Északkeleti Ujság, 1910 (2. évfolyam, 1-54. szám)

1910-03-19 / 13. szám

13-ik szám. grófra, Jékey Zsigmond szatmárvármegye kar­zatán jelen volt hölgyeire, Domahidy István Ilosvay Aladárra ürítettek poharakat. A Wessel Manó vendéglős által kitűnő Ízléssel előállított Ízletes és gazdag lakoma mel­lett a társaság fesztelen jó kedvvel az esti órákig maradt együtt. A nagykárolyi zenemükedvelök által a be­iktatás alkalmából megismételt ünnepi előadá­son díszes vármegyei közönség jelent meg, különösen a páholyok voltak telve elegáns höl­gyekkel, kik — noha a mostani előadás nem volt olyan sikerült, mint a szombati — meg­elégedéssel konstatálták a zene művelésének magas niveuját. A szinielőadás után a társaság a Magyar Királyba vonult vacsorára, azután pedig a haj­nali órákig tartó táncz zárta be az instailácziós ünnepségek sorozatát. Márczius 15-ike városunkban. Bizony a nagy naphoz nem méltó dísszel és lelkesedéssel ünnepelte városunk március idusát. Hogy a disz elmaradt az még megenged­hető, bár sokszor fejtünk ki diszt indokolatla­nabb esetekben is, de hogy a lelkesedés el­maradt, az már baj, mérhetetlenül nagy baj. Sohase hittük volna, hogy a magyar nép­ben a lelkesedést annyira el lehessen nyomni, sohase hittük volna, hogy az egész országban kezdve gróf Apponyi Alberttól Moskovitsig, a nagykárolyi főgimnázium Vili. osztályának ta­nulójáig, oly latcrgikus, lemondással teli ün­nepi beszédek legyenek indokoltak, hanem lát­tuk volna, hogy bizony már Nagykárolyban is másként van, mint volt régen. Nem lelkesed­nek az emberek, mert a múlt, talán a közel­múlt tapasztalatai kétkedővé tették az értelmet, dissonantiát teremtettek az emberek lelkében, ez pedig bizony nem lehet a lelkesedés hor­dozója. Igazán inkább sirtunk, mint örültünk az ünnepségeken a felett, hogy bizony az elvetett mag nem hoz termést. Hogy aztán annak mi az oka, a föld rosz-e, vagy a föld munkása, nem tudjuk, de ad hisszük ez utóbbiak ha­nyagolták el a termőképes földet. Az isteni tiszteleten csak a város tiszt­viselőkara vett részt hivatalosan, a többieknek csak egy-két, talán erősebb hitü tagja ment kérni az ég urát, hogy adjon a magyarra vig esztendőt, A polgárságot is csak a könnyebben lelkesülni tudó nők képviselték nagyobb szám­ban. A főgimnázium ünnepélyén, melyet d. e. 11 órakor tartott a Polgári Olvasókör nagyter­mében, többnyire a szereplők szülei, s azok jelentek meg, akik érdeklődéssel viseltetnek a főgimnázium minden ünnepsége iránt. Az itt megjelentek is inkább voltak hangversenyen, mint március 15-i ifjúsági ünnepségen. Pedig me­nthetett volna lelkesedést a közönség a szép ének- és zeneszámokból, a helyes és lelkes fel­fogásra valló ünnepi beszédből és az ünnepség végén előadott megható szinjelenetből. A délutáni hivatalos Kossuth-kerti ünnep­ségen nem volt több 50 polgárnál, az összes közönség száma pedig alig tehető többre, mint 200-ra. A dalárda éneke, a Papp Béla orsz. képviselő beszéde és Nagy Elek szavalata volt a programm. Az ének a nagykárolyi Dalegye­sülettől megszokottan szép, a beszéd lelkes, a szavalat hatásosan előadott volt, de a lel­kesedés az semmilyen se. Mintha csak köte­lességből, vagy sétaközbeni pihenés okából jöttek volna a megjelentek is a Kossuth-kertbe ünnepelni. Este a banpuetten összejött körülbelül 100 polgár. Az ünnepi szónok, Ilosvay Aladár személye oda vonzotta Aáron Sándort, Péchy István vármegyei főjegyzőt, Kacsó Károlyt, Ma- darassy István főszolgabírót és Gulácsy Tibort, az alispán szónoki képessége pedig az intelli­gencia egy tekintélyes részét, de az iparos pol­gárságot alig egy nehány egyén képviselte. Ott voltak még az ünnepély rendezői, élükön Deb- reczeni István polgármesterrel. Az alispán szép szavakkal hódolt Kossuth szellemének, fejtegette annak jelentőségét, hogy e szellem ápolása a magyar nemzetnek örök erőforrása. Alig hang­zott fel valami tetszésnyilvánítás, aminek pedig oka nem az ünnepi beszéd fogyatékos voltában ÉSZAKKELETI ÚJSÁG. keresendő, hanem a közönség csüggedt gon­dolkozásában. Ezután következtek a pohárköszöntők. Mitrovich Elek az alispánért, mint Kos­suth Ferencz lelkes követőjéért, dr. Adler Adolf Péchy Istvánért, mint akinek az instal­lációm beszéde egyedüli oázis volt a szo­morúnak mondott aktuson. Csipkés András Debreczeni Istvánért, végül Péchy István a két függetlenségi párt egyesülésére ürített poharat. A hangulat nyomott volt, mint a halotti toron szokott lenni. Nem hinném, hogy bel­esebb lett volna a polgárság, s önmaga gon­dolatában is tudna ünnepelni. Valószínűbb, hogy az idő megmételyezte a lelkes hazafias gondolkozást. Csak aztán késő ne legyen a lelkes éb­redés ! A m. kír. adóhivatalnokok szervezkedése. A m. kir. adóhivatali tisztviselők országos egyesületének szatmárvármegyei szervezete, mely a szatmármegyei hét adóhivatalban 51 adóhi­vatalnokot foglal magában, folyó hó 13-án Nagykárolyban megalakult. A m. kir. adóhiva­tali tisztviselők meg nem érdemelt mellőzésben részesülnek ; mig más ágazatbeli tisztviselőknél múlt évben egyszerre rendezték a státust, fize­tés ügyet, addig náluk ezt a pénzügyminiszté­rium négy év alatt szándékszik keresztül vinni. Sérelmes ez rájuk nézve, mert nagy felelősség­gel járó és testet, lelket ölő munkájukért érett­ségi vizsga és adóhivatali tiszti szakvizsga le­tétele mellett három, négy évi, részint dijas, részint díjtalan gyakornokoskodás után 1400 K é-i fizetéssel és az állomáshelyre rendszeresített lakpénzzel neveztetnek ki adótisztekké. Az előmenetel a rendszeresített tiszti lét­számnak a fizetési osztályokba való aránytalan beosztása miatt igen lassú. Az egyenlő kép­zettségű, más ágazatbeli tisztviselőkkel szemben is indokolatlanul mellőzésben részesülnek. Be­látták, hogy az Ígérgetésből nem lehet megélni, szervezkedniök kell, hogy a ministerium figyel­mét magukra vonják. A megyei szervezet célja az országos egyesület alapszabályainak keretén belül a kir. adóhivatali tisztviselők között vár­megyénket, illetve pénzügyigazgatösági kerü­letenként a kartársi összetartást fejleszteni és a központi választmánynak, illetve közgyűlésnek előterjesztendő indítványokkal és javaslatokkal arra törekedni, hogy a helyi viszonyok és ér­dekek az országos viszonyok és érdekekkel összhangzásba hozassanak és ezáltal úgy a szolgálati, mint a társadalmi működés ország­szerte egyöntetűvé és a modern igényeknek megfelelővé tétessék. Oláh József nagykárolyi főtiszt előadta, hogy mi célból hivattak össze az értekezletre s hogy miért van szükség a megyei szervezet megalakítására. A jelenlevők a szervezet meg­alakítását kimondották, elnökül Kimer János nagykárolyi adótárnokot, ügyvezető-elnöknek Oláh József nagykárolyi főtisztet, titkárnak Máté Sándor mátészalkai főtisztet, pénztárnoknak Rencz Antal nagykárolyi főtisztet, jegyzővé Holczinger Imre mátészalkai gyakornokot vá­lasztották meg. Választmányi tagok pedig a kö­vetkezők lettek: Bálint Ferencz nagykárolyi el­lenőr, Szeless Albert szatmári tárnok, Berey Károly szatmári főtiszt, Kerekes Bertalan máté­szalkai tárnok, Spitzer Ödön szinérváraljai el­lenőr, Lajos Ignácz nagysomkuti ellenőr, Szűcs Károly nagybányai tárnok és Quittner Zsigmond fehérgyarmati tiszt. Terjedelmes szövegű határozati javaslatot fogadtak el. Akik még nem tagjai az országos egyesületnek azonnali belépésre szóllittatnak fel. A m. kir. adóhivatali tisztviselők gyermek- nevelési alapja javára minden hivatalban per­selyt függesztenek ki és a ministeri engedély alapján a gyűjtést megindítják. Minden tiszt­viselő ezen alaphoz havonkint — legkevesebb — 20 fillérrel járul hozzá. A folyó hó 20-án Budapesten tartandó országos adóhivatali közgyűlésen a megyei szer­vezet négy taggal képviselteti magát. Sándor Ignácz nagyenyedi adótárnokot, mint az orsz. egyesület elnökét és Molnár Gyula debreczeni főtisztet, mint az „Adóhivatali Közlöny“ szer­kesztőjét, táviratilag üdvözölték. Ezután elnök az értekezletet a tagok élénk éljenzése közben berekesztette. 3-ik cklal. Fizessünk elő az „ÉSZAKKELETI ÚJSÁGÁBA. Egy évre .... 8 kor. — fill. Félévre .... 4 kor. — fill. Negyedévre ... 2 kor. — fill. Egy hóra .... — kor. 70 fill. HÍREK. Képkiállitás. Holnap délelőtt fél 12 óra­kor nyitja meg tárlatát a vármegyeháza nagy­termében Medvey Lajos rajztanár és festőmű­vész, városunk lia. Medvey Lajos az ország nagyobb városaiban — köztük Budapesten is — rendezett műveiből képkiállitást, s a sajtó min­denütt elismeréssel irt a tehetséges festőmű­vészről. Különösen kedvenc tárgya ecsetjének a Balaton, melyet ismer. Aki már megfor­dult a Balaton vidékén, a képek szemlélése után megújul előtte a természet szépsége. Ajánl­juk a képkiállitás megtekintését olvasóink szi­ves figyelmébe. Belépődíj 50 fillér, mely egy- szersmindenkori belépésre jogosít. A kiállítás 28-áig lesz nyitva. Esküvő. Makay Lajos helybeli kereskedő ma tartja esküvőjét Szatmáron Kosa Bertalan gőzfürész-tulajdonos kedves leányával, Rózsi­kéval. Márcziusi ünnepély az izr. elemi is­kolában. A nagykárolyi st. quo. izr. elemi is­kola méltó módon ünnepelte márcz. 15-ének évfordulóját. A díszesen felöltözködött gyermek­sereg a negyedik osztály termében gyűlt össze, hol az ünnepély a Szózat eléneklésével vette kezdetét. Majd Liszer Jakab i. tanító smertette a nagy nap jelentőségét, mire Kaufmann Gyula és Sternberg Imre 2-ik oszt. Breider Teréz, Politzer Joli, Radó Ibolya 3-ik oszt. és Csetényi László, Schiff István és Weisz Sándor 4-ik oszt. tanulók hazafias költeményeket hatásosan adtak elő. A szép ünnepélyt hazafias dalok és a Hymnus eléneklése fejezte be. Kossuth Lajos halálának évfordulóját a helybeli Kossuth Lajos asztaltársaság vasárnap este fél 8 órakor ünnepli mega Kun István-féle vendéglőben, mely alkalommal Dr. Merts László felolvasást tart, Kabelik Gyula elszavalja a Talpra magyart, Suták István pedig emlékbe­szédet mond, Drágus Margitka szaval, Szenti- ványi Béla szabad előadást tart, Luby István szaval. — Az asztaltársaság elnöksége ezú­ton is felhívja a tagokat, hogy minél számo­sabban jelenjenek meg a hazafias ünnep lyen, amelyen vendégek is részt vehetnek. Halálozás. Városunk egyik tekintélyes családját borította gyászba a könyörtelen halál. Janitzky Albert kereskedő fia, Béla, felsőkeres­kedelmi iskolai tanuló, f. hó 16-án, életének 17-ik évében elhunyt. Temetése f. hó 18-án ment végbe általános részvét mellett. Temetésén megjelentek városunk közönségén kivül Deb- reczenből két tanár vezetése alatt osztálytársai is mintegy 40-en s kisérték utolsó útjára korán elhunyt iskola-társukat. Ünnepély a zárdában. A zárdába járó kis lányok igen kedves és jól sikerült kis ün­nepséggel kedveskedtek szeretett igazgatójuk, Récsei Ede nevenapja alkalmából. Az ünnep­ség színhelye a zárda nagyterme volt, a hol az ügyes kis lányok szülőik és hozzátartozóik jelenlétében kifejtették ügyességüket az előadás ének, szavalat, zene terén. Práznovszky Etelka és Makai Évike fölköszöntötték az igazgatót és mindegyikük egy kis virágcsokorral kedves­kedett. Petz Ilona, Jékel Olga és Czilli Adél zongorán, Lukácsovits Mária és Csikós M. czinibalmon játszottak. Volt azonkívül egy ked­ves kis szin előadás is, a hol a iegkisebb leá­nyok is bámulatos ügyességet tanúsítottak. Récsei Ede ipazgató a gyermekeknek megkö­szönte a kedves meglepetést, a szülőknek az érdeklődést, a tanítónő nővéreknek a sok-sok fáradtságot. — Ezzel az ünnepség véget ért! Műkedvelői előadás. A helybeli protes­táns társaskör f. hó 28-án a városi színházban műkedvelői előadást rendez. i

Next

/
Thumbnails
Contents