Északkeleti Ujság, 1910 (2. évfolyam, 1-54. szám)

1910-11-19 / 48. szám

48-ik szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG. 3-ik oldal. Ezen megállapított nehézményekre vonat­kozólag elhatározta a bizottság, hogy azokat jegyzőkönyvbe foglalja és megfelelő intézkedés, czéljából közölni fogja az országos szinészeti felügyelőséggel. Elrendelte továbbá, hogy ennek megtörténtét Heves Bélával is tudatni fogja. Végre tehát, — bár késve egy kicsit, — mégis kilépett a szinügyi bizottság arra a térre, amelyen mindig lennie kellene. Most már meg­van a reményünk arra, hogy állandóan szem­mel tartja majd a renitenskedő színigazgatót, akit ellenőrizni nemcsak joga a bizottságnak, hanem a város közönségével szemben fennálló kötelessége is. Majd meglátjuk, milyen visel­kedést tanúsít majd Heves ur ez után a lecke után ?! Pedig a lecke még enyhe is, mert hej, sok van ám neki a rováson . ...! HÍREK. Erzsébet napján. Magyarország boldo­gult nagyasszonyának, Erzsébet királynőnek névünnepén, november 19-én a helybeli róm. kath. templomban délelőtt 9 órakor ünnepélyes gyászistenitisztelet tartatik. Városi közgyűlés. Nagykároly város képviselőtestülete folyó évi deczember hó 15-én tartja meg rendes közgyűlését. Zene-estély. Deczember 1-én este a vá­rosi színházban zene-estélyt rendez a Nagy­károlyi Zenemükedvelők Egyesülete. Az estélyen közreműködnek Szatmárról Bendiner Nándor zongoraművész, Hermann László hegedűművész és a szatmári úri zenekar. Egészségtan tanári állás betöltése. A néhai dr. Cservenyák Károly elhalálozásával a helybeli polgári leányiskolánál megüresedett egészségtan tanári állásra a tanfelügyelő dr. Brugós Gyula m. kir. honvéd ezredorvost he­lyettesítette, ki állását a napokban foglalja el. Esküvő. Kristóffy Edithet, Kristóffy Jó­zsefnek; vármegyénk volt főispánjának későbbi be­lügyminiszternek, — leányát — f. hó 19-én vezette oltárhoz ifj. Ottlik Iván. Jóváhagyott alapszabályok. A helybeli Önkéntes Tűzoltó Egyesület alapszabályait a miniszter jóváhagyta. Uj ügyvéd. Dr. Liszer Emil városunk fia f. hó 15-én az ügyvédi vizsgát Budapesten si­keresen letette és ügyvédi irodáját ugyanott nyitja meg. Áthelyezés. A pénzügyminiszter Andrássy Jenő p. ü. számellenőr, csengeri járási számve­vőt a helybeli pénzügyigazgatóság mellé ren­delt számvevőséghez helyezte át. lényegét és értékét nem ehhez kötjük, hanem a mi lelkűnkhöz, a mi illúziónk felkelthetésé- hez, és a müélve/.ők lelki állapotából Ítélve mondjuk rá az alkotásra, hogy ezt művészet volt megteremteni, s ezt kell mondanunk, mert fellépett bennünk a gyönyör és csodálat érzete, akkor a művészetei nem a tárgyi és megfigye­lési okba helyeztük, hanem a művész leikébe, mely minden művésznél más és más s fej­lődni képes a műveltség és Ízlés fejlődésével párhuzamosan. S éppen ez az oka annak is, hogy beszélhetünk kormüvészetről, divatos mű­vészetről is, mig a naturalismus keresztül haj­tása esetén minden kor művészete egy volna, a természetes s való hűséges utánzó művészete. A naturalismus és vcrrizmus is csak eny- nyiben követelhet magának helyet a művészet­ben, de az anyaghoz kötöttség örök jellemvo­nása nem lehet a művészeteknek, mert ez a művészet unalmasan fárasztó voltánál fogva lehetetlenné tenné a műélvezetet, a művészi elösmerést, ami nélkül pedig nem lehet művé­szet, — annál kevésbé haladás a művészetben annak bármilyen fokán és terén is. Ha pedig a művészet' műélvezetet nem nyújt, akkor csakugyan olyan a művészét, mint amilyennek azt Wilde Oszkár is mondta : ha­szon nélkül való és czéltalan. Pedig az nem igaz, hogy a művészetnek egyéb czélja nem volna, mint az, hogy a művész phisikuma ere­jét pazarolja anélkül, hogy szórakozásnál töb­bet nyújtana az emberiségnek. A művészetnek czélja van, mely czél össze van forrva az em­beri fejlődés, tökéletesülés czéljával, ennek az összczélnak egy hatalmas eleme, mert a művé­szet, vagy az összességhez viszonyítva a mű­élvezet fejleszti az ember érzelmi képességét, Eljegyzés. Dr. Muhy Zsigmond szatmári orvos eljegyezte gulácsi Gulácsy Ilonkát Czé- géuydányádról. Uj pénzintézet. A „Nagykároly és Vidéke Takarékpénztár Részvénytársaság“ f. hó 14-én üzemét megkezdette. A Nagykárolyi Protestáns Társaskör folyó november hó 2/-én csekély belépti-díj mellett felolvasó estélyt rendez, melyre az ér­deklődő tagokat ezúton hívja meg az elnökség. Az állami tisztviselők uj nyugdijsza- bályzata. Az állami tisztviselők uj nyugdijsza- bály tervezetét már elkészítették a pénzügymi­nisztériumban. E tervezet szerint ezentúl nem 12000 korona lesz az alapösszeg, hanem 14000 korona, amelyhez az illető állami tizztviselő fi­zetésének nagyságához képest az eddigi 20 százalék helyet 30 százalékot fognak számítani. A lakásbér egy része is beszámitódik a nyug­díjba. Ellenérték gyanánt évenkint a tisztvise­lők fizetésének 4 százalékát levonhatják a nyug­díjalapra. A szolgálati idő 40 év helyett 35 leszi Kinevezés. Csaba Adorján vármegyénk főispánja dr. Helmeczy Pál szatmári ügyvédje­löltet díjtalan közigazgatási gyakornokká ne­vezte ki és szolgálattételre a szatmári főszol­gabírói hivatalhoz osztotta be. Értekezlet. A jövő hó végén foganato­sítandó népszámlálás mikénti foganatosítása és az egyöntetű eljárás megállapítása czéljából f. hó 11-én dr. Kovács Béla, a központi statisz­tikai hivatal kiküldöttje jelenlétében értekezlet volt a vármegye székházában, melyen mintegy 150 jegyző és tanító jelent, meg. Áthelyezés. Dóczy József helybeli pénz­ügyigazgatósági pénzügyi titkár hasonminőség- ben a budapesti pénzügyigazgatósághoz helyez­tetett át. Átalakított Kórházunk megnyitása. Az átalakított és kibővített közkórház megnyitása alkalmából polgármesterünk a következő meg­hívót bocsátotta ki : Meghívó. Az átalakított és kibővített Nagykárolyi Közkórház ünnepé­lyes megnyitása s ezzel kapcsolatban a kórház két első felejthetlen érdemű orvosának néhai gyömörői dr. Áldor Adolf és néhai dr Doby Zsigmond urak arczképeinek leleplezése 1910. november hó 27-én délelőtt 11 órakor fog a Közkórház irodájában eszközöltetni, mely al­kalomra kivid czimzettet tisztelettel meghívja Nagykároly, 1910. november 9. Debreczeni István kórházi bizottsági elnök. Vármegyénk adófelszólamlási bizott­sága a városháza kistermében hétfőn kezdette meg működését, finom lelküségét. — És a művészet vagy he­lyesebben a műélvezet szükséglet is, emberi lényünkből folyó szükséglet, mert minden em­berben megvolt és megvan a vágy olyan in­dulatokat és érzelmeket átélni, mely csak tu­datában volt, de a valóság, az élet átélni alkal­mat nem nyujott, — s ezt pótolja a művészet minden iránya, midőn a valót és látszatot tö­kéletes harmóniában lelkűnkbe lopja, azt átélni kényszerit bennünket, ami által mélyíti és gaz­dagítja érzelemvilágunkat, keretben tényként mutatja be a jót, a szépet, amit ember már tett és teremtett, vágyat ébreszt, tettre lelkesít s kishitűséget semmisít meg, szóval nevel sok­kal hatalmasabb eszközökkel, mint az élet, mert a művész nem dicsőítheti a salak érze­lemvilágát és tetteit, amit az élet gyakran mu­tat felénk. A művészetnek megösmerési vágya, e szomj a művészet után, ha több mint érték­nélküli flanczolási tény, fokmérője az emberi lélek értékének, s bizonyítéka a tökéletes s czéltudatos élet magasabb színvonalának. Minden kort művészetéből ismerünk meg legjobban, minden állami lét akkor állt a leg­magasabb fokon, mikor művészete virágzott. Ennek oka pedig csak az, mert a művészet és az élet állandó hatással vannak egymásra. Görögország magas állami létét a szellemi és erkölcsi erők amikor megteremtik, nyomán szü­letik a szobrászat tökéletes művészete, mely megörökíti a harczok bátor honfiait, megörökiti az építészet a pantheonok alakjait, a hit és vallás pedig örökbecsű templomokat emel a mindeneket intéző isteneknek. Az egyptomiak hálája országuk megszilárditóinak gúlákat hord össze, megsemmisithetetlen természetes erőt a lelki erőnek. — A középkor vallásos érzelme Körorvos választás. A Nagykárolyi 1-ső egészségi kör orvosává a f. hó 12-én megejtett választás alkalmával dr. Kovács József érend- rédi körorvos választatott meg. Eljegyzés. Dr. Bagossy László törvény- széki biró és kaplonyi földbirtokos folyó hó 16-án eljegyezte Báró Marschall Annát, Báró Marschall Gyula honvédhuszár dandárparancs­nok leányát Debreczenben. A kath. Nagygyűlés résztvevői. Vár­megyénkből a budapesti kath. nagygyűlésen résztvettek. Boromissza Tibor püspök, Hehaleim Károly praelatus kanonok, Szabó István praela- tus, szentgyörgyi Jordán Károly apátplébános* Ratkovszky Pál főgimnáziumi igazgató, Kovács Gyula tanítóképzői igazgató, Hámon Róbert püspöki titkár, Taszton Elek gimn. tanár, Ré- csey Ede kegyesrendi házfőnök, Hrabovszky István rnérki, Rónay István csanálosi, Szőke István nagybányaijplebánosok. Nemestóthi Szabó Albert, Dr. Egely Imre, Vonház István és Láng Antal. Halálozás. Schiff József nagykárolyi la­kos, ismert marhakereskedő, szerdán reggel 3/a5 órakor váratlanul, szivszélhüdésben meghalt/ — Az elhunyt munkáséletü, közbecsülésben álló férfiú vott. Nején, gyermekein kívül nagy­számú rokonai gyászolják. Temetése csütörtö­kön ment végbe nagy részvét mellett. Katonai száiláspénzek. A katonai szál­láspénzek kifizetése körül felmerült kelle­metlenségektől akarja megóvni, a miniszter a hatóságokat s ezért egy körrendeletben puha­tolódzik a felől, hogy czélszerü volna-e, ha a szálláspénzeket ezután posta utján egyenesen a hadvezetőség fizetné ki. Uj bankalapítás. A „Nagykárolyi Taka.- rékpénztár-Egyesület“ Mármarosszigeten 300,000 korona alaptőkével egy uj pénzintézetet alapit, mely alaptőkéből 150,000 korona értékű részvényt nevezett takarékpénztár jegyez, mig a másik 150,000 korona értékű részvényt ide való és mármarosi magánjegyzésekre hagynak fenn. A sertésvész városunkban megszűnt, s ez hivatalosan nehány nap múlva lesz megál­lapítva és közhírré téve. Kanyaró járvány lépett fel városunk­ban, miért is az összes elemi iskolákat és óvo­dákat 40 napi időtartamra bezárták. Megszűnt a próbaidő. A kereskedelmi miniszter egy konkrét esetből kifolyólag ki­mondotta, hogy az iparos és kereskedő inast nem lehet próbaidőre alkalmazni, hanem be­lépésekor azonnal szerződtetni kell. megteremti a renessanst a művészetekben. Haj­lékonyabbá tette a formát, mert ilyenné tette a vallás is az emberi lelkeket. Nem erőt visz a művészetekbe, hanem lelket, a lélekért min­dent mellőz, de a lélek visszaadásáért igénybe vesz minden vonalat, minden szint, ami illúziót kelthet. — Az uj kor művészete már sokat enr ged ebből a lélekből s a legújabb irányzat megelégszik az összhanggal s a concepció egységével, nagyobbrészt csak anyagot formál és illusztrál a lélek interpretálása nélkül, A for­mát teljesen elveti, az impressiót vadászsza, hangulatot teremt, de érzést ritkán vált ki, s annál kevésbbé törekszik gondolatra. — Ideali­zálását nagyon féken tartja a phisikai valóság tudata, könnyed, felszínen mozgó s sohasem mély. Olyan, mint a kor, megelégszik a szó­rakoztatással, S alig van egy-két alkotás, mely értékére nézve többet érne, mint a zene terén egy kabaré-kupié. S ennek oka nem a művé­szekben keresendő, hanem a müélvezők lelké­ben, akiket annyira elfáraszt ez a villanyos idegsorvasztó élet, hogy nem vágynak nagyot érezni, hanem csak élvezni. A müélvezőkkel együtt alakult a művészet is, azonban hogy nem tarthat soká ez a művészi lázas semmit­tevés, az bizonyos, mert a müélvezők nem bírják soká ezt a könnyű élvezetet teremtő művészetet, s ha az élet nem változna, úgy visszajutna a művészet is a tetováláshoz és a csörgőhöz, s talán még ez is sok lenne a fá­radt emberi szervezetnek a művészetből. Higy- jük a legjobbat, hogy korunk csak pihenője a a szellemi életnek és a gondolatot örökítő, nevelő, képző művészeteknek.

Next

/
Thumbnails
Contents