebben. A rengő, vén fa álmukra zenélte: „ ... Ha lefut egy csillag, Más jön a helyébe . . .“ Valahol puha, illatos terembe Halvány csillag hulló fényt vetett be, Azután leszédült a nagy éjszakába ; Hogy az árva fények Örök útját járja. Ujlaky János. A nagynéni. „Szerdahely húsz perc!“ hangzott a ka- Ianz éles szava, mely félbeszakította két utas heves eszmecseréjét. — Mondom llus, ezt az esztelenséget verd ki a fejedből! — szólt Zalányi kapitány, egy derék, komoly férfiú. Tiz évvel idősebb nővérénél, aki a vitában ugyancsak megállotta helyét.

Next

/
Thumbnails
Contents