Északkeleti Ujság, 1910 (2. évfolyam, 1-54. szám)

1910-03-05 / 10. szám

2-ik oldal.

ÉSZAKKELETI ÚJSÁG

10. szám.

nyér politikát csinálunk, mint Szatmár csinált már évtizedeken keresztül.

Ha elveink megtagadásával áldozatot hozunk is, lelkiösmereti nyugodtságunkat, akkor is okosan cselekszünk, ha"az adott viszonyok között a munkapártot támogatjuk a jelenlegi választáson. Nem az elv helyességéért, vagy más, a szorosan vett politika körébe tartozó okból, hanem csupán a város és a kerüiet jól felfogott fejleszthetése, vagyoni helyzete javítása czéijából.

Nagyon természetes, hogy ha már elveink megtagadásával áldozatot hozunk, azt olyan személyért hozzuk, akitől személyénél fogva eredményeket is várhatunk.

Justh Gyula jöjjön. Mint egyenes jelleműnek ösmert politikust szívesen látjuk még ha más okból nem szeretjük is, — de ez alkalommal józan belátással támogatást nem Ígérhetünk.

Nem, mert szegények voltunk s ezen elvért szegények is maradtunk. A mi polgárságunk nem lehet mártírja egy nemzetnek akkor, amikor arra komoly ok .nincs s a mikor arra még sokkal gazdagabb városok választó polgárai sem vállalkoztak s most sem vállalkoznak.

Ha csak egy szikrája élne bennünk a reménynek, hogy az általa mutatandó ut a boldogulás útja, ha a múlt csak egy esetben mutatta volna meg nekünk, hogy az anyagi előnyök ez utón jutalmai a kiválóan hazafias érzésnek, akkor egy perczig se haboznánk mi sem mellette fringiát rántani, de igy pusztán olyan elvért, melynek megvalósithatatlan- ságáról ez idő szerint mindenki meg van győződve, mi szegény város ezt nem tehetjük. Mások, ahol a hitbiznmányok és nagy latifundiumok nem voltak gátolói a polgárok vagyonosodásának ezt megtehetik s jól teszik, ha teszik, de mi a jövőben csak akkor lehetünk józan belátással az igazi függetlenségre minden áron törekvők, ha azért nem meddő szó csatát kell vívni, hanem fringiával kell megküzdeni, — mert ennek más eszközében aligha hisz maga Justh Gyula is.

nyilott. A messze távolból valami őrtűznek halványan pislogó, vereses lényét lehetett látni. A földből erős kábitó növény illet párolgóit ki. Valami delejes erővel vonzott a hegy túlsó lábaihoz, hol sűrű cserje erdőt engedtek látni a holdnak halvány, fehéres-szürkés sugarai. Önkéntelenül mentünk a tekervényes ösvényen, a bizonytalan czél felé.

Malvint olykor-olykor megborzongatta a félelem s reszketve húzódott oldalomhoz. Éreztem, mint rezzent össze s mint reszketett a karja. Már nem messze voltunk a cserjéstől, midőn különös hangok ütötték meg a fü- lenket.

— Itt víznek kell valahol lenni — szóltam hozzá. — Ez a hang vizi madár hangja. Hallja-e Malvin, mintfcsobog a viz ? Bizonyára vizimadarak fürödnek benne. Alighogy kimond- tam előttünk állott a tó; abban azonban semmiféle vizimadarak nem fürödtek. Kápráztató látvány tárult szemeink elé, valóságos földi paradicsom volt e hely. Egy parányi tó, körülvéve sürü cserje-erdővel. — A tó partján fűz, jegenye s nyírfákkal, átlátszó tiszta vizének nyugodt tükrében úgy áltak előttünk a fiatal fák, mintha már évtizedes múlttal dicsekedhetnének ; a tó szélén vizi liliom, vad redő szirom s itt-ott parányi nefelejts bokor tarkította a tündéri képet. A lábánál elterülő selymes pázsit édesen, csábosán hivogatott bennünket, hogy pihenjük ki magunkat lágy ölén. Nem lehetett az édes hívásnak ellent állni, felöltőmet teritetErre az időre, ha lesz, teszünk fogadalmat Justh Gyulának, hogy leszünk olyan küzdő hazafiak, mint bármely választó kerülete az országnak.

Jön Just. A nemzetnek Kossuth helyébe föltolakodott vezére a csakis gazdasági kérdésekben engesztelhetetlen kurucz, a quotaemelő klotürt behozó párt dicső csillaga és szeme- fénye miután a Lukács-féle paktum nem sikerülte feletti bubánatában összes tornyai krumpliföldjeit megkapálta, körútra indul és ennek keretében kedd ;n minket is megtisztel látogatásával. Jön lehengerelni mindannyiunkat, kik nem vagyunk hajlandók vagyonúnkat a Holló és Battványi-féle jó kezekre bizni és hoz valamit. Hozza azt a bizonyos be nem rozsdásodott fringiát, a melyet Samu testvér érdekében Szatmár városa mellett ellenünk Ígért kirántani. Kiváncsiak vagyunk, hogy ha Justh ur nem genirozza magát nyilatkozata után közzénk jönni a helybeli 48-asok oly önérzet nélküli lények lesznek-e, hogy alázatosan fogják csókolgatni azt a kezet, mely Nagykároly városát és ezzel őket is ütötte? Amennyire az utóbbi négy év alatt hozzá szoktak a szolgalelküség- hez, ez bizony könnyen megtörténhet.

Választási mozgalmak. Vármegyénk több kerületében megtörtént már az egyik vagy másik párt zászlóbontása. A nemzeti munkapárt Nagybányára Földes Bélával szemben Domahidy Viktort, Luby Béla ellen Szuhányi Ferenczet tervezi felléptetni, Aranyos-Megyesen pedig Szentiványi Gyula a jelöltje, kinek valószínűleg nemzetiségi, ellenféllel kell megküzdenie. Krassón Pokol Elek bányatulajdonost és nagybirtokost emlegetik a kormány jelöltje gyanánt, szemben Pilisy István a jelenlegi Justh párti és Gaal Endre budapesti gyógyszerész Kossuth párti jelöltekkel. Mind a négy kormánypárti megválasztása bizonyosra vehető, mivel ezen jelöltek a katholikusokat üldöző vármegyei 48-as kormányzat exponenseivel főleg Luby Bélával szemben a néppárt támogatására is számíthatnak. A Justh párt rendíthetetlenül áll Fehérgyarmaton, hol Luby Gézával szemben ellenjelölt állítása teljesen hiábavaló volna. Szilárd a helyzete Szúnyog Mihálynak is Mátészalkán, hol még ellenjelöltje sincs. — Szatmáron Kelemen Samu erősen áll, de ellenfele Vajay Károly szintén nagy erőt képvisel úgy, hogy itt egyike várható az ország legérdekesebb és legharczosabb választói küzdelmeinek, melynek kimenetelét lehetetlen előre látni. Nagysomkuton valószínűleg a nemzetiségi győz, mivel már a múltkor is csak a Teleki nevet lehetett végső erőfeszítéssel győzelemre vinni s ez most elesik, mivel Teleki Pál gróf nem lép fel.

te ni le s azon kínáltam meg üléssel Malvint, a kit amúgy is elárasztott a hosszú bolyogás. Malvin nem sokáig kérette magát, hanem kényelmesen leheveredett a szétterített felöltőn s egészen magának foglalta le azt. Nekem csak anynyi kis rész maradt felöltőmből, hogy a lábainál meghúzódhattam, mert a fü harmatos volt nagyon s nem lehetett reá heveredni.

— Látja, még ma is az a hűséges fa- kirja vagyok Malvin — szóltam hozzá s bele néztem abba a sötét, észbontó szempárba, a melynek örökkön-örökre rabja lettem. Emlékszik-e még azokra az édes estékre, a miket együtt töltöttünk el ? Emlékszik-e midőn egy épen ilyen szép holdvilágos estén ott künn a faluvégi keresztfánál hűséget esküdtünk egymásnak?

Nem felelt semmit, csak azok a nagy fekete, észbontó szemek beszéltek s kipirult lázas arcza árulta el csupán, mi mehet végbe ben- sejében. Abba hagytam, nem bolygattam a múltat. Láttam, hogy szenved s megbántam a mit tettem. Odakúsztam halvány, reszkető kezéhez s egy forró csókot leheltem rá. Engedte. Majd ölébe hajtottam fejem és úgy néztem a csillagok miliiárdjait.

Lassan-lassan odáig jntott a hold, hogy ott ringott képe a parányi tó ölében s nappallá varászolta a kis tó környékét. Nem volt már olyan félelmetes az éjjel.

(Folyt, köv.)

Képviselőjelöltünk. Most már biztosra vehető, hogy Nagykárolyban pártonkivüli függetlenségi programmal Károlyi József gróf fog fellépni. Jelölését örömmel vesszük tudomásul, mert ha már munkapárti jelöltet nem állit városi érdekből a kerület, legalább olyan egyén fogja képviselni a kerületet, aki tehet városunk érdekében, ha tenni akar főrangú személyénél fogva.

Az uj főispán.

Őfelsége, a király Szatmár vármegye és Szatmár-Németi szab. kir. város főispánjává Csaba Adorjánt nevezte ki.

Az uj főispán Pátyod községben született 1860. deczember 22-én.

Középiskoláit s a jogi tanulmányait Deb- reczenben végezte s ugyanott szolgálta le 1881- ben önkéntesi évét is a 16-ik huszárezrednél

Vármegyei szolgálatba 1883-ban lépelt, mint közigazgatási gyakornok. 1884-ben a csen- geri járásban szolgabiróvá választották meg, 1893-ban a szatmári járás főszolgabirójává lett s mint ilyen már 21 éve szolgál.

Az uj főispánt a vármegye közönségének mindeddig őszinte szeretete és tisztelete környezte és bizonyára kinevezése az egész vármegye közönsége előtt teljes megelégedéssel találkozott az adott viszonyokhoz képest.

Nehéz küzdelem veszi kezdetét, amelyben emberül kell helyünket megállani s azt meg is fogjuk állani. És ha a jelenlegi viszonyok között az uj főispán még is vállalkozott állásának betöltésére, úgy bizonyára tisztában van azzal, hogy mily utat fog követni : de reméljük, hogy az nem fog az erőszak és törvénytelenség mezejére tévedni.

A régi n 'gydobos frakció azon részével szemben, amelyiknek fáj a Falussy távozása lesz küzdelme Csaba Adorjánnak, de biztosra vehető törvény tisztelete és igazságos intézkedései nem hisszük, hogy meg ne győznék ezeket is arról, hogy nem a párt kötelék teszi a jó hazafit, hanem az ember.

Az ipartestület közgyűlése.

A nagykárolyi ipartestület közgyűlését f. hó 20-án délután 2 órakor tartotta meg a városháza tanácstermében. Az elöljáróság évi jelentését és az 1909 évi zárszámadást a közgyűlés elfogadta s a pénztárosnak a felmentvényt megadta.

Komáromy István testületi tag indítványozta ezután, hogy az elüljárósági tagoknak évi 4 korona tiszteletdij adassék, Luczay János pedig ennek beszüntetését indítványozta, indokolván azzal, hogy szégyenére válnék minden iparosnak az, ha közszolgálatot, mely alig von el munkaidejéből valamit, évi csekély 4 korona díjért teljesítené. Nagyobb fizetést, vagy tisztelet dijat pedig a testületnek nincs módjában adni. Az indítványok felett névszerinti szavazással döntött a közgyűlés s Luczay János indítványát fogadta el — igen helyesen — egy szótöbbséggel.

Ezut ,n tárgyalta a közgyűlés Néma József indítványát, ki indítványában arra kérte a közgyűlést, hogy az ipartestület intézzen átiratot a m. kir. kúriához az iránt, miszerint nyújtson felvilágosítást, hogy a baleset elleni segéd és tanuló biztosítás milyen kisiparosra kötelező, mert szerinte a törvény a műhely és üzem kifejezéseket felváltva használván, csak a 20 segéddel dolgozó iparosokra mondja ki azt kötelezőnek.

Járay József jegyző felolvasta erre nézve a debreczeni kereskedelmi és iparkamara átira- iát, amelyhez Néma József beadványa folytán az elöljáróság kérdést intézett. Az átiratban világosan állt, hogy a törvény rendelkezése folytán a biztosítás minden iparosra kötelező s igy azzal szemben a testület nem határozhatván, annál kevésbé intézhetvén kérdést a Kúriához, az elnökség a Néma József indítványának figyelmen kivül hagyását indítványozta. Azt javasolta Dr. Adler Adolf ipartestületi ügyész is. A közgyűlés az elnökség indítványát egyhangúlag elfogadta.

Drágus István indítványozta ezután, hogy intézzen az ipartestület átiratot az ország összes iparkamaráihoz és ipartestületeihez az iránt, hogy az iparos nyugdíjintézet országosan szer-