Északkeleti Ujság, 1910 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1910-03-26 / 14. szám
4-ik oída!. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG 14-ik szám. mészetes természet felé önkényteleniil hajló emberi lélekben. Az ókori mithologia alvilági folyója csergedez ritmusában, nem az örökélet forrásáé, legyen bár az az élet minden felsőbb lény léteiét elvető, csak emberi alkotáson nyugvó felfogású is. Az ö élete nem élet, mert csak vágyai vannak, de reménytelen vágyai, mely inkább sorvaszt, mint éltet, élni ösztönöz. Ő nem a világ jövő zenéjét hallja, hanem lelkének dissonantiáját érzi s nem a világ képével elégedetlen szelleme, lelke, hanem önmaga képétől ijedező, mert phisikai élete elhagyta a phisikai törvényeket s a testi lét rendellenességének visszfénye zavarja szellemének helyes Ítélő képességét, mely igy vágyakat teremt, melyeket ma már testi léte valóvá nem válthat. A testtel esik benne a lélek, innen az a csupasz röghöz s nem a felhőkhöz való kapaszkodás költészetében. S akinek ez az absolut szép, ez a modern egyszerűségre való törekvésnek a hű képe, az vagy abban szenved, amibe Ady és még ;gy néhányan a költészet berkeiben, hogy t. i. épnélküli testében nem ép lelke sem, vagy pedig egyáltalán nem él az önmaga lelkének független lelki életet, hanem suggeráltat. Ilyen nemű költészet dicsőítése mellett nem csodálkozok a nagy reálistákon, akik a technikát tartják a jövő művészetének, mert ebben tényleg sokkal több az összhangzatosság és az emberihez hasonló élet, mint Adyban és költészetében. Mi már csak a borjúnak kötünk össze szénát, de lelkűnknek nyíló színes virágot. A műsor ötödik száma Ártor és Ida ez. melodráma volt. A költeményt Vajda János irta, zenéjét pedig Borody Béla szerezte. A szavaló Nonn Gyula volt. Zongorán a szavalót Váczi Jolánka kisérte. A költemény Írójáról nem szólok, mert az ő emlékét hasonló alkotásaiért már az irodalom történet őrzi, annál inkább azonban Borody Béláról. A költemény átértése, a gondolatok hü és keresetlen hangokoni interpretálása kö- nyed és hangulatos menet jellemzik zenéjét. Valóban kevés jobb melodrámai zenét hallottam nála sokkal közismertebb szerzőktől s amiben soktól különbözik az, hogy nemcsak simul a költemény gondolatához a zene, hanem kiemeli az ellentéteket is ott, ahol a drámai hatás ezzel jobban elérhető. Szóval a zene e helyeken nem a költeménynyel, hanem a szavaló arczával van összhangban. — A zongora kiséret kifogástalan volt, ami könnyebb feladat is volt jelenleg, mert a szerző közölhette felfogását az előadó úrnővel. — A technikai kivitel azonban teljesen az ő érdeme. — A szavalás pedig egyike a legjobbaknak azok közzül, amelyeket már annyiszor nemcsak hallottunk, hanem élveztünk is Nonn Gyulától. A műsornak ez volt a legszebb, legélvezetesebb pontja. Végül Mendelshon trióját adták elő zongorán Váczi Jolánka, hegedűn Borody Béla és cellon Szenes János. A szereplők e darabot is a műkedvelőkhöz fűzött várakozáson felüli eredménynyei adták elő. A Kölcsey Egyesület emelkedése, estélyeinek niveuja őszinte örömet kelt bennünk s köszönjük az igazán műélvezetet nyújtó, tartalmas estélyt az egyesületnek s főként Klacskó Istvánnak, akinek ügybuzgalma vabban felelevenítette a egyesület szunnyadó vérét. Előfizetési felhívás. Tisztelettel felkérjük t. olvanóinkat, hogy előfizetési szándékukat lapunk kiadó- hivatalába bejelenteni sziveskeajenek, nehogy olvasóink közzül épen az le kapjon mutatványszámot, a ki a lapra előfizetni szándékszik. Lapunk előfizetési ára: Egész évre . 8 r Félévre 4 , Negyedévre 9 • • — p Tanítóknak egész évre 5 , Az előfizetési dijak a kiadóinval czimére Nagykároly, Hétsastoll-utcza 12. sz. küldendők. Telefon S¿ szám. HÍREK. Kérdésedre. Mit mond szemed? Ezt egyre kérdezed. S mit árul el tekinteted ? Mi az mi onnan én felém ragyog ? Kértél, feleljek erre meg. Felelni kész vagyok. Másnak talán örök mosoly van ott, Részemre gúny és szánalom Másnak egy biztató remény s jövő, Részemre néma sirhalom, Egy csöndes temető. Másnak örök tavaszt s napfényt ígér, Nekem csak hulló levelet, Másnak kettősben egy rózsás utat, Nekem magányos életet Te nélküled mutat. Gamma. LAPUNK előfizetőinek, munkatársainak és barátainak boldog húsvéti ünnepeket kívánunk. Istentiszteletek sorrendje. A húsvéti szent ünnepek alkalmából a helybeli templomokban a következő sorrendben fognak az Istentiszteletek megtartatni: A róm. kath. templomban : ma reggel 8 órakor tüzszentelés, húsvéti gyertyaszentelés, keresztszentelés, próféciák éneklése, minden szentek litániája és utána szent mise. Délután 6 órakor ünnepélyes feltámadás körmenettel. Husvét vasárnap reggel hús- és egyébb ételek szentelése, 9 órakor ünnepélyes nagy szent mise, melynek végeztével Récsey Ede házfőnök szent beszédet tart; délután 3 órakor ünnepélyes vecseniye, amikor Récsey Ede szintén mond beszédet. Husvét másodnapján reggel 9 órakor nagy szent mise, melyet Récsey Ede celebrál, a szent beszédet pedig Berényi Mátyás plebánossegéd mondja. — A ref. templomban: husvét első napján d. e. és d. u. prédikál Simon Gyula s. lelkész, másodnapján d. e. és d. u. Gy. Kovács József. — Az evang. templomban : vasárnap és hétfőn d. e. Boross János prédikál, d. u. pedig Nagy Sándor evang. tanító. Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete április hó 3-án rendes közgyűlést, tart. A „Nagykárolyi Kölcsey-Egyesület“ 1910. évi április hó 10-én délelőtt fél 12 órakor Nagykárolyban, a vármegyeháza nagytermében közgyűlést tart. A gyűlést megelőzőleg fél 11 órakor gyülekezés a vármegyeháza lépcsőcsarnokában s kivonulás a Kölcsey Ferencz szobrához, hol a tanuló ifjúság szónoka a nagy költő szobrát megkoszorúzza. Innen felvonulás a vármegyeháza dísztermébe a fél 12 órakor kezdődő közgyűlés megtartására, melynek tárgy- sorozata a következő: 1. „Himnus“, énekli a dalárda. 2. Elnöki megnyitó és a jegyzőkönyv hitelesítők megválasztása. 3. Titkári jelentés. 4. A megvizsgált zárszámadás alapján számadóknak a felmentvény megadása. 5. Az 1910. évi költségvetés megállapítása. 5. A tisztikar és választmány lemondása; az uj tisztikar és választmány megválasztása. 7. Bejelentett indítványok tárgyalása. 8. Ünnepi beszéd, tartja: Dr. Falussy Árpád elnök. 9. „Szózat“, énekli a dalárda. Vendégeket a közgyűlésen szívesen lát az egyesület. Március 15-ét és Kossuth Lajos halálának évfordulóját szép ünnepség keretében ülte meg folyó hó 20-án este a Kossuth Lajos asztaltársaság. A programm szerint az ünnepi beszédet Suták István ügyvédjelölt, lapunk szerkesztője tartotta. Terjedelmes beszédében a hatás és ellenhatás s a fokozatos fejlődés elvével kapcsolatban azt fejtegette történelmi bölcsészeti alapon, hogy márc. 15-ét nem a véletlen, s egy nap alkalmi lelkesedése teremtette, hanem a múlt eseményei. Utána Drágus István elnök kis leánya szavalt értelmesen, hazafias gyermeki lélekkel. — Kabalik Gyula hatásosan, szépen szavalta el Petőfi Sándor „Talpra magyarját. — Majd Merts László dr. tartott felolvasást a sajtószabadságról és Kossuth Lajosról. Különösen kiemelte a mai szabadsajtóval való visszaéléseket. Felolvasását élénk figyelemmel halgatta a közönség. Ennek befejezte után Serly Ferencz jogszigorló szavalta el Petőfi „Élet vagy halál“ cimü költeményét. Hatalmas hangja a szivekig hatotta át a közönséget. Végül Nonn Gyula szavalta el Krüger Aladár „Szűcs Gábor“ cimü gyönyörű versét. A szépen előadott szavalatot lelkesen éljenezték a jelenlevők. Az ünnepély fényét emelte az, hogy az asztaltársaság tagjai nejeiket is magukkal hozták, hogy részt vegyenek az emlékezés kultuszában. Halálozás. Láng János kálmándi lakos birtokos, ki Kálmánd községnek hosszabb időn át birája volt, szombaton hajnalban rövid szenvedés után elhunyt. Dr Láng Gusztáv erdődi ügyvéd édes atyját gyászolja az elhunytban. A vármegyei munkapárt folyó hó 30-án délelőtt 10 órakor Szatmáron a Pannónia termében gyűlést tart, melyre külön személyre szóló meghívókat is bocsájtottak ki Nagy Béla és Domahidy István elnökök. Közgyűlés. A nagykárolyi „Kölcsey- nyomda“ részvénytársaság III. évi rendes közgyűlését 1910. márczius hó 20-án délelőtt fél 11 órakor tartotta meg a Nagykárolyi Takarék- pénztár tanácstermében, melynek tárgysorozata volt: Két jegyzőkönyv-hitelesitő megválasztása. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése az 1909. évi üzleti eredményről, a mérleg megállapítása, nyereség felosztása, az osztalék kifizetése határidejének niegáhapitása s a felmentvény megadása tárgyában határozatok hozatala. az alapszabályok 30. §-ának megváltoztatása. A közgyűlés tudomásul vette az igazgatóság jelentését, mely javaslatba hozta az alapszabályok 30. §-ának azon módositását, hogy a „gép-tartalékalap“ helyett „értékcsökkenési tartalékalap“ tétessék. A leirt 1198 K 88 fillér értékcsökkenés és kétes követelés leírása után a mutatkozó 4556 K 83 fillér tiszta nyereményből: Tartalékalap javára (Alapszabályok 30. §.) 500 K. 200 darab részvény után osztalék á 10 korona 2000 K. Igazgatóság, felügyelő-bizottság, ügyész jutalékára 20°/o 904 K 54 f. Ügyvezető jutalékára 10% 452 K 29 f. Könyvelőnek 1909. évi fizetése 300 K, Azon alkalmazottak jutalmazására, kik egy évnél hosszabb idő óta vannak vállalatnál alkalmazva 300 K. Igazgatóság rendelkezésére 100 K fordittassék. Az 1909-ik üzletévi szelvény 1910. április 1-től fogva v dlalat pénztáránál és a Nagykárolyi Takarékpénztár-Egyesületnél 10 koronájával váltassák be. Orvosválasztás. A dr. Doby Zsigmond elhalálozásával megüresedett városi orvosi állásra Szatmárvármegye alispáuja már kiirta a pályázatot. Kérvények folyó évi április hó 5-ig adhatók be. A választást Nagykároly város képviselőtestülete az április hó 10-én tartandó rendkívüli közgyűlésen fogja eszközölni. Áthelyezett gyárigazgató. Temesváry Ede börvelyi kendergyári igazgatót a ezég Szegeden székelő igazgatósága a nagylaki gyárhoz irodafőnöki minőségben áthelyezte és helyét a börvelyi gyárban Filepp Kálmánnal töltötte be. Műkedvelői előadás. A helybeli Protestáns Pársaskör hétfőn, 1910. évi márczius hó 28-án a városi színházban tánczczal egybekötött szinielőadást rendez. Színre kerül: A sza- binnők elrablása. Bohózat 4 felvonásban. Személyek: Bányai Márton, tanár — Tóth János ur, Borbála, neje — Kosztin Ilonka k. a. Etelka, leánya — Szabó Gizella k. a. Róza, szobaleány Bányainál — Járai Juliska k. a. Dr. Szil- vássy Béla, orvos — Nagy Gusztáv ur, Irma, neje — Turenecz Mariska k. a. Marosán Bogdán, örmény bőrkereskedő — Szálkái Béla ur, Endre fia álnéven Szendeffy — Kaizler Imre ur, Rettegi Fridolin, színigazgató — Hebe József ur, Történik Magyarország egy kisebb vidéki városában. Helyárak: Alsó páholy 8 kor. Felső páholy 7 kor. Támlásszék 2 kor. Kör- 1 kor. 60 fill. Zártszék 1 kor 20 fill. Erkély I. sor 2 kor. Erkély II. sor 1 korona 60 fill. Karzati ülőhely 60 fill. Karzati állóhely 40 fill. Jegyek előre válthatók f. hó 22-től 26-ig a Csókás László ur könyvkereskedésében, ünnep I-ső és Il-od napján a színházi pénztárban d. e. 10 órától 12 óráig, d. u. 3 órától 5 óráig. Előadás után táncz a Polgári kör nagytermében, amelyre a karzatjegyek nem érvényesek.
