Északkeleti Ujság, 1910 (2. évfolyam, 1-54. szám)

1910-03-12 / 11. szám

2-ik oldal. 11. szám. Az állomásnál részint a kiváncsi nép, ré­szint a választók körülbelül 500-ra menő tö­mege várta a vonat érkezését. A megérkezett párt elnökö* és képviselő társait Dr. Adler Adolf a nagykárolyi függet­lenségi párt elnöke üdvözölte, majd kocsikba száltak s hosszú kocsisortól kisérve a már ezerre nőtt tömeg éljenzései közepette vonultak be a Polgári Olvasókör nagytermébe, hogy a népgyülésen tájékoztassák a választók megje­lent tagjait a függetlenségi politika mai állásá­ról és a pártszakadás okairól. A nagyterem szinültig megtelt, akik kö­zött azonban a választók száma alig tehető többre, mint 100—150 s különösen feltűnő volt, hogy a magasabb rangú állami és vár­megyei tisztviselők közül egyetlen egyet sem lehetett látni a megjelentek között, még azokat sem, akiket a nemzeti ellenállás idején tanúsí­tott erős ellenzéki magatartásuk segített elő az előhaladásban. — Tempóra mutantur et nos mutamur in illis, — mondja az igaz latin köz­mondás. A 7 órakor megkezdett népgyülés elnö­kévé közfelkiáltással Dr.. Adler Adolfot válasz­tották meg, — aki megköszönte, hogy Justh Gyula és társai Nagykárolyt is útba ejtették, s biztosította Justh Gyulát, hogy a nagykárolyi függetlenségi polgárság öt ismeri el vezérének. Majd bemutatta a megjelent képviselőket a nép- gyülésnek s miután a népgyülést megnyitód­nak mondta ki, a sz ít átadta Papp Bélának. Papp Béla röviden számolt be képviselői működéséről s hangoztatta, hogy a coalitió egyik oka annak, hogy többet nem tehetett, mint amit tett a kerület s polgártársai érdeké­ben. Vázolta a Wekerle kormány bukását s an­nak okait s biztosította választóit, hogy a mo- csoktalan zászlót ép oly tisztán fogja vissza- nyujtani, mint ahogy azt 3 és fél éve a kezébe adta a kerület. A beszédet több éljenzés szakította félbe. Justh Gyula egy óráig tartó beszédet in­tézett a népgyiiléshez. Tárgyilagosan és kere­setlen szavakkal, szónoki hatás elérésének czél- zata nélkül inkább az észhez, mint a szívhez szólott. Tárgyalta Tisza nyilatkozatát, aki egyik népgyülésen azt a kijelentést tette, hogy a mai függetlenségi párt is tulajdonképen 67-es irány­zatú. Kijelentette, hogy épen ezen látszat meg­gátolása iránt folytatott párt küzdelmük okozta a Kossuth-fele szakadást s igy ennek folytán a Tisza kijelentését visszautasította. Foglalkozott — Csak egy órányi járásra lehet — fe­leltem. — Irgalmas Isten! Egy egész órán át bolyongtunk együtt? — Csak egy óráig — mondottam neki, pedig akkor már két óra hosszat voltunk együtt. Ezután ott hagytuk azt a helyet, azt a földi mennyországot, a hol egy óráig a legbol­dogabb s a legfájóbb érzések között voltunk együtt. Ott hagytuk a szyrének birodalmát. * * * A cserje-erdei kirádulás után lassú, unott mederben folytak napjaim s elmaradtak vég­képen az esteli találkozások is. Csak néha-néha jött egy-egy parányi levélke tőle, olyan, mint hajdan, színes és illaios. De a tartalmán már meglátszott, hogy egy sokat szenvedett sziv’oől eredt. Irta többek között, hogy a cserjei erdőn meghütötte magát s orvosi rendeletre ágyban kell maradnia. Pedig érzi, tudja, hogy nincs semmi baja. Csak akkor már nagyon beteg volt; én éreztem, én tudtam. Tudtam, hogy nagyon sokat szenved s hogy gyötrik a rémlátások. De vájjon miért titkolta előttem ? Sejtette-e, hogy én mindent, de mindent tudok róla? Pedig úgy volt, mindent tudtam ; haszta­lan volt hallgatása, óvatossága. De látni azu­tán nem láthattam soha; csak lelki szemeim előtt vonultak el sötét, rémitő képek, melyek a közelgő veszteség hirnökei voltak és azok a képek, a melyek együtt létünk ideje alatt ját­szódtak le. Soha egy perezre sem hagyhatta el többé az ágyat, csak akkor, a mikor a hideg kopor­sóba tették. (Vége következik.) Kojsuth-val, aki Czegíéden art állította: a pár napjpal ezelőtt ott tartott népgyűlésen, isogy ö a ba'üikkérdésten sohasem é. tett együtt Justh Gyuláival. Ezzel szemben hivatkozott Kossuth ' egy márcz. 15-Ski beszédére, amikor ö is ugyan­csak CzegJédem jelentett* ki, hogy ¿911-5® az 'önálló ífenk meg lesz, rmert azt már a felemelt ■ quóta árán meg is vásároltuk Bécstől. így te- I hát ezeir időben Kossuth is egyet értett vélte s csak akkor nem, amikor Kossuth: már ezen ki­jelentését elfeledte és a bank kérdést kikap­csolta a tárgyalásokból. Beszélt a felkínált ka­tonai vívmányok értéktelenségéről, a magyar századnyelvröl, mely mindem törvényije iktatás nélkül is meg van a szükség kényszere folytára s kijelentette, hogy ő a maga részéről feltétlen1, hive az általános, titkosj községenként! válaszá­tól jognak s ezen jog egyenlően való'kiterjesz- j tésének. Végül a székhely kérdésben a szat­máriak küldöttsége előtti nyilatkozatát magya­rázta* meg azzal, hogy ö Szatmárra nem a nagykárolyi székhelyet Ígérte, hanem más köz- igazgptási beosztás folytán egy uj székhelyet, a nagykárolyi meghagyása melleit. (Na hát ez a kimagyarázás sántít: és kilóg alóla a lóláb; mert a Szatmáriak küldöttsége a mai Szatrraárvár- megye székhelyének áthelyezését kérte só erre felélte; hogy „mindent elkövet, ami tőle telik,, hogy Szatmár székhely legyen.“ Ebben a kérdésben több őszinteséget s inkább a meg­gondolatlan kijelentés visszavonását vártuk,, mint ezt a. már ösmert és hihetetlen kimagyarázást.): A Justh heszédét a közönség igazán nép- gyűlésen szokatlan, példás figyelemmel ésélénk tetszés nyilvánítással fogadta. Nagy hatást ért d Bakonyi* Samu: is, aki kérte a választókat, hogy küldjék, segítségükre továbbra is Papp Bélát,, akit hü küzdőtársuk­nak ösmertek meg. A-. többi megjelent képviselők, is. ai hall­gatóság tetszés nyilvánításai mellett beszéltek, — Sómossy Miklós indítványára pedig a nép- gyűlés Papp* Bélának bizalmat szavazott. Ezután bankett volt melyen azonban alig maradt ott 20 választó polgár, aminek oka ta­lán az: volt, ¡rogy Justh kifáradván a sok uta­zásba, pihenni tért a népgyülés. után. A vezetők a megjelent képviselőkkel, együtt vacsora után a Papp Béla vendéget voltak, ahol éjfélig maradtak együtt. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG __________ Fü ggetlenségi pártgyülés Mátészalkán. Mátészalka, 1910. márezius 6. A mátészalkai választókerület függetlensé­gi pártjának elnöksége, mely hű maradt a Kos­suth Ferencz zászlajához, a mai napra értekez­letre hivta össze azokat a párthiveket, akik Kos­suth Ferencz politikáját helyeslik. Az értekez­let czélja a politikai helyzet megbeszélése volt. Az értekezletre az egész kerületből spon­tán lelkesedéssel a választópolgárok óriási tö­mege sereglett egybe, úgy hogy az „értekezlet“ valóságos nagygyűléssé fejlődött ki. A pártel­nökség részéről Szálkái Sánbor és Jdrmy An­dor pártelnökök és dr. Fuchs Jenő párttitkár je­lent meg. Jármy Andor az értekezletet megnyit­ván Szalkay Sándor pártelnöknek adta át a szót, aki az egybegyült polgároknak szűnni nem aka­ró lelkes éljenzése és helyeslése kíséretében vá­zolta a politikai helyzetet és felszólította a vá­lasztókat, hoev a közelgő választásokra tekin­tettel szervezkedjenek és tömörüljenek a Kos­suth Ferencz vezérlete alatt álló függetlenségi párt lobogója köré. Bészébe közben sűrűn hangzottak az „ab- eug Szúnyog“ és „éljen Szálkái Sánbor“ felki­áltások. Ezután a pártértekezlet eghangu lelke­sedéssel elfogadta a Jármi Anbor által felolva­sott határozati javaslatot, mely szerint a párt, mint függetlenségi Kossuth-párt eddigi Szerve­zetét továbbra is fentartja, a választásokra való tekinttettel újonnan szervezkedik és dr. Szú­nyog Mihály orsz. képviselő iránt, kik a válasz­tópolgárság, sőt a pártelnökség megkérdezése nélkül a Kossuth lodogóját cserbenhagyta, bi­zalommal nem viseltetik, miért is helyébe elvhü Kossuth párti jelöltet fog felléptetni. Ezután in­téző-bizottságot választottak, melyet a szervez­kedés befejezése után ki fognak egészíteni. Vé­gül elhatározta az értekezlet, hogy az épen Czegléden időző Kossuth Ferenczet táviratilag üdvözli, őt törhétetlen bizalomról és ragaszko­dásáról biztosítja. Ez urán az értekezlet egyhangú lelkesedés­sé’ Szálkáé Sándor pártelnöknek ajánlotta fel a jeíöltséget, ki azoabart kijelentette, hogy a je­löltség kérdésében még nem nyilatkozik, és el­határozását a, választók nagy gyűlésére tartja fen®. Az ezernyi’ választópolgárból álló értekez­let, melyen a polgárság színe-java megjelent, min ben rendzavarás nétk&l a legnagyobb rend­ben Szálkái Sándor éltetésével oszlott szét. A mai Kossuthi-párti* értekezlet teljes el­lentéte volt a* tegnap tartott justh-párti népgy il­lésnek;. melyen alig 100 választó és nehány száz asszony és gyermek jelent meg és az értelmi­ség alig volt képviselve, árinál feltűnőbb volt e részvétíifenség mert a képviselő „minden lehetőt“ elkövetek hogy minél nagyobb számban jöjje­nek: össze a választolt,. A lelkesedésnek pedig, i amelyet a mai Kbssutftspár. l értekezleten* ész­leltünk; a tegnapi Jüsttn-gyillésen nyomai sem volt; daezára annak, hogy JJasth Gyula a vezér, ’személyesen „tüzelte“ a választópolgárokat és Búza Barna is-erősem asszisztált neki ezen: mun­kájában*. A két gyűlés hangul átírták egybevetésé­ből kétségtelen,, hogy Szúnyog Mihály a máté­szalkai választókerületben: elvesztette a talájt lá­bai alól. A „Magyarország“- közlése a Justh-félte nép­gyülés nagy sikeréről' és lelkesedéséről egy me- részrüptü fantázia; szüleménye. Fizessünk elei xz „ÉSZAKKELETI ÚJSÁGOSA. HÍREK. A képviselőtestület közgyűlése. Nagy- íkároly r. t. város képviselőtestülete.- ÜL hó 6-án, vasárnap rendkívüli közgyűlést tartott. A napi­rendi előtt a közgyűlés elnöke, DeJbreczeni Ist­ván polgármester bejelentette, hogy dr. Doby Zsigmondi városi tiszti- és kórházi’ orvos f. hó 5-én meghalt. Az elhunyt 40 éyet meghaladó szolgálati ideje alatt hűen istápplta a város egészségügyi érdekeit. Néhai dr. Áldor Adolffal: együtt nagy tevékenységet fejtett ki a városi: közkórház létesítésében. A polgármester indít­ványára a közgyűlés elhatározta,, hogy az el­hunyt dr. Doby Zsigmond érdemeit jegyzőköny­vileg megörökíti. A napirend* első pontjaként a városi jéggyár létesítésének ügye tárgyaltatott, a tanács javaslata az volt,, hogy a jéggyár fel­állításának ügye vétessék lé at napirendről;.mert a jéggyár a legjobb esetben is a f. évi aug. hó elejére készülhetne el s tgy a kivánt célnak ez évben csak elkésve felelhetne meg. Mégis, hogy a város jég nélkül ne maradjon, javasolta a tanács, hogy a szükséges jégnek Kőrösmező vidékéről való beszerzésével a tanács bizassék meg. A beszerzett jégből mindenekelőtt a vá­góhídi és a kórházi jégvermek volnának meg- töltendők. A fennmaradó mennyiség pedig első­sorban a huslparosokrtak, a kavéházaiknak, ven­déglőknek és esetleg magánosoknak lenne ki­szolgáltatva. A közgyűlés a tanács javaslatát elfogadta és a jégbeszerzés költségeire 2000 koronáig terjedhető összeget is megszavazott. A képviselőtestület egy régebbi, határozatával utasította a tanácsot, hogy egy piaci szekér- hidmérleg felállítása ügyében tegyen előterjesz­tést. A tanács a mérleg beszerzését nem ajánlja. Dr. N. Szabó Albert ügyvéd a javaslatot nem fogadja el. Részletesen fejtegeti az ily hídmér­leg felállításának előnyös voltát. Szavazás utján a tanács javaslata lett elfogadva. Végül a Hon­véd-utca és Vaday-köz kikövezése rendeltetett el. A tárgysorozatnak egyéb pontjai magáno­sokat érdeklő ügyek voltak, melyek elintézése után a közgyűlés délelőtt 11 órakor ért véget. Márezius 15-ike. Márezius idusát, a sajtó- szabadság évfordulóját, mint minden évben úgy az idén is kegyelettel üli meg városunk közönsége. Az ünnepély reggel 9 órakor Isten­tiszteletekkel veszi kezdetét a róm. kath. 10 órakor a ref. templomban, 11 órakor a gim­názium ifjúsága tart ünnepélyt a Polgári olya-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents